Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-29 / 176. szám
o 1979. július 29., vasárnap A nyár perzsel. Heve fel- forrósítja a járdák aszfaltjait is. Mint sivatagi vándornak az oázis, úgy bukkanok a Megyei Könyvtár gyermek- részlegének üdítő hűs termeire. Azért tartottam ide, hogy megnézzem: vajon a nyári vakáció, az üdültetések, a strandok, a kirándulások centrifugája mennyire sodorta el a könyvtártól a gyerekeket? Péntek délután van, kint, még az árnyékban is 28 fok. A hűvös olvasóteremben alig érezni a nyár melegét. Egyik széken mesekönyvet forgat egy alsótagozatos. Az egyik asztalnál két kislány egymással szemben ül: Gazdálkodj okosan társasjátékot játszanak. — Nem lenne jobb inkább a strandon? — kérdem a nagyobbiktől. — Jobban szeretünk itt — mondja. — A strandon any- nyian vannak, és hiába mártózunk meg, akkor is meleg van... — Azért jó a strandon is, de itt jobb — nyugtázza a kisebb növésű, öt Galambos Izabellának hívják, barátnőjét Rákóczi Katalinnak. Ötödikesek, egyikük a hetes, másikuk a hármas számú általánosba jár. — És mindig csak tánsas- játékozni jöttök ide? — Á, nem. De itt azt is lehet. Annyi játék van... — Könyveket kölcsönzünk. — Te mit olvastál utoljára? — Mit is? Kalandosat, ami a tv-ben is ment. Verne Gyula írta, és a címe A rejtelmes sziget... De most a papámnak cserélek majd könyveket a nagy könyvtárból. .. Ötöt hoztam vissza. Mutatja kis szatyrát. A. Tolsztoj Feltámadása van legfelül. — Apu felírta, mit vigyek, ha bent van... — Állandó látogatói vagytok a gyermekkönyvtárnak? — Igen. Télen különösen jó ide jönni — mondja Galambos Izabella. — Iskola után szinte az egyetlen szórakozás a könyvtár, jó meleg is van, meg előadások is szoktak lenni... Mivel látom, hogy a sok „fölösleges” kérdésemre már türelmetlenkednek, hagyom őket a Gazdálkodj okosan fölé hajolni, de még figyelem kicsit játékukat. A dobott kockák értékei alapján ezzel-azzal bővítik „vagyonukat”, felnőttek módjára törekednek házat, bútorokat vásárolni a nyert pénzen, s csalódottan kiáltanak fel, ha úgy sikerül, hogy vissza kell fizetni bizonyos összegeket. Jár az agyuk, manipulálnak dobásaikkal e hűs oázison, a gyermekművelődés eme kis szigetén. — Bizony a szigetünk már régen kicsi, nagyon is kinőttük már... — mondja dr. Bielik Károlyné, a gyermek- részleg vezetője. — Főleg a raktárgondok nyomasztanak bennünket, négy-öt helyen, még Sarkadon is van raktárunk. — Mit tartanak ott? — Elsősorban a kiselejtezett, vagy a kelleténél több köteteinket. Most is selejtezünk. .. Havonta rendszeresen csináljuk... — Sok a rossz kivitelezésű könyv, vagy szétrongyol- ják? — Ez is, az is. Már több ízben jeleztük az Ifjúsági Kiadónak, hogy nagyon gyenge a ragasztás. Vannak kötelező iskolai könyvek, melyek közül sokat itt forgatnak a gyerekek. Néhány lapozgatás után — mint például a Gőgös Gúnár Gedeon, az Ablak zsiráf ,s más, fogalmak tisztázására szolgáló könyvek — egyszerűen szétesnek. Aztán vannak kedvelt, igen keresett kötetek: a Emberek, sorsok és a nyár Családok Gyulaváriból kalandregények, az ifjúsági regények. Ezeket — mint legutóbb Vemétől A rejtelmes szigetet, vagy Mórától a Rab ember fiait — nagyon sokan kikölcsönözték. Természetes, hogy hamar hasznavehetetlenekké is válnak ezek a kötetek... Egyébként, ha valamilyen ifjúsági sorozat megy a tv-ben, már másnap érdeklődnek a könyvről, és szinte egymás kezéből viszik el... — Látok itt Móricz-, Mikszáth-, May Károly-könyve- ket új kötésben... — Igen Szerencsések vagyunk abban, hogy van saját könyvkötészetünk. A megyei tanács művelődésügyi osztálya minden segítséget, beleértve anyagit is, megad ahhoz, hogy pótoljuk, bővítsük könyvállományunkat, és használhatóvá tegyük a keresett, de újonnan nemigen kapható könyveket. Sajnos a kötészet kapacitását így sem tudjuk kihasználni, mert a vidéki könyvtárakból, ahol kevesebb az anyagi támogatás, nem érkeznek felújításra megfelelő számban könyvek. .. — Ezzel az anyagi támogatással jól tud élni a gyermekkönyvtár? — Ez nem mindig rajtunk múlik; 28 ezer kötetünk van, látszólag megfelelő mennyiség. Állandóan figyelemmel kísérjük az igényeket és igyekszünk azokat kielégíteni. De... nem túlságosan nagy a választék. Szakiroda- lomból, különféle technikai ismereteket bővítő könyvből túlságosan kevés a kiadás, Jubileumi évadot nyit szeptemberben a Békés megyei Jókai Színház; negyed- százada annak, hogy a régi falak között az első önálló társulat megalakult. Akkor a színház választott nevéhez híven Jókai Mór-színművet, az Aranyembert mutatták be a színészek. Erre az eseményre emlékezik a színház, amikor újra Jókai e halhatatlan művét tűzi az 1979/80- as év első műsorára, október 5-én. Az évadnyitó társulati ülés után komoly művészi munka kezdődik a Jókai Színházban. Augusztus 29-én, részben új szereplőkkel ! rögzíti a televízió a Can- | terbury mesék című elő- 1 adást, amely bejárja majd a megye vidéki színpadait is. Folytatódnak a júni- S usban elkezdett próbák a I Csipkerózsika című mesejá- í tékból, s Gyurkó László: » Szerelmem, Elektra című | tragédiáját is tanulják már i a színészek. A műsorterv összeállításánál a színház vezetői figyelembe vették a közönség igényét, a közművelődési szak- ! emberek és a közönségszer- i vezők véleményét. Szerehiába jelezzük ezt a kiadónak. Ezek helyett egy-egy ismertebb kötetet négyszer- ötször adnak ki, és ezt kínálják. — Már elég régóta beszélgetünk, s ez ideig csak ez a három gyerek van itt a könyvtárban... — A hét elején és főleg a reggeli órákban van nagy forgalom. Még ma is, menynyien?, vagy hetvenen voltak már itt... A hét eleji napokon 100-an is jönnek könyvekért, hetenként több mint kétezer kötetet köl- csönzünk ki átlagosan. S hadd dicsekedjem azzal is, hogy míg tavaly 2250 állandó olvasónk volt, az idén már ennél 120-szal több van... A könyvek mellett zenei részlegünk, ahol még meselemezeket is lehet hallgatni és más szolgáltatásaink is vonzzák a fiatalokat. Az iskolákkal — mert a nagyobb mozgás októberben kezdődik el — állandó kapcsolatunk van, nálunk tartják sokszor az irodalmi órákat, előadásokra hívjuk őket, főleg a nevezetes évfordulókra gondolok, mint legutóbb a Móra-évforduló volt, rendezünk esetenként író-olvasó találkozókat, a „könnyebb” műfajban pedig megtalálják itt a gyerekek a logikai képességüket, a kézügyességüket fejlesztő legkülönfélébb játékokat is... Akik már megtalálták a gyerekkönyvtárhoz vezető utat, saját előnyükre, élnek is a sok lehetőséggel. Varga Dezső Fotó: Orbán Károly pel a műsortervben Tolsztoj: Rakéta, Machiavelli: Mand- ragóra, Bethencourt: Az a nap, melyen a pápát elrabolták, Brecht—Weill: Koldusopera, Sebastian: Névtelen csillag, Strauss: Varázskeringő, Kolin Péter: Unalmia, Wehner Tibor: Ki akar itt éjszakai portás lenni? és Horváth Péter: Porond című műve. Nyolc nagyszínházi bemutató mellett kamara- és stúdióelőadások nézői lehetünk. Érdemes figyelni Kolin Péter díjnyertes pályaművének, az Unalmiának bemutatójára is. A hírek szerint ez olyan darab, amely egyaránt alkalmas felnőttek és gyermekek tanulságos szórakoztatására, némi változtatással, aszerint, hogy éppen melyik korosztálynak játsszák. A vendégjárás is folytatódik színházunkban: a penzai Lunacsarszkij Színház főrendezője; Szem jón Mojszeje- vics Reingold Tolsztoj: Rakétáját rendezi nálunk, míg az Aradi Állami Színház igazgatója Victor Tudor Pópa Sebastian: Névtelen csillag című lírai játékát állítja színpadra. A színház közművelődési tevékenységének Nyár. A nagy népvándorlások időszaka. A szerencsésebbek üdülőbeutalóval kelnek útra, mások sátrat ragadva nomádkodnak, vagy egész évi gyűjtött pénzüket fordítják a két hét, esetleg 30 boldog nap költségeire. Kit a világlátás vágya hajt, kit a kikapcsolódásé, a pihenésé, s olyanok is akadnak szép számmal, akik azért vándorolnak, hogy másoknak dicsekedhessenek vele. Utazó nemzet lettünk, valljuk itt is, ott is. S ez mégsem egészen igaz. Sokan, nagyon sokan vannak az itt- honmaradók. Hogy miért? Otthonülők, nincs pénzük az utazásra, vagy csak sajnálják a forintokat ilyen „fölösleges” kiadásra. Hogyan vélekednek a nyárról, a nyaralásról Gyulaváriban, erről vall néhány ott élő ember. A,közéleti ember Tóth Mihály, tanácsi kirendeltségvezető kalauzt is adott mellénk Kun Lajos bácsi személyében. Sokan megmosolyognak, utánunk fordulnak, ahogy a vári utcákon haladunk, elöl kariká- zik nagy igyekezettel Lajos bácsi, mutatja az utat, mögötte 20 kilométeres tempóban mi jövünk a Zsigulival. Karját magasba lendítve jelez, megérkeztünk Nagy La- josék házához. Széchnyi út 30. Néhány éve épült a ház, az udvarban árnyat adó, szemet gyönyörködtető bokrok, cserjék, virágok, egy hosszú kötélen babaholmik száradnak. Látjuk, itt több nemzedék él együtt. Nagyné, Erzsiké kedvesen invitál beljebb, a szobában nyugodtan beszélgethetünk: — Mit jelent számunkra a nyár? Nem lehet ezt röviden megfogalmazni. Az életünk alakulása határozta meg a lehetőségeinket. Harminc éve tanítok, eleinte Kö- röstarcsán, de a legtöbbet itt Váriban. Teljesen a nulláról indultunk, szerencsére szolgálati lakást kaptunk, aztán pedagógus kölcsönnel belefogtunk a házépítésbe. Elképzelheted, hogy két gyerek mellett igencsak takarékoskodnunk kellett, míg 1970- ben beköltözhettünk a „mi” házunkba! Nyaralásra évefontos része a munkásművelődési vetélkedő támogatása. Az új évadban is eljutnak a kijelölt előadások a szocialista brigádokhoz, s a felkészítéseknél ismét segítséget nyújtanak a társulat vezetői és tagjai. Hagyománnyá vált már a Jókai Színház előcsarnokában a kiállítások rendezése egy-egy bemutató alkalmával. A jövőben is fóruma lesz itt megyénk képzőművészeinek. Az új művészeket bemutató évadnyitó gálaműsort és a színházi napot egy nagyközségben az idén is megrendezik. Gyakran találkoznak a színház szervezői a közönségszervezőkkel, a jövőben pedig egy-egy üzembe, vagy bázis művelődési házba is ellátogatnak a társulat tagjai, ahol vitákra, módszertani beszélgetésekre nyílik alkalom. Szeptember 3-tól már bérleteket is árusít a színház szervező irodája. Négyféle bérlet kapható majd: a 8 előadásra szóló felnőtt és az ifjúsági, a négy előadásra jogosító diák, s a három előadás látogatását biztosító mesebérlet. B. Zs. ken át nem is gondolhattunk. Két-három napra kiruccantunk a húsüzem üdülőjébe, ez volt minden. Mindketten a férjemmel úgynevezett közéleti emberek vagyunk. Életem során voltam már községi nőtanácstitkár, a járási nőbizottság, a Hazafias Népfront megyei bizottságának tagja, tanácsi vb-tag, most pedig nemrégiben lettem városi nőfelelős Gyulán. Tanítani nagyon szeretek, tudom, hogy érdemes ^ felnőttekkel és a gyerekekkel foglalkozni. Nem áldozat az az idő, amit a munkám mellett a közösségi feladatokra fordítok. Nyáron, ha az iskolában szünet van, máshol azért nem áll meg az élet, bőven adódik tennivalóm. — Pihenés, nyaralás, szórakozás? Július elején ötven úttörővel voltam Visegrádon és környékén. Jutalomúton jártam már évekkel ezelőtt a Szovjetunióban, Szász- Svájcban, Jugoszláviában. Felüdülést a kézimunkázás, az olvasás, a televízió jelent számomra, s a legteljesebb boldogságom: a két és fél éves kisunokám! A míísTal(VP.7etfí lakatos Könnyű a Dürer Nyomda gyulavári telepére találni. Nagy betűk hirdetik a ház falán a cég nevét. Hunyad- vári József műszakvezető és lakatos, a kedvünkért jött vissza az üzembe, hiszen egész éjszaka dolgozott. Fáradtságnak nyomát sem látni az arcán, jókedvű, beszédes fiatalember: — Vasárnap indulunk Bulgáriába. Három éve kezdtük el az utazást, ahogy kinőtt a pelenkából a fiunk. Sátraz- tunk Erdélyben, a jugoszláviai Istria félszigeten, az idén a Fekete-tenger partjára igyekszünk, összefogtunk baráti családok, s négy kocsival megyünk mindenfelé. Hét végeken az itthoni környék erdeit barangoljuk be. Ezek a közös utak mindig jól sikerülnek. A mi generációnkban is sokan zárkózottak, társaság nélkül, magányosan élnek. Tudom, nehéz a nyitás. Amíg kicsi volt a fiunk, mi is otthon maradtunk, de most már sokkal jobb így élni. Egész éven át a nyárra készülünk, az útvonalat tervezzük. Persze, mindig az indulás előtti héten romlik el valamelyik kocsi, vagy náthásodnak meg a gyerekek, de végül összerázódik a társaság, s miénk a nagyvilág! Érdekesek vagyunk mi magyarok; elnéztük a külföldi kempingekbe Schevrolettel, luxus lakókocsival begördülő nyugatiakat. Ebéd táján joghurtos nagyságú pohárból étkeztek, gyümölcsöt ettek, és kész. No hát mi ettől éhen halnánk, pedig így lehet takarékoskodni ! — Az indulásig még van egy hetünk, addig éjjel-nappal dolgozunk az üzemben. Már az őszre is tervezek, beiratkozom a dolgozók szak- középiskolájába. Egy férfi és egy nő a Lenin Tsz-bői Az Almássy grófok vadászkastélyában évek óta a Lenin Tsz dolgozói munkálkodnak. Túri Sándor, a szövetkezet belső ellenőre úgy mondja, neki nem számít, tél van-e, vagy nyár, egyformán kell dolgoznia. A tsz- központ szomszédságában lakik, ide látszik a gyümölcsöskertje: — Arborétumnak nevezik a kertemet az itteniek — mondja mosolyogva. — Sok gyümölcsfát, különleges növényt gondozok. Az eprem kétszer terem egy évben, nemrégiben újra palántáztam a paprikát, őszre az is beérik. A jószággal nyáron is törődni kell, így nem sok szabad időm marad. A község múltjáról szóló iratokban szívesen kutatok, az uradalom történetéről is találtam már érdekességeket. Tudom például a mi családunkról, hogy 1712-ben jöttek e vidékre, a községről 1218-tól lehet feljegyzéseket találni. A település régi nevei nyomán is a múlt részletei bontakoznak ki. Élnek még errefelé olyan öregek, akik a grófnál voltak uradalmi cselédek, lejegyzem, amit mesélnek. A nyári terveink? A rokonaink Erdélyben élnek, s ha meggyógyul a feleségem, ellátogatunk hozzájuk két hétre. Kopognak az ajtón, Julika, Pugymer Lajosné köszön, várakozón ránk néz, miért akartunk találkozni vele? Megkönnyebbül, amikor a nyaralásról kérdezem: — Azt hittem, gazdasági dolgokról beszélgetünk. Igaz, hogy 15 éve dolgozom a Lenin Tsz-ben, de minden területet nem ismerek pontosan, bérszámfejtő vagyok. A legnagyobb vágyam az, hogy a fiam, aki négy hónapja katona, közelebb kerüljön hozzám. Most Siófokon tölti a szolgálatát. A kislányom a húskombinátban dolgozik. Egyedül vagyunk, nemrégen halt meg a férjem. A gyerekek segítettek átvészelni a bajt. Sokszor mégis úgy érzem, el kellene menni a világba, pihenni! Régebben minden nyáron utazott a családunk valamerre az országban. A napokban én is utazási javaslatokat kértem az IBUSZ-tól, talán elmegyünk a lányommal a lengyel Tátrába. Nem bírom a magányt. Szerencsére jó szomszédaim vannak, esténként szalonnát sütünk. Ez a nyár sem lesz más, mint a többi... Utazó nemzet lettünk, halljuk itt is, ott is, s ez mégsem egészen igaz. Sokan, nagyon sokan Vannak az itt- honmaradók-. s Bede Zsóka Hétszázharmincöt olvasó az okányi könyvtárban A néhány éve bővített és I korszerűsített okányi könyvtárnak 735 olvasója van. Nyáron többnyire az iskolás gyerekek és a nyugdíjasok keresik fel. A könyvek mellett különösen a nagy hanglemezanyag örvend népszerűségnek. A gyerekek a meselemezeket hallgatják szívesen, míg az idősebbek a népzene és a romantikus zeneszerzők műveit teszik fel leggyakrabban a lemezjátszóra. A több mint 12 ezer kötet könyv, a 252 lemez mellett sokféle napilap és folyóirat között böngészhetnek az olvasók. A legnagyobb keletje a sport- és divatlapoknak van, a fiatalok pedig az ifjúsági folyóiratokat olvassák szívesen. Igaz, nemrég adták át a könyvtárat, de az öreg falak salétromtól hulló vakolata sokat ront a kényelmesen, korszerűen berendezett könyvtár esztétikai hatásán. Mit hoz az új színházi évad? A gyermekművelődés kis szigete . ..
