Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-22 / 170. szám

1979. július 22., vasárnap Elpazarolt forintok nyomában Mint lapunk más helyén ol­vashatják, a jövőben sok mindenért többet kell fizet­ni. Ezek közé tartozik a vil­lamos energia is, mely mint­egy 50 százalékkal lesz drá­gább a jövőben. Hatalmas mennyiséget használunk fel ebből az energiafajtából, és tekintélyes részét feleslege­sen. Eddig azonban olcsósá­ga miatt nem volt érdemes takarékoskodni vele, egy kor­szerű, kisebb fogyasztású ké­szülék rendkívül hosszú idő után hozta volna be az árkü­lönbözetet. Vajon a jövőben másként lesz? Trefil Károly üzemigazga­tó, a DÉMÁSZ megyei igaz­gatóságán statisztikát vett elő és sorolja: tavaly 533 ezer 167 megavattóra villamos energiát fogyasztott el a me­gye. Ez csaknem 10 százalék­kal több az 1977-es fogyasz­tásánál és várhatóan az idén ugyanennyivel emelkedik a felhasználás. Legtöbbet — érthetően — az ipar fogyasz­tott, több mint 215 ezer me- gavattórát. Utánuk a lakos­ság következik csaknem 116 ezer megavattórával, majd a mezőgazdaság, az üzletek, hi­vatalok, intézmények és a közvilágítás. A gond nem az, hogy folyamatosan növekszik az energiafelhasználás, sőt ez örvendetes tény. Egy ország fejlettségét ugyanis többek közt az elektromos energia fogyasztása is jelzi, és ezen a téren nem lehetünk elége­dettek. Míg Norvégiában az egy lakosra jutó évi villa- mosenergia-fogyasztás 18 500 KWó, addig Magyarországon csak 2 426 KWó. Nem kell belevakulni Növekednie kell tehát a jövőben is az energiafogyasz­tásnak, csak éppen az nem mindegy, hogy hogyan, mire és milyen hatásfokkal hasz­náljuk el az áramot. Napjainkban ugyanis meg­lehetősen sok megy veszen­dőbe az egyre értékesebb energiából. Gyakran úgy, hogy észre sem vesszük, oly­annyira természetesnek tű­nik. Kevesen gondolnak pél­dául arra, hogy az egyik leg­nagyobb pazarló, legrosszabb hatásfokkal dolgozó otthoni berendezés a régi típusú tv- készülék. Ezekben a csövek annyi meleget termelnek és ezáltal annyi energia megy veszendőbe, hogy ez összes­ségében egy erőmű kapaci­tását teszi ki. Ez talán hihe­tetlen, de ha megnézzük a számokat, vagyis azt, hogy egy régi típusú készülék 200 —240 wattot fogyaszt, szem­ben az újak 60—80 wattjá­val, és a különbséget beszo­rozzuk a készülékek számá­val, igazán megdöbbentő az eredmény. A televízió kicserélése nem olcsó mulatság és nyilván senki sem fogja csak azért eldobni a még működő régit, hogy vegyen egy kisebb fo­gyasztású újat, de bizonyára sokan csavarnak majd a 100 Wattos villanykörte helyett kisebbet a csillárba. Ezt jól is teszik, de csak akkor, ha a takarékosság ésszerű hatá­rokon belül marad. Annak ugyanis nincs sok értelme, hogy a kevesebb fény miatt nagy fokú látásromlás követ­kezzen be, mert a szemünk világa azért ugye többet ér, mint a villanyszámla. Cél­szerűbb úgy spórolni, hogy megfelelő helyi világítást al­kalmazzunk, így valóban elég a kevesebb is. Mindeh­hez azonban az is szükséges, hogy legyenek jól használha­tó és nem túl drága asztali és állólámpák. Ezen a téren sajnos nincs minden rend­ben, olcsót és jót szinte le­hetetlen vásárolni. Növelhet­jük a fényt egy egyszerű mozdulattal is: letöröljük a port a villanykörtéről. Szin­te hihetetlen, de egy lehelet­vastag porréteg is 30—40 szá­zalékkal csökkenti a kisugár­zott fényteljesítményt, más­szóval ennyi villanyt felesle­gesen fogyasztunk el. Széles körben használják a háztartásokban a villamos fűtőkészülékek valamilyen fajtáját. Megérezve a fellen­dülő keresletet, az ipar és a kereskedelem széles válasz­tékot kínált a vásárlóknak. Sajnos ebben az esetben nem egyértelmű a választék fe­letti öröm, mert közöttük bő­ven van korszerűtlen, rossz hatásfokú is. Ami viszont jó, az meglehetősen drága, a hő­tárolós, éjszakai árammal működő villanykályha ára 10 ezer forint fölött kezdődik. Az elektromos melegítő ké­szülékeknél gyakran baj van a használat módjával is. Sokszor marad el a kellő fel­világosítás, így például so­kan nem tudják, hogy a vil­lanytűzhelyekhez speciális lá­basokat lehet kapni. Ezek használatával lényegesen csökkenthető a hőveszteség. Fény az éjszakában Szép látvány egy kivilágí­tott város, vagy község, csak­hogy ez elég sokba kerül. Rá­adásul az éjszakai órákban felesleges is, hiszen alig né- hányan gyönyörködhetnek benne. Érdemes lenne, mond­juk este 10 után a lámpák felét kikapcsolni, de erre je­lenleg még nincs mindenütt mód. Az új közvilágítási há­lózatok többsége úgy épült, hogy nem alkalmas úgyneve­zett félüzemű működésre. Ezeket külön munkával kell átalakítani, pedig ez a taka­rékossági módszer nem új: jó pár évvel ezelőtt még mindenütt használták az or­szágban. Vannak aztán olyan terü­letei az energiatakarékosság­nak, ahol az eredményért elég sok pénzt kell befektet­ni. Ilyenek például a fázis­javító kondenzátorok, melyek nem elég, hogy drágák, még nem is mindig kaphatók. Re­mélhető, hogy egy most vá­sárolt licenc segít ezen a dol­gon. Meglepően sok villamos energia vész el haszontalanul a vezetékekben. Ez az úgy­nevezett hálózati veszteség a DÉMÁSZ területén csaknem 8 százalék, de ez csak átlag. Főleg a mezőgazdaságban, sokkal magasabb ez a szám. Nagyon sok gazdaságban el­avult, régi a hálózat és bár az utóbbi években az ener­giafogyasztás megsokszorozó­dott, nem növelték a veze­tékek keresztmetszetét. A há­lózat ugyan így is bírja még egy darabig, csak éppen me­legszik és ezzel a meleggel a szabad levegőt fűtik. Itt ráadásul nemcsak pazarlás­ról, hanem gyakran veszé­lyes gondatlanságról is be­szélhetünk, hiszen nem rit­ka az olyan tűzeset, mely a villamos vezeték túlterhelése miatt következik be. Nehezítette mindeddig az áramtakarékosságot, hogy a közületek költségvetésében meglehetősen jelentéktelen tétel volt a villanyszámla. Emiatt aztán megszokott lát­vánnyá váltak az este is fény­árban úszó épületek, ahol legfeljebb csak néhány taka­rítónő tartózkodott. Rosszül értelmezett takarékosságból ugyanis csak egy kapcsolót szereltek fel, így nem lehet a szobákat a lámpák egy ré­szével világítani. A többlet- fogyasztás pedig mindeddig nem sokat számított. Elés8 Fillérek Mindez vonatkozik — ta­lán fokozott mértékben — a tervezőkre is. ök ugyanis esztétikai vagy egyéb okok­ból, gyakran megfeledkeznek a természetes fény hasznosí­tásáról. Számtalan olyan ipa­ri, mezőgazdasági, vagy ke­reskedelmi létesítményt épí­tettek az utóbbi időben, ahol nappal is égnek a villanyok, miközben kint szikrázóan süt a nap. Nem ritka az sem, hogy egyéb durva hibákat is elkövetnek a világítások ter­vezésénél, szerelésénél. Pél­dául olyanokat, hogy egy magas csarnoknál a meny- nyezetre szerelik fel a vilá­gítótesteket. Így nehéz lesz a tisztítás és a csere, ráadá­sul a távolság miatt a fény jó része elvész. Valamivel hosszabb függeszték, néhány méterrel több kábel szinte felére csökkenthetné az ener­giafogyasztást. Vannak természetesen jó példák is, olyan üzemek és vállalatok, ahol már eddig is komolyan vették az energia­takarékosságot. Ezek több­nyire a nagy fogyasztók kö­zé tartoznak, náluk már ed­dig is százezreket vagy mil­liókat jelentett néhány szá­zaléknyi megtakarítás. Az Orosházi Üveggyárban a fá­zisjavító kondenzátorok ész­szerű alkalmazásával és a füstgázok hőjének energia- termelésre való felhasználá­sával milliókat nyertek és még többet nyernek a jövő­ben. De említhetnénk a bé­késcsabai István Malmot, a hűtőházat, a konzervgyárat és a Gyulai Húskombinátot is, mint olyan vállalatokat, ahol megnézik, mire megy el az energia. Ahhoz azonban, hogy meg­nézhessék, szakemberek is kellenek, ezért szervezett a Magyar Elektrotechnikai Egyesület nemrég megyénk­ben energetikusi tanfolya­mot. Ezeken nemcsak az elektromos áramról, hanem a gázról, az olajról és a szén­ről is szó volt, vagyis min­den olyan energiafajtáról, melyek egyre drágábbak lesznek. Akik sikeresen vé­gezték el ezt a tanfolyamot, azok most már kamatoztat­ják tudásukat, de a várható érdeklődés miatt a jövőben újra megszervezik ezt a nagy­sikerű képzést. Hálriumlámpa és atomerőmű És ha már a jövőről van szó, érdemes pár szót ejteni arról, hogy mi várható az el­következő évek során. Egy­értelmű, hogy elsősorban olyan villamos berendezések iránt nő majd a kereslet, melyek jobb hatásfokkal dol­goznak. Ezért dolgoznak a kutatóintézetek olyan vil­lanymotorok előállításán, me­lyek többre lesznek majd képesek a jelenlegieknél. Máris feltűntek itt-ott az olyan korszerű fényforrások, mint a nátriumlámpák, de várható az ezeknél is jobb fényhasznosítású fémhalo- génlámpák térhódítása is. Ami pedig a háztartásokat illeti, hosszú éves stagnálása után szintén várható néhány újdonság megjelenése. Gaz­daságosabb gáztöltésű lám­pák kerülnek majd forga­lomba, és máris kaphatók az új konstrukciójú, kiváló ha­tásfokú főzőkészülékek. Az energiaárak jelenlegi emelésével közelebb jutot­tunk azok igazi értékéhez, de még mindig nem fizetjük meg az összes költséget. A villamos energia ára ugyanis nem tartalmazza az erőmű­vek beruházási költségeit. Egy nagyobb erőmű értéke ma már jóval 10 milliárd fö­lött van, de a korszerű, a jö­vőt jelentő atomerőműveké több mint 60 milliárd forint. Így már érthető, hogy miért kell nagyon odafigyelni min­den kilowattóra többletre, mert ez erőművi oldalról 50 ezer forint többletberuházást igényel. Ezt jelenleg még az államkassza fedezi, de ha a pazarlás nem csökken, nyil­ván nem. bírja sokáig. Ami­kor tehát automatikus moz­dulattal a villanykapcsolóhoz nyúlunk, érdemes egy pilla­natra erre is gondolnunk. ­Lónyai László Egy merítés = 35 kiló Hal és víz minden mennyiségbe^ Válogatás előtt Tárázás Ha teli a kamion, irány Bel­gium VERESS ERZSI KÉPRIPORTJA Halászok

Next

/
Thumbnails
Contents