Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-13 / 136. szám

Hét napirendi pent IgljJDkfiM-----­1 979. június 13., szerda o fl megyei tanács vb-ülésén (Folytatás az 1. oldalról) állami irányításának átszer­vezése is. Ezt a jelentést egé­szítették ki hozzászólásaik­kal a vb tagjai: Ruck János, az. újkígyósi Aranykalász Tsz elnöke a jogsegélyszol­gálat szerepéről, dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb- titkára a revizori irodák je­lentőségéről beszélt, az ugyancsak szót kérő megyei főügyész, dr. Kovács Ferenc pedig azt állapította meg, hogy a szövetkezeti szövet­ségek eredményesen segítet­ték a szocialista demokrácia kiteljesedését. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek vagyonvédel­méről képet adó tájékoztató­hoz hozzászólva dr. Sajti Im­re ezredes arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek­ben néhány kivételtől elte­kintve, nem erősödött a szo­cialista tulajdon védelme, sok kifogásolni valót hagy maga után az őrzésbiztonság, s a szövetkezeti vezetők nem támaszkodnak kellőképpen azokra a tagjaikra, akik ön­kéntes rendőrökként tevé­kenykednek. Ezért is szük­séges, hogy az ötezer hek­tárnál nagyobb területen gazdálkodó tsz-ek a vagyon­védelem megszilárdítására (Folytatás az 1. oldalról) munkakörök felé törekednek, s elnéptelenedés jellemzi a gépi forgácsoló szakmát is. Nagy Gyula, a békéscsa­bai kisegítő iskola igazgatója a végzős kisegítős iskolások elhelyezkedési lehetőségeiről .beszélt. A békéscsabai isko­lában 1977. szeptember 1-től továbbképző tagozat műkö­dik, ahol két év alatt beta­nított munkás képesítést sze­rezhetnek a gyerekek. Ebben a tanévben a 169 végzős kö­zül 107-en jelentkeztek a to­vábbtanulásra, jelenleg pe­dig 7 továbbképzős osztály­ban tanítanak 97 gyereket. A tapasztalatok szerint né­hány kivételtől eltekintve jól megtalálják a helyüket ezek a tanulók a különböző mun­kahelyeken. Sok közöttük a vidéki, s ezek nyugodt tanu­lását, megfelelő szabad idő eltöltését a diákotthonokban Hétfőn este Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban ren­dezték meg a csehszlovák és a Magyar Rádió „Az ifjúság arca” című közös műsorának nyilvános felvételét, melyen magyar és csehszlovák mű­vészek léptek fel Fotó: Martin Gábor üzemrendészi szervezetet hozzanak létre. Sajnos jelentős módon megemelkedett a vagyonvé­delem lazaságaiból fakadóan a tudatosan okozott károk összege, annak ellenére is, hogy a szövetkezeti ellenőr­ző bizottságok személyi ösz- szetétele megfelelően válto­zott, jól működik a mezőőri hálózat. A tényekből kiindulva egy­felől szükség van arra, hogy a termelőszövetkezeti ellen­őrző bizottságok tagjait, a belső ellenőröket folyamato­san és rendszeresen tájékoz­tassák a vagyonvédelem fel­adatairól, illetve, hogy to­vábbképezzék őket. Másfelől pedig fejleszteni szükséges a belső ellenőri tevékenységet annál is inkább, mert jelen­leg mindössze az üzemek 69 százalékában foglalkoztatnak belső ellenőrt. A bejelentések előtti utol­só napirendi pont témájában Araczki János, Békéscsaba város Tanácsának elnöke, il­letve dr. Gally Mihály városi vb-titkár válaszolt a vb-ta- gok kérdéseire, akik a me­gyeszékhely és a város kör­nyéki községek gazdasági, igazgatási kapcsolatainak ala­kulásáról kívántak tájéko­és a munkásszállásokon ne­héz biztosítani. A megfelelő megoldást a tanulók munka­rendjéhez igazodó diákottho­ni elhelyezés jelentené. A pályaválasztási tanács ülésén sok értékes javaslat hangzott el, többek között arról, hogy Békéscsabán ál­landó pályaválasztási kiállí­tást kellene berendezni, amely a megye minden ipari és mezőgazdasági szakmáját bemutatná. A szakmunkás- képzők pályaválasztási fele­lősei nem függetlenítettek, de a 611-es számú intézet ma­gas tanulói létszáma indokol­ná a függetlenített munka­társ tevékenységét, A részt­vevők kiemelték még a ki­segítő iskola továbbképző ta­gozatának társadalompoliti­kai jelentőségét, s azt, hogy egyre több vállalat és üzem segíti az iskola munkáját. B. Zs. Megyei közúti információ Békés megye országos közút­hálózatán folyamatban levő munkákról, szabályozásokról. A Gyula—Sarkad közötti úton levő Remete-megállóhe­lyi vasúti kereszteződés jú­nius 12—13—14-én 6.45— 13.00 órák között fénysorom­pó-építési munkák miatt tel­jes szélességben lezárásra ke­rül. Ugyanezen napokon" 5.00 —6.45, illetve 13.00—15.00 órák között váltakozó, fél- szélességű lezárás lesz. E korlátozással párhuza­mosan június 12-én 6.30 órá­tól június 22-én 16.00 óráig szintén Gyula és Sarkad kö­zött a Fekete-Körös hídon végzendő karbantartási mun­kák miatt forgalomkorláto­zást vezetünk be. A hídon a tehergépkocsik — kivéve a legfeljebb 2,5 t megengedett legnagyobb összsúlyú, zárt kocsiszekrényű tehergépko­csit — valamint a vontatók, mezőgazdasági vontatók és lassú járművek forgalma lesz kitiltva. A korlátozások időtarta­mára jelzőtáblákkal kijelölt terelőút: Gyula—Doboz—Sar­kad és vissza. zódni. A kérdésekkel és vá­laszokkal kibontakozott hosz- szabban tarló, mélyen szántó i vitában hatan tettek észre- ) vételt, illetve mondták el vé­leményüket. Abban mind­annyian egyetértettek a tes­tület tagjai, s a felszólaló meghívottak, hogy a város és a város környéki közsé­gek gazdasági, testületi és igazgatási kapcsolatai min­denképpen a fejlődés járha­tó útjának irányába mutat­nak. S ha ma még nem is zökkenőmentes ez az út, ha vitára okot adó megoldáso­kat keresnek is — mintami­lyen ez esetben az, hogy létesítsenek-e külön város környéki fejlesztési alapot, amelyből összehangoltabb fejlesztés valósítható meg vagy se — minden illetékes szervnek kötelessége a kez­deményezéseket megfelelően elemezni, ha kell támogatni. Befejezésül a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén bejelentéseket vett tudomásul, illetve elő­terjesztéseket hagyott jóvá, közöttük a Békés ; megyei Víz- és Csatornamű Vállalat ‘ és a Gyulai Vízművek 1979— 1960. évre vonatkozó szük­ség szerinti vízkorlátozási in­tézkedési tervét. K. E. P. Tanácskoztak a Tegnap Békéscsabán ülése­zett a Hazafias Népfront Bé­kés megyei Kertbarátok Szö­vetségének vezetősége. A kibővített ülésen elő­ször Török Imre elnök szá­molt be az egy hónappal ez­előtti kertbarátok országos tanácskozásáról, a megyei kertbarátkor sikeres bemutat­kozásáról. Ezután dr. Szabó Mihály, a megyei földhivatal munkatársa tartott tájékoz­tatót a megyében levő par­lagföldek hasznosításáról. El­mondta, hogy a hivatal mun­katársai vetés után kezdték a fölhasznosítás ellenőrzését, jelenleg azt vizsgálják, ho­gyan fogadták meg a kis- és a nagytermelők a korábban tapasztaltakra adott javasla­tokat. Felhívta a figyelmet a nagyüzemi használatra al­kalmatlan, de kistermelők ál­Mindennapi kenyerünk A kenyérgyárakban, sütö­dékben a géppark korszerű­sítésével tovább javítják a kenyér és a péksütemény minőségét. A teendőkről ked­den a MÉM-ben országos tanácskozást rendeztek. Mint itt elhangzott, eddig 27 nagy teljesítményű kenyérgyártó vonalat szereltek fel az üze­mekben, 1980 végéig további 7 berendezést adnak át, s ily módon az összes termelés 20 százalékát automatikus ve­zérlésű készülékekre bíz­hatják. I SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszáma 1979. június 12-én Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 8 217 Trabant Lim. (Győr) 7 927 Trabant Lim. (Bp.) 19 140 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 28 652 Trabant Lim. Spec. (Győr) 16 691 Trabant Combi (Bp.) 4 597 Trabant Combi (Győr) 1 550 Wartburg de Luxe (Bp.) 17 572 Wartburg Lim. (Bp.) 13 969 Wartburg de Luxe, tolótetős (Budapest) 5 116 Wartburg Lim., tolót. (Bp.) 3116 Wartburg Tourist (Bp.) 6 282 Skoda 105 (Bp.) 5 833 Skoda 105 (Debrecen) 2 918 Skoda 105 (Győr) 3 241 Skoda 120 (Bp.) 5 282 Skoda 120 (Debrecen) 2 262 Skoda 120 (Gvőr) 3-208 Lada 1200 (Bp.) 100 426 Lada 1200 (Debrecen) 53 141 Lada 1300 (Bp.) 13 513 Lada 1300 (Debrecen) 8 449 Lada 1500 (Bo.) 20 785 Lada Combi (Bp.) 13 175 Lada 1600 (Bp.) 2 773 Lada 1600 (Debrecen) 1 146 Polski Fiat 126 (Bp.) 15 347 Dácia (Bd.) 13 666 Polski Fiat 1500 (Bp.) 13 970 Zaporozsec (Bp.) 28 819 Moszkvics (Bp.) 4 577 Pályairányítás a szakmunkásképzőben, továbbtanulás a kisegítő iskolában Megújulás hosszú távra flz amatőr művészeti csopnrtok helyzete Tegnap délelőtt tartotta ülését a Szakszervezetek Bé­kés megyei Tanácsának kul­turális bizottsága, Békés­csabán. Az ülés első témá­ja az ÉDOSZ, a MEDOSZ.és az építőipari szakszervezetek területén tevékenykedő ama­tőr művészeti csoportok helyzete, eddigi munkájuk' értékelése volt. A három szakágazat egy-egy képvise­lője a mozgalom továbbfej­lesztésének alapjaként a munkásművelődést, a művé­szeti mozgalom történeti ha­gyományait, valamint a cso­portok tevékenységében rej­lő közösségi nevelőerőt emel­te ki. Szó volt a gondokról is: ezek között a legsúlyo­sabb a megfelelő csoport- vezetők hiánya. Ezt követően Búza Katalin, az Orosházi Üveggyár köz- művelődési felelőse a bejá­ró és a munkásszálláson élő dolgozók művelődési helyze­téről adott igen sok szemlé­letes adattal alátámasztott tájékoztatást. Végezetül a megjelentek a HVDSZ me­gyei bizottsága alá tartozó két vállalat művelődési bi­zottságainak megalakulásá­ról, tevékenységük körül­ményeiről hallhattak elő­adást. kertbarátok tál kiválóan művelhető terü­letek fokozott termelésbe vo­nására. Ezek nagyságáról pontos felmérés nincs, de az egyes községi mezőgazdasági szakigazgatási szervek bérbe vagy tartós használatba ad­hatják bárkinek. A tájékoztató után a bé­késcsabai Lenin Tsz képvise­lője beszélt a csemeteellátás­ról. Mint mondta, javulás nem sok várható, ennek oka a rossz alapanyag-ellátásban van. A Békés megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomás képviselője az ese­dékes növényvédelmi teen­dőkre hívta fel a figyelmet, az AGROKER képviselője be­számolt róla, hogy túlnyomó többségében megfelelő meny- nyiségű és minőségű vegy­szerrel és géppel állnak a fo­gyasztók rendelkezésére. M. Sz. Zs. T úlzás lenne azt állíta­ni, hogy a vállalatok háza tájáról az idén teljességgel eltűnt a szabá­lyozóváltozásokat mindig ha­gyományosan követő taktika: a kivárás. Ám ne ítéljünk elhamarkodottan: ehhez aki- várási megfontoláshoz a ko­rábbi tapasztalatok kétségkí­vül adnak némi alapot. Ha jól meggondoljuk, végül is igazán nem újkeletűek a fel­szólító módban fogalmazott központi irányelvek, amelyek a gazdaságosabb, hatéko­nyabb, kifizetődőbb munkát várják el, s ennek számon­kérését helyezik kilátásba. S a vállalatok tapasztalhatták, hogy azért mégis mindig „volt valahogy”, s a végén mégsem ették a kását any- nyira forrón... Az 1979. évi népgazdasági tervről szóló minisztertaná­csi határozat — miközben tartalmazza a korábbi, fel­szólító módban megfogalma­zott igényeket, s jelzi az ezekhez igazodó számonké­rést is — tartalmaz valami merőben újat, aminek az érintett vállalatok nézőpont­jából bizony a fele se tréfa. „A gazdálkodási feltételeket szigorító intézkedéseket tá­mogatásokkal vagy kedvez­ményekkel ellensúlyozni nem lehet” — mutatott rá a hatá­rozat. — „A pénzügyi nehéz­ségekkel küzdő vállalatok te­kintetében a feszültségek mértékétől, tartósságától és az előidéző okok jellegétől függő megoldást kell alkal­mazni”. S a változások ko­molyságát jelzi jó néhány immár múlt idejűnek minő­síthető figyelmeztető tény is; az például, hogy néhány vál­lalatnál az idén nem fizet­hettek nyereségrészesedést. A szigorúbb szabályozás várható hatásairól mindmáig sok vita folyik a vállalatok­nál — teljességgel érthető is, hogy helyzetüktől, eredmé­nyeiktől függően más-más módon ítélik meg a vállala­tok ezeket a hatásokat. Mel­lőzve most e megítélésbeli eltéréseket, utaljunk csupán arra, amiben — a józan ész, a reális elemzés nyomvona­lán haladva — azonos követ­keztetésekre juthatnak min­denütt, ez pedig: maga a vál­tozás, a megújulás kényszere, mondhatjuk azt is: a kivá- rási taktika csődje. önmagában a korábbi te­vékenység stagnáló folytatá­sa, a megszokott termelési- szeryezési-értékesítési mód­szerek meghosszabbítása egész sor vállalatnál auto­matikus nyereségcsökkenés­hez, netán veszteség, az alap­hiány újratermeléséhez ve­zet. A szabályozás egyértel­mű hatása ily módon min­denképpen a lépéskényszer. Itt azonban közbeszól az a további — és nem is telje­sen alaptalan — megfonto­lás: ki tudja mihez igazod­jék a vállalat, ki láthatja előre mit hoznak a jövő év­re, s a következő ötéves terv­re szóló új szabályozósok? — Így szól a kivárás igazán nyomatékos érve. Való igaz: ma még nehéz lenne egy-egy vállalat konkrét közegében pontosan megítélni a követ­kező évek szabályozási klí­máját; tény, hogy a vállala­tok számára sorskérdéseket összegező szabályozási át­rendeződésnek még az elő­készítési, kimunkálást vitája zajlik. Vannak azonban to­vábbi tények is, amelyek elő­zetes megfontolásra, a fejlő­dés lehetséges útjainak kere­sésére intenek. Ha ugyanis a világgazda­ság meghatározó folyamatait vizsgáljuk, s ebbe helyezve előrevetítjük a magyar gaz­daság lehetőségeit, akkor a szabályozás részleteitől füg­getlenül is nyilvánvaló, hogy a vállalatokra nehezedő szi­gor nem enyhülhet, a köve­telmények nem oldódhatnak. Ez is természetesen merő ál­talánosság — de nagyon fon­tos és tanulságos általános­ság. Ahhoz ugyanis elegendő, hogy a vállalati kapukon be­lül kétségbevonja a kivárás jogosságát, s arra kényszerít- sen, hogy — a központi dön­tések, a szabályozási változá­sok ismeretétől függetlenül is — a hosszú távú megújulás módszereiről gondolkodja­nak. A hangsúly a hosszú táv _ idősorára helyezen­dő; arra tehát, hogy mindaz, ami az idén elkez­dődött, nem tünékeny gaz­dálkodási divat, nem is rög­tönzött szigorhullám, hanem a tartós és lényegi átalaku­lás kezdete. Ezért is alkal- mazhatatlan most sok ha­gyományossá vált módszer, beidegződött termelési-gaz­dálkodási szokás — köztük a jól ismert és oly gyakran be­vált taktika; a kivárás. Tábori András Az OSZK-stúdió tanévzáró hangversenye Az Országos Szórakoztató Zenei Központ Békés me­gyei stúdió vezetősége im­már harmadik alkalommal rendezte meg az öt eszten­deje alakult könnyűzenei stúdió tanítványainak tan­évzáró hangversenyét. Hét­főn este a szokatlan ese­ményre zsúfolásig megtelt a Körös Hotel étterme. A stú­dió vezetője, Matyucz Gyula köszöntötte a vendégeket, majd közel két órán át tar­tó műsorban adtak számot felkészültségükről a stúdió hallgatói. Az érdeklődők hall­hattak világslágereket, régi, nosztalgikus hangulatú, örök­zöld dallamokat, kemény hangzású diszkózenét, pergő ritmusú latin-amerikai szá­mokat és jó néhány klasz- szikus zenei nagyság művé­nek dzsesszesített változatát. A stúdió 131 hallgatójá­ból ezen az estén több, mint negyvenen bizonyíthatták: nagy szükség van a vendég­látóiparban dolgozó hivatá­sos zenészek állandó szak­mai továbbképzésére. Voltak valóban színvonalas bemu­tatkozások és akadtak gyen­gébbek is. A tanévzáró hangverseny meggyőzhette a könnyűzenét kedvelő közönséget, a nagy számban jelenlevő szakma­belieket. Mégpedig arról, hogy az eddig jogos bírála­tok tárgyát képező „vendég­látós zenében” végre elin­dult valami. Valami, ami az igényesebb zene, a nagyobb munkafegyelem, s ezáltal a zenészszakma tekintélyé­nek visszaszerzésére irá­nyul. S hogy szakmailag jó kezekben van a stúdió ügye, azt a tanárok magas szintű zenei tudása biztosítja, ami­ről a hétfői koncerten meg is bizonyosodhattunk. Az es­ten fellépett még a békési Dübögő étterem zenekara, valamint a méltán népszerű amatőr együttes, a Sygma is. A legnagyobb zenei él­ményt nyújtó zenészekről érdemes név szerint is emlí­tést tenni. Korcsok András trombitaszólóival bizonyítot­ta jó zenei képességét, s a stúdióban folytatott tanul­mányai eredményességét. A tanárok közül Kincses László adott felsőfokon ízelítőt improvizatív tudásáról zon­gorajátékában, Lászlai Ernő László gitárszólói és önálló produkciója hasonlóképp ki­emelkedő volt. Papp Anna bebizonyította, a dzsessz- éneklésben valóban jártas és ígéretes tehetség. Balogh Sándor két hegedűszólója is méltán aratott nagy sikert. Hasonló alapos zenei felké­szültséggel mutatkozott be Lakos Zoltán és Babai Vince is. A tanárokból álló zene­kar színvonalas bemutatko­zását a közönség nagy és hosszan tartó tapssal kö­szönte meg. Csak egy baj volt, a zené­szek többsége még mindig nem hiszi el: a túlzott hang­erő árt a jó zenének. B. S. E. A stúdió 9 tagú együttese világslágerekkel mutatkozott be Fotó: Martin Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents