Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-08 / 158. szám

1979. július 8., vasárnap IgHiUMTrf Az új Büntető Törvénykönyv VII. Védjük a közrendet! Magánélet — közélet Országgyűlési képviselő — emberközelben Fotó: Martin Gábor A mindennapi élet nyu­galmának, biztonságának alapja a közrend. Sok példa van arra korunkban, hogy — például az Amerikai Egye­sült Államok jó néhány vá­rosában — sötétedés után ki sem mernek mozdulni az emberek lakásukból, másutt pedig — így Olaszországban — napirenden vannak ,a ter­rorcselekmények. Hazánkban rend és nyugalom van. A törvény alkotóinak azonban arra is kellett gondolniuk, hogy súlyos büntetés kilá­tásba helyezésével eleve el­vegyék ,a kedvét mindenki­nek, aki meg akarná zavar­ni a közrendet. Közveszélyokozásnak ne­vezi a Büntető Törvény- könyv, ha valaki gyújtoga­tással, árvíz okozásával, robbanóanyag, sugárzó vagy más anyag, illetve energia . felhasználásával közveszélyt idéz elő, ha aka­dályozza a közveszély elhá­rítását, következményeinek enyhítését. Ezért 8 évig ter­jedhető szabadságvesztést szabhat ki a bíróság. Ha azonban bűnszövetségben vagy különösen nagy kárt okozva követnek el ilyen cselekményt, 10 évig, ha va­lakinek a halálát is okozza, 15 évig emelkedhet ,a bünte­tés. A gondatlanságból el­követett közveszélyokozás vétségéért 8 évig terjedhető szabadságvesztés szabható ki. Hasonlóan bünteti a tör­vény közérdekű üzem mű­ködésének megzavarását, ide sorolva a közműveket, a tö­megközlekedési üzemeket és távközlési üzemeket. Most szerepel először & Btk -ban a terrorcselekmény, mint bűncselekmény. Ennek minősül, ha valaki túszt szed vagy jelentős anyagi java­kat kerít hatalmába és fog­lyának vagy foglyainak sza­badon bocsátását, illetve a javak visszaadását állami szervhez vagy társadalmi szervezethez intézett köve­telés teljesítésétől teszi füg­gővé. Törvényeink ezt a leg­súlyosabb bűncselekmények egyikének minősítik, s ha az halált vagy különösen súlyos hátrányt okoz, a legnagyobb büntetéssel sújthatok a tet­tesek: 10-től 15 évig terje­dő szabadságvesztéssel, il­letve halálbüntetéssel. Ugyanilyen büntetéssel fe­nyegeti a törvény azt, aki lé­gi járművet kerít hatalmába erőszakkal, fenyegetéssel vagy úgy, hogy másokat ön­tudatlan, illetve védekezés­re képtelen állapotba hoz. Itt is, a terrorcselekménynél is korlátlanul enyhíthető an­nak a büntetése, aki abba­hagyja a bűncselekményt, mielőtt abból súlyos követ­kezmények származtak vol­na. Eddig is büntette a tör­vény azt, aki robbanóanya­got, robbantószert vagy ezek felhasználására alkalmas ké­szüléket engedély nélkül ké­szít, megszerez, tart vagy jo­gosulatlan személynek átad. Büntetése 5 évig terjedhet, mint ahogyan azé is, aki megszegi a lőfegyver, lőszer készítésére, átadására és forgalmára vonatkozó ren­delkezéseket. Ugyancsak öt évig terjedhető büntetéssel sújtható az, aki egészségére veszélyes sugárzó anyagot vagy készítményt előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy jogosulatlan sze­mélynek átad. Páratlan régészeti lelet­együttes került napvilágra Pécs történelmi városköz­pontjában egy közműépítés során: kétezer év rétegeit tárták fel az aknamélyítő munkások a Széchenyi tér déli sarkán álló klinika ud­varán. A római kortól nap­jainkig szinte minden kor építőmestere otthagyta alko­tómunkájának nyomait a vá­ros szívében. A leletmentés során kide­rült, hogy a terület már a A közrend védelme érde­kében bünteti a törvény a közveszélyes munkakerülést, hiszen sokszorosan bizonyí­tott tény: a munkátlanság a bűnözés fő okozója. Közel áll ehhez a tiltott szerencse- játék szervezése. Mindkét bűncselekményfajtánál a szabadságvesztés vagy javí­tó-nevelő munka főbünteté­sén kívül kitiltás is kiszab­ható. Alig választható el egy­mástól a közrend és a köz­nyugalom. A Btk is felso­rolja az ezek elleni bűncse­lekményeket. Kiemelkedő sú­lyú cselekmény közülük a garázdaság, márcsak azért is, mert gyakran fordul elő. A garázdaság fogalmát a tör­vény így határozza meg: „Aki olyan kihívóan közös­ségellenes, erőszakos maga­tartást tanúsít, amely alkal­mas arra, hogy másokban megbotránkozást, vagy ria­dalmat keltsen”. A kiszab­ható büntetés 3 évig terjed­het, ha csoportosan, illetve a köznyugalmat súlyosan meg­zavarva követik el. Itt is al­kalmazható mellékbüntetés­ként a kitiltás. A közrenddel és a köznyu­galommal együtt ugyancsak védelemre szorul ,a közegész­ség. Különösen időszerűvé vált a környezet és a termé­szet védelme, mivel mind­kettőt töméntelen ártalom fenyegeti — óhatatlanul — az iparosodás és a városia­sodás miatt is. Ám a „civi­lizációs ártalmak” mellett egyes emberek bűnei és gon­datlanságai is ártanak az emberi környezetnek. Bűntettnek minősíti a tör­vény, ha valaki „az emberi környezet védelem alatt álló tárgyát jelentős mértékben szennyezi, rongálja vagy pusztítja”. A víz, a levegő és az egyes védett környezet­védelmi tárgyak elleni cse­lekményekért, ha azok élet­veszélyt idéznek elő, 5 évig, egyébként 3 évig terjedhető szabadságvesztést szabhat ki a bíróság. Fokozottan védett állatok és azoktól származó tojások elpusztításáért, vé­dett növények kitépéséért vagy legázolásáért, barlan­gok megrongálásáért, termé­szetvédelmi terület hátrá­nyos megváltoztatásáért sú­lyos esetben 3 évig terjedhet ,a szabadságvesztés-bünte­tés. Nálunk — szerencsére — nem dívik a kábítószer- fogyasztás, de a bíróságok­nak sok dolguk volt már olyanokkal, akik ilyen, az emberi szervezetet súlyosan károsító szereket hazánkon át akartak szállítani, csem­pészni. Az új Btk 1—5 évi szabadságvesztéssel fenyegeti azt, aki kábítószert készít, megszerez, tart, forgalomba hoz, az országba behoz, on­nan kivisz, vagy azon át­visz. Ha üzletszerűen, bűn- szövetségben vagy jelentős mennyiségű, illetve értékű kábítószerrel követik el a cselekményt, a büntetés 8 évig terjedhet. A közegészség védelmét szolgálja végül a kuruzslás elleni törvény is. Három évig terjedő büntetéssel sújt­ható, aki jogosulatlanul, el­lenszolgáltatásért vagy rend­szeresen orvosi gyakorlat kö­rébe tartozó tevékenységet végez orvosi diploma nélkül, de annak színlelésével. Várkonyi Endre római korban lakott volt, nyomai aránylag nem mé­lyen felfedezhetők. A római réteg felett egy Árpád-kori település helyezkedett el. A leletmentő régész, Kárpáti Gábor itt egy húsz méternél is hosszabb gerendaszerkeze­tes épület alapjaira bukkant. A maga korában igen te­kintélyes ház lehetett. Kissé távolabb egy putriház is elő­került sütőkemencéjével együtt, ugyancsak az Árpá­dok korából. Dr. Szentkereszty Tamással, Békés megye 13. választóke­rületének (Vésztő) ország- gyűlési képviselőjével csak harmadszorra sikerült olyan időpontban megállapodnunk, amely alkalmasnak látszott egy hosszabb beszélgetésre. Tizenhét év telt el azóta, hogy a gimnáziumi tanul­mányaink befejezése után útjaink elváltak. Közös is­kolái élményeink felidézése helyett mindjárt a közelmúlt és a ma jelenségeivel kezd­jük a itársalgást. ♦ — Ha jól emlékszem, ta­valy márciusban egy szer­kesztőségi kerekasztál-be- szélgetésen úgy fogalmaztál, hogy célszerű ritkábban, de több időt fordítani a válasz­tók ügyeinek intézésére. Mi­lyen gyakran keresnek fel, és volt-e már sikerélmé­nyed? |— Olyan területen vagyok képviselő, ahol az emberek főként mezőgazdaságban dol­goznak. Kevesen keresnek fel', s ebben egy kicsit ón is hibás vagyok. Szoros kap­csolat alakult ki viszont a hozzám tartozó 7 község kö­zül a körösladányi, a zsadá- nyti és a biharugrai párt-, ta­nácsi és társadalmi szervek vezetőivel. Akadnak olyan népfronttitkárok, akik jól szervezik meg a találkozó­kat. Tavasszal ipéldául a körösladányi Metakémia Szö­vetkezet vezetőségének be­számolóján tartottam egy ál­talános tájékoztatót a parla­menti munkáról. Egyébként nagyon örültem, amikor si­került elintéznem, hogy Vésztőn a vágóhíd mögötti területen — még ha ideigle­nesen is — félmillió forintos megyei támogatással megol­dódjon a belvízprobléma. — Milyen természetű gon­dokról van tudomásod? — Jelenleg igen alacsony a kisközségek költségvetésé­ben az az összeg, amelyeket különféle, főként kommuná­lis beruházásokra kellene fordítani. Ezzel már a sajtó és más testületek is sokat foglalkoztak. Csak azt tu­dom mondani, hogy az ilyen jellegű feladatokat a követ­kező 5 éves tervidőszakban lehet megoldani. Ha ez nem következne be, tovább nő az elvándorlás veszélye. — Mi a véleményed azok­ról a pályakezdő értelmisé­giekről, akiknek egy része, úgymond, viszolyog attól, hogy falura menjen dolgoz­ni? >— Szerintem az a problé­mai, hogy több olyan pa­raszt- és munkáscsaládból va)ó fiatal van, aki nem szí­vesen vállal munkát azon a településen, ahonnan szár­mazik. Az is igaz, hogy nem csak az egyszerű embereken múlik, hogy valaki megta­lálja helyét egy kisebb köz­ségben. Ä falura visszakerült •tanár, orvos, mezőgazdász stb. egészséges türelmetlen­sége jelentheti azt a hajtó­erőt, amely a többi ember szellemi-kulturális felemel­kedését, tudatformálását hi­vatott szolgálni. Mindenki a kényelmesebb életformát ke­resi. A fiatal diplomásoknak kellene megvalósítaniuk mindazt, amit korábban úgy láttáik, hogy másutt jól, vagy még jobban csinálnak. — Milyen a kapcsolatod a szeghalmi emberekkel és kikkel barátkozol? I— Ha azt mondom, hogy Szeghalmon születtem, gyer­mekkorom egy részét is itt töltöttem, s itt vagyok fog­orvos, akkor ez már sok mindent elárul. Apám szin­tén itt volt főorvos. Én egyé­nileg is szeretnék megfelel­ni azoknak a szép emlékek­nek, amelyek a helybeli em­berekben megmaradtak ró­la és toVább élnek. Szülőfa­lumba 16 év után, 1970-ban kerültem vissza. Megpróbál­tam megtalálni a helyemet abban a környezetben, ahon­nan indultam. Egykori ját­szótársaim közül egyesek közvetlen kapcsolatba kerül­tek velem, mások viszont már tartózkodóbbak lettek. Mint fogorvos, nemcsak szakmai­lag, hainpm barátilag is kötő­döm kollégáimhoz. A köz­ségnek szinte valamennyi ré­tegét képviselik a vadász- tájrsaiság tagjai, s jólesik el­beszélgetni velük... — Van-e a vadászat mel­lett valami más időtöltésed? — A horgászáson kívül na­gyon szeretek kirándulni. A természet szépsége és a há­borítatlan csönd valahogy mindig megfogja az embert. Autóm van, de telkem nincs. A szolgálati laká­sunkhoz tartozó kiskertben tavasztól őszig nagyszerű el­foglaltságot találok magam­nak. — Hogyan telik el egy nap? )— Reggel általában fél hétkor kelek. Amikor taní­tás van, feleségemet elvi­szem az iskolába. Nyolctól 2-üig az SZTK-ban rendelek. Otthon vagy a kórház ét­kezdéjében ebédelek. Ha jó az idő, a kiskertben taszek- veszek valamit, télen pedig olvasok. Délután fél négy vagy négy óra körül meg­kezdem magánrendelésemet. Este a tévében megnézem a híradót. Kedvelem a mai té­májú játékfilmeket... — Mit szeretsz olvasni? — A Tényék és tanúk so­rozat könyveit. Négyszáz fo­rintot költők havonta újsá­gokra, folyóiratokra. Jelen­leg a marxista egyetem sza­kosítójára járok, meg részt veszek szakmai továbbkép­zéseken is. — Mikor szakítasz időt a közéleti tevékenységre? i— A keddi és csütörtöki napokon keresem fel válasz­tókörzetemet. A községek ta­nácsüléseire is meghívnak. Sajnos több időpont egybe­esett a szakosító tanfolyam idejével.-— Hogy állsz az élvezeti cikkekkel? — Alkoholt ritkán, és ak­kor is csak nagyon keveset fogyasztok. Egy vagy más­fél doboz cigarettát szívok ejl, s kávéból 4-5 csészével iszom meg naponta. — Befejezésül mondanál néhány szót a családodról is? — Feleségemnek laborató­riumi asszisztensi képesítése van. Most fejezte be a bu­dapesti Gyógypedagógiai Fő­iskola első évfolyamát leve­lező szakon. Három gyerme­künk van: Balázs 11, Sza­bolcs 9 és Ákos 6 éves... Öntapadás képes levelezülap­sorozat A több millió megszokott üdvözlőlap mellett külföl­dön mindennapos, nálunk azonban még újdonságnak számító öntapadós képes le­velezőlap-sorozatot adott ki kísérletképpen a Képzőmű­vészeti Alap Kiadó Vállalata. Az Ofszet Nyomdában, új technológiával készült leve­lezőlapokat a címzett az üd­vözlet elolvasása után fel­használhatja. Marad az írás a lapokon a rajtuk levő ké­pek pedig tapadó címkeként gyűjteménybe, bőröndre, há­tizsákra ragaszthatok. Buda­pestről hat, a Dunakanyar­ról és a Balatonról 3—3, az ország egyéb szép tájairól, üdülőhelyeiről, városairól hat lap készült — mindegyi­ken két képpel — összesen 360 000 példányban. Kategória nélkül Tegyük fel, hogy én egy fiatal lány vagyok. Kaptam egy telket, vagy nyertem a lottón. Esetleg a havi 2600 fixemből összespórolok 400 ezer forintot. Elhatározom; hogy társasházat építek. Ez eddig rendben, hiszen min­denki azt csinál becsületesen szerzett pénzével, amit a kar. Mi a következő lépés? Tár­sakat választok, akik törté­netesen Z. és neje, T. és neje... stb -f- én, Kovács Julianna egy szál magam, a 400 ezerrel. Tervek, engedé­lyek, lakásszövetkezet. Elém tolnak egy papírt. Hosszasan nézem a rubrikákat: a férj neve, foglalkozása, lakcíme... stb. Majd: és neje... ugyan­ezek. Keresgélem a kategó­riám. Hiába. Férj nem va­gyok, sőt még az „és neje” mellékszerepre sem tettem szert. „— Miért nem nősülsz már meg?” — kérdik tréfá­san leendő lakótársaim. Vastagon áthúzom a kissé szűklátókörűén megállapított kategóriákat és fölé írom: „Én Kovács Julianna egy szál magam...” Nem tudom, mit szólnak majd a lakásszövetkezetben a szokatlanul kitöltött papír­hoz. Bizonyára megütköznek: hogyan merészel egy fiatal lány lakást építeni? Mikor ez házaspárok kiváltsága! De talán elgondolkodnak azon, hogy az élet nem csupán bü­rokratikus sablonokat produ­kál. — gubucz — Bukovinszky István Harminchat kisgyerek nem járhat óvodába Bucsa — megyénk leg­északibb települése. Azon a szombat délelőtt, amikor el­látogattunk a községbe, csak elvétve találkoztunk emberekkel. Tusz Ferenc vb-titkár ünneplőbe öltözve, éppen egy magnószalagot tar­tott a kezében. Nemsokára megjelent egy ifjú pár két tanú kíséretében. Miután véget ért az esküvő, leül­tünk beszélgetni. A vb-titkár in médiás rés rátért az egyik legégetőbb gond ismertetésé­re. Elmondta, hogy az 56 személyes óvodáhan jelenleg 70 kisgyerek van. A közel­múltban 61 felvételi kérel­met bíráltak el, s a szülők az iskolába menők helyére mindössze csak 25 gyerme­ket írathatnak be. A többit — noha szinte valamennyi­nek indokolt lett volna a felvétele — helyhiány miatt e) kellett utasítani. A tanács végrehajtó bi­zottsága úgy határozott, hogy az elavult óvodai kony­hát megszünteti és az álta­lános iskola tanműhelyének egy részében erre a célra alkalmas helyiségeket alakít ki. A 350 adagos konyha épí­tési költsége — a tsz-dolgo- zók, a szocialista brigádok, a kisiparosok és a pedagó­gusok által felajánlott tár­sadalmi munkával együtt — meghaladja az 520 ezer fo­rintot. Jóllehet ezzel megol­dódnak a főzési gondok, de az óvodai felvétel továbbra is nehézségekbe ütközik. Ezért nem lehet már tovább várni a Kossuth utcai gyer­mekintézmény bővítésével. A vezetők azt szeretnék, ha az alapozási munkákat még az idén elkezdenék az építők. Bizonyos anyagok beszerzé­se azonban akadozik. Ugyancsak a kelleténél több apróság jár bölcsődébe. A korábban szegényház cél­jára használt épület rossz állapotban van, s a nedves vályogfalak veszélyeztetik a gyermekek egészségét. A belvíz miatt 30 házat kell újjáépíteni a községben. Jelenleg egyetlen pedagógus- lakáshan sincs víz. Ha eb­ben az évben elkészül a vízműtelephez az 500—600 ezer forint értékű gázlevá­lasztó berendezés, akkor le­hetőség nyílik arra, hogy több lakásba is bekössék a vizet. Csak az iskolai konyha el­készülte után kerülhet sor a Kossuth utcai buszmegálló létesítésére. Erre és a mű­anyag falú váró beszerzésé­re a tanács mintegy 40 ezer forintot irányzott elő. Nincs pénz viszont a huszonnégy 4x50 méter alapterületű, por­mentes rázó létesítésére. Bár ,a KPM felszólította a tanács illetékeseit, hogy 1980-ig ké­szíttessék el az utakhoz csatlakozó feljárókat, de központi támogatás nélkül lehetetlen ezt a feladatot megoldani. Itt elég nagy ösz- szegről van szó, hiszen egy- egy rázó, előírás szerinti megépítése 100—110 ezer forintba kerülne. Az általános iskola támo­gatása céljából azonban né­hány dolgot sikerült megva­lósítani. Szinte hagyománnyá vált, hogy a szülők, a neve­lők minden nyáron lefestik az ajtókat, ablakokat és ki­meszelik az osztálytermeket. Így csaknem 100 ezer forint értékű társadalmi munkával segítik az intézményt. —y—n árpád-kori településre bukkantak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents