Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-21 / 169. szám
o 1979. július 21., szombat ISHilUKfiTti A vasalás egyúttal elsődleges minőségi ellenőrzés is a szabók szövetkezetében Fotó: Martin Gábor Nők a munkáról és a családról Az egyik termék, az énd- rődi Adidas-melegítők készítőjének — a szabó szövetkezet kollektívájának — jó munkáját fémjelzi. Az EN- Cl-cipő pedig minőségével, fazonjával vívott ki széles nemzetközi elismerést. A két üzemben dolgozik az endrő- di nők többsége. — Az elmúlt években igen sok szövetkezet, így mi is bérmunkákra rendezkedtünk be — mondta Szabó Béláné, a szövetkezet nőbizottságának elnöke. Nálunk a dolgozók 90 százaléka nő s ugyanennyi százalékban gyártunk termékeket bérmunkában. Két cégnek dolgozunk: az igen híres Adidas és a francia Weil cégnek. Az utóbbi években jutottunk el oda, hogy korszerű gépeket szerelhettünk fel, melyeken igen jó teljesítményt érnek el a dolgozók. A fiatal szakmunkások között igen sokan havi 4 ezer fórintot is keresnek. — Ügy tudjuk, hamarosan elkészül az üzemi konyha? — Hamarosan szeretnénk beindítani, ahol majd Timár Józsefné főzi dolgozóinknak a kosztot. Felmérések alapján több mint 150-en ebédelnének itt. Eddig ugyanis az ÁFÉSZ konyhájára jártunk enni. A konyha üzemeléséhez már csak a gáz bekötése hiányzik. Az üzemben tett látogatáskor sok minden szóba került. Szükség lenne lenne az üzemekben, a meóban gumiszőnyegre, a meleg vasalóknál kismamacipőkre. A nőbizottság vezetője elmondta, hogy nemrég valósítottak meg a szövetkezetben beruházást, s nemigen van mód további fejlesztésre. Persze, igen sokat tesznek a kiváló termelési eredmények eléréséért a szocialista brigádok, köztük a Martos Flóra és az Ady Endre brigád, amelyek ez évben, illetve tavaly is a szövetkezet kiváló brigádja címet érték el. — Van egy négyszeres aranyérmes brigádunk, amely mindig elsőként jelentkezik, ha többletmunkát kell vállalni, ugyanúgy első, ha a község életéről van szó. Az egyik ifjúsági szocialista brigád rendszeresen látogatja a község egyik idős lakóját, akinek lakásába nemrég vezették be a villanyt. Hasonló történésekről számolt be Varga Imréné, az ENCI nőbizottságának elnöke. Az ő gondjuk már megoszlik, hiszen kooperációban Battonyán, Orosházán, Kamuion, Szigetváron folytatnak bérmunkát, felsőrészkészítést, Medgyesegyházán pedig önálló üzem működik. Nemcsak a nőbizottság, hanem a szövetkezet gondja is, hogy a szakmunkásképzés több évig szünetelt, s ezért kevés a szakmunkás. Gyeb- nár Jánosné, aki több mint 10 éve dolgozik az üzemben, havonta átlagosan 2300 forintot keres, mint betanított munkás. A szövetkezet vezetősége a nőbizottsággal közös intézkedése alapján autóbusszal szálíttatja a dolgozókat, hiszen Dévaványáról, Gyoméról, Endrédről járnak a szalagok mellé dolgozni. Oly módon is segítik a dolgozókat, hogy 3 évi munkaviszony után 30 ezer forint kamatmentes kölcsönt kapnak lakásvásárláshoz. Így — többek között — 68 család lakik a szövetkezettel szemben levő „kislakótelepen”. Ebben a szövetkezetben is sikerült megvalósítani, hogy kismamaszalag is működjön. Ezért Soczó Lajosné is tudott munkát vállalni, aki 3 gyermeket nevel férjével egy szoba- konyhás lakásban. A községi tanács segítségükre sietett és hamarosan kétszobás lakáshoz juttatja a nagycsaládot. — A gyerekek jól tanulnak — mesélte az anyuka — mindegyikük négyesen felüli eredménnyel zárta az évet. A legnagyobb lányom óvónőképzőbe készül. A férjem? ö állatgondozó, sajnos igen keveset tud velünk lenni, a gyerekek nevelésében viszont sokat segít. Mire hazamegyek, tiszta a lakás, nekem a vacsorafőzésre van csak gondom. Kajó Gáborné a szalag művezető-helyettese elmondta: igen nehéz úgy szervezni a munkát, hogy sok a beteges gyermek, de néha nem is ez a legnagyc^>b baj. — Némelyik munkásnak szólni kell, hogy dolgozzon. Az endrődi tapasztalatok arra a következtetésre késztetnek, hogy sokkal nagyobb követelményeket kell támasztani a munkásokkal és a termeléssel szemben. Jobban meg kell becsülni azokat, akik tudásuk legjavát adják, elmarasztalni viszont azokat, akik nem teszik ugyanezt.- Számadó Julianna Milliárdok a társadalombiztosításra Interjú dr. Pankotai István megyei igazgatóval i Társadalmunk sokoldalúan gondoskodik a munkából kiöregedett, idős emberekről, a betegekről, s jelentős összeget költ a családok támogatására. Társadalombiztosítási rendszerünk a felszabadulás óta nagy fejlődésen ment át, s a gazdasági előrehaladással összhangban társadalmi méretű gondoskodássá, szocialista államunk egyik alapvető intézményévé vált. Erről a széles körű gondoskodásról beszélgettünk dr. Pankotai Istvánnal, a Társadalombiztosítás Békés megyei Igazgatóságának vezetőjével. Többek között arra kértünk választ, hogy miként tevékenykednék az üzemi társadalombiztosítási tanácsok, hogyan alakul megyénkben a betegségi, anyasági ellátás és miként intézik a nyugdíjigényeket. — A társadalombiztosítási kiadások megyénkben évente több mint 2 milliárd 153 millió forintot tesznek ki. Az egy dolgozóra jutó társadalombiztosítási kiadás az országos 11 ezer 908 forinttal szemben megyénkben 10 ezer 304 forint. Államunk ezekhez a kiadásokhoz mintegy 28 százalékkal járul hozzá. A legnagyobb hányadot a nyugdíj és a családi pótlék képezi. Megyénkben 203 ipari, 30 ipari szövetkezeti és 41 mezőgazdasági szövetkezeti kifizetőhely működik. Ezeknek jelentős része 1978 szeptemberétől szerveződött. A mezőgazdasági szövetkezetek közül 29-ben a múlt évben szervezték meg a társadalombiztosítási kifizető helyeket. Ugyanakkor 203 társadalombiztosítási tanács rendszeresen figyelemmel kíséri az üzemi kifizetőhelyek munkáját. Ellátja a jogorvoslati feladatokat, irányítja és ellenőrzi az albizottságok ténykedését. Jelenleg 148 ellenőrző albizottság működik. Az albizottságok tagjai nagy hozzáértéssel teljesítik a feladatokat. A segélyezési albizottságok határozataikat nem szóban, hanem írásban közük a kérelmezőkkel. A társadalombiztosítási tanácsokba csaknem ezer szakszervezeti aktívát vontak be. A megyei igazgatóság egyik főfeladatának tekinti az aktívák továbbképzését. Ebben szorosan együttműködik a Szakszervezetek Megyei Tanácsával. — Milyen korszerűsítés történt a nyugdíj-előkészítésnél? — Jelenleg megyénkben 257 vállalatnál és szövetkezetnél foglalkoznak nyugdíj - előkészítéssel. A nyugdíjidő- el ismerési kérelmek zömét — egy évvel a nyugdíj előtt — a munkahelyeken az ügyintézők készítik elő. Ez végeredményben egyszerűsíti és ugyanakkor gyorsítja is az eljárást. Az igazgatóság a szakszervezeti bizottságokkal karöltve arra törekszik, hogy az ügyintézők minél szakszerűbben lássák el ezt a munkát. Ezt a célt szolgálja a továbbképzés is. — Hány nyugdíjas él megyénkben. Hogyan alakult a nyugellátásuk? — A nyugellátások összege a múlt évben is emelkedett. A növekedés mértéke országos szinten 9 százalékot tett ki. Ugyanez a viszonyszám jellemzi a megyei növekedést is. Jelentős szociálpolitikai intézkedése volt a Minisztertanácsnak, hogy a nyugellátások vásárló értékének megóvása érdekében a múlt év január 1-től az emelkedés legkisebb összegét 50 forint helyett 70 forintban határozta meg. Ez az intézkedés csaknem 2 millió nyugdíjast érintett az országban és mintegy 500 millió forintot tett ki. Ez év január 1- től emelték fel a régi és az alacsony összegű nyugdíjakat. Ez az intézkedés 1 millió 300 ezer nyugdíjasra vonatkozott, költségkihatása pedig meghaladta az egymil- liárd 800 ezer forintot. Ez az intézkedés megyénk termelőszövetkezeti nyugdíjasának többségét érintette. A statisztika szerint megyénkben 1976-hoz képest a nyugdíjasok száma 79 ezer 200-ról 83 ezer 100-ra emelkedett. A nyugellátások összege is számottevő emelkedést mutat. A legutóbbi 3 évben egymilli- árd 211 millióról egymilliárd 484 millióra nőtt az az ösz- szeg, melyet megyénkben a nyugdíjasoknak állapítottunk meg. — Hányán részesülnek ösztönző nyugdíjpótlékban? — A nyugdíjkorhatár elérése után a nyugdíjasok nagy táborához képest viszonylag kevesen dolgoznak tovább. A múlt évben számuk 328 volt. Ösztönző nyugdíjpótlék címén egymillió 134 ezer forintot utaltak ki. seknek bizonyultak. Olyan intézkedéseket is foganatosítottunk, melynek során havonta rendszeresen jelzéseket adunk a vállalatoknak, ha táppénzes százalékuk a vártnál magasabb. így kívánjuk elérni azt, hogy a vállalatok nagyobb figyelmet fordítsanak a betegek Ellenőrzésére, a táppénzmegvonásra és indokolt esetben kérjék a rendkívüli felülvizsgálatot. A megye táppénzes helyzete az országoshoz képest a legjobbak között van. — Történt-e változás a családi pótlékra való jogosultság feltételeiben? — A múlt évben a jogosultság feltételeiben és a jogosultak körében változás nem történt. Kedvező azonban, hogy emelkedett a két- és háromgyermekes családok száma. 1976-ban igazgatóságunk 33 665 családnak fizetett családi pótlékot, a múlt évben pedig 36 473-nak. A legnagyobb hányadot a kétgyermekes családok teszik ki. Számuk meghaladja a 19 ezret. Az utóbbi évben különösen a háromgyermekes családok száma emelkedett, mégpedig 3 500-ról 3 800-ra. Évente több mint 310 millió forintot fordítunk családi pótlékra. — Hallhatnánk néhány szót a társadalombirtosítá- sí bizottság tevékenységéről? — A bizottság munkaterv szerint dolgozik. Ülésein rendszeresen foglalkozik az üzemi társadalombiztosítási munka időszerű teendőivel, így különösen a társadalom- biztosítási tanácsok jog- és hatáskörének érvényesülésével, az egészségügyi ellátással, a társadalombiztosítási jogszabályok megtartásával. Ez a bizottság létrehozott különböző szakbizottságokat, melyek a nyugdíjfellebbezé- sékkel és más vitás ügyekkel foglálkoznak. A múlt évben 182 szociális és 1397 gümő- kóros beteg rendkívüli anyagi támogatásával kapcsolatos segélykérelmet bíráltak el. Ennek alapján az igazgatóság mintegy 2 millió forintot utalt ki. A nyugdíjfellebbezési szakbizottság 812 ügyet tárgyalt meg. A vitásügyi bizottság pedig a betegségi ellátással kapcsolatban 18, a családi pótlék igénylésével kapcsolatban pedig 13 ügyben hozott határozatot. — Hogyan intézik a panaszügyeket? Hány esetben került sor bírósági tárgyalásra? Ezért is szocialista a brigád Vékony, alacsony lány Kulcsár Margit. Munkahelye a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat gyulai telepének központja. Itt dolgozik már idestova majdnem két évtizede. Főnöke, Gitye József szerint a pontosság, a megbízhatóság, a lelkiismeretesség példaképe lehetne. Egy évvel ezelőtt súlyos betegség támadta meg a lábát, másfél hónapig nyomta a kórházi ágyat. Amikor hazaengedték, akkor is csak gépkocsival tudott kis albérleti szobájáig jutni. Rettenetesen el volt keseredve. Elég távol lakott munkahelyétől, s azon az útvonalon még busz sem járt. Panaszkodott a főnökének, akinek nagyon hiányzott már Margitka, a kifogástalan munkaerő. — Akkor leültem a helyettesemmel, Szabó Árpival, akinek van gépkocsija, és megkértem, amíg jobb megoldást nem találunk, reggel hozza be a munkahelyére, délután pedig vigye haza. Minden ellenvetés nélkül vállalta. Amikor nem ért rá valamilyen ok miatt, akkor Váradi Jancsi — szintén saját dolgozónk — vállalta a fuvart. Margitka az asztalnál ül, lábai feltámasztva. — Sajnos még most is csak így tudok dolgozni, ha lábaimat pihentetem. Hogy mi a véleményem a brigádról? Hangtalanul sírni kezd, várok néhány pillanatot, amíg folytatni tudja. — Nagyon rendesek... Meg se tudom hálálni nekik. Nem gondoltam volna soha, hogy ennyi emberbaráti érzés lehet bennük. Ismertem én már régóta a Gagarin — szakácsok — és a Radnóti — felszolgálók — brigád minden tagját, s mégis meglepett, hogy milyen szívesen jöttek segíteni. Képzelje el, tavaly szeptember óta az idén júniusig mindennap haza- és beszállítottak a munkahelyemre. Júniusban megkaptam a régen várt lakást. Nem is tudom már hány évtizede lakom albérletben. Képzelheti az örömömet, hogy végre önálló, szép lakáshoz jutottam. Hogy megkapjam, abban is mindenki segített. A vállalattól kaptam 20 ezer forint támogatást — megint sír egy aprócskát —, nagyon jók az emberek. Ha látta volna — és először nevet egy kicsit —, ezek a behemót fiúk hogyan takarítottak, vikszolták a parkettát, meg hurcolták a bútort. A főnököm, meg a helyettese meszelte a lakást, szegényeknek olyan izomlázuk lett a sok létrára való mászkálástól, hogy aztán őket kellett gyógyítgatni. Le is tapétázták nemcsak a szobát, de még a konyhát és a spájzt is. Csuda aranyos emberek. Gyepes Zoltán, a Gagarin Szocialista Brigád vezetője: — Margitka régi dolgozónk már,., hát természetes, hogy segítettünk rajta. Mi csak a költöztetésben vettünk részt, összefogtunk a Radnóti brigáddal, voltunk vagy tízen — nem is kellett volna ennyi ember — és egykettőre, fél délután új helyükre kerültek a bútorok. Gitye József, a Komló vezetője, Margitka főnöke: — Nézze, megmondom úgy, ahogy van, még ha meg is szólnak érte, ez a brigád még együtt nem volt moziban, de ha bármire kérjük őket, mindent elvállalnak. A munkatársai: Nagy Ferenc- né, meg a többiek is mindig megkérdezik: Margó néni, nem kell valami a boltból? És minden további nélkül bevásárolnak, hozzák, ami kell. A két brigádról csak a legjobbakat mondhatom. Jókedvűen csinálták, nem kényszerből, lelkesen. Értelmét látták fáradozásuknak. — Ez a legborzasztóbb, hogy ennyi kedvességet, emberséget meg sem lehet hálálni. Nagyon kérem, ha lehet, írja meg a történetemet, dicsérje meg őket. Ez a legkevesebb, amit tehetek értük. Visszaadták az életkedvemet, az emberekbe vetett hitet. S ami eddig csak frázisnak tűnt előttem, most már meggyőződésem, hogy igaz, ezért is szocialista egy brigád, hogy ilyeneket csinál. B. O. — Mennyit fordítanak megyénkben betegségi és anyasági ellátásra? — Táppénzre megyénkben 1976-ban 143 millió forintot költöttünk, a múlt évben pedig 164 millió forintot. A táppénzes napok száma 2 millió 49 ezerről 2 millió 153 ezerre emelkedett. A terhességi-gyermekágyi, az anyasági és a gyermekgondozási segélyekre kifizetett összeg pedig meghaladta a múlt évben a 200 millió forintot. A táppénz az 1977-es évhez képest 0,2 százalékkal emelkedett. Áz emelkedés egyik oka a gyermekápolási táppénz és a veszélyeztetett terhesség nem mindenkor indokolt igénybevétele. Konkrét felméréseket • folytattunk nőket foglalkoztató üzemekben, intézményekben és megállapítottuk, hogy a terhes anyák közül mintegy 34 százalék veszélyeztetettnek van minősítve. Ez felvet bizonyos torz szemléletet, és orvosi etikai kérdést is, ami ellen intézkedéseket kívánunk tenni. Az év folyamán 14 rendkívüli felülvizsgálatot tartottunk. Ennek során a keresőképtelennek nyilván tartott betegek közül mintegy 32 százalékukat keresőképessé nyilvánítottak, mivel egészsége— A múlt évben az igazgatósághoz 77 érkezett. Többségük nyugellátásra, családi pótlékra és betegségellátásra vonatkozott. Ezek közül 12- nek adtunk helyt, melyből 8 panasz a munkáltató téves adatközléseiből adódott. Minden panaszt kivizsgálunk, és 3 napon belül intézkedünk. A múlt évben a bíróságok megyénkben 225 társadalom- biztosítási ügyet tárgyaltak. Ugyanakkor 22 ezer ügy érkezett az igazgatósághoz. Ehhez képest a vitás ügyek száma elenyésző. A megyei igazgatóság egyre nagyobb gondot fordít a munka jobb minőségére és a hatékonyságra. Igen szoros létszám-és munkanorma alapján dolgozunk. A kis létszámú apparátus több társadalmi aktíva segítségével a csaknem 4 milliárd forintos éves költségvetést 0,3 százalékos ügyviteli költséggel látja el. Ügy gondolom, ez a szám is mutatja, hogy pártunknak ezt az igen jelentős szociálpolitikai célkitűzését csak magas szintű politikai és szakmai felkészültséggel, valamint nagyfokú emberszeretettel lehet ellátni — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát dr. Pankotai István. Serédi János
