Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-10 / 159. szám

1979. július 10., kedd Műemlékeinkről gondoskodva Beszélgetés Komlódi Elek megyei főépítésszel zetők felismerték a megőr­zés nagy jelentőségét. — A közeljövőben melyik műemléki épületekre kerül sor a folyamatos helyreállí­tási, felújítási munkálatok­ban? — A gyulai középkori téglavár további feltárási munkáira, az építmény res­taurálására most dolgoz ki tervet az Országos Műemléki A szabadkígyós! kastély jellegzetes épületrésze a toronyból Fotó: Gál Edit A műemlékeket nyilván­tartó jegyzék szerint Békés megyében több mint másfél száz olyan épület és épít­mény van, amely műemlék, műemléki, vagy városképi jelentőségű. Megőrzésük, karbantartásuk és felújítá­suk tulajdonosaik, használó­ik feladata. A műemlékvéde­lem dolgairól érdeklődtünk Komlódi Elektől, a megyei tanács főépítészétől. — Megyénk települései­ben, javarészt pontszerűen elhelyezkedő másfél száz vé­dett épület tulajdonjogilag hogyan oszlik meg? Egyál­talán: mit jelent Békés me­gyében a műemlékvédelem? — Jelentős részük állami tulajdoniban van, középüle­tek. A többi a helyi taná­csok kezelése alatt áll. A kisebbik hányad az egyházi tulajdonú (templomok, ká­polnák, paplakok), vagy pe­dig személyi tulajdonban áll, lakóépület. A műemlékek, védett épületek megőrzése a helyi tanácsok feladata, el­sődlegesen. Ezt a tevékeny­séget a megyei tanács sza­bályozza az Országos Mű­emléki Felügyelőséggel kö­zösen. Ez a munka elsősor­ban akkor jelentkezik, ami­kor például a településköz­pontok rekonstrukciójának tervezéséről van szó. Hiszen az a lényeg, hogy a történel­mi hagyomány ezen tárgyi emlékeit, a település sajátos atmoszféráját adó épületeket megőrizzük, fentmaradásu- kat elősegítsük. — Az is problémát jelent, hogy a tulajdonosok, a hasz­nálók nem minden esetben hasznosítják megfelelően a műemléki épületeket. Van jó példa is. A szarvasi -volt Tessedik-iskolát a közelmúlt­ban múzeummá alakították. Az új funkció az építmény fentmaradását is szolgálja. — A legfontosabb az, hogy a felújításra szánt pénzeszközöket valóban arra fordítsák, amire azt terve­zik. Ugyanis eléggé gyakran előfordul, hogy a karbantar­tási, megőrzési összegeket másra, bár ugyancsak ége­tően fontos problémák át­meneti megoldására költik a helyi tanácsok, a kezelők. Ezt a gondot még tovább te­tézi az is, hogy alig van olyan kivitelező, amely meg­felelő szakértelemmel, a szükséges kapacitással ren­delkezik a megyénkbeli mű­emléki épületek felújítási, karbantartási munkáihoz. — Akadnak azonban ki­magaslóan jó példák. Ilyen például a szabadkígyósi volt Wenekheim-kastély esete, amelyet a megfelelő színvo­nalon tartanak, állagát na­gyon jól őrzik. Vagy említ­hetném Szarvas és Gyula vá­rosokat, ahol a műemlékvé­delem értő, gondos kezek­ben van. Hasonlóvá fejlőd­het a helyzet Békésen is. A tavalyi földrengéskárok fel­mérése után az illetékes ve­Hangverseny Gyulán és Békéscsabán Népszerűek az Országos Filharmónia nyári hangver­senyei. A siker még június 25-én Békéscsabán, az evan­gélikus nagytemplomban sem maradt el, pedig Kovács Endre orgonaestjén hiába várta a közönség a buda­pesti madrigálkórus fellé­pését. Mint utólag tájékoz­tatták lapunkat, a kórus kar­nagya útközben,» Békéscsa­ba felé szívrohamot kapott, s így kénytelenek voltak visszafordulni. Szekeres Fe­renc azóta már gyógyuló- ban van. E hónapban két hangver­senyt rendez a Filharmónia megyénkben. Az első ma, jú­lius 10-én este, 20.00 órai kezdettel Gyulán, a reformá­tus templomban lesz. Ella István orgonaestjén Sziklay Erika énekel. Műsoron: Wal­ther : A-dúr concerto, Swee- linck: Variációk, Scheidt: Variációk, Bach: Négy dal a Geistliche Liederből, Bach: d-moll toccata és fúga, Bach: ária a Magnificat-ból, Mendelssohn: B-dúr szo­náta, valamint Dúrufle: Toccata című műve. Békéscsabán július 23-án hétfőn este fél 8 órakor is­mét az evangélikus nagy­templomban lesz hangver­seny. Máté János orgonaest­jén közreműködik a szlovák filharmónia kórusa, Lubo- mir Matl vezényletével. Az előadáson többek kö­zött Bach: c-moll prelúdium és fúga, Kodály: Introitus, Kyrié és Gloria az Orga- noediából és Liszt: B-A-C-H prelúdium és fúga című mű­ve hangzik el. Felügyelőség. Ugyancsak a közeljövőben kerül sor a békéscsabai evangélikus nagytemplom — amely Kö- zép-Európa leghatalmasabb ilyen jellegű épülete — kül­ső falainak rendbehozatalá­ra. Ma már rendelkezésünk­re áll olyan felületkezelő anyag, amely időálló, szín­ben is esztétikus, alkalma­zása nem jelent anakroniz­must. — Az Országos Műemléki Felügyelőség Békés megyei referensével különben min­den hónap első napjaiban itt, helyben . találkozunk, megbeszéléseket tartunk. Eze­ken a napokon járjuk a megyét is. Főleg azokat a helyeket keressük fel, ahol felújítási, restaurálási mun­kálatok elvégzését tervezik. Mint köztudott, a jegyzék­ben szereplő védett épülete­ken semmi olyan változtatást nem lehet végezni, amely­hez az OMF engedélyt nem ad. Ez a jegyzék azonban nem egy állandó valami. A helyi tanácsok jelzései, beje­lentései alapján — ha arra a szóban levő épületet a szakemberek érdemesnek tartják — újakkal bővül; a kiemelt gondoskodást ezekre a városképileg vagy törté­netileg fontos objektumokra is kiterjesztjük. — A műemlékvédelemmel kapcsolatosan milyen terveik vannak? — A közelmúltban jelent meg egy rendelet az agrár­történeti emlékek védelmé­ről. Megyénkben ilyen em­lék az 1784-ben alapított me- zőhegyesi ménesbirtok épü­letegyüttese. Közel hatvan istálló, csikóslakok, molnár­telep, magtárak azok, ame­lyeknek védelmére most dol­gozunk ki részletes terve­ket. Ezt a műemléki épület- állományt a 200 éves évfor­dulóra szeretnénk eredeti szépségében helyreállítani. — A központi határozatok, rendeletek megvalósulásához szükséges az is, hogy a te­lepülések lakói megértsék, se­gítsék a műemlékvédelmet. Véleményem szerint a taná­csi műemlékvédelmi albi­zottságok létrehozása is nagyszerűen szolgálhatná ezt a célt. Elsősorban azzal, hogy megfelelő keretek között Ősz- szefogná a lakókban szuny- nyadó, hasznosítható erőt. Ehhez a társadalmi szerve­zetek segítségét is kérjük, h tízen történelmi múltunk értékeinek megőrzéséről van szó — mondotta végezetül a megyei főépítész. Nemesi László „A békéért” plakettet kapta az eszperantó nyári egyetem Ünnepélyesen megnyílt a SEU Gyulán Immár 17. alkalommal rendezi meg Gyula az eszpe- rantisták nagy fórumát, az eszperantó nyári egyetemet. Ezt jelezte Gyulán az Erkel Művelődési Központ előtti árbocon lobogó ötágú zöld­csillagos lobogó is. A meg­nyitó ünnepségre a művelő­dési központban került sor, ahol az elnökségben helyet foglalt dr. Kurucz Imre, a TIT főtitkára, dr. Haszpra Ottó egyetemi tanár, a Ma­gyar Eszperantó Szövetség képviseletében, dr. Marsi Gyula, az MSZMP városi bi­zottságának első titkára. Megnyitót dr. Takács Lő­rinc, a városi tanács elnöke mondott: „A rendező szervek, Gyula város vendégszerető lakossá- .ga, párt-, állami és társa­dalmi vezetői nevében tisz­telettel, meleg baráti szere­tettel köszöntőm a 17. al­kalommal megrendezett esz­perantó nyári egyetem vala­mennyi résztvevőit. Külön köszöntőm azokat az eszpe- rantistákat, akik 17 évvel ezelőtt kezdeményezték az első nyári egyetemet, annak megszervezésében és folya­matos működésében segítet­tek. Üdvözlöm mindazokat, akik e sajátos nyelvű kultú­ra fejlesztése mellett a béke, a barátság ápolása céljából ma itt megjelentek.” Beszéde további részében rövid áttekintést adott az elmúlt 17 esztendő fontosabb eseményeiről. Hangsúlyozta, hogy az eszperantó nyári egyetem ma már minden túlzás nélkül állítható: vi­lághírnevet vívott ki. Ennek egyik bizonyítéka, hogy 1971- ben a Nemzetközi Eszperan­tó Intézet Igazgatósága Gyu­lán tartotta európai konfe­renciáját; a 10. jubileumi nyári egyetem fővédnökségét Kurucz Imre is, aki köszö­netét mondott a rendező vá­rosnak a példaszerű szerve­zésért, és annak a reményé-, nek adott kifejezést, hogy ez a rangos nemzetközi esemény is jó alkalom arra, hogy a 12 országból mintegy 200 eszperantista megismerked­jen a Magyar Népköztársa­ság eredményeivel, szoros és eltéphetetlen barátságok szü­lessenek. Haszpra Ottó fel­szólalásában hangsúlyozta, kettős feladattal érkezett a megnyitó ünnepségre. Egy­részt, hogy a Magyar Eszpe­rantó Szövetség nevében üd­vözölje az egyetem vala­mennyi résztvevőjét, más­részt azért, hogy az Orszá­gos Béketanács megbízásából átadja a békeplakettet, an­nak elismeréseként, hogy az egyetem jól szolgálja azt a magasztos feladatát is, hogy elmélyítse a népek közötti barátságot, szószólója legyen a békés egymás mellett élés­nek, amiért már eddig is sokat tett. Jókívánságok ke­retében adta át a díszes pla­kettet Dér Lajosnak, az egye­tem elnökének. A házigazdák nevében szó­lalt fel Kádár Imre, az esz­perantó nyári egyetem, a SEU titkára is. Megelégedés­sel szólt arról, hogy az UNESCO elismerte a hiva­talos rendezvények sorában a gyulai nyári eszperantó egye­temet, az elmúlt 17 esztendő alatt 4 kontinensről, annak 32 országából 4080 hallgató­ja volt eddig, és 170 elő­adást, és egyéb rendezvényt hallgattak meg. A megnyitó ünnepségen Damjan Vahen Szvetinov a jugoszláviai Szlovéniából, annak turista­szövetségének nevében adta át a legmagasabb kitünte­Dér Lajos, az egyetem elnöke átveszi az Országos Béketa­nács kitüntető plakettjét Fotó: Béla Ottó pedig az Eszperantó Világ- szövetség vállalta. Mindezek azt igazolják, hogy a kezde­ményezés eredményes volt, hogy az egyetem szervezésé­ben, lebonyolításában, az elő­adások megtartásában köz­reműködők nagy felelősség­gel, lelkiismeretesen végez­ték munkájukat. Beszéde be­fejező részében tájékoztatást adott a város kulturális prog­ramjáról, az idegenforgalmi nevezetességekről, a műem­lékekről, amelyeket hallgatói szíves figyelmébe ajánlott. Szót kért az ünnepségen dr. tést és oklevelet Kádár Im­rének eddigi tevékenységé­ért. A megnyitó után sor ' ke­rült az első előadásra, ame­lyen dr. Kurucz Imre főtit­kár Magyarország szerepe a világban címmel adott tájé­koztatást a résztvevőknek. Tegnap az A—B nyelvvizs­gákon kívül dr. Batizi Lász­ló nyugalmazott igazgató A Tisza és vidéke címmel, dr. Haszpra Ottó Megvalósul a transz-európai vízi út cím­mel tartott előadást. B. O. KÉP­ERNYŐ Nyáridőben A 70 éves koreográfus A hétvégi televíziós műso­rokat nézve két érdekesség ragadta meg a figyelmemet; aktualitásáért a Nyáridő című körkapcsolásos közvetí­tés, emberközelségéért pe­dig a 70 éves Molnár István koreográfust köszöntő ri­port. A legjobb gárdából válo­gatta össze a Televízió Nyáridő című műsorának szóvivőit, s a szerkesztő, műsorvezető Bán János is ügyesen, okosan, kimondott, vagy éreztetett kritikával irányította a riportok áram­lását. Délután 2 órától este fél 8-ig többször is jelentke­zett a műsor a Szenthárom­ság térről, a Római parti kempingből, a szántódi rév­ről,^ a hegyeshalmi határát­kelőről és a stúdióból. Az idegenforgalom témaköréből hallottunk számtalan jó ta­nácsot, megszívlelendő in­formációt a televízió utánoz- hatatlanul jelenidejű, izgal­mas műfajában. Hogyan le­hetnénk okos és takarékos vendégek, ha külföldön já­runk a nyáron, és hogyan lesznek az „idegenek” szíve­sen látott, hasznos vendégek hazánkban? — ez volt a mű­sor fő gondolatmenete, őszin­te, okos interjúkat hallottunk például a Hilton Szálló és éttermei szolgáltatásá­ról. Gondolom, sokan most alkottak először fogalmat a luxusszálló szobaárairól (960 forint egy éjszakára, de ez az összeg 1500-ig is felmehet). Hogy a világon szinte még mindig nálunk a legolcsóbb az étkezés, hiszen öt dollá­rért jóllakhat a kedves ven­dég, míg Japánban több mint tízszereséért szolgálják ki. Az egyetlen fülsértő (ta­lán szándékosan a műsorban hagyott) gondolatsor a Hil­ton étterem egyik vezetőjétől származott, mikor arról fag­gatták, elérhetőek-e áraik a hazánkbélieknek, s így fe­lelt: „magyaros menünk; gombalevessel, töltött borjú­szelettel és egy adag pala­csintával mindössze 65 fo­rintba kerül, ez pedig nem sok az átlagfizetésű magyar munkásnak”. Kicsit számol­junk csak: ha felrándul Bu­dapestre egy négytagú mun­káscsalád, s csupán ebédel az „elegánsan olcsó” étte­remben, mindössze 260 fo­rintjába kerül ez a táplálko­zás. Vajon mennyire tájéko­zott az étteremvezető az át­lagos munkáscsaládok fize­tésbeosztásáról? A furcsán hangzó kijelentéstől eltekint­ve hasznos, érdekes, mozgal­mas volt ,a Nyáridő, várjuk további jelentkezését. Molnár István 70 eszten­dős, tudatta velünk vasár­nap este a késői órában a képernyő. Azután fotókat láttunk; az idős művész ráncoktól barázdált (arcát, majd a fiatalkori mozdula­tait őrző képeket, s egy francia újság cikkét a szá­zadelőről, mely szerint elsöp­rő sikert aratott a Párizsban élő erdélyi táncos. Szirtes Ádám tolmácsolta Reményik Sándor versét, s ezek a gon­dolatok vittek közelebb Mol­nár Istvánhoz, a művészhez és az emberhez. Megszólalt ő maga is, egyszerűen, tisz­tán, időnként elgondolkozva a múlt alakulásán, amikor először érezte meg a versben a zenét, s alkotott koreográ­fiát magyar költők verseire. • A magyar nép világáról kez­detben nem sokat tudott, si­kereit félbeszakítva hazatért, hogy népe sorsával megis­merkedjen. „Az élet teremti a táncokat” — mondta Mol­nár István. Sok-sok kutatás, tanulás, gyűjtés után fogal­mazódott meg véleménye; a nép táncait nem leutánozni kell, de megismerni, és újra­alkotni azokat a művészet eszköztárán átszűrve. így lett Molnár Istvánból a magyar népi táncművészet egyik megteremtője, ahogyan a Kenyeres Gábor rendezte ri­portműsorban is elhangzott. Bede Zsóka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents