Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-14 / 163. szám

1979. július 14., szombat Sok századik hektár búzát vágja ez a két nagy teljesítményű, lengyel Bison Gigant gabo­nakombájn, melyet ebben az évben vásárolt a szeghalmi Sárréti Tsz. így összesen 20 kombájnnal láttak hozzá az aratáshoz, s ha az idő engedi, húszadika körül be is fejezik a kalászosok betakarítását Fotó: Veress Erzsi Energia-együttműködés A KGST-országok ipari­gazdasági együttműködésé­ben kitüntetett helyet foglal el az energiagazdálkodás összehangolása. Az együtt­működés kezdete az ötvenes évekre nyúlik vissza, ami­kor is felismerték, hogy az energiaellátás a népgazda­ság fejlesztésének alapvető kérdése. Hazánkban is az elmúlt évtizedekben az ipa­ri beruházások harmadát-ne- gyedét fordították új ener­getikai létesítmények épí­tésére. Minden tervciklusban felépült egy-egy erőmű, vagy olajfinomító, bővült a táv­vezetékrendszer, korszerűsí­tették az elosztóhálózatot. Mindig is a legdrágábbak az energetikai beruházások voltak. Felismerték, hogy csak a nemzetközi együtt­működés széles körű kiépíté­se oldhatja meg a problé­mákat. Ezen belül központi helyet foglalt el a Szovjet­unióval való kapcsolatok ki­építése, hiszen a Szovjetunió rendelkezik az energiahordo­zók hatalmas készleteivel, és a szovjet energetikai ágazat magas színvonalon áll. Ener­getikai termékekből — nyersolajból, szénből, koksz­ból — a Szovjetunió ebben az évtizedben jelentősen növelte exportját a KGST- országokba. Ez időszakban csaknem ötszörösére növek­szik a szovjet villamosener- gia-export is. Jelenleg a KGST-országok olaj- és olaj­termékimportjának 90 szá­zalékát a Szovjetunió fede­zi, villamos energiából ez az arány 75 százalékos, föld­gázból pedig a tagországok importigényeit szinte telje­sen a Szovjetunió elégíti ki. Jelenleg határozott törek­vés figyelhető meg a KGST- országok energiaszerkezeté­nek megváltoztatására. Az évtized végéig például a leggyorsabban a szovjet vil- lamosenergia-export növek­szik. 1975-ben határozott úgy a KGST XXIX. ülésszaka, hogy több területen célprog­ramokat dolgozzanak ki, ezek közül kiemelkedő he­lyen szerepel az energetikai célprogram. A távlati ener­getikai együttműködés ter­vét mindenekelőtt a sokol­dalúság jellemzi. A növekvő szükségletek kielégítésében, az import biztosítása mellett fontos szerepet játszik az ésszerű energiafelhasználás és a meglevő energiaforrások fokozott kiaknázása. De a program széles körű közös fejlesztési munkát is előirá­nyoz, melynek célja egyrészt a nyersanyag-feldolgozási technológiák, az energetikai berendezések korszerűsítése, másrészt a meglevő forrá­sok ésszerűbb felhasználá­sa. Az energiafelhasználási szerkezet megváltoztatásá­nak jegyében széles körű atomerőmű-építési terv szü­letett, amelyet a tagorszá­gok atomerőmű-gépgyártási szakosodása alapoz meg. Állandó foglalkoztatásra törekszik a békéssámsoni Előre Tsz A megye határán, váro­soktól távol fekvő Békés- sámsonban nagy gond a la­kosság helyben való állandó foglalkoztatása. Az Előre Tsz-ben a nőknek és a fér­fiaknak egyaránt adódik holt szezon. A szövetkezet vezetősége az állandó fog­lalkoztatásra törekszik, ezért kooperációval, kevés ráfor­dítással melléküzemeket hoz létre. Elavult, régi, szerfás óla­kat alakítottak át gyöngyös, A villamos járművek fej­lesztése terén jelentős előre­haladás történt 1978-ban az Egyesült Államokban. Négy nagy gépkocsigyár, a Gene­ral Motors, a Ford, a Chrys­ler és az American Motors közös fejlesztési programot dolgozott ki, nyolc akkumu­látorgyár részvételével. Ame­rikai kutatóintézetekből újabban kikerült villamos­autó típusok 40—220 amper­órás akkumulátorral 90—150 km távolságot tudnak meg­tenni, 70—93 km/óra maxi­mális sebességgel. A 680 kg súlyú akkumulátorok 2,5- ször több energiát tárolnak a hagyományosokhoz viszo­nyítva. A környezetvédelmi szempontból előnyös villa­mos járművek (csendesek, nem szennyezik a levegőt), csirke és pecsenyeliba ne­velésére. A Gyulai Vízgépé­szeti Vállalattal együttmű­ködve segédmunkásokból, traktorosokból 44 lakatost, hegesztőt és egyéb szakmun­kást képeznek. A vállalat ré­szére alkatrészeket gyárta­nak Békéssámsonban. A vállalat garantálja a nyere­séget, a szövetkezet pedig jó szakmunkásokat ad a terme­léshez. A nők részére ugyan­csak létrehozzák még ebben könnyen kezelhetők és keve­sebb karbantartást igényel­nek. Szintén a környezetvédel­mi szempontok vezérelték az amerikai Boeing repülőgép- gyárat a zajtalan QSRA tí­pus kifejlesztése során. Egy kísérleti program keretén belül a NASA-mémökök közreműködésével a Buffa­lo típus továbbfejlesztett, de csendes változata a QSRA. A gép zajkeltése egytizede a forgalomban levő sugár- hajtású gépekhez viszonyít­va. Starthossza 400 méter és leszállása is rövid pályát igényel Coanda típusú fék­szárnyai jóvoltából. Szárny- fesztávolsága 22,4 méter. Négy Lycoming YF 102 tí­pusú hajtóművének tolóere­je egyenként 3400 kp. az esztendőben a mellék­üzemi tevékenységet, hogy az év minden szakában meg­felelő keresethez jussanak. Sárgadinnye Szeghalom zöldség- gyü­mölccsel való ellátása jó­részt a háztáji kistermelőkre hárul, de hasonló mértékben kiveszi részét ebből a Sár­réti Termelőszövetkezet is. Huszonhárom hektáros ker­tészeti telepének java gyü­mölcsös, mintegy 8 hektáron szántóföldi zöldséget ter­mesztenek, s fóliatelepük nagysága is eléri a két hek­tárt. Természetesen elsőrendű feladatuk a község zöldség- gyümölcsellátásának bizto­sítása. Ehhez négy boltot üzemeltetnek, mi több, a saját üzemi konyhájukat is a tsz földterületén megtermelt növényféleségekkel látják el. Ezzel együttvéve megoldot­ták nődolgozóik folyamatos foglalkoztatását, ily módon ma már 40 asszony tevé­kenykedik kertészetükben. Az idei év első napjaiban létesült a fóliatelepük, ame­lyet csaknem 200 ezer forint költséggel építettek meg. Gyorsaságukat jellemzi, hogy már április 24-én készárut produkáltak a fólia alól. Mintegy 1Q0 négyzetméteres területen — ugyancsak a fólia alatt — kísérleti jel­leggel hajtatott sárgadiny- nyét termesztenek, amely napjainkban folyamatosan érik. Csendes járművek Termelékenyebb a munka, kevesebb a baleset . Az Orosházi Üveggyárban tavalyelőtt 62, tavaly 57, az idén pedig 51 üzemi baleset fordult elő az első félévben. A kiesett munkanapok szá­ma — ugyancsak az első félévi helyzetek alapján — sorrendben így következett egymás után: 1422, 1311, 1246. A javulás a számokból jól érzékelhető. Szükséges azon­ban megjegyezni, hogy a ter­melés évről évre mintegy 10 százalékkal nőtt, a létszám viszont átlagosan 3 százalék­kal csökkent. Ebből olyan következtetés vonható le, hogy a termelékenység nö­velését szolgáló fejlesztések egyúttal a munka biztosá- gosságát is elősegítették. Sokat javult az egyes üzemrészek világítása, téli fűtése, jobbak az egyéni vé­dőeszközök, amelyek közül néhányat a gyárban kísérle­teztek, illetve fejlesztettek ki. Mindezekben jelentős sze­repe volt és van a munkavé­delmi csoportnak, amelynek Szederháti István a vezetője, ö a további tennivalókról így beszél: — Még több és jobb anyag- mozgató eszközre, berende­zésre van szükség. Xm min­dennek az alapja természe­tesen a jól képzett, a fe­gyelmezett, a munkában ösz- szeszokott törzsgárda. A szakmai képzettség meg­szerzéséhez és fejlesztéséhez szinte kínálja a lehetősége­ket a gyár. Tanulhat a se­gédmunkás, a szakmunkás, a technikus, a mérnök. Egy azonban mindenki részére kötelező: a munkavédelmi oktatás. Erre audiovizuális berendezésekkel ellátott kü­lön oktatóterem áll rendel­kezésre. Ha egyszer megbillen... A készáru- és göngyöleg­üzemnek ,71 dolgozója van. Üzemvezető Dér János, aki jóleső érzéssel mondja: — Nálunk szerencsére más­fél év óta nem fordult elő baleset. — A szerencsén múlt? — kérdezem. — Talán a szerencsén is, de még inkább azon, hogy a dolgozók javarészt törzsgár­datagok, értenek ahhoz, amit csinálnak és fegyelmezett emberek. Sokat adnak arra, hogy rend, tisztaság legyen a környezetükben, amit egyébként a szocialista bri­gádok magukra nézve köte­lezőnek is tartanak. Huszár József bálás üveg vagonba rakó. Emelővillás targoncával és kézi hidrau­likus kocsival dolgozik. Egy-egy üvegbála 400—600 kiló. Nem csekélység. Ha az egyszer megbillen... — Nem fél? — kérdezem Huszár Józseftől. — Nem. Régebben egyszer- kétszer felborult, azóta na­gyon figyelek és óvatos va­gyok. Kiss József né üvegátcso­magoló és tálcaragasztó. A hibás csomagolást javítja ki. Hogy veszélyes-e a munka­helye, nem tudom, csak azt látom, hogy gépkocsik, ka­mionok, targoncák kanya­rognak körülöttünk, az épü­let előtt pedig vagonsor áll. — Nyugodtan dolgozik? — Igen. Valamennyien megszoktuk, hogy vigyáz­zunk egymásra. Ha csak egy csöppnyi veszélyt látunk, azonnal közbelépünk. Tud­juk, hogy mindenkit várnak otthon. Nekem is családom, egy kisfiam és egy kislá­nyom van. Tilos ittasan dolgozni A III-as gyáregység forgá­csolóüzemében — két mű­szakban — 50-en dolgoznak, mégpedig többségben eszter­gályosok és vannak még ma­rósok, gyalusok, köszörűsök. Két év óta senkit nem ért baleset, csak az idén szen­vedett az egyik dolgozó ki­sebb zúzódást, ami néhány napi kezelés után gyógyult. Az üzem munkavédelmi helyzete tehát dicséretre méltó. Benkő Péter üzemve­zető a balesetek megelőzése szempontjából elsőrendű fon­tosságúnak tartja a gépek állapotát, ami — véleménye szerint — igen jó. Mint ami­lyen a dolgozók képzettsége és a fegyelme is. Ez utóbbi­ról így nyilatkozik: — Mindenki tudja, hogy az előírt egyéni védőeszkö­zök használata kötelező, ami alól felmentés nincs. És ter­mészetesen tilos ittasan dol­gozni. Egy-két alkalommal előfordult, hogy valaki ivott munkakezdés előtt, amit az •alkoholszonda kimutatott. Be sem tehette a lábát a mű­helybe. Viselnie kellett érte az igazolatlan mulasztással járó következményeket. Kruzslitz Zoltán marós 15 éve dolgozik a gyárban, még­pedig balesetmentesen. Ta­valy — eredményes munká­ja alapján — kiváló dolgozó lett Erről így beszél: — Ahhoz, hogy sikeresen dolgozzunk, megfelelő kö­rülmények is kellenek. Fon­tos például a gép karbantar­tása, a környezet tisztasága, rendje, hogy jó legyen az ember közérzete — állapítja meg és helyesli, hogy Benkő Péter senkinek semmilyen fegyelmezetlenséget nem néz el. Gyakorlat teszi a mestert A legtöbb baleset a II-es gyáregységben, a húzott sík­üveggyárban fordul elő. — Oka? — kérdezem Far­kas Jánostól, a gyáregység termelési osztályának a ve­zetőjétől. — Itt a több száz fokos üveg azbeszthengerek közt felfelé halad. Ha megpattan, a forró üvegcserepek po­tyognak vissza és kiperdül­nek a gépszekrények ajta­ján. .. De még inkább bal­esetveszélyes a IV. emelet, a 21 méteres szint, ahol mé­retre vágják, osztályozzák és állványra vagy ládába rak­ják az üvegtáblákat. — Milyen vastagok az üve­gek? — Három és tíz milliméter közötti vastagságúak. Ezek­ből edzéssel állítják elő az Ikarusz autóbuszok oldal- és hátsó ablakait, ezekből készülnek a kirakatok és a Hungaropan hőszigetelő üve­gek. A IV. emeleten a forró üvegtől átmelegszik a leve­gő, fárasztó a munka. Meg­állás azonban nincs, mert folyamatosan jön fel az üveg. öt évig, a kemence újabb nagyjavításáig. — Egyszer — emlékszik vissza Mihalik Ferenc széle- ző csoportvezető — a kettes gépről vettem le az üveget. Szabályosan dolgoztam, lati­cel tenyér-, bőr érvédővel és bőrköténnyel. A tábla re­pedt volt, az alsó része le­pattant, s az elég súlyos üvegdarab éllel a sípcson­tomra esett. Alaposan meg­sérültem. Egy hétig táppén­zes voltam. — Hogyan lehet megelőzni a balesetet? — Óvatosnak kell lenni. Az üveg törik, éles a széle. Ütődésnél szilánkokra pat­tan. Persze gyakorlat teszi a mestert. Nem utolsósorban fontos a rend, a tisztaság, a fegyelem — mondja Mihalik Ferenc. ♦ Az Orosházi Üveggyárban a termelés fejlesztésével egy­úttal a biztonságosabb mun­kát is törekednek elősegíte­ni. örvendetes a balesetek és a kiesett munkanapok számának a csökkenése, amit a szakmai és az álta­lános műveltség növelésével, a fegyelem és a rend továb­bi erősítésével bizonyára még fokozni lehet. De az eddig elért eredmény is elismerés­re méltó. Pásztor Béla Lassan leszedhető az érett sárgadinnye a fólia alatti kerté­szetben. Az tsz elsősorban a község ellátását biztosítja 23 hektáros zöldség-gyümölcsös területéről

Next

/
Thumbnails
Contents