Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-10 / 159. szám
o 1979. július 10., kedd NÉPÚJSÁG t Szolgálat a gyermekekért... flz új Büntető Törvénykönyv Vili. Gazdasági bűncselekmények Mindenkinek kötelessége és alapvető érdeke, hogy védje és gyarapítsa az ország vagyonát. Ennek jelentőségét húzza alá, hogy az új Büntető Törvénykönyv egész fejezetet szentel a gazdasági bűncselekményeknek. Gazdálkodási kötelezettség megszegéseként foglalja össze a Btk. az olyan cselekményeket, amikor valaki megszegi termék előállítására, forgalmára, felhasználására, bejelentésére, készletben tartására, vagy kezelésére vonatkozó kötelességeit. Ha ezzel a népgazdaságnak hátrányt okoz, 5 évig terjedhet büntetése. Napjainkban különösen nagy jelentősége van annak, hogy a beruházásoknál minden fillér oda kerüljön, ahol népgazdaságilag a legnagyobb szükség van rá. A Btk. ötévi . szabadságvesztésig terjedhető büntetést helyez kilátásba annak, aki a meghatározott beruházás céljára szánt pénzt a céltól eltérően használ fel, illetve beruházást más célra rendelt összegekből valósít meg. A népgazdaság és a vásárlóközönség védelmét egyaránt szolgálja a Btk.-nak az a rendelkezése, amely a rossz minőségű termék forgalomba hozataláról szól. Eszerint az a vezető munkakört betöltő dolgozó, aki jelentős mennyiségű vagy értékű rossz minőségű árunak jó minőségűként való értékesítése, forgalomba hozatala iránt intézkedik, bűntettet követ el és 3 évig terjedő szabadságvesztésre büntethető. Ugyanígy bünteti a törvény azt is, aki a termékminőség megállapításának szabályait megszegve teszi lehetővé a rossz árucikknek jó minőségűként való forgalomba hozatalát. A gyárból kikerülő rossz termékért tehát — ha azt jó minőségűként akarják forgalomba hozni — büntetőjogilag felelős az igazgató, a minőségért felelős a középvezető és a meós is! Bűntettnek minősíti a törvény, ha valaki minőséget tanúsító okiratban jelentős mennyiségű vagy értékű termékről valótlan adatot tanúsít. Az ezért kiszabható büntetés 3 évig terjedhet. Ugyanez szabható ki arra is, aki olyan jelzéssel hoz forgalomba jelentős mennyiségű terméket, amelynek az nem felel meg. Több bűncselekmény ösz- szefoglaló cftne: A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények. Nem tesz különbséget a törvény aszerint, hogy a népgazdaság érdekeit egyéni érdekből, vagy valamilyen kisebb csoport, gazdasági egység érdekében sértik meg. Közismert, hogy a csoportérdekből elkövetett bűncselekmények nagy részében egyéni érdekek állnak. Az elkövető védekezhet azzal, hogy vállalata vagy szövetkezete vélt érdekében cselekedett — de tettét ez nem menti! Elsőként említi a Btk. a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények sorában az üzérkedést. Ezt az követi el, aki jogosulatlan kereskedelmi tevékenységet folytat vagy vállakózást tart fenn, áruval gazdaságilag indokolatlan kereskedést űz, árdrágításra alkalmas módon üzérkedik. Ha a cselekményt üzletszerűen, illetve bűnszövetségben, vjelentős meny- nyiségű vagy értékű árura, a devizagazdálkodás megsértésével összefüggésben (csempészés, vámorgazdaság), vagy gazdálkodó szervezet szabályszerű működésével álcázva követik el, a büntetés 5 évig terjedhet. Ennél is súlyosabb lehet, 8 évig emelkedhet a büntetés, ha a bűn- cselekménnyel hátrányt okoznak a népgazdaságnak. Ide tartoznak mindazok az esetek, amikor ipari vagy mezőgazdasági szövetkezet nevében, olykor annak bélyegzőjével folytat valaki üzleti tevékenységet, s ezzel drágítja az árut, lassítja annak útját a termelőtől a fogyasztóhoz. Egyszerre károsítja meg a népgazdaságot és a vásárlót. Kihatásában hasonló bűn- cselekmény az árdrágítás. Az követi el, aki áruért a hatósági vagy egyébként kötelező árnál többet kér, köt ki, vagy fogad el. Árdrágító az is, aki hatósági ár hiányában úgy állapítja meg valaminek az árát, hogy tisztességtelen haszna legyen. Ha ezt üzletszerűen, bűn- szövetségben, jelentős meny- nyiségű árura, illetve jelentős nyereség elérése céljából követik el, a büntetés »5 évig, ha pedig a népgazdaságnak ezzel hátrányt okoznak, 8 évig terjedhet. Súlyos, a népgazdaság és a fogyasztóközönség érdekeit egyaránt sértő bűncselekmény a közellátás veszélyeztetése is. Ezt követi el, aki jogszabályban meghatározott tilalom, illetve a gazdálkodás szabályai ellenére megsemmisíti, használhatatlanná teszi, elrejti, eltitkolja, vagy felhasználja a rendelkezésére álló termékkészletet. Ugyancsak veszélyezteti a közellátást az, aki valamiből szükségleténél jóval nagyobb készletet szerez be és ezzel megnehezíti, hogy mások is vásárolhassanak abból. Ha jelentős mennyiségű vagy értékű termékkel követnek el ilyen bűncselekményt, a büntetés elérheti az 5 évi szabadság- vesztést is. A törvény nem határozza meg összegszerűen, hogy hol kezdődik a jelentős és a különösen nagy érték, hol van a határ az egyes értékkategóriák között. Az ár- és az értékviszonyok ugyanis állandó mozgásban vannak, ezeket nem lenne helyes hosszú időre rögzíteni, a törvény pedig. hosszabb időszakra szól. így az értékkategóriák határát más jogszabályok, legfelsőbb bírósági irányelvek állapítják meg, s az abban foglaltakat a szükséghez képest lehet változtatni. Várkonyi Endre (Folytatjuk) — Hová mentek, Mónika? — Te nem is tudod? Hát a lakótelepi moziba! Azt a mesefilmet fogjuk nézni, hogy... mi is a címe, Robi- ka? — Az óriáskirály és a varga. Gyertek ti is... Nem kell fizetni érte... A Szigligeti, Gábor Áron és a Vécsey utcai lakóházak lépcsőfeljáratánál mindenütt kiírták a nyári lakóterületi úttörőprogramot, de még az Ör utcai gyerékek is megneszelték a dolgot és számosán vesznek részt e nagyszerű összejöveteleken. — A nemzetközi gyermekév Békéscsaba városi akció- programját egészítik ki ezek a kezdeményezések —mondja Merényi Józsefné, aki férjének (a megyei KISZ-bi- zottság munkatársának) oldalán aktív társadalmi munkát fejt ki az összejövetelek lebonyolításában, szervezésében. .. — Az úttörőházban született az elgondolás és mivel mi ezen a környéken lakunk, mi sem természetesebb, hogy vállaltuk — sok szülő segítségével — a program irányítását. A város többi lakótelepén hasonló folyamatos műsorok teszik tartalmassá, a gyerekek számára szóra- koztatóbbá a nyári vakációt, és úgy véljük, ezzel könnyebbséget szerzünk a szülőknek is... Június 21-től egészen szeptember 3-ig állítottak össze tartalmas és fölöttébb hasznos programot a lakóterületi gyermekeknek. Strandolással kezdődött és sok tucatnyian gyülekeztek a Szigligeti utcai játszótéren, kicsik és nagyobbak, hogy felügyelet mellett (akkor kitűnő idő volt) strandra mehessenek. Hetenként általában kétszer rendeznek részvételükkel valami hasznos együttes időtöltést. Volt már játékos sportvetélkedő csaknem száz (!) résztvevővel. Ezt aszfaltrajzverseny követte — akik indultak, valamennyien kaptak ajándékot. A szép, szíSzociális ellátás Endrődön Endrődön igen magas ösz- szeget fordítanak a rászorulók szociális segélyezésére. Az idén e célrfl több, mint 800 ezer forintot terveztek be. Ebből mintegy 680 ezer a rendszeres szociális segély összege, amelyet 52 idős, vagy beteg ember kap. Nyolcán részesülnek kiegészítő segélyekben. Eddig 79 rászorulónak utaltak ki rendkívüli szociális segélyt. Az idős emberekről az, anyagi segítségen kívül más módon is gondoskodnak. 1971 óta működik a nagyközségben öregek napközi otthona. Eleinte kicsi volt az érdeklődés, ma már csaknem teljes létszámmal működik az otthon, amely 19 rászoruló ellátását biztosítja. Fenntartására évente 200 ezer forintot fordít a tanács. Itt nemcsak napi kétszeri étkezést biztosítanak, de szórakoztató programokat is összeállítanak az időseknek. A fekvőbetegekhez egy főállású és négy tiszteletdíj as házi szociális gondozónő jár ki. Évente 10—15-en részesülnek ilyen ellátásban. A szociális otthoni elhelyezés egyelőre gond, mert ilyen intézmény nem működik a községben. A távlati tervekben szerepel Gyoma és End- rőd várossá válása. Ekkor majd több fontos egészség- ügyi és szociális intézmény építésére kerül sor. Erre az időszakra tervezik szociális otthon létesítését is. — Ízletes a gyermekmenü az Ételbárban Fotó: Gál Edit nes rajzok közül kiválasztani az elsőket — nehéz dolga volt a zsűrinek. A gyerekék most már alig várják az újabb és újabb összejöveteleket. A lépcsőházakban kitett tájékoztatóból látják: lesz még közös bogárgyűjtő út; játékdélután (zsákban futás, ügyességi vetélkedő); kirándulás a KISZ-tábonhoz és ott kötélhúzás és különféle labdajáték a sportpályán; daltanulás, szalonnasütés, több mesefilmvetítés és ki tudja felsorolni, hogy mennyi minden még. A tömeges részvétel azt jelzi: helyes, hasznos kezdeményezés volt a szabadtéri úttörőprogram összeállítása, s csak elismerés illeti azokat a felnőtteket, akik segítenek lebonyolítani a gyermekek számára élvezetes összejöveteleket. — Jó, jó, de hol fogsz a nyáron ebédelni? Anyu nem ér rá mindennap főzni, dolgoznia kell... Napközi meg A Magyar Űttörőszövetség életében fontos, a- következő évek mozgalmi munkáját meghatározó eseményre került sor az idén: áprilisban megtartották az úttörővezetők VII. országos konferenciáját Ezt megelőzően országszerte, így megyénkben is számot vetettek az úttörő- mozgalom vezetői az előző konferencia óta végzett munka tapasztalataival, és ennek alapján határozatban rögzítették az elkövetkező évek teendőit. Nos, e határozatok, valamint a VII. országos konferencia dokumentumai alapján az úttörőszövetség Békés megyei Elnöksége elkészítette, s a nemrég megtartott ülésén elfogadta az 1983-ig szóló feladattervét. Mielőtt ezt röviden áttekintjük, érdemes ismét fellapozni a úttörőszövetség megyei tanácsának beszámolóját, amely az 1975. szeptemberétől 1979 tavaszáig tartó időszakról ad átfogó képet. Eszerint: a kedvező társadalmi feltételek között nyitottabbá váltak az úttörőcsapatok. Tudatosabban vették részt lakóhelyük, iskolájuk közügyeiben. Az „őrizzük a lángot” és az „Együtt egymásért” mozgalmak lehetővé tették, hogy színesebb, életkornak és a közvetlen környezet követelményeinek még inkább megfelelő, élményekben gazdag úttörőéletet éljenek a gyermekek. E mozgalmak ugyanakkor kitűnő keretet nyújtottak ahhoz is, hogy a fiatalok tudása, tapasztalata gyarapodjon, jártasabbak legyenek a mindennapi életben, és arra is, hogy saját igényeiknek megfelelően alakítsanak játékos programokat, vetélkenincs... Te pedig az istennek sem akarod megenni az előző napon főztél.. Sok, gyermekét egyedül nevelő szülő maradt a fenti gonddal ezen a nyárón is a Bartók Béla utcai lakóházak környékén. A kis pénzből nem telik arra, hogy naponta vendéglői kosztot egyen a gyerek, azt az adagot különben sem tudj'a elfogyasztani. .. — Ezekből a szülői észrevételekből indultunk ki, amikor gondolkozni kezdtünk: hogyan lehetne éppen a nemzetközi gyermekév szellemében nekünk, vendéglátóiparosoknak is segíteni a szülői gondok enyhítésén... Szerényen, többes számban beszél Szabó Sándor, az alig kilenc hónapja megnyílt Ételbár vezetője, akinek viszont fiatal kora ellenére (még csak harminc éves) nagy tapasztalata van a szakmában. Volt tapasztalatszerzésen az NDK-ban, majd a szegedi ételbárhoz küldte a vállalat. A személyét illető „befektetéseket” aztán jól kamatoztatja Békéscsabán. A. „melegszendvics-gyárban” nemcsak a kiszolgálás kulturált, de a bolt előtti környezet is kezd elfogadhatóvá válni. Mint már erről szó volt lapunkban, Szabó Sándor üzletvezető maga kezdte el kiirtani a járda és az úttest közötti széles terület gaztengerét, s kezdeményezésére más ház lakói is ígéretet tettek, hogy a közeljövőben virágoskertet telepítenek a ház elé. De ez a kezdeményezés eltörpül amellett, amelynek egyelőre még nincs követője a megyében, viszont annál többfelől érdeklődnek iránta. — Törzsvendégeink esetenként magukkal hozzák gyerekeiket ebédelni. A gyerek ételének fele korábban megmaradt, a rendelt étel viszont. .. nem kis summára rúgott. Ekkor kezdtem töprengeni: hogyan lehetne úgy csinálni, hogy a gyerek is jól lakjon, s a szülők kiadódókét. A „nagyobb beleszólás” saját programjaik szervezésébe, lebonyolításába, egyben növelte érdeklődésüket, lelkesedésüket az úttörő- és iskolai feladatok iránt is. A csapató^ zöme megyénkben jól, saját körülményeihez, adottságaihoz illően választotta ki, szervezte meg az úttörőévi programokat. Az „őrizzük a lángot” mozgalom kitűnő lehetőséget és ösztönzést adott arra, hogy a csapatok feldolgozzák saját történetüket, hogy felkutassák úttörő elődeiket, egykori úttörővezetőiket. A sajátos helyi akciók, munkaformák is eredményesen szolgálták a gyermekszervezet ügyét. Ilyen például a megyei úttörőparlament által meghirdetett „Értéket teremtünk — tábort építünk” akció, melynek célja a szanazugi megyei úttörőtábor létesítése. A megyei úttörővezetői konferencia úgy határozott, hogy a gyermekek szocialista szellemű nevelése érdekében az úttörővezetők körében tudatosítani kell a nevelési célfeladat-követelmény és tevékenységrendszer egységét. Az egyéni vállalások és közösségi megbízatások módszerét minden úttörőközösségre, s minden kisdobosra, úttörőre szükséges kiterjeszteni. A határozat kimondja továbbá, hogy fokozni kell a gyermekek önállóságra való nevelését, öntevékenységét, színvonalasabbá szükséges tenni a KISZ-szervezetekkel való együttműködést. A társadal- -mi ■ kapcsolatokban még számos nevelési lehetőség rejlik. Az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom, az értékteremtő fizikai munka, az üzemlátogatások — mindez akkor éri el igazán ,a célt, ha tervszerű és folyamatos. sa is kevesebb legyen. Gyermekmenüt kellene bevezetni, ami ugyan kisebb adag, de minőségben megfelelő. És az üzletvezető kalkulálni kezdett, hogy azért ne legyen ráfizetéses a bolt Ez csak úgy érhető el, ha ked- veltté válik a gyermekmenü. Biztosítani kellett, hogy megfelelő ellátás legyen primőrökből. Ezért felkereste a ZÖLiDÉRT-et, a FÜSZÉRT- et, a húsüzemet és megegyezett velük a rendszeres szállításokban. Ennek eredménye az lett, hogy május elsejétől' az Ételbárban bevezették a gyermekmenüt. Egységes árral, ami 13.50 Ft. Mennyisége bőven elegendő egy 'gyermeknek, a minősége pedig kitűnő. Csak példák az étlápból. Hétfő: tavaszi zöldségleves, pirított sertésmáj. Kedd: gombaleves, sárréti pecsenye. Szerda: zöldborsóleves, rántott karfiol. Csütörtök: hideg gyümölcs- leves, gombásvirsli. Péntek: sertésraguleves, túrósgombóc. Szombat: vesevelőleves, sertésjava Holstein-módra.,. (Felnőttadagban ezek ára: 22—24 forint.) Mindez a gyermekmenü étlapján szerepel, amelynek alján ez áll: Köszöntünk benneteket a gyermekév alkalmából! — Nem ráfizetéses ez a gazdag menüösszeállítás? — Most már nem. Az első hetekben mindössze tíz-tizen- két gyermekmenü fogyott el. Ma már negyvenet is elfogyasztanak, és még jönnek. Különben is: szolgálat ez a gyerekekért, tudom mit jelent a velük való törődés, hiszen nekem is két lurkóm van... — mondja Szabó Sándor. Az üzletvezető a vállalat főnökeitől erkölcsi és anyagi elismerésben részesült. De ezzel felér az az elismerés, amellyel a gyermekes szülők fogadták a megyében első gyermekmenü bevezetését. Bízunk abban, hogy a példát követik más vendéglátóipari egységekben is... Varga Dezső Kiemeli a határozat: „az úttörőcsapatok programjaikkal, tevékenységükkel, értékelési rendszerükkel ösztönözzék a gyermekeket az alapvető tevékenységre, tanulásra, segítsék elő a művelődés iránti igény megalapozását.” A megyei és országos konferencia határozatainak végrehajtására készült feladattervet tehát a héten tartott ülésén fogadta el a megyei úttörőelnökség. E dokumentum kimondja: „Az úttörőkö- zösségék alapvető kötelessége. hogy hozzájáruljanak a szocialista elkötelezettségű, közösségi, közéleti cselekvő ember formálásához.” E cél szolgálatába szükséges állítani a mozgalom sajátos eszközeit, módszereit, együttműködve a családdal, az iskolával, a KISZ-szel, az állami társadalmi szervezetekkel. A megyei elnökség még az idén megvizsgálja, és dönt arról, hogy mellette milyen szakbizottságok működjenek. Szintén még ebben az évben elemzi az úttörővezetői testületek és az állami, társadalmi szervek kapcsolatait. A jövő év nagy feladat^ lesz a megyei, járási, városi testületek és az úttörőcsapatok érdekvédelmi tevékenységének áttekintése, valamint a különböző szintű elnökségek és KISZ- bizottságok kapcsolatának elemzése. 1981-ben kerül sor az úttörőszövetség hagyományainak áttekintésére, valamint az egyéni vállalások és közösségi megbízatásokban rejlő lehetőségek megvizsgálására. Az ezt követő évben az iskola és az úttörőcsapat együttműködésének kérdései kerülnek előtérbe, végül pedig a mozgalmi képzés tapasztalatait mérlegelik majd. T. I. Százéves születésnap Méhkeréken Éppen egy évszázaddal ezelőtt, 1879. július 7-én Oláh- morogon látta meg a napvilágot Pogán Virág, Nadabán Györgyné. Ebből az alkalomból bensőséges hangulatú ünnepségen köszöntötték az idős asszonyt. Nadabán Györgyné 1901 áprilisában kötött házasságot Méhkeréken. öt gyermeket szült, 32 unokája, déd- és ükunokája van. Lányánál lakik, Rosu Virágnál, aki magá is már 75 éves. Néhány hete már csak ágyban tudja fogadni a vendégeket. Az idős asszonyt elsőként úttörők köszöntötték és szeretetük jeléül elhalmozták virággal. Majd ezt követően Bóka Mihályné, a községi tanács elnöke köszöntötte keresetlen szavakkal Méhkerék legidősebb lakóját ®s a virágokon, a szépen feldíszített tortán kívül 2000 forintot adott át a jubilánsnak. Köszöntötték az ünnepeltet a sarkad! Lenin Termelőszövetkezet szociális- és nőbizottságának tagjai,- akik hatalmas virágkosárral fejezték ki tiszteletüket. Beél: Tartalmas úttörőéletet kialakítani
