Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-05 / 155. szám

1979. július 5., csütörtök o A katonák is tudnak sírni... Őrmesterré léptették elő Priskin Györgyöt, amihez dr. Csen- tes Mihály alezredes gratulál Kép, szöveg: Béla Ottó Béren kívüli juttatásnk a mezőkovácsházi járásban A mezőkovácsházi járási Népi Ellenőrzési Bizottság jelentős vizsgálatot fejezett be. A járás 3 termelőszövet­kezetében, 2 ÁFÉSZ-énél és egy ipari szövetkezeténél vizsgálta meg a jóléti szociá­lis és kulturális alapok kép­zését, valamint felhasználá­sát. A tapasztalatok azt iga­zolják, hogy a járás terme­lőszövetkezetei évről évre nagyobb összeget fordítanak a béren kívüli juttatásokra. 1977-ben a szociális és kul­turális alap mintegy 5 mil­lió forintot tett ki. A múlt évben viszont több mint 22 millió forintot fordítottak erre a célra. A termelőszö­vetkezetek, az ÁFÉSZ-ek és az ipari szövetkezetek jelen­tős összeget költenek ezek­ből az alapokból az iskolák, óvodák bővítésére. A szociá­lis, kulturális alap felhasz­nálására középtávú tervet készítenek. Ám ezek a ter­vek sokszor nincsenek kel­lően megalapozva. A terme­lőszövetkezetek nagy gondot fordítanak munkából kiöre­gedett, idős tagok támogatá­sára. Több termelőszövetke­zet a dolgozók pihenésére is figyelmet fordít. A keverme- si Lenin Termelőszövetke­zetnek saját üdülője van. A battonyai Május 1. és a medgyesegyházi Haladás Tsz pedig üdülőt bérel. ... lagalábbis könnyezni olyankor, amikor valami fon­tos esemény történik életük­ben, mint például tegnap, szerdán, amikor leszerelés előtt utoljára vettek részt ünnepélyes csapatgyűlésen. Ekkor búcsúztak el a pa­rancsnokoktól, a barátoktól, a bajtársaktól megyénk ha­tárőrei, akik becsülettel szol­gálták végig a két eszten­dőt. A csapatzászló előtti tisz­telgés és a Himnusz hangjai után dr. Berta Sándor al­ezredes, a határőrség párt- bizottságának titkára kö­szöntötte a megjelenteket, a hozzátartozókat. Elmondotta többek között, hogy nagy idő egy fiatalember életé­ben 2 esztendő, s még na­gyobb dolog otthagyni eny- nyi időre a családi fészket, a hozzátartozókat. Ezután felolvasták a parancsot, amely arról szólt, hogy a legkiválóbbakat őrmesterré léptetik elő. Aztán minden leszerelő díszes emléktár­gyat kapott, hogy majd a polgári életben is gondolja­nak sok-sok szeretettel a határőrségnél eltöltött idők­re, a portyázásokra, a köny- nyűnek éppen nem mondha­tó szolgálatokra. A leszerelőktől dr. Csentes Mihály alezredes,_ a határőr­ség orosházi kerületének pa­rancsnoka búcsúzott el. Kö­szönetét mondott a fiatalok­nak azért a lelkiismeretes, példamutató és odaadó mun­kájukért, amelynek során sok millió útlevelet kezel­tek, sok határsértő bűnözőt fogtak el, 30 millió forintér­tékű társadalmi munkát vé­geztek az őrsökön és azok­ban a falvakban, ahol szol­gálatot teljesítettek. Sokan a fegyveres testületben kiemel­kedően dolgoztak. Ezt bizo­nyltja, hogy a leszerelek 14 százaléka vált párt-, 78 szá­zaléka pedig KISZ-taggá. A szolgálatban való becsületes helytállásukat tükrözi, hogy 21 százalékuk tisztesként te­vékenykedett és 11-en értek ei . őrmesteri rendfokozatot; 48 százalékuk megkapta a Kiváló Határőr, 40 százalé­kuk pedig az Egység Élen­járója címet. Beszéde befe­jezéseként arra kérte a fia­talokat, hogy a polgári élet­ben, a munkahelyükön is hasonló lelkiismeretességgel dolgozzanak. A leszerelők között volt Priskin György őrmester. Csorvásról vonult be két év­vel ezelőtt, munkahelye az Orosházi Üveggyár volt, oda tér vissza dolgozni. Felette­sei szerint kiváló parancs­nok lett, sokat foglalkozott beosztottjaival. A leszerelés után műszaki iskolára je­lentkezik. Ábrahám Béla Bé­késcsabáról vonult be. A gyulai határátkelő állomá­son teljesített szolgálatot. Kétszeres kiváló katona. Megszerette a fegyveres szol­gálatát, rendőrtiszti iskolára jelentkezett, ahová parancs­nokai is javasolták. Szegedi győzelem a táncversenyen A napokban rendezték meg Orosházán a XII. nyári tánc- versenyt, amelyen három ha­zai és három külföldi klub versengett egymással. Este 8 órai kezdettel a gálán hir­dették ki a csapatverseny végeredményét. Az első he­lyezést magyar klub, a Sze­gedi Volán tagjai nyerték el. Második helyezett csapat a brnói Starlet, harmadik pe­dig a „budai” táncklub lett. A lipcsei Rőt—Weiss klub táncosai a negyedik, a ven­déglátó orosházi klub há­rom versenyző párja az ötö­dik, a bischofswerdai Blau —Gold klub fiatal verseny­zői pedig a hatodik helyen végeztek. GYORSLISTA az 1979. július 3-án megtartott, június havi lottó-jutalomsor­solásról, amelyen a 22. heti szelvények vettek részt. A gyors- listában az alábbi rövidítéseket használtuk: A = vásárlási utalv. (1000 Ft), B = Lada 1200 tip. személygép­kocsira utalvány, C = szeren­cse utalvány (30 000 Ft), D = színes tv I. (28 000 Ft), E = szí­nes tv II. (22 300 Ft), F = zene­sarok utalv. (20 000 Ft), G = otthon lakberendezési utalv. (15 000 Ft), H = ismerje meg a Szovjetuniót, az 1980. évi olim­piai játékok országát (14 000 Ft), I = televízió (10 000 Ft), J = vásárlási utalv. (10 000 Ft), K = vásárlási utalv. (9000 Ft), L = vásárlási utalv. (7000 Ft), M = vásárlási utalv. (5000 Ft), N = vásárlási utalv. (3000 Ft). HÁROMMILLIÓ 337 855 J 352 636 D 377 271 L 387 125 M 401 906 J 411 760 J 421 614 J 431 468 J 441 322 J 456 103 F 456 957 J 480 738 J 490 592 J 505 373 J 525 081 L 539 862 C 549 716 J 559 570 C 574 351 K 584 205 J 589 132 K 608 840 L 618 694 J 638 402 J 658 110 K 667 964 M 677 818 C 687 672 H 707 380 M 727 088 I 746 796 M 761 577 L 776 358 N 791 139 C 810 847 N 825 628 J 850 263 J 860 117 C 869 971 J 347 709 J 372 344 L 382 198 J 396 979 J 406 833 J 416 687 J 426 541 J 436 395 J 446 249 E 461 030 J 470 884 J 485 665 J 495 519 J 520 154 C 530 008 C 544 789 E 554 643 J 564 497 D 579 278 K 589 132 L 594 059 L 613 767 C 633 475 D 653 1 83 J 663 037 K 672 891 M 682 745 D 697 526 L 717 234 J 736 942 M 756 650 J 766 504 N 786 212 N 800 993 J 815 774 N 845 336 J 855 190 J 865 044 J 874 898 C 884 752 J 899 533 J 919 241 G 929 095 F 938 949 J 953 730 L 973 438 K 894 606 J 914 314 J 924 168 J 934 022 J 943 876 L 968 511 I 259 848 I 274 629 J 284 483 I 299 264 J 309 118 J 328 826 J 338 680 J 363 315 L 373 169 M 397 804 M 417 512 J 437 220 N 452 001 J 466 782 J 486 490 C 506 198 C 520 979 M 530 833 J 540 687 J 550 541 K 560 395 I 570 249 K 594 884 L 570 430 J 269 702 J 279 556 E 294 337 J 304 191 H 323 899 C 333 753 J 343 607 K 368 242 M 378 096 M 412 585 N 422 439 J 447 074 C 456 928 J 476 636 L 491 417 M 511 125 K 525 906 M 535 760 M 545 614 N 555 468 F 565 322 J 580103 K NEGYVENNÉGY MILLIÓ 640 896 K 645 823 K 655 677 J 665 531 H 897 100 I 906 954 L ÖTVENÖT- MILLIÓ 637 960 J 652 741 N 662 595 M 889 237 J 904 018 L 913 872 M HATVANKÉT­MILLIÓ 003 644 K 033 206 G 043 060 J 072 622 J 092 330 N 102 184 L 112 038 J 421 892 I 136 673 N 161 308 J 171 162 J 181 016 N 190 870 M 205 651 H 220 432 K 240 140 E 650 750 L 650 750 L 660 604 K 887 246 J 902 027 L 647 814 N 657 668 K 667 522 C 894 164 J 908 945 I 013 498 J 038 133 N 057 841 J 077 549 K 097 257 J 107 111 J 116 965 M 126 819 J 156 381 I 166 235 J 176 089 J 185 943 B 195 797 N 210 578 L 235 213 J 245 067 F HATVANHAROM­MILLIÓ HATVANNÉGY­MILLIÓ 378 458 C 393 239 J 432 655 J 442 509 J 462 217 J 472 071 J 491 779 L 516 414 H 526 268 M 541 049 N 560 757 G 570 611 M 388 312 E 398 166 C 437 582 I 452 363 G 467 144 I 481 925 K 511 487 L 521 341 L 536 122 N 550 903 N 565 684 J A nyertes szelvényeket 1979. július 25-ig kell a totó-lottó- kirendeltségek, az OTP-íiókok vagy a posta útján a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista (melyben a megyében vásárolt, nyertes szel­vények számát közöljük) közvetlenül a sorsolás után készült, Mezttberénv külterületére is a postai küldemény autón érkezik A Szegedi Postaigazgató­ság úttörő szerepet vállalt az úgynevezett támpontos kézbesítési rendszer kiépíté­sében. Ennek az a lényege, hogy a postaautó menet­rendszerűen érkezik a kül­területeken elhelyezett pos­taládákhoz, ahol a környé­ken lakók átvehetik a kül­deményeket, s feladhatják a levelet, a pénzt. Tegnap, július 4-én újabb nagyközségben valósították meg a kézbesítésnek ezt a hatékony módját. A mező- berényi postahivatal kapta meg a 100. gépkocsit, amely- lyel járják a tanyavilágot, a külterületeket. Ebből az al­kalomból tartottak ünnepsé­get a mezőberényi postahi­vatalnál. Kovács János hi­vatalvezető üdvözölte a köz­ségi pártbizottság, a tanács, a szövetkezetek képviselőit, Kutasi Józsefet, a területi postaigazgatóság forgalmi osztályvezetőjét. Ezután Varga Antalné, a Szegedi Postaigazgatóság A postaautó menetrendszerűen érkezik gazdasági igazgatóhelyettese röviden tájékoztatta a rész­vevőket az új kézbesítési formáról. Elmondotta, hogy 1971-ben a Bács-Kiskuin me­gyei Kunszentmifclóson volt a premier, azóta az igazga­tóság 75 postahivatalánál, 105 kézbesítőkörzetben ve­zették be a támpontos kéz­besítést. Ez azt jelenti: a hivatalok csaknem 70 szá­zalékában valósították meg ezt a rendszert. Mezőberény- ben és Csárdaszálláson 418 család kapja ilyen módon a postát. Hangsúlyozta, hogy a 400 ezer forintos befektetés mindenképpen hasznos, hi­szen ezzel élőmunkát taka­rítanak meg. Ezenkívül a gépkocsi 7 helyre hírlap-elő­szállítást is lebonyolít. Egyébként a nagyközségi postahivatal ezen a napon alkalmi bélyegzőt használt az esemény megörökítésére. Végül a vendégek meglá­togatták a Mezőberényi Fa­ipari Szövetkezetét. az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. Fotó: Martin Gábor □ hétköznapok sodrá­ban néha megállunk és körültekintünk: jó irányba haladunk-e? Évfor­dulók vagy más ünnepélyes pillanatok alkalmával tesz- szük ezt, kiemelkedő esemé­nyek, nevezetes találkozók idején. Maga a nemzetközi helyzet is ilyen elmélkedés­re késztet: jól szolgáljuk-e ebben a gondokkal terhes vi­lágban nemzeti érdekeinket, vannak-e szilárd, megbízha­tó társaink? Legutóbb Kádár János és Leonyid Brezsnyev budapesti találkozóján fogal­mazódott meg e kérdésre a válasz: a két ország kapcso­latai messzemenően szolgál­ják a magyar nemzeti érde­keket. Nem mentenek fel sem a kemény munka alól, sem a gondok fölmérésétől, sem a gondolkodástól, sem az erőfeszítésektől. De bizton­ságérzetet nyújtanak. A nemzeti érdekek szolgá­lata csak történelmi mércé­vel mérhető. Visszatekintünk a múltba, számba vesszük a nép sorsfordulóit, levonjuk a tanulságokat és ezek fényé­ben ítéljük meg a jelent. A helsinki záróokmány aláírá­sakor, még a finn főváros­ban lezajlott nagy csúcstalál­kozón mondta Kádár János, hogy Magyarország évszáza­dokon át a hadak útjának kereszteződési pontján élt és mérhetetlen véráldozatot ho­zott a fennmaradásért. Meg­tanulta becsülni a békét, amelyben most több mint há­rom évtizede része van. Te­gyük hozzá, nemcsak e moz­galmasság gyötört, hanem az az állapot is, amelyet hajdan Zrínyi Miklós a kettős szo- rongattatás jelképébe foglalt, s amelyet később, nem is olyan régen, így fogalmaztak meg: egyedül vagyunk! Évszázadok nyomták rá így bélyegüket a nemzet sorsára, de ez most alapvetően meg­változott. Nem hányódunk többé kétes ígéretek és hatal­mi játékok hullámain. Biz­tonságos, tartós, szilárd rend­szerhez tartozunk, társunk e szövetségben a Szovjetunió, az a világhatalom, amely ka­tonailag kikezdhetetlen, poli­tikailag nagy tekintélyű, gaz­daságilag segítőkész. Nem va­gyunk többé egyedül. Nézzünk szét a világban. Soha nem volt még nemzeti érdekeink »fölmérése szem­pontjából meggyőzőbb a kép. Mindenki társat, támaszt ke­res. Még a Nyugat erős ha­talmai is elbizonytalanodtak. érzik: nem állhatnak meg egyedül, függenek egymástól, erkölcsi és anyagi támoga­tást várnak, s ösztönzést egy­mástól. Energia, nyersanyag, pénzügyek, fegyverzet, társa­dalmi mozgalmak, válságok... Nagy változásoktól terhes a világ. Szerencsés helyzetben van e szempontból Magyarország. Biztonsága megalapozott, s mert a szocialista kapcsola­tok a kölcsönösségen alapul­nak, mert mindenkinek van olyan tulajdonsága, amely a másik számára is hasznos, szükséges — hazánk is kész erejéhez mérten támogatni szövetségeseit. Milyen hát a nemzeti ér­dekek szolgálatának mérle­ge? Gazdaságunk külső szük­ségleteit alapvetően garan­tálja a szövetségi rendszer, tervszerűen dolgozhatunk. Érezzük ugyan a külső viha­rokat, de azok átszűrtén ér­keznek el hozzánk. Megmu­tatkozott ez a helyzet azok­ban a beszédekben, tervek­ben és döntésekben, amelyek most hangzottak el, kerültek asztalra a szocialista gazda­sági közösség harmincadik évfordulója alkalmából tar­tott moszkvai ülésen. Tekin­télyes rész rajtunk, magun­kon múlik tehát: mennyit és hogyan gyümölcsöztetünk ezekből az előnyökből. De túl a gazdaságon, ha­zánk a kormány kiegyensú­lyozott politikája, emberséges szemlélete következtében te­kintélynek örvend a föld más tájain is. Soha a modern nemzeti lét egy—másfél év­százada alatt nem volt ilyen jó kapcsolatunk a külfölddel. A világ ismeri Magyarorszá­got, milliók utaznak hoz­zánk és milliószámra látoga­tunk a határon túlra. Be­csüljük és élvezzük a békét, azért küzdünk erőnkhöz mér­ten karöltve a Szovjetunió­val, hogy se itt, se másutt Európában ne húzódjon töb­bé a hadak útja. S minden nehézség ellenére több re­ménnyel tesszük ezt, mint bármikor a múltban. O nnepélyes pillanatok­ban a nép sorsa, a nerpzeti érdek szép, veretes mondatokban fogal­mazódik meg. Valójában a hétköznapok céltudatos tevé­kenysége szolgálja ezt a célt: munkánk itthon, s az össze­fogás, együtthaladás szövet­ségeseinkkel. * Tatár Imre Mérleg a falugyűlésekről (Folytatás az 1. oldalról) a közlekedés javításához, a kereskedelmi ellátás és szolgáltatás színvonalának emeléséhez, a gyermekin­tézménye^ építéséhez keres­ték a lehetőségeket. A tiszta, szebb, kulturáltabb környe­zet kialakításáért, ,a parlag­földek hasznosításáért emel­tek szót Csongrádban. Győr- Sopronban, Somogybán és Zalában, Békésben pedig a belvizek elleni küzdelem erősítését szorgalmazták. Több Bács—Kiskun megyei településen a körültekintőbb tervezésre és beruházás- előkészítésre helyezték a hangsúlyt. Sok helyütt azt húzták alá, hogy ugyancsak a gyorsabb fejlődést szolgál­ná, ha a vállalatok, szövetke­zetek nagyobb felelősséget éreznének az otthont adó községek jövője iránt. Több megyében joggal tették szó­vá iaz állampolgárok a bü­rokratikus vagy a közömbös ügyintézést, hiszen emiatt térnek vissza évről évre szá­mos falugyűlés fórumára a megoldatlan problémák. A kisárutermeléssel kapcsolat­ban a résztvevők elégedet­ten szóltak az ösztönző, a termelési kedvet fenntartó felvásárlási árakról, vala­mint számos termelőszövet­kezetnek és ÁFÉSZ-nek a kisárutermelést segítő tevé­kenységéről. Ugyanakkor Baranyában kifogásolták az akadozó szaporítóanyag- és kisgépellátást. Bács-Kiskun- ban és Nógrádban pedig a takarmányhiány miatt emel­tek szót a kisgazdaságokban dolgozók. Több Győr-Sopron, Komárom megyei községben szorgalmazták a felvásárlás körüli visszásságok száműzé­sét. A tapasztalatokat összegez­ve megállapítható: általános érdeklődés és az esetek több­ségében elismerés kísérte a megtett útról, a fejlesztés eredményeiről, valamint a tervekről szóló tanácsi be­számolókat. Azt is örömmel nyugtázhatták, hogy 1978- ban a lakosság önzetlen tár­sadalmi munkájával gyara­pította a költségvetésben biz­tosított milliárdokat. A le­hetőségeket reálisan értékelő hozzászólások, az elhangzott több tízezer javaslattal, az újabb társadalmi munkavál­lalásokkal együtt azt bizo­nyították, hogy a helyi ter­vek kimunkálásában, a fej­lesztési döntések meghoza­talában, s a végrehajtás el­lenőrzésébe is bevont falusi lakosság kész anyagi lehető­ségeit, szabad idejét a tele­pülésfejlesztés szolgálatába állítani. A jövőben is számí­tani lehet a népgazdaság te­herbíró-képességével, , össz­hangban álló településfej­lesztési alapok társadalmi bővítésére. Nemzeti érdek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents