Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-22 / 170. szám

NÉPÚJSÁG

1979. július 22., vasárnap

fl Minisztertanács közleménye

A FOGYASZTÓI ARAK ÉS SZOLGÁLTATÁSI Dl JAK EMELÉSÉRŐL, VALAMINT A BÉREK, A NYUGDIJAK ÉS EGYÉB TÁRSADALMI JUTTATÁSOK KIEGÉSZÍTÉSÉRŐL

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. június 29-i elvi állásfoglalása alapján a Minisztertanács július 12-i ülésén áttekintette a népgazdaság helyzetét és az ez évi terv eddigi végrehajtását. Megállapította, hogy a termelés hatékonyságának növekedése, a gazdálkodásban tapasztalható kedvező változások mértéke még nem felel meg a követelményeknek. Tovább emelkednek a világpiaci árak, különösen a termeléshez nélkülözhetetlen energiahordozók és alapvető nyersanyagok árai. Ezért szükségessé válik a termelői árak rendezése. Az ország fizetési mérlegének javítása, a költségvetés egyensúlyának megőrzése, a fogyasztói ártámogatás további növekedésének elkerülése, az ésszerű, takarékos gazdálkodás és fogyasztás érdekében — a termelői árakkal összefüggésben — szükséges a fogyasztói árak rendezése is.

A Minisztertanács 1979. július 23-1 hatály- lyal fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emelését határozta el, és ezzel egyidejűleg döntött a bérek, a nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások kiegészítéséről.

I.

Az árrendezés következtében a fogyasztói árszínvonal egy évre számítva mintegy 9 százalékkal emelkedik; ennek kétharmadát az élelmiszerek, az energiahordozók és a villamos energia árának emelése teszi ki.

1. Az élelmiszerek árszínvonala átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Ezen belül:

— A kenyér ára 50 százalékkal nő, ennek megfelelően a fehér kenyér új ára kilogrammonként 5,40 Ft. A liszt ára átlagosan 36 százalékkal emelkedik, a főzőliszt új ára kilogrammonként 6,60 Ft. A zsemle és a kifli új ára 50 fillér. Emelkedik a száraztészták fogyasztói ára is, a rizs ára nem változik;

— A tőkehús ára átlagosan 30 százalékkal, a húskészítményeké 21 százalékkal növekszik, a rövidkaraj ára 80 Ft-ra, az oldalasé 52 Ft- ra, a párizsié 56 Ft-ra, a gyulai kolbászé 126 Ft-ra emelkedik. A baromfi ára átlagosan 8 százalékkal nő;

— A tej és tejtermékek fogyasztói árszínvonala átlagosan 20 százalékkal emelkedik. Egy liter 2,8 százalékos zsírtartalmú tej ára 6,— Ft;

— A zsiradékok fogyasztói ára átlagosan 17 százalékkal nő. Ezen belül a sertészsír ára 20 százalékkal, növényi eredetű zsiradékok ára átlagosan 24 százalékkal emelkedik. Az étkezési csomagolt zsír új ára kilogrammonként 25 Ft. A vaj ára változatlan marad;

— A cukor ára átlagosan 23 százalékkal emelkedik, a kristáiFcukor új ára kilogrammonként 17,50 Ft. A cukorkák fogyasztói ára 12 százalékkal, az édesipari lisztesáruké 10 százalékkal lesz magasabb;

— A konzervek, a mélyhűtött és egyéb tartósítóipari termékek ára átlagosan 19 százalékkal nő;

— Áremelésekre kerül sor az egyéb élelmiszerek és a déligyümölcsök körében is. Így többek között a só új ára kilogrammonként 3,80, az eceté literenként 11,20 forint; a fűszerpaprika ára 28 százalékkal lesz magasabb. A déligyümölcsök közül a citrom ára 25 Ft lesz. Változatlan marad a kávé és tea ára.

2. A kereskedelmi vendéglátásban az ételárak az élelmiszer-nyersanyag árak és egyéb költségek növekedése, valamint az állami támogatás csökkentése miatt emelkednek. A munkahelyi és az előfizetéses étkeztetésben — osztályba sorolásra való tekintet nélkül — az ételárak kizárólag a nyersanyagok árváltozásainak megfelelő mértékben emelkednek.

3. Az élelmiszerárak emelkedése következtében az egészségügyi, szociális, gyermek- és oktatási intézményeknél a térítési díjak az élelmiszerekre fordított költségek növekedésének megfelelően szeptember 1-től, az üdültetésben 1980. január 1-től emelkednek.

4. A tüzelőanyagok és az energiaszolgáltatások ára átlagosan 34 százalékkal növekszik. A szén átlagos fogyasztói ára 25 százalékkal, a koksz-, a tűzifa- és a háztartási tüzelőolajárak 30 százalékkal emelkednék. A. háztartási tüzelőolaj új ára literenként (a kútnál) 2,70 Ft. A gáz fogyasztói ára 20 százalékkal, a távhő- és melegvíz-szolgáltatás ára átlagosan 40 százalékkal, a villamos energia fogyasztói ára átlagosan 51 százalékkal emelkedik. Módosul a villamos energia tarifarendszere is: a többletfogyasztás kedvezményezése megszűnik. Az új villamosenergia- és gáztarifákat a szeptember 30-a után leolvasott fogyasztásra kell alkalmazni. A melegvíz-szolgáltatás díja augusztus 1-től emelkedik. A megrendeléskor előre kifizetett tüzelőanyagokat változatlan áron kell leszállítani.

5. Emelkedik egyes építőanyagok és iparcikkek ára is:

— Az építési és faanyagok ára átlag 12 százalékkal növekszik. Ezer darab kisméretű falazótégla új ára a kereskedelmi telephelyeken 1800 "Ft, egy mázsa portlandcement 119 Ft. Az építkezési faanyagok ára átlagosan 18 százalékkal nő, a parkettáknál ennél nagyobb, 40 százalékot meghaladó áremelésre kerül sor;

— A bútorok fogyasztói ára átlagosan 16 százalékkal, ezen belül a gyermekbútoroké ennél nagyobb mértékben nő. A tipikus gyermekbútorok (járóka, gyermekágy, etetőszék) árai változatlanok maradnak;

— A mosó-, öblítőszerek és a szappanok ára átlagosan 19 százalékkal nő;

— A cipők ára átlagosan 27 százalékkal, a

bőrből készült egyéb termékeké 20—25 százalékkal emelkedik. , ,

6. A személygépkocsik átlagosan 20 százalékkal drágulnak.

7. Az ipari szolgáltatások közül az 1979. július 23-a után elvállalt mosási és vegytisztítási munkák díjai 30 százalékkal, a cipőjavítási díjak 45 százalékkal emelkednek.

8. A kulturális szolgáltatások közül a színház-, mozi- és cirkuszhelyárak, valamint az egyéb művészeti rendezvények helyárai 30 százalékkal nőnek.

9. Az új árakról tételes tájékoztatást az elárusítóhelyeken levő árjegyzékek adnak.

II.

A fogyasztói árak emelkedése miatt a lakosság az alábbi bér- és jövedelemkiegészítésben részesül:

— A rendszeresen foglalkoztatottak — mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozók kivételével — személyenként havi 180 Ft, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozók (tagok és alkalmazottak) pedig havi 140 Ft kiegészítést kapnak;

— A nyugdíjasok, a járadékosok és egyéb rendszeres ellátásban részesülők saját jogán havi 180 Ft-ot, és a házastársi pótlékra jogosult hozzátartozójuk után további 180 Ft-ot kapnak;

' — A nyugdíjasok, akik nyugdíjas korú hozzátartozójuk után eddig nem részesültek házastársi pótlékban — igénybejelentés alapján - további 180 Ft jövedelemkiegészítést kapnak;

— A többgyermekes családoknál az egy gyermekre jutó családi pótlék összege havi 130 Ft-tal emelkedik;

— Az egygyermekes családok — igénybejelentés alapján — a gyermek után havi 130 Ft összegű jövedelemkiegészítést kapnak;

— A családi pótlékban vagy ösztöndíjban részesülő szakmunkástanulók havi 130 Ft-ot kapnak;

— A munkabérben részesülő, valamint a 18. életévüket betöltött szakmunkástanulók havi 180 Ft kiegészítést kapnak;

— A főiskolai és egyetemi hallgatók havi 180 Ft-ot kapnak;

— A gyermekgondozási segélyen levő anyáknak jelenleg folyósított pótlék havi 180 Ft-tal növekszik.

Az összes bér-, jövedelem- és társadalmi juttatáskiegészítés 1979. július 1-től jár. A főiskolai és egyetemi hallgatók a pótlékot évente 12 hónapon át kapják; első ízben 1979 szeptemberében folyósítják részükre, ugyancsak július 1-ig visszamenőleg.

A bér-, jövedelem- és társadalmi juttatáskiegészítést levonás nem terheli, és nem számít bele sem az átlagbérbe, sem az átlagkeresetbe.

Jövedelemkiegészítő pótlékban nem részesülnek a szabad foglalkozásúak, a kisiparosok, a magánkereskedők, az egyéni gazdálkodók, valamint a munkaképes korú háztartásbeliek.

Az építő- és faanyagok fogyasztói árának emelkedése- a házilagos és kisipari kivitelezésű lakossági építkezéseknél többletköltségeket okoz; az állami és szövetkezeti építőipari szervezetek árait ez a hatósági árintézkedés nem érinti.

Az építtető lakosság készpénzterheinek mérséklése érdekében 1979. augusztus 1-től a lakásépítési kölcsönök összeghatárai az alábbiak szerint módosulnak:

— A családi ház-építéshez nyújtható kölcsönök felső határa valamennyi településen egységesen 40 ezer forinttal emelkedik;

— A házilagos és kisipari kivitelezésű, többszintes lakóház-építkezésekhez és a csoportos korszerű családiház-építkezésekhez indokolt esetben 20 ezer forint többletkölcsön nyújtható;

— A felújításnál, tatarozásnál, korszerűsítésnél, toldaléképítésnél a kölcsön felső határa egységesen 30 ezer forinttal emelkedik.

A folyamatban levő építkezéseknél mindazon építtetők, akik a hitelszerződést már megkötötték, figyelembe véve a kölcsönök újonnan megállapított felső határát, indokolt esetben meghatározott összegig pótkölcsönt igényelhetnek az Országos Takarékpénztártól.

A Minisztertanács a fogyasztói árak és szolgáltatási díjak emeléséről, valamint a bérek, a nyugdíjak és egyéb társadalmi juttatások kiegészítéséről szóló határozatának rendezett végrehajtásához szükséges intézkedéseket megtette. (MTI)

A SZOT TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG TÁJÉKOZTATÓJA

A Minisztertanács rendelkezésének megfelelően sor kerül a jövedelempótlékok folyósítására. Egyes esetekben azonban ezúttal külön igénybejelentéseket kell tenni.

A nyugdíjfolyósító szerveknek nincs nyilvántartásuk az olyan háza6társakról, akik után házastársi pótlék nem jár. Ezért az eltartott, idős (55 éven felüli, tsz-nyugdíjas esetén 56 éven felüli), vagy rokkant házastárs számára a havi 180 forint összegű jövedelempótlékot igényelni kell. Az augusztus első napjaiban történő soron kívüli kiutalások alkalmával a postai kézbesítők a nyugdíjasoknak egy külön tájékoztatót is átadnak. Ennek hátoldala szolgál igénybejelentésül. Pontos kitöltése .— különösen a törzsszám gondos beírása —, aláírása és visszaküldése után a nyugdíjfolyósító szervek az arra jogosultaknak a lehető legrövidebb időn belül kiutalják a jövedelempótlékot, természetesen július 1-i hatállyal.

A családi pótlékra nem jogosító gyermek , után a havi 130 forint összegű jövedelem- pótlékot szintén bejelentésre tudják a folyósító szervek megállapítani és megküldeni. Az igényt minden esetben a munkáltatónál kell bejelenteni.

A rendelkezésre álló rövid idő miatt előfordulhat késedelmes folyósítás, de az minden esetben visszamenőleges hatályú.

Huszár István nyilatkozata

Kormányhatározat alapján . — amint erről a megjelent közlemény tájékoztatást ad — július hó 23-tól emelkedik a fogyasztási cikkek jelentős részének ára és egyes szolgáltatások díja. A Miniszter- tanács döntése után a Magyar Távirati Iroda nyilatkozatot kért Huszár Istvántól, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjától, a Minisztertanács elnökhelyettesétől.

Kérdés: A hazai árak, különösen az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai hosszú időn át nem, vagy alig változtak. A lakosság ezt egy korábbi időszakban megszokta, az utóbbi években viszont azt tapasztalja, hogy gyakrabban emelkednek az árak. Változott-e árpolitikánk? Válasz: Az Országos Tervhivatal rendeltetésének megfelelően folyamatosan figyelemmel kíséri gazdasági életünk legfontosabb kérdéseit, a nemzeti jövedelem; a termelés, a beruházás, a fogyasztás, az’ életszínvonal alakulását. Mint az Országos Tervhivatal és az Állami Tervbizottság elnöke — és természetesen mint a kormány tagja — a fő gazdasági összefüggések figyelembevételével a következőket mondhatom a Minisztertanács határozatáról.

Az áraknak szocialista viszonyok között is fontos szerepe van a gazdasági életben, gazdasági fejlődésünk tervszerű alakításában. Az áraknak a termelésben a munka hatékony szervezésére, a munkaerő, az anyagok, az energia ésszerű és takarékos felhasználására, gazdaságos fejlesztésre, a kereslet jobb kielégítésére kell ösztönözniük, és a személyes fogyasztás alakításában is be kell tölteniük bizonyos szabályozó szerepet. Olyan fogyasztói árakra van szükség, amelyek tükrözik a társadalmi ráfordításokat, ugyanakkor a bérek és a szociálpolitika figyelembevételével lehetővé teszik az életszínvonal gazdasági lehetőségeinkkel összhangban álló alakítását. E követelményeknek csak a termelés és a piac változó hazai és nemzetközi körülményeit kifejező reális árak képesek megfelelni. A hazai árak alakulása tehát nagy mértékben függ munkánk eredményességétől és azoktól a világpiaci áraktól, amelyeken a termékeket beszerezzük, illetve értékesítjük.

Ebben az összefüggésben kell vizsgálnunk és megítélnünk a termelői és a fogyasztói árakat.

Az árak alakulása nemcsak politikai mérlegelés, vagy állami döntés kérdése, azt végső soron szigorú gazdasági törvényszerűségek határozzák meg. Ilyen körülmények között kormányzatunk fő feladatának tekinti a gazdasági munka hatékonyságának növelését, és ezen belül a hatékony gazdálkodást elősegítő árrendszer kialakítását, nem utolsó sorban azért, hpgy - ezzel is védje népgazdaságunkat az inflációtól, a spekulációs árak hatásától. Eddig is megtette és a jövőben is megteszi, hogy a világpiaci árak hirtelen változásainak hazai érvényesülését késlelteti és mérsékli. Súlyos következmények nélkül viszont nem teheti meg, hogy tartósan figyelmen kívül hagyja a világpiaci árak és egyéb nemzetközi gazdasági tényezők hatásait. Alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy az árak végső soron a termelésben és a fogyasztásban egyaránt jobban kifejezzék, hogy mi mennyibe kerül.

Mindezek alapján a feltett kérdésre azt mondhatom, hogy árpolitikánk, az árak gazdasági szerepéről vallott felfogásunk nem változott, hanem azok a gazdasági körülmények változtak meg, amelyekhez az áraknak igazodniuk kell. A Minisztertanács döntése azt jelenti, hogy fogyasztói áraink reálisabbak lesznek, jobban kifejezik a hazai ráfordításokat és a tartós világpiaci árváltozásokat, összehangoltabbak lesznek gazdasági lehetőségeinkkel.

Kérdés: Mi indokolja a most bejelentett árintézkedéseket, hogyan függnek össze ezek a külső és belső gazdasági feltételek változásaival?

Válasz: A világpiacon néhány év alatt bekövetkezett jelentős változások hazánk számára — többek között — azt jelentették, hogy megdrágultak az importált energiahordozók, a nyers- és alapanyagok, valamint a korszerű technikát hordozó fél- késztermékek és beruházási javak. Ez jelentős mértékben megnövelte a költségeket az ipari és építőipari termelésben, a bányászatban, a mezőgazdasági termelésben, a közlekedésben és a szolgáltatások területén. Exporttermékeink ára viszont nem emelkedett ugyanilyen arányban, s így jelentős veszteségeink keletkeztek. A megváltozott helyzetből adódó feladatokat V. ötéves tervünkben már figyelembe vettük, s ezek végrehajtásán dolgozunk. Az eddigi előrehaladás azonban nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kijelölt célokat. A minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban, a gazdaságos export növelésében, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki. a szükséges mértékben.

E helyzetet figyelembe véve foglalt állást múlt év áprilisában és decemberében, majd ez év júniusában az MSZMP Központi Bizottsága és hozta meg konkrét döntéseit a Minisztertanács. A gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében elkerülhetetlen és halaszthatatlan olyan termelői és fogyasztói árak kialakítása, amelyek jobban kifejezik a valóságos termelési költségeket. A termelő és felhasználó csak ilyen árak alapján tudja reálisan megítélni a ráfordítások nagyságát és azt, hogy mit gazdaságos termelni, mit célszerű fejleszteni.

Kérdés: miért vált szükségessé most a megszokottnál nagyobb mértékű fogyasztói árrendezés? Válasz: A belföldi árszínvonal védelme érdekében eddig a gazdaságilag indokoltnál kisebb mértékben érvényesítettük a tartós világpiaci árváltozásokat. A termelői árak a változásokat csak részben, sok esetben erősen késleltetve követték, így mind kevésbé feleltek meg a valóságos költségviszonyoknak. A fogyasztói árak még a termelői árak változását sem követték. Az ebből adódó terheket az állami költségvetés viselte. Az utóbbi években tehát — intézkedéseink ellenére — árrendszerünk a maga egészében még mindig nem tükrözi eléggé a világpiaci viszonyokat, a végbement változásokat.

A helyzetre jellemző például, hogy az elmúlt évben a termékek és szolgáltatások fogyasztói ártámogatásának összege már meghaladta a 40 milliárd forintot, ami megfelel a fogyasztás 13 százalékának, és jelentősen felülmúlia az állam, forgal- miadó-bevételét. A költség- vetés jelenlegi helyzetében ezek a kiadások már nem. növelhetők tovább. Az olyan fogyasztói ártámogatások, amelyekhez alapvető társadalmi érdekek nem fűződnek. azzal a következménynyel is járnak, hogy emiatt más, előbbre való igények kielégítése szenved késedelmet.

1980-tól új termelői árrendszert vezetünk be. A termelői árváltozások átfogják a termelés minden területét. így a közszükségleti cikkek termelését és ezek árait is. Ezért most több évre elaprózott árrendezési program nem vezethet célhoz. lassítaná a pozitív hatások kibontakozását. Gazdasági fejlődésünk követelményei szükségessé teszik, hogy á fogyasztói árakat most átfogóan rendezzük.

Az áremeléseket az államháztartás egyensúlyának javításához fűződő alapvető érdekeink is indokolják. A fogyasztói árrendezéstől azt

is várjuk, hogy fokozódik az energiatakarékosság, csökken az egyes élelmiszerek fogyasztásában tapasztalható pazarlás, és ésszerűbb, gazdasági fejlettségünkkel jobban összhangban álló fogyasztás alakul ki.

Kormányzatunk a gazdasági követelmények érvényesítése közben is gondoskodik arról, hogy a lakosság kialakult életszínvonalát megőrizze és megszilárdítsa. Ezért a mostani, széles körű árrendezés után is számos élelmiszer, energiahordozó ára továbbra is támogatott marad. Például a sertéshúsra több mint 30 százalék, a tejre és tejtermékekre 50 százalék körüli, a cukorra, valamint a tartósított élelmiszerekre továbbra is átlagosan közel 20 százalék fogyasztói ártámogatás jut. Változatlanul jelentős fogyasztói ártámogatásban részesülnek a közlekedési viteldíjak, a gyermek- ruházati cikkek, a tanszerek, a gyógyszerek és számos szolgáltatás.

A jövőben arra kell törekednünk, hogy a mostanihoz hasonló, átfogó árrendezésre ne legyen szükség, az elkerülhetetlen árváltozások ne összegyűjtve, halmozva jelentkezzenek, hanem árrendszerünk folyamatosan, rugalmasabban kövesse a termelési költségek változásait.

Kérdés: Kérjük, szóljon

a bér- és jövedelem-kiegészítésekről is.

Válasz: A Minisztertanács szóban forgó határozatát alapos politikai és gazdasági mérlegelés előzte meg. A fogyasztói árak rendezésénél, valamint a bérek és a jövedelmek kiegészítésénél egyaránt figyelembe kellett venni a népgazdaság teherbíróképességét és életszínvonal- politikánk követelményeit. Ennek megfelelően a napi fogyasztás körébe tartozó termékek (élelmiszerek, tüzelőanyagok, villanyáram), áremelkedését a kormány bér-, illetve jövedelem-kiegészítésekkel ellensúlyozza.

Bér-, illetve jövedelem-kiegészítésben részesül minden kereső, és valamennyi társadalmi juttatásban részesülő eltartott, összesen mintegy tízmillió kétszázezer fő. Jövedelem-kiegészítést kap néhány olyan lakossági csoport is, amely eddig ilyen jellegű juttatásban nem részesült : az egygyermekes családokban élő gyermekek és a nyugdíjas, korú, de nem nyugdíjjogosult házastársak.

Az építőanyagok árának emelkedése növeli az építkezések költségeit, a lakásépítők terheit. Ezt figyelembe véve emelkedik egyes építési kölcsönök felső határa.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a fogyasztói áremelkedés nem egyformán érinti az egyes családokat. A bér- és jövedelem-kiegészítések megállapításánál arra törekedtünk, hogy elsősorban a kisebb keresettel és jövedelemmel rendelkező dolgozók, nyugdíjasok ,és gyermekes családok terheit enyhítsük. Ezen túl azonban arra is szükség van, hogy mindnyájan takarékosabban gazdálkodjunk a közösségi életben és saját háztartásunkban egyaránt. Az árszint jelenlegi emelkedését végső soron és teljes mértékben csak az egész társadalom közös erőfeszítéseivel lehet ellensúlyozni. Tehát minden munkakörben jobb, fegyelmezettebb, hatékonyabb munkára van szükség, mert csak ezzel teremthetjük meg egész népünk, s benne az egyes családok jólétének anyagi alapjait.

Befejezésül szeretném hangsúlyozni: pártunk és k<v- mányunk bízik abban, h gy a lakosság megérti a Min z- tertanács döntésének szí. ségességét. Szocialista rendszerünk gazdasági alapjai szilárdak. Közös munkával el tudjuk érni, hogy a népgazdaság fejlesztésében és az életszínvonal terén elért eddigi vívmányainkat megőrizzük, és további fejlődésünk feltételeit megteremtsük.