Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-21 / 169. szám
1979. július 21., szombat o KMjÜUKTlW Bemutató a Várszínházban: Illyés Gyula: Homokzsák, avagy nevetni könnyebb Szombaton, július 21-én este fél 9 órakor kerül színre a gyulai Várszínházban a nyári évad második ősbemutatója, Illyés Gyula: Homokzsák, avagy nevetni köny- nyebb című műve. A humorba burkolt tragédia, amelynek vígjátéki a műfaja, egy idősödő asszony sorsáról szól. Az ő életének változásáról mesél az író, de nem ez a leglényegesebb szála a történetnek. A környezet, a társadalom nehezen változó, nehezen fejlődő világa, a társadalomellenes önzés áll a mondanivaló középpontjában. Sík Ferenc rendezte a vígjátékot, Tatár Eszter asz- szisztensi közreműködésével. A főbb szerepekben: Ro- nyecz Mária, Sinkovits Imre, Pásztor Erzsi, a szabadkai Kama Margit, a marosvásárhelyi Szilágyi Enikő, Csurka László és még sok neves színészünk játszik a darabban. A díszleteket Bakó József, a jelmezeket Schäffer Judit tervezte. Miről ír a Gyomai Híradó? Immár harmadik éve jelenik meg rendszeresen a Gyomai Híradó, amely hasznos információkat közöl a lakossággal, tájékoztatja őket a nagyiközség előtt álló feladatokról. A most megjelent idei második szám elsőként a gyermekévet köszönti, majd terjedelmes írás számol be a két település, Gyoma és Endrőd évszázados kapcsolatáról. Ebből kiderül, hogy a két település lakói már régóta szoros gazdasági kapcsolatban állnak egymással, bár volt idő, amikor ezt az együttműködést nem mindig nézték jó szemmel. Ma.eredményesebb, hatékonyabb az együttműködés, mint valaha. Ez érthető is, hiszen sok olyan feladat van, amelyet az erők koncentrálásával tudnak csak megoldani, s hosz- szú távon is ez lesz a járható út. Napirenden van ugyanis az egyesülés kérdése, de amint az említett írás is fogalmazza, nem elég a szándék, ezért még sokat kell tenni. Beszámol a híradó a Gyoma—Endréd és Vidéke ÁFÉSZ munkájáról. Mint kiderül: 47 kiskereskedelmi, 32 vendéglátóipari, 9 felvásárlási, 8 ipari egység és 11 mezőgazdasági szakcsoport szolgálja a lakosság ellátását. Az éves forgalom meghaladja a 400 millió forintot, s ez várhatóan növekszik, annál is inkább, mert napirenden szerepel a hálózat korszerűsítése, bővítése. A tervek szerint jövőre már 500 millió forintos forgalmat terveznek. Bemutatkozik a lap hasábjain a szocialista brigád- vezetők klubja is, amely több mint 5 esztendeje működik sikeresen. Községi átvevőhelyeket létesít a Dél-Magyarországi Tegnap, pénteken, a délutáni órákban katonai gyászszertartást rendeztek Békéscsabán, a vasúti temetőben, az egy évvel ezelőtti füzesgyarmati vasúti szerencsétlenség során elhunytak emlékére, és síremléket avattak. A gyászszertartáson a honvédelmi miniszter képviseletében koszorút helyezett el Patai Endre vezérőrnagy. Rajta kívül ott volt Szász Ferenc nyugalmazott vezérőrnagy is. Beszédet Paluska Pál alezredes mondott, aki kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunytakról. A szertartás végén a díszegység díszlépés- ben vonult el a síremlékek és a gyászolók előtt Fotó: Béla Ottó twwwMMwvmwvwnwtvvvtuwvwwwww Egyre több cigány nő dolgozik Mezőberényben MÉH Vállalat Nagy gondot okoz az egész országban, hogy az egyébként gyorsan fejlődő községek nem rendelkeznek hulladékgyűjtő kapacitással. Egyre több vas- és fémhulladék rontja a faluképet, saz emberek közérzetét. A népgazdaságnak viszont jelentős kára származik abból, ha ezek a hulladékanyagok veszendőbe mennek, mivel az iparban másodnyersanyagokként újra feldolgozhatok. Ezért a Dél-magyarországi MIÉH Vállalat a lakosság igényeinek kielégítésére, s egyúttal a népgazdaság számára értékes hulladékanyagok mentése érdekében, központi helyeken levő községekben, falvakban — a helyi tanácsokkal történő megállapodás alapján — olyan nyilvános gyűjtőhelyeket kíván létesíteni, ahol a lakosság díjtalanul elhelyezheti a tönkrement háztartási felszereléseket, kályhákat, kerékpárokat, s egyéb vas- és fémhulladékokat. Az első ilyen gyűjtőhelyeket már létre is hozták Csongrád megyében. Ásotthalmon, Bács-Riskun megyében pedig Mélykúton. A gyűjtőhelyek gazdája a tanács, oly módon, hogy a Dél-magyarországi MÉH Vállalat az összegyűlt vas- és fémhulladékok átvétele után ezen anyagok ellenértékét a tanácsnak utalja át. Ez az összeg a fejlesztési alapot gyarapítja, így az egyébként kidobásra, szemétre szánt anyagok hasznosítása révén községi célokat valósíthatnak meg, például járdák, utak, óvodák építéséhez járulhatnak hozzá. Ezek a gyűjtőhelyek nemcsak időszakosan, kampányszerűen üzemelnek, hanem folyamatosan a lakosság rendelkezésére állnak. A Dél-magyarországi MÉH Vállalat szegedi központja a közeljövőben felkeresi a helyi tanácsokat azzal a céllal, hogy több ilyen gyűjtőhely létrehozására történjék megállapodás Csongrád, Békés, valamint Bács-Kiskun megyében. Mezőberényben 548 a cigánylakosság száma. Ez az összlakosságnak mintegy 4 százaléka. Munkaképes korú 155 férfi és 146 nő. Ebből állandó munkavállaló 107 férfi és 44 nő. A korábbi évekhez képest jelentősen emelkedett azoknak a nőknek a száma, akik állandó munkavállalók. Ezt bizonyítja az is, hogy jelenleg 6 cigány nő van gyesen. A cigány dolgozók többsége me- zőberényi munkahelyen, kisebb része vidéki munkahelyen dolgozik. Átlagkeresetük a nem cigány dolgozókéval azonos. Döntő többségük megtalálta helyét munkahelyi közösségében. Nem kevés az olyan cigány, aki 15—20 éves munkaviszonynyal rendelkezik. Vannak szocialista brigádtagok és kiváló dolgozók is. A munkavállalók többsége ipari üzemben dolgozik betanított, illetve segédmunkásként. Aki állandó munkaviszonynyal rendelkezik, megfelelő lakáskörülmények között él! A telepek felszámolása a községben 1966-ban kezdődött meg. Az úgynevezett „Párizs”-részi cigánytelepülés teljesen megszűnt. A „London”-nak nevezett település, amely szociális szempontból elfogadhatónak mondható, még létezik. A régi telep megszüntetésével körülbelül 70 család költözött új lakásba. Hátrányos következményekkel jár azonban, hogy egy csoportba telepítették. A községi tanács ezért arra törekszik, hogy a jövőben a cigányok szétszórtan, ne pedig telepszerűen lakjanak. Kulturáltság vonatkozásában igen nagy eltérés van a cigánylakosság között. A felnőttek nagy része nem rendelkezik a legszükségesebb alapműveltséggel sem. Ezért egyik legfőbb tennivaló az igények felkeltése. Fontos a 3—6 éves gyermekek óvodai foglalkoztatása. Egyre nő azoknak a szülőknek a száma, akik 3 éves időtartamra óvodába adják gyermekeiket. Ragaszkodnak a gyermekek napközis ellátásához is. Rosszabb a helyzet az általános iskolákban. A mintegy 1200 tanuló 12 százaléka cigány származású. A két általános iskola és a kisegítő iskola cigánytanulóinak 50 százaléka túlkoros. Kis számban végzik el eredményesen az általános iskolát. A gimnáziumban jelenleg 1 cigánygyermek érettségizik, esti tagozaton ugyancsak 1 cigányfiatal tanul. ; Jól halad Battonyán az ABC-áiuház építése. Az új üzletet a község felszabadulásának 35. ' évfordulójára adják át Fotó: Lónyai László Fejlettségünk — fogyasztásunk (3.) Ösztönzés, jé irányban A magas fokú termelékenységgel — s az új technikai eredmények folyamatos föl- használásával — megvalósuló tömeggyártás lényegesen befolyásolja a fogyasztást, de ha drágán termelünk, akkor drágán vásárolunk. Negyven esztendeje 2,08 pengő volt a mezőgazdasági napszám éves átlaga, ma ennek — jelenlegi vásárlóerőben kifejezett — értéke 35— 36 forint... Elengedhetetlen: gazdasági fejlettségünket — s vele fogyasztásunk alakulását — mindenkor történelmi összefüggésekben kell — kellene — szemlélnünk. Elengedhetetlen annak tudata: a szocialista fogyasztási modell nem egy állapot elérését tűzi ki céljának, hanem egy folyamat fenntartását, váltakozó célokkal. A fogyasztás éppen ezért nem cél, hanem eszköz — „humanizált fogyasztás”, jelöli a szakiroda- lom — a sokoldalú emberi élet kiteljesedéséhez, az egészséges, kulturált, harmonikus életfeltételek folytonos — s magasabb szintet képviselő — újrateremtéséhez. Hosszú évekre visszavezethető tapasztalat: általában nem tervezésünk a hibás, hanem a tervcélok elérésére ösztönző, — ha kell, szorító — szabályozás. Ebből az ellentmondásból fakadnak legtöbbször a felemás folyamatok. Gazdasági fejlettségünkhöz képest például kiterjedt és nagy arányú a társadalmi juttatások — a pénz- és a természetbeni juttatások — köre. A teljes jövedelem 85,9 százaléka származott 1950- ben a munkával összefüggő bevételekből, ez az arány 1960-ban 80,4, 1970-ben 74,5, s számítások szerint jövőre 67,1 százalékra csökken. Napjainkban a munkajövedelmek minden száz forintja mellé 41 forint „jár” pénz- és természetbeni társadalmi juttatás formájában. Nehogy félreértés legyen: nem a kiterjedt társadalmi gondoskodás szükségessége kérdéses, hanem az, hogy ezzel párhuzamosan miért nem voltunk képesek erősíteni a munkajövedelmek ösztönző szerepét, differenciáltságát, miért egyszerűsödött le a többre késztetés a puszta bérnövekedésre?! Szoros kapocs Napi tapasztalatok, tudományos vizsgálatok egyaránt igazolják: szocialista rendszerünkben az emberek nagy fontosságot tulajdonítanak a fogyasztás biztonságának, azaz a betegség idején, az öregkorban stb. élvezett jövedelmeknek. Továbbá: ahhoz, hogy az anyagi ösztönzés megfelelően érvényesülhessen', kellő árukínálat szükséges, máskülönben a pénz csak meghatározott — éppen kapható — árukra váltható át, azaz értéke — kívánatossága — csökken, s vele a nagyobb teljesítményekre való ösztönzés is. A gazdasági fejlettség mai fokán tehát kiemelkedő jelentősége van az áruellátás kiegyensúlyozottságának, illetve a szolgáltatások színvonalának, ezek folyamatos javításának. Ámde az a speciális kettős látásunk nem tartható fenn, hogy termelőként elfoglalt középszerű helyünket jónak véljük, de az ehhez mért fogyasztást nem kielégítőnek érezzük! A középmezőnyben levő termelő semmilyen tekintetben nem rugaszkodhat a fogyasztói élvonalba. Egyetlen, bár sokat mondó tény, hogy a gazdasági fejlődés megkövetelte iránnyal szemben, hazánkban a legutóbbi évtizedben csökkent a távolság a különböző munkakörökben dolgozók munka- jövedelmei között, s ugyanez a folyamat zajlott le az azonos foglalkozású csoportok legmagasabb és legalacsonyabb javadalmazást elérő tagjainál. A korábbival azonos teljesítménnyel is elérhető volt a fogyasztás növeléséhez a többletforint, s ez sok esetben még inkább tágította a szakadékot a jövedelmek és a teljesítmények között. Ne lehessen más Elkerülhetetlenné vált mindezek következtében annak a fölismerésnek az érvényesítése, hogy valaki ne legyen — lehessen — más a fogyasztásban, mint ami a társadalmi munkamegosztásban. Ha kerestnövekményre van szüksége, akkor ennek fejében nyújtson a társadalomnak teljesítménynövekedést, s ráadásul nem akármilyet — például nehezen értékesíthető terméket —, hanem a közösség kijelölte típusok valamelyikét, azt, ami egyszerre jár közös és személyes előnyökkel. A megnőtt életszínvonal — így a nyolcszázezer személy- gépkocsi birtoklása, a hétvégi üdülő, az automata mosógép, a színes televízió, a gázfűtés stb. — új költségfedezetet követel, de mert fogyasztásunk sok eleme előtte jár gazdasági fejlettségünk teremtette lehetőségeinknek, most a kettő közötti egyensúly megbomlásának fölszámolása került a fő helyre. Tény, hogy — Engels szavaival élve — minden egyensúly viszonylagos és időleges, ám ettől még helyreállításának szükségessége nem kisebb. Körülbelül egy évtizede fokozatosan növekszik az ún. szabad rendelkezésű jövedelemhányad felhasználásának szerepe a családok életében. (így jelölik azt a jövedelemrészt, amelyet az ún. kötött kiadásokon túl — lakbér, fűtés, közlekedés, alapétkezés stb. — a család tetszése szerinti célokra költ.) Ez napjainkban a személyes jövedelmek 30—40 százaléka között váltakozik családtípusonként, de az alacsony jövedelmű háztartásoknál nem több 10—20 százaléknál. Nem ennek korlátozása, hanem ésszerűbb kiadásának szorgalmazása a célok egyike, a másik cél pedig az, hogy ezt a jövedelemrészt elsősorban — a mainál sokkal jobban differenciált, valóságos teljesítményekhez igazodó munkajövedelmek gyarapítsák. Lázár Gábor (Vége) Megyei közúti információ Békés megye országos köz- úthálózatán folyamatban levő munkák, szabályozások: Békéscsabán a Szarvasi út, Jókai út és Rákóczi út közötti szakaszán csatornaépítési munkák kezdődnek. Ezen útszakaszon a forgalmi sáv leszűkül, ezért sebességkorlátozás és előzési tilalom lesz érvényben. Kérjük a járművezetőket, hogy ezen nagyforgalmi útszakaszt kerüljék el az építés időtartama alatt. A gyulavári Fe- kete-Körös-hídon félpályás útlezárással burkolatfelújítási munkák kezdődnek július 23-án. A szakaszon sebesség- korlátozás és előzési tilalom lesz érvényben.
