Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-08 / 158. szám

1979. július 8., vasárnap o Mint cseppben a tenger II társadalmi tulajdon védelme a termelőszövetkezetekben Hogy a minőség mennyire égető kérdés, azt nemrég egy szomorú eset, szinte szó szerint bizonyította. Felhábo­rodott levél kíséretében egy, a szövetkezet által gyártott vasalót hozott a posta, mint kiderült azért, mert a kábel zárlatos lett, szabályosan fel­robbant és megégette a hasz­nálót. A kábel, ami a bajt okozta, a vasaló értékének alig néhány százalékát teszi ki, mégis: rossz minősége miatt használhatatlanná vált a több száz forintot érő termék. A fentiek a Szarvasi Vas­ipari Szövetkezettel történ­tek meg, és az ügy itt nem ért véget. A vizsgálat ugyan­is kimutatta, hogy nem egyedi hibáról van szó, a Magyar Kábelművek által szállított teljes vasalózsinór- mennyiség-széria hibás volt. Érthető, hogy valamennyi ilyen kábellel szerelt vasa­lót ki kellett vonni a forga­lomból és csak zsinórcsere után adhatók újra el. II minőség — Majd lesült a képemről a bőr, mikor olvastam a vá­sárló levelét — mondja még mindig felháborodva Hódsá­gi Elemér, a szövetkezet műszaki vezetője. — Érthető haragjában azt kérdezte tő­lünk, vajon milyen kártérí­téssel pótoltuk volna az édesanyát, ha a hibás ká­bel nemcsak megégeti? A vásárló indulata jogos, bár az esetről nem a szarva­si szövetkezet tehet, ök a kábelt úgy kapták meg, hogy az megfelel a minőségi elő­írásoknak, és ezt a gyártó dokumentumokkal is igazol­ta. Jóhiszeműen beszerelték tehát mások selejtjét, de et­től az ő gyártmányuk is rossz lett. Lehet, hogy hosz- szú pereskedés után a káruk megtérül, de ki állítja visz- sza jó hírnevüket? — Még szerencse a bajban, hogy belföldre gyártott vasa­lóknál fordult elő ez a hiba — jegyzi meg a műszaki ve­zető. — Mi a termelés elég^ tekintélyes részét • exportál­juk. Ha mondjuk ez Nyu- gat-Németországban törté­nik, akkor várhatjuk, míg megint eladunk oda valami­lyen elektromos készüléket. Természetesen tanultunk az esetből. Most a kábeleket az NDK-ból és Ausztriából vá­sároljuk, persze drágábban. A vasaló ára viszont nem változott, csak éppen a szö­vetkezet haszna csökkent. Mint a fenti példa is mu­tatja, vannak esetek, amikor a minőség nemcsak képlete­sen szólva életbevágóan fon­tos. Külkereskedőink a meg­mondhatói, hány üzlet hiú­sult meg amiatt, hogy a ma­gyar partner nem tudott egyenletesen, megbízható minőségben szállítani. Ilyen­kor legtöbbször a közvetlen exportálón verik el a port, pedig mint létható, gyakran a kooperáló partnerek a lu­dasak a dologban. Nincs közvetlen érdekeltségük az exportban, a mennyiségi szemlélet pedig második helyre szorítja a minőség kérdését. Mindezt azért te­hetik meg, mert az egyenet­len ellátás miatt ‘gyakran kénytelenek — eszi, nem eszi, nincsen más alapon — meg­venni azt a gyártók, ami éppen kapható. II forma De nemcsak minőségi prob­lémák lehetnek az export fé- kezői. A szarvasiak által gyártott termékek többsége divatcikknek számít, a kor­szerűségen, megbízhatósá­gon kívül tehát a külső meg­jelenés, a vonzó forma is el­engedhetetlen kellék. Vasaló­ból, kávéfőzőből és lámpa­testekből a tőkés országok­ban óriási a kínálat, a pia­con maradáshoz tehát új és új ötletekre van szükség. Nem világrengető dolgok­ról van itt szó. A működési elvek, az alapvető funkciók többnyire hosszú évtizedeken keresztül változatlanok ma­radnak, de a díszítés, a nyél formája, a bura alakja az, ami újjávarázsolja a rég gyártott terméket. A laikus erre azt hiszi, hogy ez nem különösebben nehéz dolog. Fel kell ten­ni az új nyelet a vasalóra, kell csinálni egy másfajta lámpaernyőt, és kész az egész. Ez így is van az el­méletben, gyakorlatilag azon­ban a gyártáshoz szerszám is kell. A szerszám elkészí­tése viszont hihetetlenül hosszú ideig tart. — Szövetkezetünknek ki­csi a szerszámkészítő kapa­citása — magyarázza Hód­sági Elemér — ezért aztán gyártattunk mi már szerszá­mot szinte mindenkivel, aki vállalkozik rá. A helyzet azonban kétségbeejtő. Egy­egy komolyabb présszerszám, fröccsforma vagy más ha­sonló nélkülözhetetlen esz­köz elkészítési ideje egy-két év. De mielőtt elszörnyedne, hozzáteszem, a hazai viszo­nyokat nézve ez nem is sok. Nekünk ugyanis nagyon jó kapcsolataink vannak a gyár­tókkal, ezért a mi igényein­ket szinte soron kívül elé­gítik ki. Érdemes egy kicsit elgon­dolkodni ezen az átfutási időn. Egyrészt azon, hogy ha soron kívül ennyi, akkor hány év kell enélkül? És vajon, ha a ma divatos for­mát két év múlva kezdik gyártani, kell az még egyál­talán? Ezt a visszásságot a szövetkezetiek saját bőrükön érzik, és úgy tűnik, ráleltek a megoldás útjára is. Koope­rációt kezdtek olyan partne­rekkel, akik szerszámot tud­nak adni nekik. Az NSZK- beli Rowenta-cégnek gyár­tanak most műanyag alkat­részeket szerszámért cseré­be, és érdekes módon tőlük a legbonyolultabb alakú ké­szüléket is néhány hét alatt megkapják. a mennyiség Ha megfelelő minőségben rendelkezésre állnak az al­katrészek, megvan a divatos forma, és keresett is a ter­mék, akkor sem mindegy, hogy mennyibe kerül. Azt nyilván nem kell bizony­gatni, hogy annál olcsóbban lehet előállítani, minél több készül belőle. A kávéfőző és a vasaló esetében nincs is gond a szérianagysággal, hi­szen belföldre és külföldre ugyanolyan készül. Más a helyzet a lámpáknál. Aki már járt a szövetke­zet bemutatótermében, az csodálkozva nézhette a mo­dern, divatos és célszerű lámpák óriási választékát, Többségük meg is vásárolha­tó, csak éppen Bécsbe kell érte kimenni. A hazai üzle­tekben csak elvétve kapható belőlük. Ehelyett a régi di- vatú csillárok, hagyományos lámpák jelentik az üzletek választékának jó részét. Mindez azért van így, mert nálunk néhány embertől függ, hogy milyen lámpák kerülnek az üzletekbe. A nagykereskedelem képviselő­je választ, feladja az éves rendelést, a kiskereskedelem pedig csak abból vehet, ami a nagykereskedelmi raktár­ban megtalálható. Illetve ha van valutakerete, vásárolhat külföldről. Sokszor éppen olyat — és erre fő példát is mondtak a szarvasiak —, melyhez ők gyártanak al­katrészeket kooperációban. Ha tőlük rendelnék meg, sokkal olcsóbb lenne, ráadá­sul a nagyobb szérianagyság miatt az export feltételei is előnyösebbek lennének. A szomorú csak az, hogy mind­ezt évek óta hiába mondják, nem történt előrelépés. * * * A fentieket elolvasva talán felmerül a kérdés: Ez most a legfontosabb? A népgazda­ság legnagyobb problémá­ja valóban nem az, hogy a szarvasi vasalók, kávéfőzők és lámpák hogyan készülnek, hol és mennyiért találnak vevőt. De e szövetkezet prob­lémái jórészt általánosítha­tók. Mint cseppben a tenger e példában is tükröződik az a sok gond és probléma, mely gazdaságunk fejlődését fé­kezi, exportképességünket, jó hírünket a világban ront­ja. És a sok, ehhez hasonló kis ügy nagyon nagy problé­mák okozója lehet. Kép, szöveg: Lónyai László A KPM Autófelügyelet fel­hívja a segédmotoroskerékpár- tulajdonosok figyelmét, hogy a közúti járművek műszaki meg­vizsgálásáról szóló 8/1977. (XII. 20.) KPM. számú rendelet alap­ján 1980. január 1-től csak for­galomba helyezés előtti vizsgála­ton műszakilag megvizsgált, és a vizsgálat alapján hatósági jel­zéssel ellátott segédmotoros ke­rékpárral vehetnek részt a köz­úti forgalomban. A segédmotoros kerékpár ha­tósági jelzése a jármű vázába, vagy az adattáblájába beütött CM betű és a hajtómotor köb- centiméterben meghatározott hengerűrtartalmát jelző szám. A közúti közlekedés szabá­lyairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM. —BM. számú együttés rendelet (KRESZ) értelmében segédmo­toros kerékpár az olyan két-, vagy háromkerekű jármű, ille­tőleg négykerekű betegszállító kocsi, amelynél a hajtómotor hengerűrtartalma az 50 kcm-et nem haladja meg, sík úton ön­erejéből 40 km/óra sebességgel gyorsabban haladni nem képes, és a vezetőn kívül más személy- szállítására nem alkalmas. Az Autófelügyelet Békés me­gyei Közlekedésfelügyelete a megye területén a segédmotoros kerékpárok forgalomba helyezé­se előtti vizsgálatát, és hatósági jelzéssel történő ellátását az alábbi időpontokban szervezi: Békéscsaba: július 17, 19, augusztus 7, 9, szeptember 4, 6. Gyula: július 1«, augusztus 13, szeptember 17. Szarvas: július 23, augusztus 14, szeptember ll. Az időjárás nemigen ked­vezett a mezőgazdaságnak. Először a belvíz, azután a szárazság tette próbára. A szakemberek szerint keve­sebb termésre van kilátás, mlirtt tavaly. Okkal és joggal mierül fel tehát a figyelmez­tetés; jobban ikell vigyázni a megtermelt javákra. De va­jon vigyázunk? Milyen a tu­lajdonvédelem a termelőszö­vetkezetben? Amitől idegenkednek Ha több év adatait hason­lítjuk össze, a tulajdonvéde­lem rendszere sokat fejlő­dött a szövetkezetekben. Tu­datosult a jelentősége is. Fontosságuknak megfelelő szerepkört töltenek be nap­jainkban az ellenőrző bi­zottságok. Éves munkaterv alapján átfogó célvizsgálato­kat tartanak. Tevékenysé­gükről a közgyűlésnek rend­szeresen beszámolnak. A va­gyonvédelem legközvetlenebb szerva, a mezőőri hálózat is jól működik. Megyénkben 293 mezőőri körzet van; 39 állami gazdaságban, 240 ter­melőszövetkezetben, 14 pe­dig a helyi tanácsok irányí­tásában dolgozik. A megye termelőszövetkezetei közül azonban csak 12-ben van üzemretndész, aki a mezőőri tevékenységet összefogja. Kü­lönösen hatékonyan műkö­dik a nagyszénási Október 6. és az újkígyósi Aranyka­lász Tsz rendészeti szerve­zete. A társadalmi tulajdont károsító cselekmények felfe­déséből aktívan kiveszik ré­szüket. Üzemen belüli tevé­kenységük viszont kívánni- va|lót hagy maga után. El­sősorban azért, mert irányí­tásuk nem megfelelő. Első­sorban ott, ahol nincs üzem- rendész. Belső ellenőrt sem foglalkoztat minden terme­lőszövetkezet, annak ellené­re, bogy a jogszabály ezt előírja. A foghíjas belső ellenőr­zés szinte teremti a lehető­séget a közös vagyon dézs­málására. Ám a bűncselek­mények leplezése sem ritka. Előfordult, hogy jogszabál­lyal ellentétes határozatot fogadot/t el a közgyűlés. De az sem tartozik az esetle­gességek közé, amikor a bűn- cselekményt elkövetett sze­mély ügyét nagy sietve fe­gyelmivel zárják le. s nem Mezőkovácsháza: július 24, augusztus 21, szeptember 10. Orosháza: július 30, augusztus 27, szeptember 18. Szeghalom: július 31, augusz­tus 28, szeptember 25. Békés: augusztus 6, szeptem­ber 3, 24. A vizsgára nem kell előzete­sen bejelentkezni. A vizsgálat díját a vizsgát megelőzően be lehet fizetni átutalási posta- utalványon (csekken) az MNB 232—90173—8807 számú egyszámla javára, mely a megyében, a meghirdetett helyeken szerezhe­tő be. Kérjük a segédmotorkerékpár- tulajdonosokat, hogy a vizsga- dij befizetése után a befizetési csekk feladóvevénnyel az aláb­bi vizsgahelyeken jelenjenek meg a vizsgálat céljából. Posta- utalvány beszerezhető: Békés­csabán a KPM Autófelügyelet. Kazinczy u. 1—3., Gyulán a vá­rosi tanács portáján, Szarvason a városi tanács előcsarnokában, Mezőkovácsházán a nagyközségi tanács portáján, Szeghalmon a nagyközségi tanácsnál, Békésen a városi tanács portáján. Vizs­gák helye: Békéscsaba, KPM Autófelügyelet, Kazinczy u. 1—3. Gyula, salakmotorospálya (Kétegyházi út mellett, húskom­bináttal szemben). Szarvas, Élmunkás tér, Mezőkovácsháza, Battonyat út meUetti sportpálya előtti kézi- labdapálya. Orosháza, Dózsa Tsz Sportpá­lya út 47., ill. a Török Ignác ut­ca felől. Szeghalom, községi sportpá­lya, Szabolcs vezér utca. tesznek eleget a feljelentési kötelezettségnek. Ez -történt az egyik termelőszövetkezet­ben, ahol az anyagbeszerző magánokirat-hamisítással 40 ezer forintot sikkasztott. Ka­pott is emiatt egy takaros fegyelmit. Talán azért, hogy ne énje szó a ház elejét. Ugyahiis, ha a rendőrség nem néiz a dolog után, különben a haja szála sem görbült volna meg. A tapasztalat azt igazolja, hogy elég számot­tevő azoknak az ügyeknek a száma, amelyeket felsőbb szervi, vagy a rendőrség tár fel. S ha tudnak is ezekről az ügyekről a szövetkezetek­ben, nem tesznek feljelen­tést. 1 Fiktív számlák Mindez arról tanúskodik, hogy bőven akad tennivaló. A statisztika sem fest vala­mi rózsás képet. Az utóbbi két évben megyénk terme­lőszövetkezeteiben emelke­dett a lopások száma. Akár értéke is nagyobb lett. Ezen nem is lehet meglepődni. Hfszen a gépek, a növényvé­dő iszerek és a termény nagy része őrizetlen. Az alkalom púdig csábító. Több helyen hiányoznak az alapvető biz­tonsági felszerelések. Javult viszonf a számviteli és a bi­zonylati fegyelem. Ennek tu­lajdonítható, hogy az előző évekhez képest kevesebb volt a sikkasztás. A hiányossá­gok többsége nem a számvi­teli munkában, hanem a termelést irányítóknál az alapvető bizonylatok kiállí­tása során fordult elő. Gya- köri volt a bércsalás, a föld- járadék jogtalan felvétele. Az elkövetésre az ellenőrzés elmaradása, valamint az összeférhetetlen munkakörök alkalmazása adott alkalmat. Az egyik termelőszövetke­zetben a bérszámfejtő ép­pen ezekkel a lehetőségek­kel élve több mint 100 ezer forintot tulajdonított el. Egy főmérnök és egy főkönyvelő pedig fiktív számlákkal je­lentős összeggel károsította mieg a szövetkezetei. Ezen­kívül még 7 sertést is eltu­lajdonítottak, s átadták a Gyulai Húskombinátnak. Jelentős kárt okoztak az utóbbi években a rongálások is. Gondatlanság több tűz­esetnek volt a forrása, s ál­latelhullást is előidézett. Az Békés, belső piactér. Minden meghirdetett időpont­ban a vizsga reggel 7.09 órától 15.00 óráig tart. Lehetőség van azonban a vizsgálat díjának - a vizsga helyén, nyugta ellenében történő kiegyenlítésére is. Vizsgadijak: Babetta 207/100: Babetta 207/208; Simson S 50 N—H, Jawa-Transistor 40; Ja- wa 50 23 A Mustang; Jawa Mus­tang 23/200; Riga 12; Riga 16: Komár MR 2330; Komár MK 2352; Werhovina 5; Werhovina 6. A felsorolt segédmotorkerékpá­rok vizsgadija 40,— forint. A fel nem sorolt, Illetve átalakított segédmotorkerékpárok vizsga­díja 120,— forint. Az alábbi segédmotorkerék- pár-típusok hatósági jelzéssel kerülnek forgalomba, ennek megfelelően nem kell vizsgáztat­ni: Babetta 207/300; Jawa-Mus- tang 223/200. A torlódások elkerülése végett kérjük a segédmotorkerékpár- tulajdonosokat, hogy a vizsga helyén érkezési sorrendben gyü­lekezzenek. A vizsgáztatás a helyszínén kiadott sorszám alap­ján történik. Lehetőség van ar­ra, hogy a vállalatok, szövetke­zetek, dolgozóik részére házi vizsgát kérjenek. Ebben az eset­ben a vizsga megszervezése he­lyi feladat. A segédmotorkerékpár-vizs- gákkal kapcsolatban felvilágosí­tást ad a KPM Autófelügyéíet: Békéscsaba, Kazinczy u. 1—3. Telefon: 11-686, 11-226. Telex: 83-275. KPM AUTÖFELÜGYELET, BÉKÉS MEGYEI KÖZLEKEDÉSFELÜGYELETI egyik termelőszövetkezetben zöldlucemától szarvasmar­hák fúvódtak fel. Ugyancsak nagyfokú gondatlanság oko­zott kárt egy másik terme­lőszövetkezetben, ahol az ál­lattenyésztési brigádvezető a nyilvántartások vezetését mulasztotta el, s emiatt vemhes szarvasmarhák ke­rültek kiselejtezésre.' Törvénysértő módszerek /Az esetek egy része évről évre ismétlődik. Nem okul­nak eléggé belőlük. A gaz­dasági eredmények minden­áron valló növelése is sok­szor nem megengedhető mód­szereket von maga után. Sőt törvénysértések is előfordul­tak ezzel kapcsolatban. Meg­történt, hogy a gabonafor­galmi vállalatnak eladott és raktározásra visszahagyott takarmányt feletették. Az év végi leltárakba valótlan ada­tokat tüntettek fel. Jogtala­nul igénybe vettek állami tá­mogatást. De az is előfor­dult, hogy tiltott módon pénzt hiteleztek. Gépkocsik jogtalan igénybevétele sem tartozik a ritkaságok közé. A reprezentációs keret je­lentős túllépése, s a hamis számlák beszerzése sem ta­núskodik a törvényesség megtartásáról. Ügyeskedők jogtalan haszonszerzéséről szól a,z az eset, amikor a selejtezésre kerülő lovakat nem az állami felvásárlók­nak, hanem magánszemé­lyeknek adták el. Vagy pe­dig, amikor kertészeti pri­mőr és szabadföldi árut kis­kereskedői engedéllyel nem rendelkezőknek értékesítet­ték. Ennek megakadályozá­sára több intézkedés tör­tént. Remélhető, hogy meg­felelő eredményt hoz majd. A rnlúlt éviben 475 sze­mélyt vontak felelősségre, akik a szövetkezeti tulajdon sérelmére követtek el visz- szaélést. Mindez nemcsak az elkövetőknek, hanem az el­lenőrzést folytató szerveknek is szolgálhat tanulságul. Az állami törvényességi felügye­letet ellátó tanácsok az alap­szabály és a belső szabály­zatok megtartásának ellen­őrzésén keresztül kísérik fi­gyelemmel a szövetkezetek vagyonvédelmét. A vissza­élések felfedői között a szak- igazgatási szervek aránya nem jelentéktelen. A fel­ügyeleti vizsgálatokban hív­jak fel a gazdasági vezetők figyelmét az egyes cselek­mények súlyosságára, a jog­szabályok alkalmazásának fontosságára. A tapasztala­tok azonban azt igazolják, hogy ez nem elegendő. Az ellenőrző szervek között na­gyobb összhangot kell te­remteni. Helyes lenne a tár­sadalmi üzemrendészet ki­alakítása, s a gazdaságon be­lüli önkéntes rendőri csopor­tok szervezése. Ebbe a mun­kába be kellene vonni a szocialista brigádokat is. A közelmúltban a megyei tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a termelőszö­vetkezetek vagyonvédelmét. A tájékoztató úgy fogalma­zott, hogy az elért eredmé­nyek ellenére nem lehetünk elégedettek a gazdálkodás során bekövetkezett károk megelőzésével. A megtermelt értékek megóvása csak rész­ben valósult meg és még mindig kedvezőtlen a hely­zet a termények és az anya­gok tárolásában. Ezek a mondatok nyomatékosan fel­hívják a figyelmet a tenni­valókra. Való igaz, hogy a szövetkezeti vagyonvédelmet nem lehet leszűkíteni a be­takarítás időszakára. Ám na­gyon sok múlik ezen. Hogy a megtermelt javak a rak­tárba kerüljenek, és megóv­juk azokat az időjárás vi­szontagságaitól, s a külön­böző károkozástól. A Békés megyei Népi El­lenőrzési Bizottság a közel­múltban 9 termelőszövetke­zetnél megvizsgálta a belső ellenőrzés helyzetét. A vizs­gálat megállapításai és ezek alapján elfogadott ajánlások is jól segíthetik a szövetke­zeti vagyonvédelmet. Serédi János Csillognak a lámpák a szövetkezet bemutatótermében Közlemény Segédmotor-kerékpárok vizsgáztatása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents