Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-27 / 174. szám

1979. július 27., péntek Tanácsülésről jelentjük Hogyan gazdálkodnak Szarvason? Július 11-én töltötte be 80. életévét Hollósi Ferenc. Már maga a kor is szép és elis­ni, elég fiatal vagyok ehhez, nem? — mosolyog és ka­csint. kor, és legnagyobb meglepe­tésére — és őszinte örömére — Tóth Pál, a munkásőrség Milyen gazdasági eredmé­nyeket értek el az első fél­évben a város üzemei, szö­vetkezetei, hogyan haladnak az V. ötéves terv időszakára előirányzott beruházások? Ez volt a fő -napirendi téma Szarvas város Tanácsának július 25-én, szerdán dél­után, Jansik Tamás elnökle­tével megtartott ülésén. Az 1979. évi gazdaságpoli­tikai cselekvési program el­ső félévi teljesítéséről és a jelen tervidőszak beruházá­sainak időarányos teljesíté­séről Jansik Tamás tanácsel­nök szóban tájékoztatta a testület tagjait. Bevezetőben elmondta: a városi pártbi­A mezőgazdasági nagyüze­mekben az idén főként az állattenyésztés kecsegtet biz­tató eredményekkel. Az első félévben kezdődött meg a munka a Dózsa Tsz korsze­rű állattenyésztési telepén. Tovább növekedett az álla­mi tangazdaság és a SER- KÖV sertésállománya, és tö­rekednek a nagyüzemek a szarvasmarha-állomány nö­velésére, és a minőségi ter­mékek előállítására egyaránt. A tanácselnök ezután a ta­nácsi beruházásokról tájé­koztatta a testület tagjait. Elmondta, hogy az V. öt­éves terv időszakára 934 la­kás felépítését irányozták elő, ebből eddig 579 készült 40 kisgyermek számára lesz hely ebben a most épülő bői csődében . v.r<cc tv»« zottság ez év január 12-i ülésén fogadta el azt a cse­lekvési programot, amely részletesen meghatározta az idei évre szóló gazdasági feladatokat. S hogy ezt hogy sikerült valóra váltani? Nos, a városban működő ipari szövetkezetek termelése mér­sékelt ütemben növekedett. Kiegyensúlyozottabbá vált a készletgazdálkodás, javult a szövetkezetek fizetőképessé­ge, hiteltevékenysége. Ugyan­akkor csökkent a munkaerő­vándorlás. A termékek vá­lasztékát igyekeznek rugal­masan, a mindenkori keres­lethez igazítani, örvendetes, hogy nagyobb gondot fordí­tanak az üzemek a termé­kek minőségére. el. A tervidőszak végéig — a jelenlegi felmérések sze­rint — 897 lakás elkészítésé­re van lehetőség. Ugyanak­kor a tervezettnél több szö­vetkezeti és egyéb állami lakás várható. A beruházá­soknál maradva: az elmúlt időszakban elkészült a szak­orvosi rendelő és a mentő- állomás, épül a 40 szemé­lyes bölcsőde — itt jelenleg kivitelezési gondok lassítják a munkát. Az idén megkez­dődött a régi szakorvosi ren­delő épületének átalakítása, felújítása. Tovább bővül az óvodai helyek száma, a 250 gyermeket befogadó óvoda rövidesen elkészül. Az üze­mek ugyanakkor kezdemé­nyezik újabb óvodai helyek létesítését. Füzesgyarmaton is kevés a kisiparos Füzesgyarmaton egy leg­utóbbi felmérés szerint 49 önálló kisiparos látja el a lakossági szolgáltatásokat. Mivel a nagyközségben is egyre több a gépkocsi, nyil­vánvalóan nagy gondot okoz, hogy nincs autószerelő kis­iparos nemcsak itt, hanem még a környező községekben is hiányszakmaként tartják nyilván. Nincs irodagépmű­szerész, géplakatos, kovács, bognár, szűcs, bádogos, fé­nyező és mázoló sem, bár szolgáltatásaikra meg lenne az igény. Mindössze egy fér­fi- és női fodrász, cukrász, seprűkészítő, kötő-hurkoló van, legtöbb építőipari kis­iparos. Érdekes, hogy míg férfiszabóból csupán egy van a községben, női szabóból 9 található. Valamelyest javul­na ez az áldatlan állapot, ha a munkáltatók hozzájárulná­nak dolgozóik iparjogosít­vány megszerzéséhez. 1968- tól 1975-ig a kisiparosok lét­száma állandóan csökken, némi javulás csak az elmúlt években volt tapasztalható. A legutóbbi időben a szol­gáltatásfejlesztési tervben meghatározott szakmák kö­zül egy szobafestő, egy bog­nár és egy fényképész ipar- jogosítványt adtak ki. Jelen­leg folyamatban van az iparjogosítvány kiadása egy rádió-, tv-szerelő részére, ami annál is inkább fontos, mert a 'kihelyezett GELKA a sok munka miatt határidőre nem tudja kijavítani a ké­szülékeket. Az idén tovább folytató­dott a városban a vízveze­ték-hálózat kiépítése; a 15 kilométerből eddig 12,1 kilo­méter hosszan készült el a vezeték. Kisebb előrelépés történt a szennyvízcsatorna­hálózat kiépítésében, s to­vább javul a tisztító kapa­citás. Nem számottevő az előrelépés az útépítés terén. A jelen tervidőszakban el­sősorban a mangolzugi út és a MÁV feltáró út megépítésé­re került sor. Sürgető több lakótelep burkolt úttal való bekötése a városi forgalom­ba. Most készül a városban a '25 kilométeres kisfeszült­ségű hálózat, ebből eddig 8 kilométernyi valósult meg. Bővült Szarvas üzletháló­zata. Az elképzelések szerint 530 négyzetméterrel kíván­ták bővíteni az üzletek alap­területét. S az eddigi ered­mény : 900 négyzetméterrel nagyobb a bolthálózat, mint az elmúlt tervidőszak végén. Rövidesen átadják a vásár­téri és az Alkotmány téri ABC-áruházat. Az MHSZ kiképző bázis és a tűzoltó laktanya építése áthúzódik a VI. ötéves terv időszakára. * A szarvasi szövetkezetek, üzemek beruházási összege együttesen 138 millió forint. Megfelelő ütemben halad a sütőipari vállalat helyi üze­mének rekonstrukciója, a dögös—kákafoki főcsatorna építése, megkezdődött az áramszolgáltató vállalat 120 kilowoltos állomásának lé­tesítése, épül a gabonafelvá­sárló mérlegháza. Lemara­dás tapasztalható a vetőmag­termeltető vállalat telepének rekonstrukciójánál. További beruházások: a MÁV szarva­si főnökség területén állo­más építése, és a vasút re­konstrukciója, valamint a szarvasi bankfiók építése, összegzésül a tanácselnök megállapította: mindent meg kell tenni, hogy a beruházá­sok a tervnek megfelelően haladjanak, időre elkészülje­nek, s a gazdasági egységek teljesítsék tervfeladataikat. Ennek érdekében az eddigi­nél szervezettebb munkára, hatékony termelésre van szükség. A tanácsülés a tájékozta­tót tudomásul vette, majd többen mondtak véleményt, illetve tettek fel kérdést az elhangzottakkal kapcsolat­ban. T. I. mérésre méltó, ám még in­kább érdekessé teszi mind­ezt, hogy ma is aktív mun­kásőr. Körösladányban szüle­tett és az inasévek után meg­kapta a szakmunkáslevelet lakatos és mérlegkészítő szakmában. Ebben dolgozott egészen 1948-ig. Ettől kezd­ve a békéscsabai 611-es szá­mú s'zakmunkásképző inté­zetben tevékenykedett, mint hivatalsegéd és a tanműhely­ben oktatóként. Felszabadu­láskor azonnal párttag lett, de mint munkásember mára felszabadulás előtt is foglal­kozott a politikával. Renge­teg társadalmi munkát vál­lalt magára, párttitkárként, népi ülnökként, polgári vé­delmi parancsnokként tevé­kenykedett hosszú időn át. A testületbe 1958-ban lé­pett be. Nagyon megszerette a munkásőri életet, ezért is nem vált meg jóval nyugdí­jaztatása után sem a kollek­tívától. — Nagyon jól érzem itt magam. Mindennap bejá­rok, hol őrszolgálatot látok el, hol meg a régi szakmá­mat gyakorolom, zárakat ja­vítok, meg más feladatot — mondta a beszélgetés során. Szeretnék még sokáig ittlen­A Fáklya július 15-én megjelent 14. számában há­rom cikk — a szervező bi­zottsághoz tartozó három szovjet vezető nyilatkozata — is figyelmeztet rá, hogy egyre közelebb jutunk az 1980-as moszkvai olimpia idejéhez. A lapszám törzsanyagát képező riportok képekkel, tényekkel és adatokkal mu­tatják be a KGST-együttmű- ködés keretében Pakson épülő atomerőműhöz Har­kovban készülő turbinák gyártását, közli a lap a KGST-titkárság munkatár­sának cikkét a Szövetség Gázvezeték építéséről, az ez A születésnapot a munkás­őrség megyei parancsnoksá­gának vezetői is számon tar­tották. Mert a születésnapon is ugyanúgy bejött, mint más­év eleji üzembe helyezés óta gyűjtött tapasztalatokról, s arról, hogy a sok ezer fős kollektíva elnyerte a KGST V. B. emlékérmét. Érdekes elemzést olvashatunk a szerszámgépgyártásban fon­tos szerepet játszó szilárd ötvözetekről, illetve új fé­mek létrehozásának módsze­reiről. A szocializmus: modellek és valóság címmel publicisz­tikát közöl a lap egyes nyu­gati „marxológusok”-nak ar­ról a vizsgálódásáról, mely- lyel „eurokommunizmus” és más címszavak alatt a szo­cializmusnak a nemzeti sa­játosságoktól elszakított ál­megyei parancsnoka dicséret­ben és pénzjutalomban ré­szesítette a szolgálatát min­dig lelkiismeretesen ellátó „örökifjú” munkásőrt. talános modelljét szeretnék megalkotni. Alma-Atában megkezdik a mágneses felfüggesztésű vas­úti kocsik pályájának kiépí­tését, s ezzel a gyorsforgal- miú személyszállítás új rend­szerét vezetik be, adja hírül egy tudományos cikk. A doni kurgánok kincseit, egy minitengeralattjárót, egy új röntgenkészüléket, szovjet óceanológusok trópusi öve­zetben tett kutató útját mu­tatja be a hírösszeállítás. A szovjet könyvkiadás rendszerével és eredményei­vel riport ismertet meg. Fáklya-fotó, orosz nyelv­lecke, filmelőzetes, a Szov­jet Kultúra és Tudomány Háza programismertetője, valamint a keresztrejtvény egészíti ki a számot. (KS) Feri bácsi még mindig szolgálatban Fotó: Béla Ottó Fáklya-ismertető Vasárnapi apuka Olyannak tűnt — amikor megláttam a békéscsabai vas­útállomás hatalmas csarno­kában egy vasárnap délután — mint egy szárnyát szegett madár. A két fia két oldalról csimpaszkodott belé. Erős, dundi gyerekek. Egyik pavi­lontól a másikig húzták. — Ezt vedd meg! — A múltkor kaptatok egy kerékpárt. — Jaj, az a múltkor volt, apuka. — Most nincs pénzem. Ami­kor a kerékpárt vettem, ak­kor sem volt, de a kedvete­kért kölcsönt vettem fel — siránkozott. Már-már kipattantak sze­méből a könnyek, annyira ne­kikeseredett. Az egyik gye­rek 11 éves lehetett, a másik 13. Nem figyeltek apjukra. Megbabonázta őket a kiraka­ti maci. Azt akarták. Most már mind a ketten. — Sokba kerül. Meg ha meg is venném, hamar rá- únnátok. — Ha nem veszed meg, akkor nem megyünk veled többé sehová. Egyetlen egy vasárnap sem. Anyu most sem akart elengedni. Mint a varázsvessző, olya­nok voltak ezek a mondatok. Csak éppen szólni kellett er­ről, és hipp-hopp már meg is van, amit akartak. Így lett meg a kerékpár. így lett meg a farmer, és még sok minden, amit szemük-szájuk megkívánt. Tudják ezt jól a gyerekek. Mit tegyen ilyen­kor az apuka? Megveszi, hogy a következő vasárnap is a gyermekeivel lehessen. S a macival indultak hazafelé. — Ugye, találkozunk jövő héten?" Ugye jól éreztétek magatokat? Ugye szeretitek apukát ? Ezekkel a szavakkal búcsú­zott a gyerekektől. De azok válasz nélkül elviharzottak a lépcsőházban. És ő ott állt egymagában a kapu előtt. Ez volt a boldognak tűnő vasár­nap záróakkordja. ■ ■ Cs. György másnap felke­resett. Régi ismerősként jött. Nem először járt a szerkesz­tőségben. Évekkel ezelőtt ko­pogott be első ízben azért, mert lakásgondja volt. Meg­nősült, gyermekei születtek. Később azért jött a feleségé­vel kéz a kézben, hogy elúj­ságolja az örömhírt: új la­kásba költöztek. Megvalósult az álmuk. Aztán hosszú időn át nem láttam, csak a múlt évben. Akkor úgy lépett be a szerkesztőségbe, mint aki­re rászakadt a világ. — Válunk — mondta la­konikusan. Alig akartam hinni a szó­nak. De a sok határozatnak, s az egymást követő felleb­bezéseknek nem lehetett két­séget adni. — Már ebbe is belenyugod­tam, mert mi mást tehetnék. De mi lesz a gyerekekkel — kérdezte. Belefáradt a sok huza-vo- nába, gondoltam magamban. A gyerekek láthatása sem ment valami simán. Vajon mi lappang tanácstalansága mö­gött? — Szeretem és féltem őket. De ez így nem mehet tovább. Minden lepereg róluk. Ha rájuk szólok, hogy ezt, meg ezt így csinálják, vagy, hogy nem veszem meg a kívánt játékot, akkor nyomban aj­kukra tódul a nyakas válasz: többet nem jönnek velem. A múltkor azt mondja a na­gyobbik: apu adjál pénzt. Kérdem, mire kell? Azt vá­laszolja: kell anyunak, hogy kifizesse az én lakásrészemet. Igen, értem. Kifizeti a lakás­részemet, én pedig mehetek a világba. Ez a vasárnapi apuka sorsa. Ki adott okot a válásra? A kérdésen lehet vitatkozni. De ami mögötte húzódik, attól meghökken az ember. De bárhogy is van, a tapasztalat azt igazolja, hogy a házasság felbontása a gyermeket viseli meg a leginkább. Még akkor is, ha indulatok nélkül, vi­szonylag simán zajlik le. Hát ha még vita is támad a felek között. S még inkább akkor, ha ez a vita anyagi termé­szetű. S hol az egyik, hol a másik szülő használja fel sa­ját önös céljának megvalósí­tására. Persze az esetek több­ségében az ilyesmi burkolt hadakozásban megy végbe. Az ellenvélemények örvényé­ben viszont nehéz eligazodni. Az indulatokig elmérgesedő vita, s a vádaskodások soro­zata olykor a láthatásokban intézkedő gyámhatóságot is szinte megoldhatatlan hely­zet elé állítja. S az ilyesmi nem egy esetben súlyos hi­bához is vezethet. S éppen a gyermek kárára, akit védeni kell a torz hatásoktól. A szemlélettel sincs min­den rendben. Aligha lehet egyetérteni azzal, hogy az a szülő, akit csak gyermektar­tási díj fizetésére köteleztek, a gyermek nevelésébe ne szóljon bele. S a felelőssége is a díj fizetésére terjedhet ki csupán. S bármilyen nagy benne a szándék a jóra, azt nem teheti meg. Holott a vá­lással egyik szülő felelőssé­ge sem szűnhet meg gyerme­ke iránt. Ez így van elmélet­ben. De a gyakorlatban is így kell lennie. Cs. György esete nagyon is elgondolkoztató. Nem akar vasárnapi apuka maradni. Édesapja akar lenni gyerme­keinek. Felelősséggel, jóra nevelő szándékkal. Még ak­kor is, ha elvált. Serédi János Az örökifjú munkásör

Next

/
Thumbnails
Contents