Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-29 / 176. szám

1979. július 29., vasárnap o IgHiWWlW­A Budapesti Harisnyagyár dobozi telepén több mint 340-en dolgoznak. Tavaly 7 millió 772 ezer harisnyanadrág készült el, s az idei terv már 8 millió 800 ezer darabot irányoz elő. Képünkön Őré Mária, az olasz gyártmányú vakláncoló gépen műszakonként 2000—2100 harisnyanadrág orrlezárását vég­zi el Fotó: Martin Gábor Miniatűr áramkörök Kortársai vagyunk annak a folyamatnak, amelyben a tranzisztorok kis energia- és helyigényük, valamint szin­te korlátlan élettartamuk jó­voltából gyors ütemben szo­rítják ki az elektroncsöve­ket az elektronika majd min­den területéről. Sőt ott tar­tunk, hogy a szoros értelem­ben vett tranzisztorok is ki­szorulóban vannak: ma már egy olyasféle nagyságú tok­ba, amekkora egy hagyomá­nyos tranzisztorfoglalat, tel­jes feladatokat ellátó integ­rált áramkörök is beépíthe­tők. Kezdetben a germanium egyeduralkodó alapanyag volt az integrált áramkörök gyár­tásában. Mintegy 10—15 éve került át a súlypont a szilí­ciumra. Ma kiterjedt kuta­tás folyik újabb félvezető anyagok után, és mihelyt egy további félvezető elem (gyémánt, szürke ón, szelén, tellur), vagy vegyület gyár­tási technológiája megfele­lően tökéletesedik, rögtön kiderül, hogy egyik-másik feladatra előnyös, másra hát­rányos a használata. Napja­inkban fejlesztik például a gyémánt tranzisztort, amely magas hőmérsékleten bizo­nyult előnyösnek. Egy bonyolult áramkört tartalmazó lapkának (példá­ul amilyen a zsebszámoló­gépben is van) a megterve­zése szerfelett komoly szá­mítógépes előkészítést kíván. A technológia egyszerűsíté­se miatt fontos, hogy az összes elem megfelelő fé­mes összeköttetéseit egyetlen fémrétegből lehessen meg­építeni. Ennek a végrehajtá­sa nem könnyű, megköveteli például a matematika egyik ágának, a topológiának a tüzetes ismeretét. Néhány éve még sokan si­kertelenséget jósoltak en­nek az irányzatnak, mond­ván, hogy az egy lapkára tömörített elemek számának a növekedésével rohamosan növekedni fog a selejt is. A jóslat nem vált be, bár igaz, hogy a mai félvezetőgyárak helyiségei az orvosi műtők­nél is tisztább, portalanított, légkondicionált laboratóriu­mok, s így megakadályozzák, hogy a porszem méretű ele­mekre Igazi porszemek ta­padjanak a gyártás közben. Az ilyen gyárban dolgozók is csak különleges öltözék­ben dolgozhatnak. Vásárdíjas papucsok Nemrég ért véget a VII. pécsi ipari kiállítás és vá­sár, amely újabb nagy elis­merést hozott a Körösvddékd Cipész Szövetkezetnek. Ki­állításukért és termékeikért elnyerték a vásár díját. A Rózsavölgyi házaspár által tervezett lábbelik nagy si­kert arattak, 130 ezer pár különböző papucsot ott hely­ben lekötöttek a megrende­lők, és további 50 ezerről is csak alá kell írni a szerző­dést. Mindez természetesen a jövő évre vonatkozik, hi­szen az idei termelésüket már régen lekötötték. Mint Köpe László elnök elmondotta, ez a kiállítás nemcsak azért volt hasznos számukra, mert jelentős megrendeléseket kaptak, ha­nem elsősorban azért, mert megismerkedhettek az élen­járó jugoszláv és NDK-bel i vállalatok ajánlatával. Öröm­mel tapasztalhatták, hogy semmiben sincsenek lema­radva a külföldtől, vala­mennyi termékük piacképes és jó áron eladható. — Nagyon tetszett pavilo­nunk berendezése, kivitele is a zsűrinek, meg a közönség­nek egyaránt. Müller Tibor olyan bemutatót tervezett és készített számunkra, mely elsősorban emberközpontúsá­gával vonta magára a fi­gyelmet. Nemcsak a termé­kek voltak láthatók, ugyanis, hanem nagyméretű fotókon azok a dolgozók is, akik eze­ket elkészítették. Bármilyen nagy is az öröm, az újabb siker után nem lehet pihenni a babéro­kon, hanem máris megkezd­ték a felkészülést a követke­ző bemutatóra. Helyt kell állniuk az őszi BNV-n és a szegedi vásáron is, ahonnan az utóbbi években egyszer sem tértek haza jelentős díj nélkül. Most azon igyekez­nek, nehogy ez a szép soro­zat megszakadjon. Ha jó a porlasztó ts a gyújtás... Kevesebb is elég lehet Világszerte egyre drágább és drágább a motorok nélkülözhetetlen anyaga, a benzin. És ez aió| a mi országunk sem kivétel. Nem­rég lett drágább a benzin és az is nyilván­való, hogy ez még nem a végső ár. Számít­hatunk tehát arra, hogy a jövőben még többet kell fizetni a benzinért. A legfőbb gond azonban világszerte nem az állandó áremelkedés, hanem az itt-ott előforduló hiány. Olvashattuk az újságok­éban, láthattuk a TV-hiradóban azokat a tu­multózus jeleneteket, melyekre az Egyesült Államokban, Kaliforniában került sor, ami­kor a kutakra kitették az „Elfogyott” táb­lát. Kétségtelen, hogy a jelenlegi olajvál­ságban rengeteg a spekulációs elem, a nagy multinacionális monopóliumok a hiány okozta pánikot kihasználva akarják feljebb és feljebb hajtani az árakat. De nyilvánvaló az is, hogy földünk olajkészletei végesek, indokolt tehát takarékoskodni az egyelőre még nélkülözhetetlen energiahordozóval. iMa, raár aligha van autós, aki ne -lenne tisztában az­zal, hogy a gépkocsival le­het gazdaságosai! és lehet pazarlóan is közlekedni. Hogy ki hogyan jár vele, an­nak vezetéstechnikai és mű­szaki okai vannak. Foglal­kozzunk először ezzel az utóbbival. Van beállítószolgálat A hirdetésekben gyakran hívják fel az autósok figyel­mét, hogy a jól beállított porlasztó- és gyújtórendszer üzemanyag-megtakarítás­sal jár, és ráadásul a leve­gőt is kevésbé szennyezi. Ezt az esedékes műszaki vizsgá­kon ellenőrzik is, előtte álta­lában felkeresik beállításra a szervizeket, de a közbeeső időben nem sokat törődnek vele. Legalábbis ez a szervi­zek tapasztalata. Békéscsabán például már évek óta működik a porlasz- tóbeállító szolgálat, ezt tábla is jelzi a kapu mellett, de jobbára csak a közületi gép­járműveknél veszik igénybe. Sőt, mostanában ők is egyre ritkábban, mert — ki tudja miért — megszűnt az az elő­írás, mely csak a normán belül fogyasztó gépkocsiknál tette lehetővé a forgalmi en­gedély meghosszabbítását. Ezért a régebbi két műszak­ról most visszaálltak egyre, és várják, hogy az emelkedő benzinárak talán ismét fel­keltik az igényt a takaréko­sabb autózás iránt. Nem kis mennyiségekről van ugyanis szó, a tapaszta­latok szerint nem ritka az a gépkocsi, mely a karburátor helytelen beállítása miatt né­hány literrel többet fogyaszt 100 kilométeren, mint kelle­ne. így aztán egy komplett ellenőrzés és javítás 300 fo­rint körüli ára viszonylag hamar megtérülhet. ■A megye jó néhány szervi­zét megnéztük, és a tapasz­talatok többnyire a békés­csabaihoz hasonlóak. Nincs tolongás ezért a szolgáltatá­sért, pedig megérné... Igaz, van ahol nem is vállalják, Orosházán például nincs mű­szer, és nem is számítanak rá, hogy belátható időn be­lül lesz. Ez pedig elég fur­csa, mert ma már a jóval kisebb szervizek is beszerez­ték a szükséges eszközöket, számítva a várható felfu­tásra. Műszer helyett fül Sokat tehet a fogyasztás­hoz vagy vehet el belőle a gyújtás. Ma már a szervizek jó részében ott áll a vizsgá­lósor mellett valamilyen tet­szetős, elektronikus műszer­együttes, csak éppen a leg­többször nem használják. Ügy véljük, a legtöbb autós személyes tapasztalata egye­zik a miénkkel — fülre ál­lítják be a motort. Az az autós, aki már el­olvasott néhány ezzel foglal­kozó szakcikket, az először nyilván csóválja a fejét, mert az írásokban az áll, hogy a gyújtás olyan ké­nyes valami, melyet megfe­lelő műszerek nélkül csak el­rontani lehet. Ahhoz ugyan­is, hogy a maximális hatás­fokot elérhessék, nem elég a hézag és a gyújtási időpont beállítása, legalább olyan fontos a zárási szög, az elő- gyújtás és még jó néhány más adat ismerete, melyek csak működő motoron, mű­szerekkel mérhetők ponto­san. De ha már kiadták a szer­vizek a sok pénzt a műsze­rekre, miért nem használ­ják? Ennek — mint egyik szervizünk műszáki vezetője elmondta — szinte kizárólag szubjektív okai vannak. A szerelők egyszerűen nem szeretik használni a műsze­reket, mert nem ismerik, nem értik eléggé a kezelésü­ket. Még azok a fiatalok sem, akik nemrég kerültek ki az. iskolából, ezért inkább az ügyfeleket is lebeszélik, vagy pedig egyszerűen azt állítják, hogy elromlott a készülék! Ez a magyarázat hihető, csak éppen nehéz elfogadni. Mert így csak kidobott pénz, amit a műszerekre forditot- tak, ráadásul növekedhet a fogyasztás is. Ha másképp nem megy, szigorú felelős­ségre vonással kellene elérni a műszerek rendszeres hasz­nálatát. Óvatosság — takarékosság A fentieken kívül még sok minden más idézhet előben- zinpocsékolást. A szinte lé­nyegtelennek tűnő légszűrő­betét például két-három li­ter benzin felesleges elégeté­sét eredményezheti, ha nem cserélik ki kellő időben. A portól eltömődött pórusok nem engedik át a levegőt, a motor több benzint szív ma­gába. A gyújtógyertyák is kihatnak a fogyasztásra. A hosszú ideig használt, elöre­gedett gyertya nem ad elég intenzív szikrát, emiatt ké­sik a keverék berobbanása, a hatás ugyanaz, mintha csökkenne az előgyújtás. Ha­sonlóképp fontos a szelepek megfelelő ellenőrzése, mert ha nem zárnak rendesen, sű­rítéskor tekintélyes mennyi­ségű benzin .távozhat a sza­badba. Mindezeket Zentai György, a békéscsabai szerviz főmér­nöke mondta, aki gyakorlati tapasztalatok alapján még jó- néhány okot sorolt fel, me­lyek növelik a fogyasztást. Ilyen például a kocsi mele­gítése, mely teljesen felesle­ges, csak a benzint pocsé­kolja. A leghidegebb télben is azonnal el lehet indulni, legfeljebb a szívatót kell ki­húzni annyira, hogy ne rán­gasson a motor. Természete­sen a túlzott sebességtől, a nagy gázadástól célszerű tar­tózkodni, míg a motor az üzemi hőfokot el nem éri, de ehhez folyamatos haladás közben csak néhány perc kell. Sok benzin ég el feleslege­sen a helytelen vezetéstech­nika miatt. Az úgynevezett gáz-fék stílusról van szó, melynél a vezető úgy hajt, hogy szinte akadályig nyom­ja a gázt, és ha kell, hirte­len fékez. Azt mindenki tudja, hogy­ha nagyobb a sebesség, na­gyobb a fogyasztás is. Azzal azonban nem mindig vetnek számot, hogyha például 90 helyett 100-zai mennek, a fo­gyasztás nem a sebességnö­vekedés arányában nő. En­nék a légellenállás rohamos fokozódásán kívül az is az oka, hogy a mai gépkocsik tekintélyes része úgynevezett kéttorkú porlasztóval készül. Viszonylag kisebb sebessége­ken csak az egyik torok mű­ködik, de ha valaki jobban nyomja a pedált, kinyit a másik is, és ilyenkor aztán rohamosan fogy a benzin. Ez pedig senkinek sem jó. Nemcsak a többletfogyasz­tás, hanem a sebességgel nö­vekvő balesetveszély miatt sem. Jó műszaki állapotú, megfelelően karbantartott autóval, normális sebesség­gel autózni — csak ez lehet a jövő járható útja. Ezt kí­vánja az ország és természe­tesen a saját pénztárcánk érdeke is. Lónyai László az autópiacon Mindenki másképp véleke­dett, amikor érvénybe lépett a gépkocsik adás-vételéről szóló rendelet, miszerint & három évnél fiatalabb autó­kat csak a Merkur Vállalat használt kocsit forgalmazó telepein, illetve az erre kije­lölt egyéb vállalatokon, szö­vetkezeteken keresztül lehet értékesíteni, vásárolni. Az el­ső napokban sokan úgy vél­ték, vége annak a korszak­nak, amely magas árszinten tartotta a még újszerű ko­csik árát. Más berkekben ar­ról beszélték, legdrágábbak a hároméves és egynapos ko­csik lesznek. A gyakorlat mást bizonyí­tott, a használt gépkocsikára nem, vagy alig változott. Amint azt a televízió jogi esete is bemutatta, a három éven belül vásárolt autók tu­lajdonosai egyszerűnek vélt huszárvágással továbbadták, -adják szerzeményüket. Ügy nevezik: kölcsönben, termé­szetesen a vételár lefizetése mellett, aztán ha az „túlko­ros”, majd átírják. Szó, ami szó, kísérletkép­pen kigurultak a „kijelölt szervhez”, aztán a vizsgálat után elhangzó ár hallatán negyedik sebességbe kapcsol­va, szörnyűlködve el is haj­tottak. Nem egy Ízben kilá­togattam a békéscsabai te­lepre, de csak elvétve talál­koztam olyan eladóval, aki otthagyta a gépkocsit, az ala­csony vételár ellenére. Ennek a ritka alkalomnak azonban nagy keletje, szer­tartása volt. A leskelődők délutánonként a kerítésen kí­vül megmustrálták, akár a jószágot, aztán a reggeli nyi­táskor tíz—húsz, olykor m«g több vásárolni szándékozó és kibic iratkozott fel a sorso- landók listájára. A helyi gya­korlat egy kivágott oldalú labdát foganatosított. Ebbe került a sok név, hogy az­tán több tanú jelenlétében kihúzzák azt az ötöt, akik sorszám szerint kipróbálgat­ták a kocsit, s dönthettek ar­ról, hogy elviszik, vagy le­mondanak a következő javá­ra. S a hiba éppen ebben rejlett. Mármint az ötös hú­zásban. Történetesen egy üres zse- bü kibicet húztak ki első­ként. Határozott szándékkal állította: megveszi. Még meg is kérdezte a következő je­lölttől: „ugye megéri?” Ilyen­kor a mind kevésbé remény­kedő kettes számú jelölt ak­képp sóhajtozott; „neki még ennél többet is megérne!” S mit tesz ilyenkor az egyes? „Uram! Két rongyot csúsz­tasson a zsebem hajtókája alá, s öné a vétel joga.” A budapesti röppentyű gya­korlata termelte ki az ügyes­kedőket. Nem sokkal a ren­delet érvénybe lépése után elszaporodtak, tetemes hasz­not zsebre vágva. Mi több, az új „szakma” tudorai arról is beszéltek, akadt olyan vevő, aki a saját kocsijára jelent­kezett másnap, sikerrel. Ily módon felhajtotta az előző nap leadott kocsija árát, s természetesen zsebre rakta a külön hasznot is. Mit tehet ilyenkor a Mer­kur vezetése? Rendeletre új rendeletet: a jövőben csak egy személy neve húzható ki. Ha eláll vásárlási szándéká­tól, a gépkocsi újra a rak- térre kerül, s másnap újra kezdődik a ceremónia, míg­nem igazi vevőre találnak. Azonban ez sem tökéletes megoldás. Továbbra is a vártnál kevesebben viszik ki három évnél fiatalabb autói­kat, még ha megjött az új is. S a miértje: ha nem is adja „kölcsön”, megvárja míg há­romesztendős lesz. Ügy szá­molja, még mindig jobban jár, ha fél, vagy egy évig két kocsira fizet adót, aztán az öregebbet eladja 10—20 ezer felárral. Jóllehet a gépkocsi ma már nem luxuscikk, de kettő ... De nem lenne az, ha a má­sodikra luxusadót kellene fi­zetni. Esetleg meghosszabbí­tani a szabadforgalom tilal­mi idejét. Jávor Péter Müller Tibor, Rózsavölgyi Márton és Köpe László már a kö­vetkező kiállítás anyagát készítik elő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents