Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-03 / 128. szám

1979. június 3., vasárnap lásán működött. Tagjai az új oktatási technikákkal kísér­leteznek. Itt végre alkalmuk lesz kipróbálni a legújabb ta­lálmányokat — egyebek kö­zött a modem oktató- és vizs­gáztató gépeket is. * A háromszázhatvan személyes előadóterem felillnézetből (Fotó: Hauer Lajos (elvételei — KS) Egy francia gyárban készül ez a még hagyományos célra épí­tett tengeralattjáró. Jól megfigyelhetők vízszintes és függőle­ges kormánylapátjai Az első és a második vi­lágháborúban óriási riadal­mat okozott a németek ten­geralattjáró-háborúja, amely­ben minden lehetséges célt, személy- és áruszállító hajó­kat is megsemmisítettek. Igaz, az első világháborúban a németek 344 tengeralattjá­rója közül 129-et elpusztítot­tak, mégis ezek elsüllyesz­tettek 15 millió tonna árut. A második világháborúban viszont a szövetséges hatal­mak radarelhárítása a há­ború végére hatástalanná tet­te a tengeralattjárókat. A tengeralattjáró építésével egyébként már a XVIII. szá­zadban kísérleteztek. A tengeralattjáró tulajdon­képpen olyan hadihajó, amely képes a víz felszíne alá merülni és ott tartósan haladni. A merülési tartá­lyok vízzel való megtöltése, valamint a vízszintes kor­mánylapátok lefelé állítása révén merül le a kívánt mélységig. Ez a mélység csak korlátozott lehet, különben a víznyomás összeroppanthat- ja. Felemelkedésénél sűrített levegővel szorítják ki a vizet a merülési tartályokból. Az elhasznált levegő felfrissíté­sére oxigénadagolást és szén­savlekötő szerkezeteket al­kalmaznak. Fő fegyverzete a torpedó, de a víz felszínére emelked­ve lövegeiből tüzet is tud nyitni. Űjabban rakétaindító berendezéssel is ellátják. A víz alatt akkumulátorok által táplált villanymotor, a víz felett pedig rendszerint Die­sel-motor hajtja. A két nagy­hatalom újabban atomener­giával hajtott tengeralattjá­rókat is épít. Sajnos, a tengeralattjáró, mint hadieszköz, napjaink­ban is fontos, bár békés cé­lokra is kezdik használni, például a tengerek mélyének kutatására. A víz felszíne alatt haladó tengeralattjáró hullámképző ellenállása ki­sebb, mint az azonos nagy­ságú, felszínen úszó hajó el­lenállása, továbbá a hajótest nincs kitéve a felszíni hul­lámzás okozta hajlításnak. Ezért tanulmánytervek ké­szültek az áruszállításban va­ló felhasználásukra is. A tudomány tornya Szintén nálunk kapott he­lyet a biometriai és az or­vostechnikai csoport. Ezzel országos gond oldódott meg, hiszen most már lehetősé­gük van aktívan részt venni az orvostovábbképzésben. Az utóbbiak például lehetőséget kaptak arra is. hogy a diag­nosztikában és therápiában használatos legújabb beren­dezéseket, gépeket, kiállításo­kon mutassák be. A fogor­vosi kar is annyira zsúfolt volt, hogy a klinikáról tel­jesen kiszorult az orálbioló- giai kutató csoport, ök is itt végzik további tudományos munkájukat. És ha már a tudományos munka feltételeiről beszé­lünk, nem szabad elfeledkez­ni a közös létesítményekről sem. A közös könyvtárakról, laboratóriumokról és a köz­ponti izotóp laborról, amely egyedülálló lesz az ország­ban. Ha elkészül, bizonyára nemcsak az egyetem, hanem más tudományos intézetek igényeit is képes lesz kielé­gíteni. — Ügy tudom, nemcsak tu­dományos-szakmai területen hozott változást az új épü­let. — Valóban régi gondunk oldódott meg azzal, hogy el­készült egy 600 személyes díszterem. Az 1978—79-es tan­évnyitót már itt tartottuk. Azelőtt ilyen alkalmakra, meg a doktorrá avatásokra színházat kellett kölcsönöz­nünk. De nemcsak egyetemi ünnepségeket rendezünk itt, hanem koncerteket, konfe­renciákat is. Gyakran kérik tőlünk a dísztermet iskolák, intézmények. Sajnos a leg­több kérést el kell utasíta­nunk. Két iskolával tettünk kivételt: a Semmelweis és a Móra Ferenc nevét viselő egészségügyi szakközépisko­lával. Az onnan kikerülő diá­kok az egészségügyben he­lyezkednek el; velük, sze­rintem, meg kell ismertet­nünk az egyetemet, nekik is részesülniük kell az új épü­let nyújtotta előnyökből. Árokszállási Éva Hazánk legmagasabb épülete 96 m magas, az orvostudomá­nyi egyetem új otthona Budapesten van hazánk leg­magasabb épülete, a Nagy­várad téri 96 méteres to­ronyház. A huszonnégy szin­tes épületbe nemrég költö­zött be a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem nyolc tudományos intézete. A Budapesti Orvostudomá­nyi Egyetem tanácsa a szá­zadforduló óta többször el­határozta az egyetem bővíté­sét. A tervek azonban rend­re meghiúsultak és csak az 1960-as határozatuknak lett foganatja. A Fővárosi Ta­nács telket adományozott az egyetemnek és 1971-ben meg­kezdődhetett a munka, a ter­vek készen álltak. Itt speciá­lis igényeket kellett az épí­tőiparnak kielégítenie, hi­szen nem lakóházat és nem irodaházat építettek. A tudo­mányos munkához nélkülöz­hetetlen laboratóriumok so­kasága található az épület­ben. Ezért is tartott hónapo­kig — 1978 szeptemberétől, 1979 februárjáig — a költöz­ködés. Az érzékeny műszere­ket a munkatársak saját ma­guk, ölben szállították át új otthonukba. * Dr. Gáti Tibor egyetemi tanár az épület igazgatója. Tőle kérdeztük, mit jelent az egyetem életében ez az 540 millió forintos költséggel fel­épült elméleti blokk: — Elsősorban a hallgató­kat érintő előnyökről szól­nék. Korábban az egyetem annyira szétszórt volt, hogy az egyetemisták szinte több időt töltöttek két előadás kö­zött az utazgatással, mint a hasznos munkával. Most ezer diák tartózkodhat egyidejű­leg az oktató részlegekben. Az oktatás a hosszan elnyú­ló, úgynevezett lepény épü­letben folyik. Itt két 360 sze­mélyes előadóterem, mindkét szárnyon pedig 20—20 kis­csoportos foglalkozásra al­kalmas — szemináriumi he­lyiség, illetve laboratórium található. A toronyépületben kizárólag tudományos kutató munka folyik. — Mennyiben változtak a tudományos munka feltéte­lei? — Nem mindegyik intézet jutott a korábbinál nagyobb alapterülethez, de az ésszerű elrendezés, a korszerű labo­ratóriumok mindenképpen megkönnyítik munkájukat. Sokat várunk például a szak- didaktikai csoporttól, amely eddig az egyik klinika pad­Kert — háztáji illatok a legelőn A néhány évvel ezelőtti le­geltetési gondok megszűnő­ben vannak. Talán mégis ér­demes felhívni a figyelmet néhány fontos tényre, hiszen innen-onnan még mindig ér­kezik panasz. A tíz évvel ez­előtt nagy számban meg­szűnt legeltetési bizottságok szerepét ugyanis a termelő- szövetkezetek, s ahol nincs megfelelő legelőterületük, ott az állami gazdaságok vették át. * Külön • legelőszakasz A rendelkezés egyértelmű és világos: legelőterületet kell kijelölni a háztáji és kisegí­tő gazdaságok jószágainak. Könnyen belátható: a hiány­talan állatitermék-ellátás és a növekvő export érdekében annyival kellene növelni a nagyüzemi termelést, ameny- nyivel a kisüzemi csökken. Ám ennek anyagi (beruhá­zás) és személyi (munkaerő) alapjait a nagyüzem ma még nem képes megteremteni. Marad tehát az a néhány szolgáltatás, amellyel a nagy­üzem segítheti a szerves ré­szévé, mintegy üzemággá vált kisüzem termelését. Ezek közé tartozik a takarmány­ellátás, s a legelő is. Egyszerű volna a dolog, ha a közössel együtt legelhetne a háztáji állat. Erre azonban '— helyesen — az állategész­ségügyi rendszabályok nem adnak lehetőséget. A háztáji állatok számára tehát külön legelőszakaszt kell kijelölni. Tudjuk, nagyüzemeinkben te­lepített, s korszerűen hasz­nosított gyepterületekből ilyen csak nagy nehézségek árán különíthető el. Ezért célszerű, ha nem a nagy- üzemileg telepített legelőt, hanem elsősorban az ősgye­pet és a szórványgyepet hasz­nosítják a háztáji és a kise­gítő gazdaságok. Az ország több vidékén arra is van pél­da, hogy a nagyüzemileg már nem hasznosítható (beékelő­dött) néhány száz négyszögö­les gyepet a tagok állatai ki­pányvázva — őrző nélkül — legelik le. Azért is szembe tűnő az őrző nélküli megoldás, mert ma már nem egy faluban gondot okoz a pásztorok fo­gadása. Kevesen vállalják ezt a munkát, hiszen idényszerű tevékenységről van szó, olyan munkakörről, amely az év­nek csak egy bizonyos idő­szakában nyújt megélhetést. A gondokat csak fokozza, hogy nagy gondosságot, fi­gyelmet, lelkiismeretességet és nem utolsósorban megbíz­hatóságot igénylő munkáról van szó. Számos községben akadna őrző, ám azt a falu közössége, éppen mert a je­lentkező nem rendelkezik a fentebbi tulajdonságokkal, nem fogadja el. * Váltott • pásztorok Megoldásként említjük, ami több községben gyakorlattá vált, hogy a háztáji gazdák maguk őrzik állataikat. Több helyen a családtagként ott­hon tevékenykedő asszonyok hetenként váltva egymást, látják el ezt a fontos felada­tot. Ilyenkor azonban meg kell oldani az itatás problé­máját. Az asszonyok ugyanis nem tudják a legelők kútjai- ból vödrözve megitatni az ál­latokat. Célszerű, ha a ku­takból valamilyen motorral (villany- vagy benzinüzemű) emelik a vályúba a vizet. Arra is akad példa, hogy a termelőszövetkezet vagy ál­lami gazdaság ember híján körülkerített karámot vagy villanypásztorral elkerített legelőszakaszt jelöl ki a ház­táji állatok részére. * Ne legyen • hulladék Annak érdekében, hogy a megtermett fűből minél ke­vesebb vesszen el, az utak, árokpartok, s árvízvédelmi töltések fűtermését is beta­karítják az állattartók. Az itt megtermett jelentős mennyiségű füvet a szarvas­marhatartók ingyenesen meg­kaphatják. Célszerű lenne, ha — ahol a gazdák nem hasz­nosítják ezeket a területe­ket —, a területek kezelői a termést betakarítanák és a bálázott szénát értékesítenék az állattartók részére. Az ilyen kapcsolatok megterem­tésében a nagyüzemek mel­lett a tanácsok vállalhatnák magukra az eddiginél na­gyobb szerepet. Az idő sürget, mielőbb cse­lekedni kell ahhoz, hogy a kihajtás előtt, a hagyomá­nyos György-naphoz köze­ledvén, mindenütt megoldód­janak a háztáji állatok le­geltetésének gondjai. Gyulai György Filatéliai hírek Hungaricának nevezik azo­kat a külföldi bélyegeket, bélyegzéseket, s egyéb hiva­talos postai kiadványokat, amelyeknek magyar vonat­kozása van, például, ha a bé­lyegképen szerepel hazánk neve, vagy Budapest egy ne­vezetesebb épülete. Ez a gyűjtési ág igen népszerű ná­lunk. Néhány érdekességet említünk meg; szovjet bélye­geken Petőfi, Munkácsy, a Nemzeti Múzeum, vagy ha­zánk címere, ez utóbbi viet­nami bélyegen is látható. Az Országház megjelent már kubai és kínai bélyegeken is. Kossuth arcképe az Egyesült Államok bélyegein szerepel. Árpádházi Erzsébet Kolum­bia és az NSZK egy-egy bé­lyegén látható. Papp László és Bozsik József is kiérde­melte, hogy bélyegen meg­örökítsék, és a sort még foly­tatni is lehetne, bár ebből a témából néhány év előtt fi- latelista könyv is készült. A hungarica bélyeggyűjtők újabban különösen az argen­tin futball-világbajnokság al­kalmával kiadott bélyegeket vizsgálgatják, mivel igen sok sorozaton vagy blokkon sze­repel hazánk neve, leggyak­rabban azokon, amelyek a világbajnokságok történetét dolgozzák fel. Érdekes, e té­mába vágó új bélyeget nem­rég a bolgár posta adott ki, bemutatva rajta azoknak az országoknak a zászlaját, amelyek részt vettek a Szö­vetség gázvezeték építésében. Ugyancsak a bolgár postától várhatunk még érdekességet, mivel bélyegen mutatja be a nagyszentmiklósi aranylelete­ket. A sok száz magyar vo­natkozású postai bélyegzés közül most csak azokat em­lítjük meg, amelyeket Jugo­szláviában a Vajdaságban használnak a postahivatalok. A magyarlakta területeken a postai emlékbélyegzők is gyakran kétnyelvűek. Üj ENSZ-bélyegek fognak meg­jelenni, ugyanis a világszö­vetség postája eddig két pénznemben — svájci frank­ban és amerikai dollárban — adta ki bélyegeit. Ausztriá­ban 1979. augusztusában az ENSZ szerveinek újabb köz­pontja nyílik. Vas Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents