Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-10 / 159. szám

1979. július 10., kedd o IgNiWkfiTd fl vagonból házhoz szállítják a tüzelőt Tanácskozott az orvos­egészségügyi dolgozók szakszervezetének vezetősége Az egészségügyi intézmé­nyek működésének, irányítá­sának, vezetésének fontos po­litikai tartalékereje a mun­kahelyi demokrácia, illetve annak továbbfejlesztése — állapította meg a beszámoló, amelyet tegnapi ülésén vi­tatott meg az orvos-egész­ségügyi dolgozók szakszer­vezetének központi vezető­sége. Az elmúlt fél év mun­káját áttekintve az elnökség beszámolója kiemelte: a dol­gozóknak a döntésbe törté­nő bevonása, a társadalmi kontroll elősegíti ,a felada­tokkal való azonosulásukat. Az utóbbi egy-másfél évben az üzemi demokráciának számos fóruma alakult ki az egészségügyi intézmények­ben, további feladat a meg­levő lehetőségek, keretek gazdag tartalommal való ki­töltése. A demokrácia kiteljesedé­sét ugyanakkor gátolja még a hatáskörök túlzó centra­lizmusa az állami vezetés­ben, az egészségügyi intéz­mények és ezen belül az egyes osztályok egymástól való túlzott elkülönülése, és gyakran a szemlélet is. A jövőben a szakszervezet az eddiginél lényegesen na­gyobb szerepet szán mint az egyik legfontosabb fórum­nak a bizalmiak tanácskozá­sainak. ^ Tegnap délelőtt tartotta utolsó ülését a július Hl. és augusztus 17. között Békés­csabán negyedik alkalommal megrendezésre kerülő alkal­mazott grafikai művésztelep A Mezőkovácsháza és Vi­déke ÁFÉSZ sokféle módon igyekszik fejleszteni, bővíte­ni szolgáltatásait. Ily módon körzetükben pb-gázt 22 te­lepre szállítanak Medgyes- egyháza kivételével. A két­ezer palackos mezőkováes- házi tranzittelepről szállí­tott palackok egyforma áron kaphatók. Hasonlóan törekednek a választék és mennyiség bő­vítésére. Ezt többek között a budapesti Skála Szövetkezeti Áruházzal kötött kooperáció szervezőbizottsága. Az ülésen kirajzolódott a 18 napos mű­vésztelep részletes és végle­ges programja. Az idei alkotótáborba 17 művész — köztük két alkotó a jugoszláviai Zrenjaninból — érkezik július 31-én Bé­késcsabára. A délelőtti meg­nyitó a városi tanács vb- termében lesz. A szervező- bizottság több témában ki­írást is közzétett. Többek között a Kner Nyomda cso­magolási tervekre, a Miagyar Hirdető üdítő italos plakátra és szórólapra, a városi tanács politikai plakátokra, a Mun­kácsy Múzeum, a Megyei Művelődési Központ és ,a Társadalmi Ünnepségeket Szervező Iroda pedig egy-egy tervezett kiállításának pla­kátjára írt ki pályázatot. A résztvevőknek a munkalehe­tőséget a csabai Kner Nyom­da biztosítja. A művésztele­pen készült alkotásokból augusztus 17-én délelőtt ki­állítás nyílik a nyomdában. A legjobb grafikákat a pá­lyázatokat kiíró vállalatok és intézmények kivitelezésre az alkotóktól megvásárolják, így a későbbiekben a nagy­közönség is találkozhat azok­kal. keretében igyekeznek telje­síteni. De nemcsak e téren ta­pasztalható kezdeményezés. A kislakásépítkezőknek sze­retnék bevezetni azt, hogy mindenféle berendezést egy helyről vásároljanak, s ez esetben az ÁFÉSZ lerakata vállalja a hazaszállítást. Az elkövetkezendő időkben sze- retnék ezt egy központi épí- tőanyag-lerakat megvalósítá­sával biztosítani. Újszerű, hogy a tüzelőt — nagyobb tételek esetén — a vagonból szállítják közvetlenül-a meg­rendelők lakásához. A szál­lítási költségek éppen ezért jelentősen csökkennek. A lakossági szolgáltatáshoz az is hozzátartozik, hogy a környék kenyérszükségleté­nek 40 százalékát a ÁFÉSZ. sütőüzeme oldja meg. Ser­téshizlaldát is működtetnek, főként a saját vendéglőik folyamatos ellátására. Hat­van vendéglátó egységben végeznek kiskereskedelmi te­vékenységet, közülük ötben melegkonyha is üzemel. Ért­hető tehát, ha a tőkehúst sa­ját forrásból kívánják ki­elégíteni. Községfejlesztés Okányban az elmúlt év­ben 623 ezer forint jutott községfejlesztésre. Ebből az összegből egy kutat létesítet­tek. Azonkívül megvalósult három utcában a víztársulás, ahol be is vezették a házak­hoz a vizet. Ebben az évben a Rákóczi utcában tervezik a víz bevezetését. Az előző évek pénzmarad­ványát épületek, szolgálati lakások karbantartására for­dították. Az óvoda épületé­nek felújítására csaknem 120 ezer forintot fordítottak. A művelődési házat is fel kel­lett újítani, melyhez a me­gyéi tanács 251 ezer forint­tal hozzájárult. A belvízren­dezésre 60 ezer forintot köl­töttek. A községi tanács ebben az évben nagy gondot fordít az utak karbantartására is. A Toldi, a Hunyadi és a Körö­si Csorna Sándor utcákban felújították ,a sárrázókat, a járdákat és az átjárókat. Zsákban futás Start előtt a zsákban futás mezőnye. A legügyesebbek itt újabb ajándékokat nyerhettek lúlius 31—augusztus 17: IV. alkalmazott grafikai míívésztelep Békéscsabán Szocialista brigádok a szőnyegszövőben Több mint száz gyermek gyülekezett a közelmúltban Pósteleken. A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet gyer­meknapot szervezett dolgo­zóik apróságainak. Már a reggeli órákban két autó­buszt megtöltve utaztak ki az erdőbe, ahol egész napos színes program várta őket. A megérkezés után nem sokkal — első meglepetés­ként — játékokkal kedveske­dett valamennyi gyermeknek a szövetkezet vezetősége és a szakszervezet. Ezután tré­fás játékokra került sor, olyanokra, mint zsákban fu­tás, köcsögtörés, lengőteke­versenyek. Ebéd után folytatódott a közös játék, majd a késő délután szalonnasütéssel fe­jeződött be a program. A leglátványosabb esemény a soványak—kövérek közötti labdarúgó-mérkőzés volt. A békésszentandrási Sző­nyegszövő Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet­ben a szocialista brigádok el­múlt évi munkájuk alapján igen szép eredményeket ér- tek el. A 12 szocialista bri­gád közül egy kollektíva maradt le a 100 százalékos tervtől. Kiemelkedő ered­ményt ért el a Május 1. elne­vezésű öcsödi perzsa brigád. Termelési tervüket rajtuk kívül ,a Bolyai János ifjú­sági brigád 123,7 és a Mar­tos Flóra brigád 120,8 száza­lékra teljesítették. A szak­mában igen kevesen vannak a régi szövők közül. Huszon­ötéves törzsgárdatagok mindössze 6-an vannak, s legtöbben a tíz éves tagság­gal rendelkező szövőnők dol­goznak Békésszentandráson és Öcsödön. A termelési eredményeken kívül igen figyelemre méltó­ak a különböző irodalmi, sport- és közművelődési ve­télkedők eredményei. Az irodalmi pályázaton első helyezést értek el a Martos Flóra brigád tagjai. Ugyanez a brigád nyert első helye­zést a közművelődési vetél­kedőn is. A TIT-előadások már nem arattak ilyen nagy sikert a szocialista brigádok között, hiszen mindössze nyolcan-tízen jelentek meg egy-egy előadáson. Endrődön a Röpülj páva-körök járási találkozóján sikerrel szere­peltek, majd Mezőberényben a népdalkörök találkozóján vettek részt. Legnagyobb si­kerük a december 3-i páva­körök országos minősítőjén volt, ahol ezüst érmet sze­'ztek. A szocialista brigádok te­vékenysége igen fontos sze­repet játszott abban, amikor elbírálták, azt, hogy kik ve­gyenek részt ,a szövetkezeti bizottság által szervezett — Ivovi — kirándulásán. A szövetkezetben dolgozók kö­zül 35-en részesültek a juta­lomkirándulásban. Az üdül­tetés területén az a gond, hogy több családos beutalóra lenne szükség, hiszen igen sok családé; anyuka dolgo­zik a szövetkezetben. Lakások és mezőgazdasági létesítmények Az elmúlt esztendőkben dinamikusan fejlődött a szeghalmi Építőipari Közös Vállalat termelése. Erre az évre 67 millió forintos ter­melési érték elérését tűzték célul a vállalat vezetői. Az év első felét jó eredménnyel zárták: a mezőgazdasági üzemeknek 25 millió, más nem mezőgazdasági üzemek­nek 5,5 millió forint értékű munkát végeztek. Többek között elkészült az év első felében a Sárréti Tejüzem, itt a hiánypótlások még hátra vannak. E hónap­ban befejezik a szeghalmi Sárréti Tsz-nek a három, egyenként 660 férőhelyes juhhodály építését. A Szeg­halmi Állami Gazdaságnak és a körösladányi Magyar— Vietnami Barátság Termelő- szövetkezetnek az aratásra a vállalat átadta a gabonaszá­rítót. Ezenkívül a vállalat az év első felében átadott még 20 OTP-értékesítésű la­kást is. | Luxus luxok • A csárdaszállási Petőfi Tsz szarvasmarha-istállójában i munkavédelem szempontjából meghatározták az éjsza- ! kai világítás luxértékeit. Alkonyatkor csak egy kattintás • hallatszik, és máris, sokszor a nappalinál erősebb a | fény. Munkahelye az istálló, éjjeliőr dolgozik lámpa- j gyújtástól virradatig, s ő nem lehet félhomályban, mert 5 így balesetveszélyes a hely. A jövedelemmel különben nem nagyon elhalmozó Í szarvasmarha-ágazat termelési költségei az éjszakai | fényáradat következtében 100 ezer forintnál is lényege- | sen többel nő, csak ebben az istállóban. Az éjszakai ki- I világítás miatt a tehenek pihenése elmarad, az állatok | fáradtakká válnak, a fáradtság a produktum fokozatos ! csökkenését hozza, de ezt némileg ellensúlyozzák ab- ! raketetéssel. A szövetkezetei és a népgazdaságot tehát I az éjszakai kivilágítás miatt tetemes kár éri. Az energia és a többlettakarmány felhasználása nem ! jó a tsz-nek, nem jő a népgazdaságnak, de nem jó az ; állatnak sem. Mégis megkövetelik, hogy így legyen. Ha ! nem így lenne, akkor megbüntetnék a tsz-elnököt, vagy | a szakvezetőt, mert megsérti a szabályzatot A racionálisan gondolkodó ember sajnos semmit sem | tud tenni az ilyen és ehhez hasonló luxigényekkel ! szemben. Csak próbálja meg, olyan büntetést szabnak i rá, hogy egész életére elmegy az ambíciója a marhának | kijáró életkörülmények biztosításától. Most már szerencsére többen keresik annak magyará- I zatát, hogy egy-egy ilyen luxusistállóban miért csök- ; ken, vagy éppen miért stagnál a termelés, vagy ami a • legjelentősebb, miért drágul? Ehhez az előírt luxok is hozzájárulnak. A luxokkal is lehetne takarékoskodni, i cserébe több tejet és búst kapnánk. D. ... Megelégedettség |lünk — ki jobban, ki rosszabbul. Akad, aki­nek vágyai és lehető­ségei éppen fedik egymást — mégse elégedett. Egy másik ember az álmai és a való­ság között leküzdhetetlen űrt érez. Ez utóbbi termé­szetesen szintén nem a büsz­keséget választja alapmaga­tartásul, ha sorsáról kérde­zik. Talán elképzelhetetlen olyan pillanata az emberi létnek, amikor elmondhatjuk: most rendben van minden, nincs olyan területe életünknek, ahol hibádzhatna valami. Persze a képhez, a valóság­hoz az is hozzátartozik, hogy szívesebben panaszkodunk, mint büszkélkedünk. Igaz, a legtöbb keservnek kézzel­fogható okai vannak. Nemcsak az emberek álta­lában, hanem a tudósok is foglalkoznak (mégpedig nem keveset) a megelégedettség- r gél. Kategóriát is alkottak a tárgyban, az életminőség fo­galmát. És az élet minősége esetről esetre arról beszél: milyen mértékben elégedet­tek az emberek, melyek azok a tényezők, amelyek szere­pet játszanak benne, hogy ne legyen okunk az aggoda­lomra. A témában végzett kutatá­sok meglepetése, hogy ko­rántsem az anyagiak állnak az első helyen a „boldogság­csináló” tényezők közül. A munkahely (a hely szelleme és nem a fizetés), a család megelőzi a pénzhiányt avagy az anyagiak bőségét. A „Hogyan élünk, hogyan éljünk” divatos vitájában lényeges ténynek számít a munkahely kiemelt szerepe a megelégedettségben. Termé­szetes ez a pozíció. Gon­doljuk csak végig. Akárhogy is, de végeredményben a nap huszonnégy órájából a legtöbb időt a munkahelyün­kön töltjük. Nyolc óra. Ép­pen harmada a napnak. Ezt figyelembe véve természetes, hogy a legtöbb hatás a kol­légáink között ér bennünket. És nemcsak a munkahellyel kapcsolatban. Gyakran ott értesülünk egy-egy kellemes vagy kellemetlen családi eseményről, valljuk be, on­nan intézzük hivatalos és magánügyeinket. Ezernyi ok van tehát rá, hogy válto­zóan borús, vagy derűs le­gyen a kedvünk. És ha mindehhez még hozzávesz- szük a munkahelyi légkör­nek elkeresztelt hangulatot, könnyen belátható: nem mindegy, mi történik körü­löttünk a nyolc óra alatt. Nemrégiben fiatal, pálya­kezdő pedagógusokkal be­szélgettem. Az életükről, ar­ról : mit terveznek, mi a szán­dékuk pályájukon. Szó esett arról is, van-e családjuk, s ha van, hogyan élnek ott­hon. Ügy is mondhatnám: az életük minősége volt az, ami érdekelt. Érvek és ellenérvek hang­zottak el, ám nem kellett hozzá több, mint tíz-tizenöt perc, s máris ott voltunk a legfőbb témánál: a munka­helynél. A beszélgetést igen­csak befolyásolta, hogy a tanítók többsége a diploma- osztás utáni első évet töltöt­te éppen a katedrán. A ki­sebbség már régebben is ott dolgozott a szép, új, világos iskolában. Vitatkoztak. Be­széltek róla, miért nem kö­zeledik egymáshoz a két cso­port, miért van, hogy régi a régivel, az új az újjal barát­kozik szívesen. A beszélgetésnél új szerep­lővel gazdagodott a kör. Az igazgatónő nyitott be a te­rembe, s mert marasztalták, maradt. Innen kezdve egy alkalomszülte ifjúsági parla­menthez hasonlított az esz­mecsere — kérdések voltak, s néha egy-egy válasz. A kérdezők alátámasztották a tételt a munkahely légköré­nek fontosságáról. Kiderült, hogy lehet ugyan sokat be­szélni a családról, a megvá­sárolandó televízióról, mo­sógépről, vagy éppen telek­ről, ám a munkahely fonto­sabb mindezeknél. (Félreér­tés ne essék, esetünkben nem a szakma, a hivatás, ha­nem a munka színhelye.) És ezen sincs miért csodálkoz­ni. Ami történik velünk a munkával töltött órák alatt, idegessé tesz bennünket, örö­met okoz, esetleg közömbö­sen hagy. Ám hogy hat ránk, az bizonyos. És a ránk ra­gadt hangulatot aztán ma­gunkkal visszük haza. A történetektől függően moso­lyogva vagy éppen búbána­tos képpel indulunk el tele­víziót, mosógépet venni, morcosán alkuszunk a ki­szemelt telekre. Nem mind­egy tehát, milyenek a mun­ka körülményei. Még mielőtt rámsütné akárki a bélyeget, hogy csekélynek ítélem a szorgos­kodásunkért kapott anyagi és erkölcsi elismerés jelentő­ségét, gyorsan citálok egy példát a légkör és a pénz összefüggésére. A már em­lített pedagógusoknál történt meg, hogy ketten kimarad­tak a jutalomosztásból. A pedagógusnapon szokásos jutalmazásból. A dolog ön­magában aligha érdekes (a jutalom adható, de nem kö­telező adni), említésre mél­tóvá az teszi az esetet, hogy a szóban forgók a tanév fo­lyamán valamennyi jutal­mazásnál boríték nélkül ma­radtak. Közbevetőleg: hiva­talos vélemény szerint ko­rántsem végeztek kevesebbet vagy gyengébb munkát a többieknél. Egyikük vette magának a bátorságot és rákérdezett az igazgatónő­nél, miért nem jutalmazták őt egész évben? A válasz nem volt kielégítő, hiszen a vezető (szokás kérdése) ügye­sen kitért. Mint mondta, ne­ki csak javasoltak, s ő a ta­nácsok alapján döntött. A kérdező elérte célját (szer­zett néhány kellemetlen per­cet igazgatónőjének), ám az eset még sokáig foglalkoztat­ta. Éppen a munkahely han­gulata miatt. A légkör okán, amely esetében olyan volt, hogy általa nem lehet hitele a jutalmaknak és velük kapcsolatban a minősítések­nek. □ fenti eset hőse azóta se emésztette meg a történteket, s mérce, támasz nem lévén, egyedül szűrte le az eset tanulságait. Elnézést az ismétlésért, de így volt: a munkahelyének hangulatáról, az őt minősítő kollégákról lett meg a véle­ménye. Malonyai Péter Megyei közúti információ A KPM elkezdte Gyulán a Csókos út szélesítését. Ezen a szakaszon 40 kilomé­ter / óránkénti sebességkor­látozást vezettek be, és az er­re haladó autósoknak java­solják, hogy Sarkad felé in­kább a Nagyváradi úton át közlekedjenek, Békéscsaba felől Doboz irányába pedig a Bartók Béla—Ajtóssy—Ha­lácsy—Madách utcán át ha­ladjanak. Ugyancsak sebes­ségkorlátozó tábla és félpá­lyás útlezárás Van érvény­ben a Sarkad—Doboz össze­kötő úton, ahol újraaszfal­tozzák a burkolatot. Ezen a szakaszon szintén tanácsos a szokásosnál is óvatosabban vezetni.

Next

/
Thumbnails
Contents