Békés Megyei Népújság, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-13 / 162. szám
1979. július 13., péntek Mit mondanak a számok művelődési házainkról? Gyorsmérleg: Jól sikerült az UNESCO Beszélgetés a Békési Műhely legújabb számáról diáktábor Szabadkígyóson A Megyei Művelődési Központ évek óta törekszik a művelődési házak munkájának elemzésére, értékelésére. Néhány éve az Információs szolgálat című kiadványban közre is adták kutatásaik eredményét, s ezt \ példa, de a népművelők hatékonyságát nagyon is befolyásolják ezek az adatok. Vitathatatlanul a kiscsoportoké a jövő a közművelődésben, a következő nagy témakör tehát az övék. Legalább öt esztendeje annak, A gyulai művelődési központ képzőművészeti szakkörében haszonnal forgatták a népművelők. Mostanában jelentős elemző munkát sejtető kötet került a művelődéssel foglalkozók asztalára Békési Műhely címen. A kiadást ismét a Megyei Művelődési Központ gondozta és segítette elő, az anyagot Pál Mik- lósné állította össze és szerkesztette. A feleslegesen sok statisztika gyártásának ellenségei vagyunk, de Békés megye művelődési otthonainak most megjelent adatai rendkívül elgondolkoztatóak, és változtatásra ösztönzőek. Hogyan gyűltek össze ezek az ismeretek és milyen tanulságokkal szolgálnak? — erről beszélgettünk a kiadvány szerkesztőjével : — Nem fárasztottuk újabb statisztikai űrlapok kitöltésével a művelődési házak igazgatóit. Minden évben úgy is elküldik legjellemzőbb adataikat a tanácsok művelődésügyi osztályára. Általában járásonként feldolgozzák, ismerik ezeket, de megyei szinten még nem végezhetünk ilyen jellegű összehasonlítást. A megyei tanácshoz beérkezett adatok alapján készült el a kiadványunk. Hogy mennyire pontatlanok, vagy csalósak ezek a számok? Bizonyosan akadnak félrevezető jelek, de az eredmény mégis elgondolkoztató. Módszerként analitikus táblákat közöltünk, amelyek lehetőséget adnak a járások, városok, községek művelődési otthoni tevékenységének összehasonlítására. — Nézzük hát meg, mit mondanak a számok megyénk művelődési házairól? Okozott-e meglepetést a tapasztalt népművelőitek egyik-másik adat? — Kezdjük a művelődési házak személyi ellátottságával. Főállásban a 90 intézményben 135 népművelő dolgozik, 24-en pedig tisztelet- díjasok. Elgondolkoztató a főhivatásúak iskolai végzettsége: népművelői szakon egyetemi, főiskolai diplomája 14 százaléknak van, tanítóképzőbe 15 százalékuk járt, népművelési alapvizsgával 9 százalék rendelkezik, 62 százalékuknak viszont semmiféle népművelői szak- képzettsége nincs. Kiszámítottuk azt, is hogy egy népművelőnek helységenként hány emberrel kellene foglalkoznia, bevonnia valamilyen művelődési formába. Nagy különbségeket találtam, míg például Csárdaszálláson 841, addig Dévaványán 11 ezer 208, Geszten 1306, Vésztőn 9 ezer 815 ez a szám. Néhány kiragadott hogy szervezett, tudatos felkészítést tartunk a különböző kiscsoportok, szakkörök vezetőinek, ahol C kategóriás működési engedélyt szerezhetnek. Mégsem tudtuk jelentősen megváltoztatni a C kategóriás bizonyltvány- nyal rendelkezők (31 százalék) és a képesítés nélküliek arányát (33 százalék). Itt is hasonló a helyzet, mint a népművelőknél; jönnek, mennek az emberek, nagy a fluktuáció. Legnépszerűbbek a népi kultúra reneszánszára támaszkodó kiscsoportok; a röpülj pávások, a néptáncosok, a citerások, s legtöbb a díszítőművészszakkör. Kevés viszont az irodalmi színpad, az énekkar és gyermekklub, a bábcsoport, a filmklub, pedig ilyen vezetőket is képeztünk már. Érdemes figyelnünk a legtöbb kiscsoportot működtető művelődési intézményre: Elekre, Nagyszénásra, Battonyára, Gyomára és Medgyesegyházára. Ha az ő számaikat más községbeliek elolvassák, bizonyosan elgondolkodnak azon: „mit tehetnék én, hogy több csoportom legyen, hogyan javíthatnám a tartalmi munkánkat?” Részben ezért is készült el ez a kiadvány! — Remélem, nemcsak a szakmabeliek ismerkednek majd ezekkel az adatokkal. A közművelődés gazdasági lehetőségei korlátozottak, s még mindig nem fogták össze egyes községekben az állami és gazdasági szervek a közpénzek okos hasznosítására. Miből teremtik meg költségvetésüket a művelődési házak? — A fenntartók kezébe is eljuttatjuk kiadványunkat, nézzék meg, más vidéken mennyire hatékony a közművelődési munka, nekik mit kell javítaniuk? Az 54 százalékos átlagos állami támogatás mellett még mindig sok pénzt kell a művelődési házaknak „termelni” (bállal, diszkóval 31 százalékot), a tsz- és üzemi támogatás kevés, csupán 15 százalék. Megpróbáltuk kutatni a látogatók foglalkozás szerinti megoszlását is, bár itt adódhat a legtöbb tévedés. A művelődési házak rendezvényeire, a foglalkozásokra legnagyobb számban az általános és középiskolás, valamint a szakmunkástanuló fiatalok járnak (37 százalék). Legkevesebbet a termelésirányítók fordulnak meg a kultúra házaiban, míg a fizikai dolgozók a látogatói szám 19 százalékos, a Ella István orgonahangversenye Gyulán A gyulai XVII. eszperantó nyári egyetem hallgatói részére a hagyományos orgonahangversenyt kivételesen a református templomban rendezték meg, mert az eddigi színhely: a belvárosi templom belső felújítás alatt áll, a 200 éves fennállási évforduló alkalmával. A reformátusok is 1928-ban kapták a mostani Rieger-féle orgonájukat, ami két manuálos és 18 regiszteres. Tehát valamivel éspedig 8 regiszter sípállományával kisebb, mint a belvárosi templomé és erősen vonós színezetűek a regiszterek. Ella István, az Országos Filharmónia legfiatalabb orgonaművészeinek egyike, a református orgona említett sajátosságait figyelembe véve, a XVII. és XVIII. század neves zeneszerzői műveiből válogatta össze műsorát — a kiadott műsortól részben eltérően. A hangverseny nyitószáma Johan Gottfried Walther: A-dúr, kéttételes orgo- naconcertója volt. Walther J. S. Bach rokona és barátja volt, híres német orgonaművész. Tehát egyike azoknak a „kismestereknek”, aki az Észak-Németországban virágzásnak indult, a billentyűs hangszerekre írott zenét J. S. Bach-hoz közvetítette. A második szám szerzője is ilyen „kismester”, Johan Sweelinck holland zeneszerző és orgonista, akinek Variációk című műve az akkor divatos virginál-zenét idézte. A műsor egyik fénypontja J. S. Bach népszerű D-moll toccata és fúga című művének sikerült előadása volt, melynek során a toccata csillogó zenéje és a fúgarész dallambősége ezen a kis orgonán is hatásosan hangzott fel. Mendelssohn sajátos zenei stílusát és romantikus hangzásvilágát élvezhettük a négytételes IV. B-dúr orgonaszonáta tolmácsolásában. Ella István egy angol szerző „Westminsteri harangok” című bravúros technikát igénylő művével zárta műsorát. Sziklay Erika érdemes művész, oratóriuménekes szintén eltért a kiadott műsortól. J. S. Bach 1730-ban, karácsonykor bemutatott Mag- nificat-sorozat egy áriája mellett a Pünkösd-cantáta ujjongó hangulatú részletét is énekelte orgonakísérettel. A hangverseny műsorát hagyományosan dr. Marsall György konferálta. Dr. Márai György Kedvelt időtöltéis volt a bábkészítés Fotó: Gál Edit Könyvajánlat: Vadász Ferenc: Nyugtalanságok nyara Napi téma, hogy az ifjúság történelmi ismeretei hiányosak. Az egyetemi felvételik során a középiskolát elvégzettek egy része szerez meglepetést tájékozatlanságával, máskor az újságírók kérdéseire felelő tizenévesek válaszai döbbentik meg az olvasókat. Persze az ilyen sommás ítélet soh,a nem teljesen igaz, mert hiba lenne egy kalap alá venni mindenkit, aztán meg ki biztos abban, hogy az idősebbek mindent, tudnak. Még akkor is, ha végigélték a felszabadulástól napjainkig terjedő időt, a közelmúlt történelmét. ötvenes évek. Ha hallja valaki, azonnal a személyi kultusz idejét társítja hozzá, s valóban erről van szó ebben a könyvben, melynek cselekménye csak részben játszódik ötvenhat fülledt, feszültségekkel terhes nyarán. A főhős — Szórád János — a magával és környezetével történő eseményeket állandóan összekapcsolja az előző évekből felbukkanó emlékekkel. De nemcsak a saját agyában visszapergetett idő — a belső monológ — fonalából állítja össze a törvénytelenségek kus2& és sokszor az abban érintett szereplőknek is érthetetlen események szövevényét, hanem hosszú beszélgetések beiktatásával igyekszik magyarázatot keresni. Földeríteni és megfejteni a történelem e szakaszának torzulásait, őszinte vívódással és nagy felelősséggel. A regényben sikeres és méltatlanul félresiklott, sőt jóvátehetetlen életek bomlanak ki; hitek és illúziók keverednek. A fővonal azonban Szórád János, volt illegális pártmunkás, későbbi párttitkár, majd más felelős poszton dolgozó kommunista munkája, kényszerű házassága és megtalált szerelme. Vagyis élete, melynek egy részét — az előzményeket — már a „Karolina, negyvenkilenc szeptember” című kötetben megírta a szerző. A Nyugtalanságok nyara történelmi regény, bár ebbe a kategóriába inkább a régmúlt eseményeire épített műveket szokás sorolni. Azonban ma már a közelség dacára is történelemmé vált az ebben szereplő időszak, melynek alaposabb megismeréséhez ez a kötet is hozzájárul. Töprengő elmélyüléssel, komolyságában is szórakoztatva. Vass Márta Az UNESCO magyarországi bizottsága, a KISZ Központi Bizottsága, a Kulturális Minisztérium nemzetiségi osztálya, az OKTH, a nemzetiségi szövetségek, a Békés megyei Tanács és a Néprajzi Múzeum közös szervezésében 10 napos UNESCO-diák- tábor nyílt július 3-án Szabadkígyóson. A második országos UNESCO nemzetiségi diáktáborba olyan fiatalok érkeztek, akik korábban országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázaton, vagy az országos diáknapok pályázatain első helyezést értek el, illetve akik néprajzi szakkörökben tevékenykednek. A 10 napos táborban, amely július 11-én, szerdán zárta kapuit, délelőttönként szakmai, módszertani továbbképzést tartottak nemzetiségi, néprajzi és természetvédelmi témakörökben. Így többek között dr. Krupa András a szlovák néprajzi anyag gyűjtésének módszeréről, Fausa János, a német szokásanyag kérdéseiről, Csilléry Klára, a népművészeti anyagok gyűjtéséről tartott előadást. Békés megye természeti tájairól és védelmükről Réthy Zsigmond, a természetvédelem és a néprajz kapcsolatáról pedig Sámuel Nikolett beszélt. Molnár Mária, a Néprajzi Múzeumból érkezett Szabadkígyósra, s arról tartott előadást, „Hogyan kell családtörténetet és életrajzot gyűjteni”. Délutánonként dr. Szacs- vay Éva, a tábor módszertani vezetője irányításával a fiatalok korábbi gyűjtéseit dolgozták fel, majd kötetlen néprajzi foglalkozásokon népi technikákat — bábkészítést, gyékényfonást — gyakorolták. Este — stílusosan — mi más lehetett a program, mint a táncház? A legjobban dolgozó fiatalokkal módszertani kísérletet is végeztek: erdélyi szerzőknél bevált etnobothanikai gyűjtőívet kellett kitölteniük. Az úgynevezett „ezerjófű akció” nagy lelkesedést váltott ki. A táborlakók hazatértek. A gyorsmérleg azt mutatja: hasznos hetet töltöttek Szabadkígyóson. N. A. Összpontosított figyelem az előadásokon parasztság pedig a 11 százalékos részét jelentik. Szerintem a kiadványunk ösz- szesítő táblázata az egész kutatás magva. Már az első lapokon jeleztük, hogy nem a mélyebb összefüggések feltárása az elsődleges célunk. Fotó: Gál Edit A Békési Műhely VIII. évfolyamának első száma mégis összehasonlításra, tájékozódásra, gondolkodásra késztet népművelőt és fenntartót egyaránt. Ezek a számok segíthetnek nekünk a közművelődési törvény megvalósításában. Bede Zsóka
