Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-25 / 172. szám

* 1979. július 25., szerda I Kaktuszkülönlegességek, örökzöldek Kertészeti ABC nyflt Orosházán A közelmúltban takaros kis pavilont nyitott Oroshá­zán a városi tanács vb költ­ségvetési üzemének kerté­szete. A szaküzletben a szá­las és hagyományos csere­pes virágok mellett sok ér­dekességet, különlegeset ta­lálnak a kertbarátok, virág­kedvelők. A kertészeti ABC nevet viselő boltban — mint Sós Béla, a kertészet vezető­je elmondotta — forgalom­ba hoznak virágföldet, ta­lajjavító tőzegeket, műtrá­gyát, szaporítóanyagokat, ki­ültethető konténeres növé­nyeket és olyan örökzölde­ket, amelyeket egész évben ki lehet földlabdával ültetni. Ügyelnek arra, hogy a kü­lönlegességekhez, többek kö­zött káktuszritkaságokhoz el­fogadható áron jussanak a virágkedvelők. A növénye­ket részben saját kertjéből, részben más kertészetekből szerzi be az üzlet. A terv sze­rint rövidesen forgalomba hoznak kiskerti szerszámo­kat, felszereléseket is. Fotó: Lónyai László Sarkad és Vidéke ÜFÉS2 A terv: 370 millié forintos árbevétel Az idei esztendő üzletpoli­tikai elképzeléseit az 1978. évi tapasztalatok ismereté­ben készítették el- a Sarkad és Vidéke AFÉSZ-nél. Ugyan­akkor figyelembe vették azt is, hogy az 1979. évi 370 mil­lió forintos árbevétel — melyből a kiskereskedelmi ágazatnak 330 milliót kell teljesítenie — minden koráb­binál nagyobb erőfeszítést ró a szövetkezet kollektívájára. Következésképp, a nagyobb árbevételi terv több és vá­lasztékosabb árut feltételez. Ez viszont csak a beszerző munka szélesítésével, az áru­féleségek megyén belüli és azon túli intenzívebb felku­tatásával függ össze. Csak így lesz képes a szövetkezet az élelmiszerszakmában a 9, az iparcikkágazatban a 7,6, a vendéglátásban a 7,8 száza­lékos forgalomemelkedést teljesíteni. Az idei üzletpolitikai ter­vek meghatározásakor körül­tekintően és nagyon konkré­tan határozták meg a fel­adatok valóra váltásának ho­gyanját, mikéntjét. A külön­böző élelmiszerek árusítását koncentrálják. Ez abban jut kifejezésre, hogy a működé­si terület 7 nagyobb élelmi­szer- és vegyesboltjának áru­ellátására kiemelten odafi­gyelnek. Továbbá, hogy a tő­kehúsnál -jelentkező hiány ne érződjék erőteljesen, több mint ezer saját hizlalású ser­téssel segít be az ÁFÉSZ a központi árualapba. A ruhá­zati áruházat pedig jórészt továbbra is a különböző nagykereskedelmi vállalatok­kal közösen üzemelteti a szö­vetkezet, ami az ellátás job­bá tételének igen előnyös feltétele. A vas- és műszaki cikkek választékának bővíté­sét viszont a megyén kívüli beszerzésekben látják meg­oldhatónak. Különösen vo­natkozik ez a gyakoribb hi­ánycikkekre. Bevált gyakorlat a kihe­lyezett vásárok megtartása is, melyek megrendezésére az idén is nagy figyelmet fordí­tanak. A bútoroknál és a na­gyobb értékű vas-műszaki cikkeknél bevezetik az elő- jegyzéses vásárlást. A kis­gazdaságok fokozottabb segí­tése érdekében minden eddi­ginél jobban törekszenek ar­ra, hogy javuljon a működé­si terület községeiben a nö­vényvédőszer- és műtrágya­ellátás. A vendéglátó ágazat egé­szén belül is különösen az ételforgalom növelését kíván­ják szorgalmazni a szövetke­zet vezetői. így az előfizeté­Út épül... Békéscsabán, a Tavasz ut­cában nem nagy a gépjár­műforgalom. Nincs szükség erős alépítményű útra. Meg­felel az olyan is, amilyen most készül: homok, kavics, rajta egy réteg bitumen, zú­zalékkővel. Esős időben is lehet közlekedni rajta. Per­sze, ha jól csinálják az út­építők. De milyen az, ha még a gyalogos lába alatt is úgy mozog a bitumen, mintha rugó lenne a földbe rejtve? Nem mindenütt, csak a Tavasz és az Egység utca kereszteződésében. Kipróbál­tam. Kutyik Józsefné, a HNF V. kerületi bizottságának az elnökségi tagja javasolta az útépítőknek: szedjék ki az iszapot és tegyenek kavicsot' a helyére, mert elsüllyed a bitumen. S mi lett az ered­mény? — Leszedtek vagy 10 la­páttal az iszaprétegből és apró követ tettek a helyére. Amikor erre a süppedős ta­lajra ráment az úthenger, úgy mozgott, mint a hinta­ló. Az útépítők azt mondták: ha elromlik, majd megcsi­náljuk újra —, tájékoztat Kutyik Józsefné. Az sem tetszik neki, hogy az útépítés közben a gépek néhol összetörték és a föld­be nyomták a járdák beton­lapjait, vagy otthagyták a tü- könképzésnél kiszedett föld egy részét az útkeresztező­désben. Az útépítés folytatódik a Tavasz utcában. Nem ártana a padkát folyamatosan le­gyalulni, hogy az útról a víz lefolyhasson. És talán az is helyes lenne, ha a bitumen­szegélyt egyenletesebben ké­peznék ki. A környék lakossága örül az útnak. Kár lenne ilyen­olyan hibákkal elvenni a kedvét tőle. —or ses ételeknél 11,8, az étlap szerinti ételeknél 20,9 száza­lékos forgalomemelkedést fo­gadott el a küldöttgyűlés. Fi­gyelemre méltó az is, hogy amíg az üdítő italok forga­lomemelkedését 28,2 száza­lékban irányozták elő, az al­koholos italok forgalomnöve­kedését csak 5,2 százalékban állapították meg. Cukrászké­szítményekből pedig vala­mennyi község igényét jól akarják kielégíteni. Évek óta jelentős tevékeny­ségnek számít a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ-nél a termel­tetés és felvásárlás. Ebből természetszerűen következett az a körültekintő feladat­meghatározás, ami ennek az ágazatnak a továbblépését körvonalazta. Az üzletpoli­tikai terv szerint 1979-ben 79 millió forintos árbevételt kell hogy teljesítsen ez az ágazat. A szóban forgó árbevétel jó néhány százalékkal maga­sabb, mint a múlt évi telje­sítés volt. A szakcsoportok­tól különösen sokat vár az ÁFÉSZ abban, hogy e feszí­tett árbevételi terv teljesül­jön. Ezért is mondta ki a márciusi küldöttgyűlés a szakcsoportok szervezettebbé tételét, tevékenységük foko­zását, szakmai fejlődésük fel- gyorsítását. Jó áruellátás, kulturált be­vásárlás azonban elképzelhe­tetlen korszerű boltok nél­kül. Sarkadon, az Ady és az Anti utca sarkán épül az ABC és bisztró, melyek meg­nyitása 1980-ra várható. Kö- tegyánban 400 ezer forintos költséggel egy mészraktár lé­tesül. Közben korszerűsítik az áruszállítást végző gépko­csiparkot, több nagyobb egy­séget pedig tataroznak, fel­újítanak. Egyébként az idén beruházásra és állóeszközök pótlására, beszerzésére több mint 4 millió 400 ezer forin­tot költ az ÁFÉSZ igazgató­sága. Csak a jellemzőbbeket em­lítettük itt abból az üzletpo­litikai tervből, melyet a Sar­kad és Vidéke ÁFÉSZ már­ciusi küldöttgyűlése elfoga­dott. Az első félév mérlegké­szítéséhez szükséges adatok már együtt vauinak, s azok arról tanúskodnak: az 1979. évre tervezett 370 millió fo­rintos árbevételt teljesíteni tudja a szövetkezet. így re­álisnak tűnik a 10,6 millió forintos éves nyereségterv teljesítése is. Balkus Imre a gyulai idegenforgalomról főszezonban A naptári félév a mérleg- készítés időszaka, amelynek az a célja, mit sikerült tel­jesíteni az éves tervből, hol van lemaradás, mit kell job­ban csinálni. Az idegenfor­galomról még csak követ­keztetéseket lehet levonni arról, hogyan sikerült a fel­készülés és, hogy az előző évek hasonló időszakához képest hol tartunk. Erről be­szélgettünk dr. Bereczki Sándorral, aki legjobb isme­rője a gyulai idegenforga­lomnak. — A hazánk iránt meg­nyilvánuló és a múlt évek­ben ugrásszerűen növekvő idegenforgalmi érdeklődés Gyulán alig volt érezhető. Ennek magyarázata, nem si­került jelentősen bővíteni a szálláshelyeket, és sajnos csak kis mértékben növeke­dett a kereskedelmi-vendég- látóipari létesítmények szá­ma és a fő vonzóerőt jelen­tő Várfürdő is csak a szín­vonal vagy a nyugodt, ké­nyelmes pihenés feltételei­nek rovására tudna több vendéget fogadni. Termé­szetesen Gyulán is érvénye­síteni szeretnénk azt az el­vet, hogy nem feltétlenül magyobb, inkább színvona­lasabb * idegenforgalmat sze­retnénk biztosítani. Ennek megfelelően kezdte meg fel­készülését a Várfürdő, amely­nek eredményében már ko­ra tavasszal gyönyörködhet- tett az ideérkező vendég. Nyugodt szívvel állíthatom, talán soha nem volt ilyen szép, rendezett, hangulatos a fürdő parkja. — Tehát a Várfürdő jól felkészült. És a vendéglátás? — A Várfürdőben műkö­dő kereskedelmi, vendéglá­tó egységek, ha területileg nem is fejlesztettek számot­tevően, törekedtek a szerve­zetteb, gondosabb áruellá­tásra. Bővítették az áruk vá­lasztékát, újra üzemel a palacsinta- és lángosautoma- ta, mozgó hűtőket állítottak be, és bőségesnek mondható a tej- és tejtermék, vala­mint a süteményellátás. Ami még örvendetesebb — ko­rábban sokan kifogásolták hiányát — most soha nem látott mennyiségű strandcikk, ajándéktárgy kapható. — Korábban sok kifogás volt amiatt, hogy nem cse­rélték sűrűn a fürdővizet. Az idén ez megoldódott? — örömei mondhatom, a Várfürdő vízellátásában — rendkívül csapadékszegény időszakban — sem volt za­var, még a városban sem kellett vízkorlátozást elren­delni. így aztán a parkok, virágok locsolása, gondozása is rendszeres volt. — Sokan aggódtak, hogy az új vám- és főként valuta­szabályozás miatt csökken­ni fog az idegenforgalom. — Ez szerencsére nem kö­vetkezett be, mindössze az év első hónapjaiban^ lehetett tapasztalni némi visszaesést, de ez nem már nem jellem­ző. Ezt igazolja a Várfürdő vendégforgalma is. Az el­múlt évben január 1-től jú­nius 30-ig 376, az idén 408 ezer látogatót fogadott a Várfürdő. Persze azért né­mi változást hozott az új rendelkezés. Jelentősen meg­változott a turisták összeté­tele. Kevesebb lett a helyi lakos és a külföldi — első­sorban jugoszláv — és több lett a belföldi, hazánk távo­labbi vidékéről érkező ven­dég. Ennek ellenére az el­múlt félévben számottevően emelkedett a Magyar Nem­zeti Bank, az IBUSZ és az OTP valutaforgalma. Tehát érezhető a központi intézke­dések kedvező hatása. — A gyulai határátkelő-ál­lomáson is nőtt a forgalom? — Az eddigi adatok bir­tokában nyugodtan állít­hatjuk, hogy igen. Az el­múlt évben több mint fél­millió személy és 90 ezer gépjármű lépte át a határt, míg az idén az első félévben 180 ezer utas és csaknem 30 ezer gépjármű. Javultak a határátkelőhely működési feltételei is. — A Várfürdőn kívül mi vonzza ide az idegeneket? — Néhány nappal ezelőtt nagy érdeklődésre igényt tartó kulturális létesítmény­nyel gazdagodott a város. Megnyílt a Kohán-emlékmú- zeum és kiállítóterem. A nyári nagy rendezvények is számos vendéget vonzanak. Sikeresen lezajlott az EDÜ, az eszeprantó nyári egye­tem, és megkezdődött a Vár­színház gazdag rendezvény- sorozata. De az egyéb látni­valók, múzeumok, vár, mű­emlékek iránt sem csökken az érdeklődés. — Az idegenforgalom sem emelkedik magától. Milyen a propaganda a város nép­szerűsítése érdekében? — A várost és környékét, a rendezvényeket, a látvá- nyoságokat színes film, le­velezőlapok, több nyelvű ké­pes ismertető, ízléses prog­ramfüzetek, plakátok nép­szerűsítik. Ügy gondoljuk, ez elég arra, hogy felkeltsék a figyelmet a város iránt. Béla Ottó Az árintézkedések nyomában II. Dr, költség, dotáció Az árstabilitáshoz fontos politikai érdekeink fűződnek. Sokan az árstabilitáson mé­rik gazdasági helyzetünk szi­I lárdságát, az életszínvonal alakulását. Az aktív árpoli­tika, az árarányok céltuda­tos módosítása viszont a mű­szaki fejlesztésnek, a válasz­tékbővítésnek, a termelési szerkezet korszerűsítésének hatásos eszköze. Segítségével rugalmasan, gyorsan felold­I hatók a termelési folyamat­ban és a lakosság ellátásá­ban keletkező feszültségek. A magasabb ár révén elérhető többletnyereség a termelés­ben és a forgalomban egy­aránt nagy ösztönző erő. S a tervszerű, szabályozott üte­mű árszínvonal-növekedést ellensúlyozó erőteljesebb bér­emelés, az árnövekedés el­lenére is lehetővé teszi a béreknek a végzett munka szerinti fokozott differenciá­lását. Nemcsak szándékainktól függ Politikai érdekeinknek megfelelően, amennyire csak lehet visszafogjuk az árfel­hajtó erőket. De az áralaku­lás nem csupán szándéka­inktól, elhatározásainktól függ. A termelési költségek, az árszínvonal növekedését évek óta döntően külső tényezők okozzák. De a gazdasági fej­lődéssel együttjáró költség- növekedések belső tényezői sem elhanyagolhatóak. így például növekednek a bér­költségek a munkaigényes és nehezen gépesíthető ipar­ágakban és szolgáltatóágaza­tokban. A munkabéreket ugyanis hosszabb távon, az országos átlaghoz hasonló­an kell növelni akkor is, ha a termelékenység a munka kézműves jellegénél fogva stagnál vagy csak szerény mértékben növekszik. A bér­emelések, sőt a fejlesztések is ilyen területeken növelik a termelési költségeket, s előbb vagy utóbb az árakat is. De fordított esetben, ha a termelékenység az országos átlagnál gyorsabban emelke­dik, annak mindenekelőtt az eredményesen dolgozó kol­lektíva látja hasznát. Növekvő igények — növekvő költségek Növekszenek az anyag­költségek, amelyek a terme­lési költségek kétharmadát teszik ki. A termékegységre jutó, úgynevezett fajlagos anyagfelhasználás természe­tes mértékegységben mérve csökken, értéke növekszik. (A mezőgazdaságban a kor­szerűsítés, az iparszerű ter­melés kísérőjeként a fel­használt anyagtömeg fajla­gosan is növekszik.) Az anyagköltségek növekedése sem mindig az import ár­emelkedések következménye. Hozzájárul ehhez az értéke­sebb, igényesebb anyagok, a szakosított kooperációs ter­mékek növekvő felhasználási aránya is. A fejlesztések gyakran szintén növelik a termelés költségeit. A házgyári laká­sok, a könnyűszerkezetes is­kolák, üzletek drágábbak a hagyományosaknál. De a nö­vekvő igények, az ismert munkaerőhiány miatt csak ilyen korszerűbb és költsé­gesebb módon elégíthetők ki. Az egészséges, biztonságos, kulturált munkafeltételek létrehozása ugyancsak drá­gítja a termékeket. A kör­nyezetvédelmi költségek, az infrastrukturális beruházások végső soron a társadalmilag szükséges kiadásokat növe­lik, és ezek, ha akarjuk, ha nem, nyomást gyakorolnak az árakra. A beruházások általában megdrágultak, mi­vel az árrobbanást követően a világpiacon nemcsak az energiahordozók, a nyers­anyagok értékelődtek fel, ha­nem a nagyarányú fejleszté­si programok nyomán a kor­szerű termelőberendezések is. A belföldi árszínvonalra kétségtelenül az gyakorolja a legnagyobb nyomást, hogy az import áremelkedések hatá­sát az exportárak emelése révén csak kismértékben tudjuk áthárítani külföldi vevőinkre, vagyis romlanak a külkereskedelmi csereará­nyok. A népgazdaság nem vállalhatja A magyar munka vi­lágpiaci leértékelődését jel­zi ez a folyamat. (Amíg 1972-ben még egy tonna ga­bonáért 3 tonna olajat vásá­rolhattunk, addig jelenleg alig több mint egy tonnát.) A cserearányromlás pedig meggyorsította a fogyasztói

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents