Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-22 / 170. szám
1979. július 22., vasárnap Barátaink életéből Mádéin KGST A KGST megalakításának alapja, s egyben fő célja az volt, hogy meggyorsítsa a tagországok gazdasági és műszaki fejlődését a kölcsönös kereskedelmi forgalom növelése, valamint a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés segítségével. A gazdasági fejlettség növekedése, elsősorban az ipar fejlődése az idők során egyre inkább az együttműködés magasabb szintű formáit igényelte. A termelési szakosodás és a kooperáció — az együttműködés fejlettebb formái — ma már alapvető szerepet játszanak a KGST-országok egymás közötti kapcsolataiban. sági elektrotechnikai termékein keresztül mutatta be a szakosítás és kooperáció eredményeit. A Szovjetunióval és Csehszlovákiával közösen dolgozták ki a mező- gazdasági gépek automatikus vezérlésére szolgáló berendezést: már gyártják a SAV—1-et, s hamarosan a SAV—2-t is. Mindkét berendezés a kombájnok automatikus vezérlését szolgálja, a kombájnos munkáját segíti. A szakemberek körében érdeklődésre tartott számot az a — Magyarországgal közösen kifejlesztett — gépsor, amelyet a paradicsomfeldolgozásnál használnak fel. A gép a termelés teljes folyateherautók kiegészítő berendezéseinek előállításánál dolgoznak együtt, az NDK-val telefon- és telexközpontok, elektronikai lámpák, ipari mérőműszerek, orvosi műszerek és készülékek fejlesztését vagy gyártását végzik közösen. A többi szocialista országgal is széles körű az együttműködés: Csehszlovákiával vontatók, mezőgazda- sági, szerszám- és textilipari gyártásra, hazánkkal többek között gyógyszerek és műszál, gépjárműipari termékek előállítására kötöttek megállapodást. Az NDK árucsere-forgalmi megállapodásban szereplő termékek több mint 30 Szovjet—magyar kooperációban készül a Szerszámgépipari Művek számjegyvezérléses tárcsaesztergája Az idei tavaszi BNV — hagyományos formáját megtartotta — jelentős részben a KGST kiállításává változott. Mottója — 30 éves a KGST — is azt a fokozott törekvést fejezte ki, hogy az idei kiállításon az eddigieknél is nagyobb súlyt kapjon azon termékek bemutatása, amelyeket több szocialista ország közösen fejlesztett ki vagy gyártott, egyszóval, amelyek a KGST-n belül megvalósuló együttműködés jól látható bizonyítékai. Az együttműködésben igen fontos szerepet kapott az egyik legkorszerűbb iparág, a számítástechnika. 1968- ban hat szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Szovjetunió — kormányai aláírták az egységes számítógéprendszer létrehozásáról szóló egyezményt. Ennek első, látványos eredménye éppen nemzetközi vásárhoz kötődött — a plovdi- vi kiállításon mutatták be először a tagországok által gyártott számítástechnikai berendezéseket összekapcsolva. Mindez még az ESZR hőskorát jelzi — ma már ezekben az országokban 40 ezer kutató és fejlesztő dolgozik. A számítástechnikában megvalósult együttműködés leglátványosabb bizonyítékát az — idén először önálló kiállítással szerepelt — Ukrán Köztársaság standjánál láthattuk. A CM- vezérlésű számolókomplexum ugyanis bolgár, magyar, német, lengyel, szovjet szakemberek, tudósok közös szellemi erőfeszítéseit mutatja. A kutatások, kísérletekhez kapcsolódó bonyolult számítások, a technológia és gyártás automatizálására használatos berendezés központi egységét a kijevi ELORG gyárban készítették. A display a Videotonban készül, lengyel szakemberek munkáját dicséri a perforator és a sornyomtató, míg a bulgáriai ISOT gyár terméke a mágneslemezes adattároló. A bolgár ipar elsősorban elektrotechnikai, mezőgazdaA Csepel Művek transzformátorgyárában gyártott fojtótekercseket a KGST több országába exportálják (MTI-fotó: Fehér József felvételei — KS) matát elvégzi, tudására jellemző, hogy még a paradicsom érettségi fokát is képes meghatározni. Ugyancsak jól nyomon követhetők voltak az együttműködés eredményei a lengyel kiállítók bemutatóján. Jelenleg mintegy 100 többoldalú és kétszáz kétoldalú kooperációs és gyártásszakosodási megállapodásban vesznek részt. Az építőipar területén való együttműködést példázta az a makett, mely az idén elkészülő Kábái Cukorgyárat mutatta be. A napi 6 ezer tonna cukorrépát feldolgozó üzemen kívül 1980-ig összesen mintegy 80 millió rubel értékű építési szerelési munkát végeznek Magyarországon lengyel szakemberek. A Szovjetunióval elektromágneses tengely- kapcsolók, bányászati berendezések, személygépkocsik és százalékát kooperációban gyártott, illetve szakosított termékek alkották. Az együttműködés eredményei közül ezúttal a magyar— NDK kooperációban gyártott ADK 125—2 autódarut mutatták be. Az idei vásár szervezői felkérték a kiállítókat, hogy a KGST emblémájával jelöljék meg azon termékeiket, melyeket a szakosítás, a kooperáció során két vagy több ország közösen fejlesztett ki, illetve gyártott. A pavilonokban és a szabad területeken nézelődő látogató gyakran találkozhatott a szocialista országok együttműködését szimbolizáló jelzéssel. Három évtizedes közös erőfeszítéseinek eredményei egyre nyilvánvalóbbá válnak. Föld S. Péter Hz UNESCO védelme alatt Krakkó állja az idó ostromát A régi Piactér, háttérben a reneszánsz kereskedőház Építésszel járni egy idegen város utcáit, olyan, mintha négy szemmel látnánk a világot. Az egyszerű turista, ha előzetesen átlapozza a baede- kert, legtöbbször abba a hibába esik, hogy mindent akar látni, ezért gyakran elrohan a legszebb műemlékek mellett. Az építész ismeri a városépítés történeti fejlődését, ki tudja emelni a karakterisztikus vonásokat, a várost legjobban meghatározó építészeti alkotásokat. Amikor a közelmúltban Krakkóban jártam, találkoztam dr. Julian Fafara mérnökkel, aki a történelmi város Műemléki Felügyelőségének egyik vezető építésze. A műemlékvédelem megszállottja. Megelevenítően beszélt, szinte körülölelt bennünket az elmúlt korok levegője: a királyi vár — a Wawel, a XII. században épített gótikus Mária-templom, a reneszánsz Piac téri kereskedők háza, a Flórián-ka- pu, a Collegium Novum, árkádos, ódon házak, kőpárkányok, kovácsoltvas céhjelvények... mindenütt a múlt megjelenítői. — Az egyetlen lengyel nagyváros, amely a világháborút szinte sértetlenül vészelte át. Felmérhetetlen szerencse! Krakkó Kelet-Közép- Európa egyik legrégibb, történelmi értékekben gazdag városa. Az UNESCO a közelmúltban felvette nemzetközi műemléki nyilvántartásába, s ez nagy segítség lesz a jövőben. — Intézményük hatáskörébe a műemlékvédelem irányítása, szervezése és ellenőrzése tartozik, továbbá tudományos kutatási munkákkal, távlati és középtávú tervek megállapításával foglalkozik. A városkép megőrzésének szempontjából milyen a város rendezési tervének üteme? utcában, melyek nagyon rossz állapotban voltak. Ebben az időszakban Krakkó nehezen tudta állni az idő ostromát. — Mi hozta a változást? — 1974-ben kormányrendelet jelent meg a krakkói műemlékek restaurálásáról. Akkor alakult meg a mi intézetünk is. Hatvan szakemberből áll az apparátus, a városi tanáccsal koordináljuk munkán kát, továbbá a kivitelező vállalattal, melyet műemlék' konzerváló műhelynek nevezünk: nemcsak épületek rekonstrukcióját, hanem belsőépítészetet, sőt szobrok, bútorok, festmények, freskók helyreállítását is vállalják. Jelenleg a hosszú távú terven dolgozunk: a Platy zöld gyűrűjében levő műemlékek (A szektor) és a Nagy Káz- mér városnegyed (B szektor) területrendezésén. Két évvel ezelőtt megkezdtük az épületek katalogizálását. Fényképes dokumentációt készítünk egy-egy házról, részletekbe menően feljegyezve stílusát, állapotát stb. 84 utcával, 1050 épülettel készültünk el eddig, s még legalább 950 ház van hátra. 110 blokkra osztottuk fel az A és B szektort, s e hálózat szerint haladnak a munkák. A jelenlegi tervidőszakban 1,3 milliárd zloty szerepel a költségvetésünkben, általában évi 300 milliót költünk. A Po- lonia ház felújítása az idén 32 millió zlotyba került. — Milyen szisztémával dolgozik a műemlékvédelem? — Az ősi városkép megőrzésére törekszünk. Krakkó belvárosában járva bizonyára észrevette, hogy változatlanul hagytuk a városszerkezetet, érintetlenek az utcavonalak, megtartottuk a magassági arányokat. A házsoroktól közbezárt területeken, egy-egy blokk belsejében építünk új házakat, vendéglőket, melyek így nem zavarják az utcaképet. Mint mindenütt, a műemléki városokban a felújítást nehezíti alakók elhelyezése. .Általában 100 lakás van egy blokkban. Az építkezés alatt az új városrészbe költöztetjük a lakókat. Választhatnak, hogy az új lakótelepen maradnak, vagy visszajönnek az össz- komfortosított régi házba. Krakkó fundamentuma tele váratlan meglepetéssel: a középkori csatornázás, a XIII. századból visszamaradt szennyvízgyűjtők..., de ezzel nem mondók semmi újat, hisz Magyarországon is a Budai Várban, Sopronban, Kőszegen, Pécsett vagy Egerben hasonló problémákkal találják szembe magukat a régészek, építészek. Szerencsére Krakkó 600 ezer lakosából mindössze 20 ezer embert érint a középkori állapot. De már nem sokáig. Az egységes városrendezési terv szerint 15—20 év alatt befejezzük a lakások összkomforto- sítását. Horváth Anita — A műemlékek megóvása szervesen összefügg a város- fejlesztéssel, a mai építés ügyével. A múlt pótolhatatlan értékeinek megőrzése gazdagítja a városképet, szinte megjeleníti az időt, kifejezi a korokat, a társadalom tagjainak magatartását, egységes alapszövedékbe foglalja a település történetét. 1945 után Lengyelországnak az újjáépítés volt az elsődleges, la- 'kórházakra, ipari létesítményekre kellett a pénz. Krakkó 500—600 éves műemlékei pedig vártak, csendesen pusztultak. 1952-ben elkezdődött egy akció „Romok a tető alatt!” figyelmeztető felszólítással, melynek nyomán megkezdték a veszélyeztetett épületek helyreállítását, restaurálását. 1961-től 1974-ig a város különböző pontjain az óvárosban, melyet a négy kilométer hosszan körülvevő parkövezet, a Planty határol be, továbbá a Visztula másik oldalán, a Stare Podgor- ze kerületben voltak felújítások. Például a városház tornya, a posztókereskedők háza, a Dominikánus-templom. és néhány ház a Solski A Polonia ház régi szépségében A Polonia ház egyik restaurált belső terme (Foté: INTER PRESS — KS)
