Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-08 / 158. szám
1979. július 8., vasárnap mdiUUkMd Barátaink életéből Hz ősi és örökifjú alma mater Vilniusban Vilniusnak, szovjet Litvánia ■fővárosának egyeteme több mint négyszáz esztendős. Európa legrégibb felsőoktatási intézményei (közé tartozik, még a felvilágosodás korszakában, pontosabban az 1579-es esztendőben alapították. Az egyetemnek azóta sokféle gazdája volt; homlokzatának tetején hol a jezsuita rend, hol a litván hercegség lobogóját, hol Lengyelország, hol Oroszország zászlóját lengette a szél. Egy azonban kétségtelen — a szovjethatalom kikiáltása előtt ezen az egyetemen csak nemesi ifjak és magas rangú tisztviselők fiai tanultak. Ma elmondhatjuk, hogy a vilniusi egyetem a legdemokratikusabb oktatási intézmények egyike az európai kontinensen: a hallgatók mintegy 60 százaléka munkás- és parasztszülők gyermeke. Hallgatóinak száma 16,5 ezer, de csak jelentéktelen részük jár előadásokra az egyetem régi, reneszánsz stílusú épületébe. A többség már az egyetem új épületeiben végzi tanulmányait. A nappali mellett esti és levelező tagozaton az egyetem 13 fakultásán 70 szakmára készülnek a fiatalok. A felvételi a tudás és képesség alapján pontozásos rendszerrel történik. A felvételi vizsga eredményei mellett figyelembe veszik a középiskolai osztályzatokat is. A pontokért olykor nagyon éles küzdelem folyik, különösen a fiatalok körében oly népszerű fakultásokon, mint az orvosi, történelem, köz- gazdasági szak. Nézzük, mi történik akkor, amikor a felvételizőből végül is egyetemi hallgató lesz. A kivívott jog ekkor már bizonyos kötelezettségekkel is jár. A fegyelem elég szigorú az egyetemen. A hallgatót kizárhatják, ha nem j ár rendszeresen az előadásokra, szemináriumokra vagy a vizsgaeredményei nem megfelelőek. Az ilyen intézkedés teljesen igazságos, hiszen, mint tudjuk, a Szovjetunióban az oktatás minden formája — így az egyetemi is — ingyenes. Ugyanakkor a hallgatók nagy önállósággal is rendelkeznek. A választott szakterület keretein belül például mindentó maga dönt, hogy milyen idegen nyelvet akar tanulni, stb. Sokan foglalkoznak egyéb tárgyakkal egyénileg is. A diákok saját társadalmi szervezeteik tagjaként aktívan részt vesznek az egyetemi élet irányításában. Képviselőik ott vannak például az egyetemi tanácsban, a legfelső szervet képviselő dékánok és professzorok között. Véleményüket nemcsak a tantervek jóváhagyásánál veszik figyelembe, hanem az előadók professzori és docensi kinevezésénél is. A Komszomol-bizottság titkára döntő szavazati joggal tagja a réktorátusnak. A hallgatók részt vesznék a felvételi bizottság, valamint a végzősök elhelyezésével foglalkozó bizottság munkájában is. A hallgatók társadalmi szervezeteinek egyetértésével készül az előadások és vizsgák kiírása is. Ezenkívül magük is ügyelnék a diákok tanulmányi előmenetelére. Az egyetemi ifjúság túlnyomó többsége szakszervezeti tag, így lehetőség van arra is, hogy beleszóljanak az egyetemi kulturális életre és a sportmunkára szánt anyagi eszközök elosztásába. Lényegében maguk a hallgatók osztják el az ösztöndíjakat is, a rektor csak jogilag hagyja jóvá a diákok javaslatait. A diploma megvédése után a diák, aki tegnap még hallgató volt, egyetemet végzett szakemberré válik. Az, hogy hol dolgozik majd, az utolsó évfolyamon dől el. Az elhelyezkedéssel nincs probléma, hiszen a Szovjetunióban a szakembereket illetően nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A garantált elhelyezkedési lehetőség viszont azzal az állampolgári kötelességgel jár, hogy a frissen végzett diplomásnak három évig azon a helyen kell dolgoznia, ahová az egyetemi bizottság irányítja. Három év múltán viszont saját belátása szerint változtathat munkahelyet. A kialakult gyakorlat szerint az elhelyezkedés nem jár különösebb konfliktusokkal — maximálisan figyelembe veszik a végzős hallgatók óhajait és családi körülményeit. B. Aksztinasz Mongólia Barátság Magyarországgal A Mongólia és Magyarország közötti gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok évről évre eredményesebbek. A Magyar Nép- köztársaság szakemberei közreműködtek számos mongó- liai mezőgazdasági és ipari üzem létrehozásában. így többek között magyar segítséggel épült az ulánbátori ruhagyár, a szonginoi biokombinát, a darhani húsipari kombinát, a szuhebátori és a közép-góbi-sivatagi geológiai állomások. Magyar szakemberek iránymutatása alapján épül ki az országban a vízügyi igazgatóságok rendszere. A segítség azonban nemcsak szakemberek, hanem kedvező feltételű, hosz- szú lejáratú hitelek nyújtását is magában foglalja. Számos ipari berendezést, alkatrészt, orvosi és laboratóriumi műszert, konfekcióárut stb. importál Magyar- országról Mongólia. Ezekért az árukért főként mezőgazdasági termékekkel fizet. A Magyarországra irányuló mongol export volumene ebben a tervidőszakban 24 százalékkal nő. flz új mongol írott nyelv kidolgozója Cendin Damdinszüren, a szocialista mongol irodalom egyik megteremtője, a jeles író és nyelvész 1908-ban született a keleti országrészben, állattenyésztő családban. A húszas években a forradalmi átalakulás lelkes harcos volt. Első műve 1928-ban jelent meg. Igazi hírnevet azonban 1929-ben kiadott nagyobb lélegzetű elbeszélése, „A megvetett lány” alapozta meg. A mű, amelyből 1962-ben filmet készítettek, egy asz- szony szenvedéseit és forradalmárrá válását ábrázolja. Az író 1933 és 1938 között a leningrádi Orientalisztikai Intézetben tanult. Ekkor keletkezett „öszhajú anyám” című versciklusa, amelyben a fiúi szeretetet, a honvágyat és mongol—orosz barátságot énekli meg. Az ő nevéhez fűződik a cirill ábécére épített új mongol írott nyelv kidolgozása is. Műfordítóként ugyancsak hozzájárult a világ nagy kulturális öröksége mongó- liai elterjesztéséhez. Petőfi, Puskin, Schiller avatott tol- mácsolója. A háromszoros állami díjas írót és akadémikust nemrégiben — 70. születésnapja alkalmából — a Szuhe Bátor-érdemrenddel tüntették ki. Szakszervezetek a kultúráért A mongol szakszervezetek tevékenységének egyik lényeges része az ország kulturális felemelkedéséért végzett munka. A szakszervezetek kezelésében egész sereg jelentős kulturális intézmény működik: így például 10 kultúrpalotája, számos különféle klubja, csaknem fél ezer olvasóterme, több tucat sok százezer kötetes könyvtára várja az olvasni, tanulni, szórakozni vágyókat. A szakszervezetek működtetik a népfőiskolát és a különböző felnőttoktatási intézmények egész sorát is. Ezeknek több mint 100 fakultása terjeszti a hasznos ismereteket. Évente több mint négymillió hallgatójuk van. (BUDAPRESS — MONCAME) II lengyel mezőgazdaság és a kedvezőtlen időjárás Az idei esztendő meglehetősen kedvezőtlennek bizonyul a lengyel mezőgazdaság számára, pedig ez az ágazat döntő fontosságú a lakossági ellátás és a külgazdasági viszonyok szempontjából egyaránt. Fontosságát az apárt- plénum is aláhúzta, melyet június derekán tartottak Varsóban Edward Gierek elnökletével. A LEMP első titkárának bevezető szavaiból tócsendült: komoly erőfeszítésekre, a lakosság széles hétegeinek segítségére, összefogására van szükség, hogy a kedvezőtlen természeti körülmények hatását a lehető legkisebbre korlátozzák. Röviden tekintsük át a varsói Interpress összeállítása alapján, mi is történt a lengyel mezőgazdaságban az elmúlt hónapokban. Tulajdonképpen már a kezdet, a tavaly őszi időszak is elég szerencsétlenül alákult. Any- nyira sok eső esett, hogy a földeken az esedékes munkák egy részét el sem tudták végezni. A tél sokkal keményebb, hóban bővelke- dőbb volt, mint nálunk, Magyarországon. A tavasszal elvégzett felméréseknél kiderült, hogy a vetéseket ért károk a szokásos (kétszeresét érik el. Tavasszal pedig jött az árvíz, több mint egymillió hektár mezőgazdasági terület került víz alá, ez négy- milliárd zloty kárt okozott. Az árvizeket a nálunk isismert késő tavaszi szárazság- hullám követte, a vetések sok helyen kisülték, negyed- millió hektáron kellett kiszántani, másodvetéssel helyettesíteni az őszi gabonát. A 'lengyel mezőgazdaság részesedése a nemzeti jövedelemből 14 százalék, a munkaképes lakosság harminc százaléka dolgozik az ágazatban. A harmincötmilliós lakosságot import élelmiszerrel ellátni a gyakorlatban nem lehetséges — mondotta a plénumon Edward Gierek —, ezért nagy erőfeszítésekre van szükség, hogy az öt éve kidolgozott élelmiszer- gazdasági programot megvalósítsák. A mezőgazdasági idei nehéz helyzete miatt mégis szükség lesz terven felüli mezőgazdasági behozatalra. Ez a tény viszont már bekapcsolja a kérdéskörbe a lengyel népgazdaság egészének teljesítőképességét, a szükséges importot hatékony exporttevékenységgel kell biztosítani. Tavaly sem volt könnyű éve a lengyel mezőgazdaságnak, mégis 4,5 százalékkal növelte a termelést. Az idén is meg kell tartani ezt az ütemet, noha a természeti feltételek sokkal rosszabbak az elmúlt évinél. A júniusi pártplénuimon azt is megvizsgálták, milyen módon 'lehet a célt elérni. Nem kétséges, hogy a körülmények miatt az idén a termésátlagok nem nőnek. Következésképpen a betakarítási, s egyéb veszteségeket kell csökkenteni. Létfontosságú például, hogy megfelelő takarmánykészletek felhalmozásával megtartsák az állatállományt. Hogy ebben gondokra lehet számítani, azt a plénumon Edward Gierek által idézett adatok jelzik: az utóbbi öt hónapban a múlt évi hasonló időszakhoz viszonyítva 5,6 százalékkal kevesebb tejet vásároltak fel. A LEMP Politikai Bizottságának ajánlására a kormány programot dolgozott ki a kedvezőtlen körülmények ellensúlyozására. Ebben a többi között hangsúlyozzák, a mezőgazdaságot kiszolgáló iparágakban — így a mező- gazdasági gépgyártásban, a járműgyártásban, ' a műtrágya-előállításban — is javítani kell az eredményeken. A kenyérért folyó küzdelem oroszlánrésze a parasztokra hárul, de számíthatnak az ipari üzemek munkásaira, a diákokra is, akik már többször bizonyították segítőkészségüket. „A föld felbecsülhetetlen értékű kincsünk — mondotta a plénumon Edward Gierek —, napjaink és jövőnk szempontjából nagy fontosságú, hogy a földünk és a paraszti munka gyümölcseivel jól és hatékonyan gazdálkodjunk.” D. P. emberek kiszámították, hogy Pozsony egy-egy lakosa évente 650—700 km utat tesz meg autóbuszon és villamoson. A fejlesztés több lehetőségét vették figyelembe: mérlegelték az autóbusz előnyeit, a vasút felhasználásának lehetőségeit, a villamosközlekedés kibővítését és korszerűsítését, s végül a földalatti vasút gondolatát. Különböző okok miatt egyik változat sem tűnt optimálisnak. A szakemberek végül egy gyorsvasút kiépítésének gondolatához jutottak el, amely egyesítené a villamos- és vasúti forgalom előnyeit, s megfelel a gyors, megbízható utazás követelményeinek. Két alapvető útvonal kiépítésével számolnak: az A vonal a „hegyi” — nyugati övezetből vezetne a város központjába, innen folytatná útját északkeleti irányba. A B vonal a Duna jobb partján fekvő Petrzalka városszektorból a folyón át vezet majd a központba, s innen tovább keleti irányba. A város központjában, s néhány más sűrűn beépített területen a föld alatt vezetik a gyorsvasutat. Elkészülte után összesen 75 kilométer hosszú lesz, s ennek egyhar- mada a föld alatt vezet. A Duna-parti új lakótelep Petrzalka igen gyors ütemben nő, szinte nap mint nap több tucat új lakásba költöznek be a lakók. Nem egészen tíz év múlva 150 ezer lakosa lesz. így tehát természetes, hogy itt kezdik meg a gyorsvasút építését. Jelenleg a petrzalkai vonalszakasz építése előkészületben van. Az ehhez kapcsolódó városközponti szakaszra vonatkozóan — a Dunától a fő- pályaudvarig vezető részen — most tűzik tó a végleges nyomvonalat és előkészítik a beruházási terveket. Miroslav Jaslovsky Pozsonynak, a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosának gazdag történelme van, ennek ellenére úgy beszélnek róla, mint fiatal városról. A város impozáns méretekben nő: 1900-ban 65 ezer lakosa volt, 1940-ben 139 ezer és ma már több mint 360 ezer lakosa van. 1976-ban a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya a főváros agglomerációjának továbbfejlesztésére újabb tervet hagyott jóvá — 2050- ig a város lakosainak száma eléri a 800 ezret. A területi terjeszkedés szempontjából a városnak igen előnytelen földrajzi fekvése van: északon a Kis- Kárpátok áll útjában, keletről az ipari üzemek szorítják, délről, Magyarország, nyugatról Ausztria határa van igen közel. Csak észak- nyugati és északkeleti irányban nyitott, a Kis-Kárpátok lejtői alján. Itt épül ki Petrzalka, a Duna túloldalán fekvő városrész, ahol nagy lakótelep, terjedelmes kerület létesül. Az agglomeráció területi kiterjedése — a további lakótelepek épülése — természetesen erősen befolyásolja a városi tömegközlekedés fejlesztési terveit is. A szakA gyorsvasút kiépítését Petrzalka kerületben kezdik, ahol majd 150 ezer lakos él (Fotó: ORBIS — KS) I Gyorsvasút Pozsonynak Az új vilniusi egyetemi város (Fotó: APN — KS)
