Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-04 / 154. szám

o 1979. július 4., szerda Hz Aj Büntető Törvénykönyv IV. Intézkedik a bíróság Az eddigiekben arról volt szó, hogy akit bűncselekmény alapos gyanúja terhel, azt bíróság elé állítják és cse­lekményének megfelelő bün­tetései sújtják. Ennek egy­értelmű a célja: a társada­lom védelme. Előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor a bíróság büntetés kiszabása nélkül is elérhető­nek tartja a társadalom megvédését. A legenyhébb intézkedés a megrovás. Ezt akkor alkalmazza a bíróság, amikor a cselekmény társa­dalmi veszélyessége kicsiny vagy az elkövetés óta eltelt idő alatt azzá vált. A meg­rovás célja, hogy a megté­vedt embert visszatartsa bűncselekmény elkövetésé­től. Ugyanez a cél vezette a törvény alkotóit, amikor a próbára bocsátást — amely a fiatalkorúak kisebb bűn- cselekményeire eddig is léte­zett — kiterjesztette a fel­nőtt korú bűnelkövetőkre. Ez annyit jelent, hogy a bí­róság kimondja ugyan az ítéletet, de ha az nem több kétévi szabadságvesztésnél és alaposan remélhető, hogy az elkövető nem hajt végre újabb bűncselekményt — próbaidőre elhalaszthatja a büntetés kitöltését. A pró­baidő: legalább egy, legföl­jebb három év lehet, ez alatt az elkövetőt pártfogó felügyelete alá lehet he­lyezni, ha így látszik bizto­sítottnak a visszaesés elke­rülése. Visszaeső bűnözőt nem lehet próbára bocsátani, a kiszabott büntetést le kell töltenie. Minden ország bírói gya­korlatában előfordulnak olyan esetek, amikor a sú­lyos bűncselekmény elköve­tőjét a vádlottak padjára ültetik, mégsem ítélik el, mert az igazságügyi elme- szakértő megállapítja, hogy a vádlott elmebeteg, beszá­míthatatlan. Már az idén, 1979-ben is tárgyalt a hazai bíróság olyan ügyet, amely­ben az elkövetőről kiderült, hogy elmebeteg. Személy el­leni erőszakos, közyeszélyt okozó, vagy más bűncselek­ményért felelősségre vont személyt ilyen esetben kény­szergyógykezelésre utal a bí­róság. Ha a bíróság megállapítja, hogy a bűncselekmény az el­követő alkoholista életmód­jával függ össze — elrendel­heti a kényszergyógyítást, más szóval: az elvonókúrát. Ezt akkor lehet elrendelni, ha a vádlottat hat hónapnál hosszabb, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. Ennél enyhébb büntetés ki­mondása esetén is a bíróság munkaterápiás intézeti ke­zelésre kötelezheti a bűnel­követőt. Törvényes intézkedési for­ma az elkobzás is, amely korántsem azonos a már említett vagyonelkobzással. Ebben az esetben a bűncse­lekmény eszközéül használt, vagy a bűncselekmény elkö­vetése útján létrejött tárgyat kell elkobozni, illetve azt, amit a bűncselekmény el­követéséért az elítélt más­tól kapott. Más szavakkal: el kell kobozni például a kést, amellyel súlyos testi sértést követtek el, a hétvégi házat, amelyet társadalmi tulajdon elleni bűncselek­mény elkövetésével építet­tek fel, s a pénzt is, amely- lyel megvesztegették a hiva­tali hatalmával visszaélőt. Az intézkedések különle­ges és a törvénytisztelő ál­lampolgárok körében igen kedvező visszhangra talált fajtája: a szigorított őrizet. Az új Btk. erről ezt mond­ja: „A bíróság szigorított őrizetét rendeli el annak a többszörös visszaesőnek, akit az élet, a testi épség és az egészség, a nemi erkölcs, hivatalos személy, a közbiz­tonság, a vagyon elleni szán­dékos bűncselekmény vagy garázdaság, avagy kábító­szerrel való visszaélés miatt korábban legalább három­szor, egyenként egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek”. Felétele a szigorított őri­zet elrendelésének, hogy az elítélt 20. életévét betöltöt­te és újabb büntetése leg­alább két évre szól. Nem határozza meg a bíróság, hogy az elítélt — büntetésé­nek kitöltése után — med­dig maradjon szigorított őrizetben, de ez öt évnél hosszabb idő nem lehet. A gyakorlatban a szigorított őrizet azt jelenti, hogy a társadalomra veszélyes bű­nözőket továbra is elszigete­lik a külvilágtól, s csak ak­kor szabadulhatnak, ha a szigorított őrizet ideje alatt hitelt érdemlő tanúságot tesznek arról, hogy alkalma­sak a szabad életre, nem követnek el újabb súlyos bűncselekményt. A társada­lom senkiről, a mégoly ve­szedelmes bűnözőről sem mondhat le véglegesen — de a sokszoros visszaesőnek be kell bizonyítania, hogy felhagy bűnöző életmód­jával. Végül intézkedési forma a pártfogó felügyelet elrende­lése. Gyakori, hogy valakit feltételes szabadságra en­gednek, illetve — mint az előzőekben szó volt róla — próbaidőre bocsátanak, de a bíróság, mint a társadalom képviselője biztos akar lenni affelől, hogy az elítélt nem követ el újabb bűncselek­ményt. Ilyen esetben párt­fogót jelölnek ki számára, aki ellenőrzi, hogy megtart- ja-e az előírt magatartási kötelezettségeket és tilalma­kat, rendszeresen dolgozik és törvénytisztelő életmódot folytat-e. Várkonyi Endre (Folytatjuk) A Nemzetközi Szemle új száma A Nemzetközi Szemle jú­lius-augusztusi dupla száma (közli az SZKP Központi Bi­zottságának határozatát az ideológiai és politikai nevelő munkáról. A folyóirat meg­emlékezik ,a KGST megala­kulásának 30. évfordulójáról, áttekintést ad a szocialista integráció fejlődéséről. Is­merteti a francia és a Por­tugál Kommunista Párt leg­utóbbi kongresszusának fon­tos dokumentumait. A dupla szám vastag tényanyagot kö­zöl a világgazdaság jelenlegi problémáiról, az UNCTAD manilai értekezletéről, a multinacionalista vállalatok új törekvéseiről. Ismerteti az Európa Parlament felépíté­sét, működését és az ezzel kapcsolatos különböző állás­pontokat. Végül több cikk foglalkozik a latin-amerikai országok gazdasági és politi­kai problémáival. ^ Endrényi Györgyi technikus a Coca-Cola széndioxid-tartalmát határozza meg Nagyító alatt az élelmiszerek Mi magyarok szeretünk sokat és jókat enni. De hol és kik döntik el: milyen a minősége az élelmiszerek­nek, nyugodt szívvel tehet- jük-e asztalunkra a kenye­ret, a húst, a tejet és az üdítő italt. Békéscsabán a Sallai utcában található az épület, ahol mindezekre vá­laszt kaphatunk. — Szakembereink az el­múlt évben 2479 tétel élel­miszert vizsgáltak meg — tá­jékoztat Szentesi György, a Békés megyei Élelmiszer- és Vegyvizsgáló Intézet osztály- vezetője. — Ez azt jelenti: az élelmiszer-feldolgozó üze­mek termékeiből csaknem 20 ezer elemi mintát vettek. Végeredményben az összes ellenőrzött tételből 283 nem felelt meg a minőségi köve­telményeknek, amely a na­gyító alá tett élelmiszerek 11,4 százaléka. Sok ez vagy kevés? Az osztályvezető határozottan állítja: egy év alatt javult a termékek minősége. Barom­fihúsból például tavaly a megvizsgált mennyiség 3,3 százalékát kifogásolták, míg ez az arány 1977-ben 8,5 szá­zalék volt. Ugyanezt mond­hatjuk el a tőkehúsról, a száraz tésztáról, a hűtőipari termékekről. Nem lenne cél­szerű viszont elhallgatni a hiányosságokat sem. — Sajnos, a tavalyi vizs­gálatok azt mutatták, hogy nincs minden rendben a cu­kor, a liszt minőségével. Ez természetesen függ a répa termesztésétől, feldolgozásá­tól, elmaradt ,a kívánalmak­tól a liszt csomagolása, jelö­lése is. Több szállítmánynál nem tüntették fel a gyártási időt. Mindezek az elmúlt év ta­pasztalatai. M'i történt az­óta? Sorra bekukkantunk a laboratóriumokba, s össze­gezzük a látottakat. Dr. Lip- ták Pál csoportvezető a nö­vényi konzervek, üdítő ita­lok és egyéb nyersanyagok vizsgálatáért felel. —• Nézzük először a szá­raz tésztákat. Ugyanis en­nék vizsgálatában országos szakértőként szerepelünk. Röviden csiak annyit: a szab­ványnak megfelelnek ezek a tészták, de a minőségük a korábbi évekhez képest rom­lott. örvendetes, hogy a megyei szikvíz- és szeszipari vállalat technológiában, ter­mékszerkezetben, minőség­ben felzárkózott a legjobb üdítő italt gyártó cégékhez. A következő laboratórium­ban a különféle húsokat, konzerveket, tejet és tejter­mékeket vizsgálják. Kunos Erzsébet osztályvezető a hús­véti idényáruk ellenőrzésé­nek tapasztalatait elemzi. — összességében jobb lett ,a pácolt húsok minősége. Gondolok itt a magyar, a kötözött sonkára, a tarjára, a darabolt húsokra. Szórvá­nyosan előfordult, hogy a megengedettnél magasabb volt a húsok nitrát- és nit- rittartoima. Továbbra is gond a tejeszacskók, a zsí­rosdobozok jelölése. A sütő- és cukrászipari termékek, élvezeti szerek osztályán Kovács Gábor cso­portvezető a kalauzunk. Elöljáróban arról beszél, hogy az orosházi malomban évék óta nem tudják meg­oldani a liszt megfelelő cso­magolását. Gyenge, szakadt tasakokban hozzák azt for­galomba. Aztán a presszó­kávé minőségének iaz ellen­őrzéséről váltunk szót. — Az előírás szerint a fe­ketekávé 6 gramm kávéőrle­ményből készül. A víz elpá­rologtatósa után, ha ennék a száraz anyagnak a 85 szá­zaléka megmarad, a minőség elfogadható. Legutóbb a me­gyei vendéglátóipari válla­lattal közös vizsgálatot tar­tottunk, s kiderült: 18 tétel­ből 5 kávé bizony gyengébb­re sikerült. Elspórolták a ká­vé nagy részét — többek kö­zött — Gyulán a Várfürdő 330. számú büféjében és Békéscsabán a Fehér Ga­lamb presszójában.-Seres­Farkas Edit technikus a Gyulai Húskombinát által gyártott tepertő és sertészsír minőségét vizsgálja Gyivicsán Zsuzsanna üzemmérnök automatikus titriméterrel méri a cukorkák savtartalmát Fotó: Martin Gábor Gazdag program A Szovjet Kultúra és Tudomány Házának júliusi rendezvényei A nemzetközi szövetkezeti napot és a hatvanéves szov­jet filmművészetet köszönti júliusi programjában a Szovjet' Kultúra és Tudo­mány Háza. A nemzetközi szövetkezeti napról előadás­sal és dokumentumfilmékkel emlékeznek meg: az érdek­lődők megtekinthetik az „Egy nap a kolhozban”, a „Párasztok a Szovjetunió­ban” és a „Felvételemet ké­rem a kolhozba” című fil­meket. A sok nemzetiségű szovjet filmművészet soro­zatban játékfilmeket vetíte­nek, s előadás hangzik el Sz. A. Zakariadze grúz színmű­vészről, a Szovjetunió kiváló művészéről 70. születésnapja alkalmából. Megismerked­hetnek a látogatók az Ukrán SZSZK filmművészetével is. Júliusban is folytatódnak a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házának hagyomá­nyos programjai. Vasárnaponként várja lá­togatóit a Napocska gyer­mekklub, amelyben doku­mentum- és rajzfilmeket ve­títenek a legkisebbeknek. A Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza július 20-ig fo­gadja az érdeklődőket, ezt követően — tatarozás miatt — egy hónapig zárva tart. Javuló munka­körülmények Ma már a nőket foglalkoz­tató üzemekben a szociálpo­litikai, egészségügyi, oktatá­si és továbbképzési, üdülte­tési feladatok együttes ellá­tására hivatott a nőbizottság. A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezetnél több mint 800 nő dolgozik. A munka­helyen tett intézkedések 43 százaléka tehát az ő munka- körülményeik javítását szol­gálják. Mód van szakképesí­tés megszerzésére is, hiszen jelenleg is 25-en járnak is­kolába. A kisgyermekes anyukáknak reggel 7 óra 30 perctől kezdődik a munka­idő, hogy gyermekeiket az, üzemi óvodába elvihessék. Az üzemi óvoda egyébként 60 személyes, de jelenleg is 82 gyermek jár ide. A szö­vetkezet elképzelései között az is szerepel, hogy az óvo­dát kibővítsék és mindenki­nek a gyermekét felvehes­sék. Főállású üzemorvos te­vékenykedik az üzemben, valamint hetente 3 alkalom­mal fogorvosi rendelés is van. A munkahelyen tett intéz­kedések között szerepel az is, hogy a szaktudás-igényes­ségnek megfelelően alakítsák a béreket. Az elmúlt évben például a nők átlagkeresete csaknem 28 ezer forint volt. A nyugodt munkahelyi lég­kört javítja az is, hogy 700 személyes üzemi konyha, va­lamint bevásárlóhely műkö­dik az üzem területén, sőt a nyári pihenés is biztosított a dolgozóknak. A Balatonon és Mátraszentlászlón saját és bérelt üdülők üzemelnek, melyek igen kedveltek. A nők is végeznek nehéz fizikai munkát és dolgoznak egészségre ártalmas munka­helyeken. Üj festőüzemet kívánnak üzemeltetni, ahol kevesebb lesz a munkahelyi ártalom. A fémcsiszolásnál automata gépsort állítanak be, hogy védjék a dolgozók egészségét. További terveik között szerepel az egy műsza­kos üzem beállítása, főleg a kismamák és a vidékről be­járó női dolgozóknak. Törek­vés az is, hogy majdan lép­csőzetes munkakezdést ve­zessenek be az üzemekben.

Next

/
Thumbnails
Contents