Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-18 / 166. szám
o 1979. július 18., szerda A magyar néphadsereg egyik műszaki alakulata vállalta, hogy társadalmi munkában segíti hazánk elsőként felszabadult nagyközségét. Ennek keretében Battonyán a sportkombinát körül feltöltik a földutakat, a Petőfi Termelőszövetkezet központjának közelében pedig parkot alakítanak ki. A munkában önürítésű gépkocsik és nagy teljesítményű földmunkagépek vész- pék részt. A tervek szerint egy hónap alatt mintegy 10 ezer köbméter földet szállítanak, illetve dolgoznak be az utakba a feltöltésre váró területeken Fotó' Bél Ottó '■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a fl Balaton partján Megnyílt a szeghalmi járás úttörő- és ifjúsági tábora Az ünnepélyes megnyitóra érkezett Békés megyeiek elégedetten szemlélik az új üdülőt _ _ .. _ J Foto: Baji Ferenc Vidal Sasson ollója Fejek a búra alatt A megyében egydülálló vállalkozásba kezdett a szeghalmi járás 13 községe, amikor 1977 őszén lerakták Balatonalmádi-Káptalanfüre- den a 100 személyt befogadó járási úttörő- és ifjúsági tábor alapkövét. A létesítmény ünnepélyes megnyitására július 13-án került sor. Az eseményen ott volt Varga István, a szeghalmi járási pártbizottság első titkára, Kutyik Mátyás, a járási hivatal elnöke, Vincze Farkas, a veszprémi járási pártbizottság első titkára, az érdekelt települések tanácsainak a vezetői. Kozák Sándor, Szeghalom nagyközség Tanácsának elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy az Állami Ifjúsági Bizottság és a KISZ KB kezdeményezésére létrehozott tábor a szeghalmi SZÖVÉPÍTÖ és a ME- GYEVILL jó, gyors munkáját dicséri, akik a nemzetközi gyermekév tiszteletére vállalták, hogy még ebben az évben átadják az évente 800 fiatal pihenésére, tanulására szolgáló üdülőt. A 8 faházból, étteremből, konyhából és egyéb szociális létesítményekből álló ifjúsági tábor 7,6 millió forintba került. Ebből 6,1 milliót a járás községei, az ÁIB, a KISZ KB, az Országos Tervhivatal, a megyei rendőr-főkapitányság és a szeghalmi nagyközségi tanács adott. Ezenkívül a KISZ-tagok, a tanácsi dolgozók mintegy másfél millió forint társadalmi munkával járultak hozzá a vállalkozás sikeréhez. Július 15-én vasárnap már megérkeztek az első fecskék: 88 fiú és lány Búcsúról, illetve Okányból. Az üdülő szeptember közepéig lesz nyitva, hiszen itt bonyolítják le a járás úttörő- és KISZ- vezetőinek a továbbképzését is. A női fodrászat külön világ. A lányok, asszonyok szépek, csinosak akarnak lenni, s ezért képesek fél napokat is a tükör előtt, a búra alatt üldögélni. Az ügyes kezű figarók meg tu- píroznak, vágnak, lakkoznak, festenek, szárítanak. A frizuraköltemények tulajdonosai viszont nem mindig elégedettek. Miből táplálkozik a bizalmatlanság? Különösen a nagyobb városokban, községekben az* átmenő vendégeknek egyszerűen nem jut hely a szalonokban, még akkor sem, ha üres az üzlet. Vérmérséklet szerint szép szóval, vagy gorombán közlök a pácienssel, hogy nem tudják vállalni a munkát. így bánnak a gyereklányokkal is, ugyanakkor az árak alkalmazása körül sincs minden rendben. Hölgyek panaszolták: a szőkítésért az egyik műszakban 80, a másikban 100 forintot fizetnek. Benn a bárány, kinn a farkas A kívülrekedték természetesen dühöngenek, mert többnyire a megye kisebb településeiről jönnek, ahol nemhogy női, de még férfi- fodrászat sincs. Aztán olyanok is akadnak szép számmal, akik nem mindennapos vendégek, csupán havonként hozatják rendbe a frizurájukat. Ennek ellenére a fodrászatok többségében bevezették a lajstromozást. A rádió éá a mosógép javításához hasonlóan előjegyzik a „fejeket”: órára, percre pontosan. Jószerivel mással szóba sem állnak, dolgoznak, mint a megszállottak. Tehetik, hiszen erre legális lehetőségük van, az üzleti szabályzat nem tiltja e magatartást. A baj ott kezdődik, amikor a „saját vendég” kiszolgálása után fogják magukat és jóval a zárás előtt hazamennek. Hangsúlyozom, a leírtak nem általánosak, de az érdekeltek bevallása szerint is a fodrászok fele ilyen. Egyszerűen arról van szó: hónapokra előre bebiztosítják magukat. Van, aki műszakkezdés előtt egy órával odarendel 8 —10 hölgyet, a pontosan érkezők pedig máris fordulhatnak kifelé az ajtón. Kevesen törekszenek az „idegen” vendégek felkarolására, holott módjuk lenne rá. Még akkor is, ha mondjuk 5-6 páciensük van. Képzeljük el: 3 fej szárad, közben egynek- egynek befestette, becsavarta a haját és a hatodikon dolgozik. Persze, erre nem mindenki képes, csak a legjobbak. Gedeon bácsi és társai Például Gedeon bácsi, a slágerhős, a nők bálványa, akit mindenki szeret, megteheti. De léteznek-e manapság ilyen szakemberek? A gyakorlat azt mutatja, hogy igen. A statisztikai adatok szerint a női fodrászoknak havonta 3—15 ezer forintot ér a munkájuk. Ez már önmagában is minősíti őket. Többen országos versenyeket nyernek, eképpen öregbítik hírnevüket. Ha ismét a számokra hagyatkozunk, kijelenthetjük: mintegy 5—10 százalék az úgynevezett jobb fodrász, akinek a tudását nem kizárólag a szakmában eltöltött évek határozzák meg, hanem a divathoz való alkalmazkodás, a rátermettség, az udvariasság. Csakhogy az ilyen Ferik és Klárik sokkal kevesebben vannak, mint a szerényebb tudású Józsik és Icuk. Az is igaz, akárhogyan kapálózunk ellene, az előjegyzés világ- jelenség. Nálunk a fővárosból indult el hódító útjára, bekebelezve az olykor még a folyóvizet is nélkülöző, elhanyagolt vidéki üzleteket. A szellem annyira eluralkodott, hogy a gyengébb képességű fodrászok is gyakran kijelentik: nem az én vendégem. Érthetetlen ez, annál is inkább, mivel a jelenlegi bérrendszer több munkára ösztönöz. A bevétel minden 100 forintjából 32 forintot a fodrászok kapnak, a műszakpótlék pedig ennek a 20 százaléka. És akkor még nem beszéltünk a borravalóról, amely egyáltalán nem elhanyagolható. Azt is ki kell mondani: az üzlet- és műszakvezetőfcnek nincs sok tekintélyük, amiről nemcsak ők tehetnek. Minden beosztott után megkapják az 50 forintot, elszámolnak a bevétellel, ami semmire sem ösztönöz. Alig van olyan vezető, aki szervezi a munkát, egyáltalán él a kezébe adott lehetőséggel. Ezen mindenképpen szükséges változtatni. Megvágni a vendéget? Senki sem vitatja: a női fodrászok sokat dolgoznak, minden elismerést megérdemelnek. A szakma is visz- szakapta az őt megillető rangját. Sok évi stagnálás után van elegendő munkaerő. Ennek ellenére nem kevés gonddal küszködnek. A megyei szolgáltató és termelőszövetkezetnek — a férfifodrászattal együtt — 320 egysége van. Az árbevétel tavaly mindössze 20 millió forintot tett ki, amelynek 50 százalékát munkabérként kifizették. Az 5 évre jutó 2 millió forint fejlesztés eltörpül az igények mögött. Az 1968—64-es árrendezést meglehetősen későn, az elmúlt évben, követte az újabb. Indokolt volt ez, hiszen Vidal Sasson olyan örökséget hagyott a fodrászokra, amely a szép formán, stíluson kívül nagyobb erőkifejtést követel. A borotvát felváltotta az olló, így egy-egy nő szépítése egyre több időbe kerül. Az árak alkalmazása azonban nem mindig egyértelmű. Ezért is kaphatott táptalajt az a nézet, miszerint gyakran megvágják a vendéget. No, nem borotvával, ollóval, hanem rossz számolással. Az árjegyzékeket minden üzletben jól látható helyen kell elhelyezni, s kötelező a szolgáltatás várható összegét is közölni. Mindezeket többé-kevésbé megtartják, de a pénzkezelést meghatározza a szabadkasszás rendszer. Az említett szövetkezetnek egyetlen szoros elszámolású üzlete van a megyében, a többi gebines. A számlán — ahol adnak — csak a végösszeget tüntetik fel. Nehezíti a helyzetet, hogy az alapárhoz nagyon sok egyéb szolgáltatás járul. A- berakás például 9 forint,- de mosással, fixírozással, vágással, hajkenéssel 35—42 forintba kerül, s az sem mindegy: külföldi, vagy hazai anyagot használnak-e fel. Rz ellenőrzés buktáiéi Ugyancsak kacifántos a szőkítés ára is. A hagyományos hidrogénezést a gyakorlatban nem alkalmazzák (az árát viszont igen), inkább festési módszerrel dolgoznak. Az alapösszeg három műveletből tevődik ösz- sze, ehhez jönnek még a különböző apróságok, s a vendég akár 113 forintot is otthagyhat. Vagy itt van a hajvágás. A borotválással kombinált sassonért általában 14 forintot számolnak, holott ilyen tétel egyáltalán nem szerepel az árjegyzékben. Erre föl — mit is tehetnek a fodrászok — a sima hajvágás dupláját kérik a hölgyektől. Egyébként a női fodrászatban 6-7 tevékenységet kivéve maximált árakat alkalmaznak, a többi szabad árformába tartozik. Éppen ezért minden megyében, szövetkezetnél más-más ezeknek a szolgáltatásoknak az értéke. Több mint 10 éve azt sem veszik figyelembe, hogy milyen az üdét felszereltsége, a kiszolgálás színvonala. Nem ártana ezt — a többiekkel együtt — újra felülvizsgálni. Az ok egyszerű: az áraknak itt is igazodniuk kell a valósághoz. A visszásságok megszüntetésének hatékony módja az ellenőrzés. A szövetkezet felügyelő bizottsága vizsgálódik ugyan, de ritkán jut el a megye majdnem félezer üzletébe. A helyi szakigazgatási szervek nem ellenőrizhetik a szolgáltatóegységeket, csak a megyei tanács ipari osztálya. Itt is az a bökkenő, hogy mindössze ketten vannak erre a munkára, a társadalmi aktívák pedig nem szívesen foglalkoznak a fodrászatok ellenőrzésével. A gátlásokat pedig le kell vetkőzni, mindannyiunk érdekében. Seres Sándor Ügyességi halfogóverseny Békésszentandráson Már július 14-én (szombaton) megérkeztek a vendégek Békésszentandrásxa, a Tégla- és Cserépipari Tröszt és a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szakszervezeti bizottsága által rendezett országos ügyességi halfogóversenyre. Másnap, július 15-én reggel 5 óra 20 perckor a Kákafoki holtág új közúti hídja melletti partrészen kezdődött a felkészülés. Tíz csapat 3-3 tagja állt rajthoz. A verseny 6 óra 10 perckor kezdődött, és 10 óra 30 perckor ért véget. A mérlegelésnél derült ki, hogy — ahogy tréfásan mondták: a hazai pálya előnyeit élvezve — a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat csapata érte el a legjobb eredményt. Második a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat, harmadik az épületkerámia-ipari vállalat lett. Az egyéni versenyben is békéscsabai szerezte meg a győzelmet Murzsicz András személyében, aki a legtöbb halat is fogta. A legnagyobb hal Varga Istvánnak, az épületkerámia-ipari vállalat versenyzőjének horgára került, a legeredményesebb női versenyző pedig Bibók Sándorné, a tröszt dolgozója lett. A díjakat Andrasovszki György vezérigazgató, Harangozó József, a tröszt szb- titkára és Gulyás György, a MOHOSZ Békés megyei intéző bizottságának a titkára adta át a győzteseknek. Egyúttal elismeréssel szóltak a verseny kitűnő megszervezéséről. Vonatkozott pedig ez elsősorban a szakszervezeti bizottságra, továbbá Nemes Lászlóra, a Békéscsabai Téglagyárak Horgász Egyesületének titkárára, valamint a rendezőgárdára és a közreműködő Kákafoki Horgász Egyesület több tagjára, különösen pedig Moravcsik József elnökre, valamint a Bé- késszentadrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet A győztesek Fotó: Adamik Tiborné Kulich Gyula Szocialista Brigádjára. A Kákafoki HE 10 tagja vállalta a versenybíró szerepét, három tagja pedig a szép számú vendégsereg részére a főzést. Szombaton vacsorára birkapörköltet, vasárnap ebédre (80 kiló halból) halászlét, valamint túrós csuszát készítettek. A felszolgáló — Mindszenti Varga Imréné irányításával — öt csinos asszony és leány volt a Kulich Gyula-brigádból. Juhász Ottó, a SZOT titkára, aki szintén megjelent a versenyen, ugyancsak elismerően nyilatkozott a jó szervezésről, és kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy bizonyára szép emlékekkel térnek haza az ország minden részéből ösz- szesereglett vendégek. A Kulich Gyula Szocialista Brigád naplójába néhány köszönő sort is bejegyzett. Bibók Sándorné búcsúzáskor kijelentette, hogy a rendezés nagyon jó volt, a környezet pedig bámulatosan szép. Még a Velencei tónál (ahol rendszerint horgászik) is jobban tetszett neki. A tröszt ügyességi halfogóversenyét jövőre Szolnok megyében tartják. Pásztor Béla
