Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-04 / 154. szám

1979. július 4., szerda o Közéletünk hírei Spanyol pártküldöttség látogatása hazánkban A hosszú aszály után elemi erejű felhőszakadás tört Somogy­babodra éií környékére. A nagy mennyiségű víz a dombol­dalakról a völgybe zúdult, kukoricaföldeket, szőlőket pusz­títva. Sok helyütt több méter mély szakadékokat vágott a domboldalba, akkorát, melybe egy nagyobb teherautó is el­férne (MTI-fotó, Gyertyás László felvétele — KS) Au\vuuvvuuuHuimtuumu\vu\uuiuvwmut Nem mondott csütörtököt Bz országos bevásárlánap tapasztalatai Nemzetiségek a közéletben Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására Te­resa Calzada, a Spanyol Kommunista Párt és a Ka­talán Egyesült Szocialista Párt Központi Bizottsága tag­jának vezetésével június 26. és július 3-a között spanyol pártküldöttség tartózkodott hazánkban, amely a közok­tatás kérdéseit tanulmányoz­ta. A küldöttséget fogadta Óvári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, valamint A lovassport és a turiz­mus szerencsés találkozásá­nak, a hazánkba látogató külföldiek számára vonzó, s népgazdaságilag hasznos kez­deményezésnek ígérkezik a Pegazus Tours Gazdasági Társaság tevékenysége — már a kezdeti szakaszában. Május eléjén indult el az el­ső lovastúra, s azóta — noha egyelőre még nagyobb pro­pagandát ki sem fejtettek — csaknem 300 vendéget fo­gadtak. A kezdeti tapaszta­latokról, a választható tú­raprogramokról, és az új ide­genforgalmi létesítmények­ről kedden sajtótájékozta­tót tartottak az alapítók: az ócsai Vörös Október Mgtsz Az Országos Takarékpénz­tár kedden Budapesten tar­totta a nyeremény betétköny­vek II. negyedévi, sorrend­ben 112. sorsolását. A húzá­son az 1979. június 29-ig vál­tott és a sorsolás napján még forgalomban vett nyeremény­>» 4 Ű .. N W) Ha m > s Sk» 2* £ N 'J N > s kö N . N Cfl £ a ifi 075 25 373 076 25 388 116 100 439 156 25 489 235 25 494 250 25 519 251 50 557 A nyereményösszeget a be­tétkönyvet kiállító OTP-fiók, postahivatal vagy takarék- szövetkezet július 18-tól fi­zeti ki. A SZEMÉLYGÉPKOCSIK ÁTVÉTELI SORSZAMA 1979. július 2-án Trabant Hycomat Lim. (Bp) 8290 Trabant Lim. (Győr) 8057 Trabant Lim. (Bp) 19140 Trabant Lim. Special (Bp) 29121 Trabant Lim. Spec. (Győr) 16912 Trabant Combi (Bp) 4597 Trabant Combi (Győr) 1638 Wartburg de Luxe (Bp) 17660 Wartburg Lim. (Bp) 14428 Wartburg de Luxe tolót. (Bp) 5116 Wartburg Lim. tolót. (Bp) 3151 Wartburg Tourist (Bp) 6282 Skoda 105 (Bp) 5832 Skoda 105 (Debrecen) 2918 Skoda 105 (Győr) 3241 Skoda 120 (Bp) 5282 Skoda 120 (Debrecen) ?262 Skoda 120 (Győr) 3208 Lada 1200 (Bp) 101153 Lada 1200 (Debrecen) 53664 Lada 1300 (Bp) 13811 Lada 1300 (Debrecen) 8799 Lada 1500 (Bp) 20961 Lada Combi (Bp) 13265 Lada 1600 (Bp) 2939 Lada 1600 (Debrecen) 1146 Polski Fiat 126 (Bp) 16920 Dácia (Bp) 13854 Polski Fiat 1500 (Bp) 14160 Zaporozsec (Bp) 28819 Moszkvics (Bp) 4577 Berecz János és Kornidesz Mihály, a KB osztályvezetői és Hanga Mári,a oktatási mi­niszterhelyettes. Üdvözlő távirat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Amerikai Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából távirat­ban üdvözölte James Carter elnököt. és a COOPTOURIST Szö­vetkezeti Utazási Iroda veze­tő képviselői. A Budapesten kezdődő és ugyanitt végződő 8—15 na­pos lovastúrák során a Ba- latonfelvidék és az Alföld legszebb tájait járják be a külföldi turisták. Itt módjuk van arra is, hogy mindenfé­le hazug álromantikától men­tesen ismerkedjenek a hazai folklór legnemesebb, a tár­gyi népi iparművészet leg­szebb hagyományaival. A Pegazus Toursnál már meg­kezdték a kettes és a né­gyes fogattúrák, s tervbe vet­ték a fogathajtó tanfolya­mok, valamint edzőtáborok szervezését is. betétkönyvek vettek részt, mindazok a betétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvég­ződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, a II. ne­gyedévi átlagbetétüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték: >> >> C N C .. >aj •• c* C '01 V — 14 (4 bO 'V > s S* 0) ~ u rt 0) N Cl N >»* Z :/) . kö N 1/1 >>* £ (« 25 598 50 25 634 25 50 50~­761 25 50 774 25 25 907 250 25 982 100 Az iparcikk- és ruházati üzletek későbbi zárásának bevezetése a lakosság köré­ben kedvező fogadtatásra talált, hét közben a csütör­tök lett a legforgalmasabb nap, s az eredmények lát­tán a kereskedelmi dolgozók körében is oldódik a kezdeti ellenállás — állapította meg a Belkereskedelmi Minisz­térium, amely rendszeresen ellenőrizte, s a tanácsoktól és a vállalatoktól kapott in­formációk alapján összegez­te a csütörtöki bevásárlónap tapasztalatait. Az elmúlt két és fél hónap rövid ah­hoz, hogy végleges következ­tetéseket vonjanak le a vá­sárlási körülmények javítá­sára, az üzlethálózat jobb kihasználására bevezetett intézkedésekből, de az már bizonyos, hogy „nem mon­dott csütörtököt”. A minisztérium és a szak- szervezet javaslatára — mint ismeretes, — április 19-én vezették be az országos be­vásárlónapot, s azóta Bu­dapesten, s a városok fő­útvonalain, kereskedelmi centrumaiban levő iparcikk­üzletek és ruházati áruhá­zak csütörtökönként 20 órá­ig tartanak nyitva. A leg­több megyében a követelmé­nyeknek megfelelően hajtot­ták végre a rendelkezést, Komárom, Szabolcs, Veszp­rém és Zala megyében még egy-egy nagyközségre is ki­terjesztették a csütörtök esti vásárlás lehetőségeit, Békés­ben viszont a megyeszékhe­lyen kívül egyetlen városban sem jelöltek ki rá üzletet. összességében országosan — Budapesttel együtt — 78 város 2270 üzletében — a fő­városban 1194-ben — vásá­rolhat csütörtökönként ké­ső estig a lakosság. A meg­hosszabbítás óráiban is az áruházak bonyolítják le a legnagyobb forgalmat, 15— 20 százalékká! többet, mint a hét más napjain. Mind a fővárosban, mind vidéken jelentős a ruházati szaküz­letek — ezen belül elsősor­ban a cipőboltok — forgal­ma. Élénk az érdeklődés a divatáruk és a gyermekruhá­zati cikkek iránt. A minisztérium ősszel is­mét napirendre tűzi a bevá- sárlőnap tapasztalatait, an­nak érdekében, hogy intéz­kedéseket hozhasson a cél­nak megfelelő működésé­H azánkban mintegy négyszázötvenezer nemzetiségi lakos él: német, szlovák, délszláv és román. Törvény biztosítja számukra, hogy szabadon használhatják anyanyelvű­ket, ápolhatják kulturális ha­gyományaikat, s a magyar lakosságéval azonos jogok és kötelességek illetik meg őket. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy állampolgári és politi­kai közérzetük jó. Minek köszönhető mindez? Pártunk következetes, elvi politikájának eredményeként nálunk nincsenek megoldat­lan nemzetiségi kérdések, mert egyenjogú állampolgá­rokként vesznek részt az egész népet átfogó szocialis­ta építőmunkában, a közös feladatok megoldásában. S mivel a cél közös, az út is az, amely a célhoz, a fejlett szocializmus felépítéséhez ve­zet. Ezt fogalmazták meg fél évvel ezelőtt a nemzetiségek küldöttei legutóbbi kongresz- szusukon. Mint mondották: büszkén vallják szülőföldük­nek és hazájuknak ezt az or­szágot, s ezért aktívan részt kérnek és vállalnak nemcsak szűkebb pátriájuk, de az or­szág közéletéből is. A nemzetiségek képviselői ott vannak az ország legfőbb törvényhozó testületében, az országgyűlésben. Réger An­tal, a Magyarországi Néme­tek Demokratikus Szövetsé­gének főtitkára például nem­csak a német nemzetiségű- eket képviseli. A szentendrei járás tizenkét települése vá­lasztotta országgyűlési képvi­selőjének, ezekből hét nem­zetiségek lakta falu, ame­lyekben németek, szlovákok és délszlávok egyaránt él­nek. Gajdos János, a balas­sagyarmati ÁFÉSZ elnöke a szlovákokat képviseli a par­lamentben. Mándics Mihály, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára pedig a bajai járás délszláv lakói mellett, az ott élő német nemzetiségűek szó­szólója is. Mindhármukat gyakran felkeresik választó­ik, nemcsak a német, a szlo­vák vagy a délszláv anya­nyelvű lakosok, hanem a ma­gyarok is, mivel kapcsolatu­kat a kölcsönös bizalom és a cél közössége jellemzi. Egyet­len példa is jól bizonyítja ezt. A Szentendrei-sziget ma­gyar lakóinak éppúgy gond, mint a német nemzetiségű- eknek a rossz úthálózat, a megoldatlan szigeti közleke­dés. Éppen ezért közösen for­dultak képviselőjükhöz, Ré­ger Antalhoz: segítsen a gon­dok megoldásában. Sorolhatnánk még hosszan a választók és nemzetiségi anyanyelvű képviselőik kö­zött kialakult jó kapcsolatok példáit. Annál is inkább ér­dekes lehetne, mert különös módon mindennapi életünk­ben a nemzetiségekkel első­sorban a kulturális progra­mok kapcsán s nem közéleti tevékenység közben találko­zunk. Az ikladi német, a tót- komlósi szlovák, a garai dél­szláv vagy a kétegyházi ro­mán nemzetiségi együttes a népi kultúrának országosan ismert képviselője. Azt vi­szont már sokkal kevesebben tudják, hogy Ikladon Echer Dániel német, Tótkomlóson Lehoczki István szlovák, Ga­Július elsején, vasárnap délután a mezőkovácsházi Új Alkotmány Termelőszö­vetkezet A/9 és A/10 jelű tábláin ismeretlen személy által eldobott égő cigarettá­tól tűz keletkezett. A már learatott öt hektáros terüle­ten a tarló és a szalma le­égett, a keletkezett tűzkár 5 ezer forint. A tüzet a mező­rán Zegnál Márk délszláv, Kétegyházán pedig Csóka Va­zul román anyanyelvű lakos tölti be — közmegelégedésre — a tanácselnöki tisztet. E falvak népe, amely bizalmat szavazott nekik, nem azért tette ezt, mert ebből valami­féle előnyt remélt, hanem mert rátermett embereknek találták őket e fontos mun­ka elvégzésére. S ugyanezért szavazott a Baranya megyei Boly község lakossága a né­met anyanyelvű Bősz József­re, Egerág népe a délszláv anyanyelvű Schaub Vilmos- néra, a Pest megyei Ácsa és a hozzá tartozó négy másik község lakossága Művik Lászlónéra, aki egyben a Ma­gyarországi Szlávok Demok­ratikus Szövetségének alelnö- ke is, a Békés megyei méh­kerékiek pedig a román anyanyelvű Boka Mihályné- ra. Gondolom, kevesen tudták a dabasi Fehér Akác Terme­lőszövetkezet kommunistái közül, amikor titkárt válasz­tottak, hogy a jelölt, Gom­bár Sándor, szlovák szárma­zású és tagja a Magyarorszá­gi Szlovákok Demokratikus Szövetsége Országos Választ­mányának. Vagy azt, hogy a bicskei járási pártbizottság titkára német, a tótkomlósi községi pártbizottság titkára szlovák, a gyulai Dürer Nyomda párttitkára román nemzetiségű. Amikor válasz­tóik leadták voksukat, arra az emberre szavaztak — anyanyelvétől függetlenül —, akiben megbíztak, aki ko­rábbi munkájával bizonyí­totta emberségét, tudását, az emberek ügyei iránt érzett felelősségérzetét. És sorolhatnánk hosszan, hogy az országban élő nem­zetiségi lakosság képviselői közül ki, milyen fontos hi­vatalt tölt be, vagy miként veszi ki részét a közéletből. A német származású Schmidt Ferenc a móri termelőszövet­kezet elnöke. Ugyanezt a tisz­tet tölti be a Vas megyei Szentpéterfán a délszláv anyanyelvű Skrapits Gusz­táv, vagy a Baranya megyei Felsőszentmártonban az ­ugyancsak délszláv anyanyel­vű Győri Pál. Röckl József, a csátaljai általános iskola igazgatója egyúttal a Ma­gyarországi Németek Demok­ratikus Szövetségének alel- nöke is. Popovics György, a Hazafias Népfront Tolna me­gyei bizottságának munka­társa délszláv anyanyelvű. Akadnak olyan települések is az országban, nem is kis számban, ahol több fontos hi­vatalt is nemzetiségi anya­nyelvűek töltenek be. Tót­komlóson például a pártbi­zottság titkára mellett szlo­vák anyanyelvű a tanácsel­nök, az általános iskola és a művelődési ház igazgatója is. A Békés megyei Méhkeréken pedig román anyanyelvű a falu párttitkára, tanácselnö­ke és a termelőszövetkezet elnöke is. B ár hazánkban nem nagyarányú a nem­zetiségi anyanyelvű lakosság, de egy szocialista országban a nemzetiségek egyenjogúsága nem függhet a lélekszámtól. Közügy ez, amelynek elveit a párt nem­zetiségi politikája határozza meg. vácsházi állami tűzoltóegysé­gek és a helyi önkéntes tűz­oltók megfékezték. A meg­mentett érték jelentős. A tűzoltóság ismételten kéri a lakosságtól: a lábon álló és learatott gabonatáb­lák közelében, a 30 méter távolságon belüli dohányzá­si tilalom megtartását. Sebes-Körös folyó Tavaly áprilisban kezdék el a körösladányi híd építését. A Hídépítő Vállalat dolgozói nem­rég fejezték bea„félhíd” szerelését, s a tervek szerint ez év októberében adják át az új lé­tesítményt a forgalomnak Fotó: Martin Gábor Sajtótájékoztató a Pegazus Toursról Nyereménybetétkönyv-sorsoiás Prukner Pál Tűz a tsz tábláin Mezőkovácsházán

Next

/
Thumbnails
Contents