Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-30 / 151. szám
1979. Június 30-, szombat Az Aj Büntető Törvénykönyv 1.0 Btk. hatálya - a büntetés végrehajtása Társadalmi munka A csárdaszállásiak a legjobbak kozott A Petőfi Tsz 5 éve alakult Ybl Miklós Szocialista Brigádja szívesen vállal társadalmi munkát a gyermekintézményekben Minden társadalom igyekszik megvédeni magát azoktól, akik nem akarnak beilleszkedni, akik bűncselekményeket követnek el az egyes emberek vagy a közösség ellen. Az ókorban — tanúság rá a Biblia — kegyetlenül torolták meg mindazt, amit az akkori jogalkotók bűnnek tartottak, s nem volt másként a középkorban sem. Mindig aszerint alakult a büntetőjog, hogy a társadalmat milyen bűncselekmények ellen kellett védeni, s — elsősorban —, hogy mely osztályok voltak uralmon és azok érdeke mit követelt. Az első magyar „büntető törvénykönyv”, I. István király törvénykezése például súlyosabb bűnnek tekintette, ha ’valaki vasárnap nem ment templomba, mint ha egy földesúr megölte valamelyik jobbágyát. Modern értelemben az első magyar büntető törvény- könyv — az úgynevezett Csemegi Kódex — 101 évvel ezelőtt, 1878-ban lépett érvénybe. Számos módosítással, de lényegében meg is maradt egészen a felszabadulásig. Szocialista társadalmunknak azonban olyan büntető törvényre volt és van szüksége, amely amellett, hogy megfelelő büntetést szab ki a bűjiök elkövetőire, céljául tűzi azt is, hogy a megtévedt, sőt a bűnös embert megnevelje és visszahozza a társadalomba. A múlt év végén emelte törvényerőre az országgyűlés az új Büntető Törvénykönyvet, s az idén július elsején lép hatályba. Elődje, a2T 1979 első felében még érvényben levő Btk. 1961. óta szabályozza a büntető jogszolgáltatást. Csaknem két évtized telt el közben, az ország társadalmi és gazdasági fejlődésében olyan nagy horderejű változások következtek be, amelyek szükségessé tették az új Büntető Törvénykönyv megalkotását. Több évi, alapos előkészítés után került a Parlament elé a javaslat, amely most már törvény. Júliustól ennek alapján ítélkeznek a bíróságok. Nem emelkedett hazánkban az elkövetett bűncselekmények száma (ellentétben számos nyugati országgal, ahol a legutóbbi két évtizedben rohamosan nőtt). A fejlődés azonban magával hozta, hogy — mint erről majd cikksorozatunk további részeiben szó lesz — bűncselekménnyé minősítsék azt, ami eddig nem számított annak és fordítva: egyes bűncselekményeket kivon a törvény a büntető igazságszolgáltatás hatálya alól, és szabálysértésként vagy egyéb módon (például vállalaton belül, fegyelmi eljárással) bünteti. A következőkben csupán néhány részletet ismertetünk és magyarázunk a Btk.-ból. Teljességre cikksorozatunk már csak azért sem vállalkozhatna, mert a törvény 367 paragrafusból áll. Igyekszünk ezek közül kiválogatni azokat, amelyek a legszélesebb érdeklődésre tarthatnak számot. Kezdjük a Btk. hatályával. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban A közelmúltban a nemzetközi gyermekév alkalmából nagy sikerű rendezvény volt Mezőbe- rényben. A MEZŐGÉP helyi gyáregységében, az AFÉSZ-nél dolgozók gyerekeinek, a MEZŐGÉP Zrínyi Szocialista Brigádja által patronált fáspusztai nevelőintézet második osztályos tanulóinak, a felkarolt Iskolák úttörőcsapatainak részvételével egész napos játékos vetélkedőt tartottak a községi KlSZ-bizott- ság Körös-parti táborhelyén. levő törvény alapján kell elbírálni, de a korábban elkövetett cselekménynél is az új törvényt alkalmazzák a bíróságok, ha eszerint már nem minősül bűncselekménynek, illetve a réginél enyhébb elbírálás alá esik a cselekmény. Területileg a Btk. hatálya kiterjed a Magyarország területén elkövetett bűncselekményekre, és azokra is, amelyeket magyar állampolgár külföldön követ el. Magyar területnek számítanak a külföldön járó magyar hajók és repülőgépek is. Külföldi állampolgárt akkor kell a magyar törvény szerint felelősségre vonni, ha külföldön elkövetett cselekménye mind a magyar, mind az elkövetés helyén érvényes törvények szerint bűncselekmény. Állam és emberiség elleni bűncselekményt elkövető nem magyar állampolgár ellen mindenképpen a magyar törvényt kell alkalmazni, s a büntető eljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el. Azonos érvényű a magyar bíróság ítéletével a külföldi bíróságé, ha azt nemzetközi szerződés írja elő, vagy ha a külföldi bíróság a magyar hatóságok felajánlása alapján járt el. Ha viszont külföldi bíróság már elítélte a magyar törvények hatálya alá tartozó személyt, a legfőbb ügyész határozza meg, hogy itthon újra bíróság elé állítsák-e az elkövetőt. Amennyiben igen, úgy a külföldön letöltött büntetést az itthon kiszabottba be kell számítani. Módot ad az új Btk. arra, hogy a külföldön kiszabott büntetést a magyar állampolgár itthon tölthesse le, és a magyar bíróság által elítélt ugyancsak saját hazájában állja ki az itt rárótt büntetést. Ezt nevezi a büntetőjog a büntetés végrehajtása átvételének, illetve átengedésének. Van arra is lehetőség, hogy a külföldi saját hazájában feleljen Magyarországon elkövetett bűncselekményéért. A Btk. 8. paragrafusa szerint felajánlhatja a magyar hatóság, hogy a külföldi ellen az eljárást saját országának hatóságai folytassák le. Kimondja a Büntető Törvénykönyv, hogy magyar állampolgár más államnak nem adható ki. Nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján kiadható a nem magyar állampolgár, de viszonosság alapján sem lehet kiadni akkor, ha cselekménye akár a magyar, akár a kérő ország törvényei szerint nem bűncselekmény, illetve ha az illető nem büntethető. Mindenképpen meg kell tagadni annak a kiadatását, aki Magyarországon menedékjogot kért és kapott. Mindezek a rendelkezések egyszerre szolgálják a törvényesség és a szocialista humanizmus eszméjét: a bűnöst meg kell büntetni, de nem lehet még külön sújtani azzal, hogy hazájától és hozzátartozóitól távol, idegen nyelven beszélők között töltse le büntetésének hónapjait, esetleg éveit. Várkonyi Endre (Folytatjuk) A 200 gyermeket és szüleiket szerényen megvendégelték, a versenyben kitűnt fiataloknak ajándékokat nyújtottak át. A felnőttekről az ÁFÉSZ vendéglátóipari egységei gondoskodtak, de volt édesség, gyermekjáték, hűsítő Ital is. A Műszaki és Villamossági Szövetkezet erre a napra az apróságoknak és hozzátartozóiknak átadta az üdülőjét, és az általuk gyártott játékokkal kedveskedett a gyerekeknek. Tömegek mozgósításának egyik legjobb eszköze a személyes példamutatás. Elnézést kérek, ha most saját élményemet hozom fel ennek bizonyítására. Ugyanakkor hangsúlyoznom kell: az alábbi ötlet nem tőlem származott, hiszen legtöbb kollégám már régen így csinálta. Érdekelt, vajon beválik-e a módszer az én esetemben is. Gimnazistákkal mentem ki dolgozni • az ' egyik állami gazdaságba. Az osztály kétharmad része nem volt hozzászokva a mezőgazdasági munkákhoz. Kedvük a nagy meleg miatt is hamar lelohadt. Tudtam és éreztem, hogy parancsolgatással, fenyegetésekkel nem sokra mentem volna velük. Ezért néhány fürgébb diákkal elkezdtem versenyszerűen dolgozni. Az árnyékban heveré- sző-pihenő tanulóim között akadtak jobb érzésű lányok és fiúk is, akikre csak fél füllel figyeltem oda. Akkor valami ilyesmit mondtak: „Gyerekek, azért nem kellene hagyni, hogy a tanár csinálja meg helyettünk a mi sorunkat 1 is...” Mondanom sem kell, annak az osztálynak a munkatempójával később már egyszer sem volt baj. Éfji A csárdaszállási Petőfi Tsz elnökének, Schupkégel Sándornak szájából jó volt hallani, hogy társadalmi munkákon nemcsak a község, nemcsak a szövetkezet vezeA MEDOSZ -Békés megyei bizottsága a napokban Szarvason, a Tiszántúli Meliorációs Vállalat központjában tartotta kihelyezett ülését. Az elnökségben helyet foglalt többek között dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára is. Első napirendi pontként megvitatták: hogyan teljesítette időarányosan az V. ötéves terv szociálpolitikai programját a Tiszántúli Meliorációs Vállalat. iMészáros István ország- gyűlési képviselő, a vállalat igazgatója elmondotta: ha valahol, náluk nagyon fontos az emberek élet- és munkakörülményeinek állandó javítása. Hét megye határában dolgoznak, az 1660 összdolgozó 60 százaléka periférikus területen él, családjától távol. A népgazdaság számára rendkívül komoly feladatot látnak el, hisz nagy nemzeti kincsünk, a termőföld javításán, védelmén fáradoznak. Nagy teljesítményű, drága gépeken dolgoznak, a szakmai képzés és továbbképzés tehát állandó feladat. tői, hanem maguk a pedagógusok, a szülők a gyerekekkel együtt szerszámot ragadnak és lelkesen kiveszik részüket az útépítési, a parkosítási és egyéb akciókból. Tavasszal például több mint 2 ezer facsemetét ültettek el és 'megszervezték a fák további gondozását is. (Legutóbb arra kerestük á választ, milyen a hozzáállásuk azoknak a tsz-dolgozók- nak, akik Mezőberényből és Köröstarcsáról járnak bedolgozni. Rá lehet-e Venni őket arra, hogy olyan helységben segítsenek, amelyhez úgymond a munkahelyükön kívül semmi sem köti őket. Az elnök elmesélt egy esetet. Amikor ’74 februárjában zárszámadó közgyűlést tartótSchupkégel Sándor tsz-elnök Fotó: Martin Gábor A vállalat arra törekszik, hogy akit lehet, nap mint nap hazaszállítson családja kőiébe. Erre a célra 44 különböző típusú gépjármű áll rendelkezésre. 182 lakó-, illetve pihenőkocsi, 12 kultúr- kocsi és egy fürdőkocsi áll a külterületen dolgozó több száz munkás rendelkezésére. A régi kocsikat folyamatosan felújítják, emellett újakat gyártattak az elmúlt években, hogy az egészség- ügyi és közművelődési követelményeknek megfeleljen. A lakókocsiparkokban több ezer kötet könyv, sok sajtótermék, 125 tv, 130 rádió, több magnetofon, társasjáték szolgálja a dolgozók szórakozását, közművelődését. A munkaruha kihordási idejét a dolgozók javaslatai, illetve a munkaruha minősége alapján állapítják meg. Az .y. ötéves tervben eddig hárommillió 428 ezer forintot költöttek munkaruhára, ami jóval felülmúlja a tervezettet. Lakásépítési támogatásra egymillió 808 ezer forintot, üdültetésre másfél tak, felvetődött egy új óvoda létesítésének gondolata. A helybeliek lelkesen támogatták, de a bejárók közül egyesek arra hivatkoztak, hogy ők inkább a saját lakóhelyük gondjain kívánnak enyhíteni. Erre az egyik csárdaszállási tsz-tag megemlítette, hogy a szövetkezet egymillió forintért vásárolt egy autóbuszt. A költséghez a helybeliek is hozzájárultak, pedig nekik nem nagy szükségük volt rá. Valahogy így fogalmaztak: „Ezzel a busszal szállítanak naponta benneteket ide, hogy kenyeret keressetek...” A jó érvelés megtette hatását, s egyhangúlag mindenki egynapi keresetét és társadalmi munkáját ajánlotta fel. Még abban az évben a tanács, a tsz és a község összefogásával felépült a 30 személyes óvoda. Tavaly a mezőberényi tanács a népfronttal közösen iskolaépítési akciót hirdetett. A szervezők felkeresték a csárdaszállási Petőfi Tsz-t is, amely mintegy 20 ezer forintot ajánlott fel erre a célra. A szövetkezetnek ezenkívül van még egy nagyvállalkozása. Az orvosi rendelőt, a postát is magába foglaló tanácsi kirendeltség épületét átveszi úgy, hogy mellette saját, célra szociális helyiségeket is felépít. Ugyanakkor a 600 ezer forint értékűre becsült tanácsi épület helyett újat épít, amely többekéiül, mint a régi. A jelzett összegen felüli kiadásokat a szövetkezet magára vállalta, vagyis: ameny- nyivel többe kerül az új épület, azt az összeget társadalmi munkának „tudják be”. Az új létesítmény esztétikailag is jól beilleszkedik majd a község arculatába. Kurilla Gézáné iskolaigazgató 1952 óta tanít a csárdaszállási iskolában. Közéleti tevékenységét 1954-ben kezdte, amikor népfronttitkár lett. A társadalmi munkák szervezése felől érdeklődtem. Egy-egy nagyobb lélegzetű akciót — mint mondotta — előhb tanácstagi csoportüléseken beszélnek meg. Erről a tsz vezetőin kívül a tanulók révén tudomást szereznek a szülők is. Nagyon lényeges, hogy senkit sem kell külön agitálni, mert mindenki gyorsan megérti, mi a tennivaló. A szövetkezeti kollektívák — akár a gyermekintézmények támogatásáról, akár a településfejlesztéssel összefüggő feladatok megoldásáról van szó — önzetlenül segítenek mindenben. Tavaly például milliót, étkezési hozzájárulásra csaknem ötmilliót fordított a vállalat három év alatt. i összességében az V. ötéves terv időszakára tervezett szociális juttatásokat három év alatt túlteljesítették. De a vállalat speciális helyzetét figyelembe véve, ezután is mindent elkövet azért, hogy tovább javuljon a munkások élet- és munkakörülménye. 1978-ban például 118-an vettek részt szakmunkás-továbbképzésben, s ebből jelenleg 70-en dolgoznak a vállalatnál, mások hazamentek a család közelébe. A lakásépítési hozzájárulás viszont sokat segít abban, hogy letelepedjenek a fizikai dolgozók. 1971 óta 102 dolgozó kapott lakásépítési kölcsönt, s mindössze hárman bontották fel a szerződést. Az előadásból és a hozzászólásokból kiderült: az emberek a róluk való szerető gondoskodást — a fluktuáció ellenére — jó munkával hálálják meg. Nem véletlen, hogy többször elnyerték a Kiváló Vállalat címet és évKurilla Gézáné iskolaigazgató, a Hazafias Népfront titkára egy kivételével valamennyi utcában felújították a járdákat. A tsz közreműködésével parkolóhelyet alakítottak ki. Ezen a nyáron kezdik el az óvodában a kerítés építését. A tanács már megvásárolta az anyagot és a vállalt társadalmi munka értéke eléri a 20 ezer forintot. A község KISZ-fLataljai az udvari játékok elhelyezését ajánlották fel. Hosszan lehetne még sorolni, mi minden készült el a köz javára. Ebben a közvetlen résztvevőkén kívül benne van a helyi népfronttestület igyekezete, munkája is. Mint ismeretes, a 600 lelket számláló Csárdaszállás — a kisközségek kategóriájában — tavaly az első helyen végzett, s az idén a második helyezést szerezte meg. Az egy személyre jutó társadalmi munka értéke meghaladta az 1180 forintot. (A megyei átlag 339 forint volt.) A jutalmul kapott 60 ezer forintot az új orvosi rendelő létesítésére kívánják fordítani. A példamutatás hangsúlyozásával kezdtem és a jó szervezés fontosságával fejezem be írásomat. Az előbbiről nem azért szóltam, hogy a párt-, az állami és a társadalmi szervek funkcionáriusait arra ösztönözzem: ők is lapáttal a kezükben vonuljanak ki egy-egy hétvégén dolgozni. Bár ilyenre is volt már példa nemcsak falvakban, i hanem városokban is! A HNF-tanácskozá- sokon viszont nemegyszer elhangzott, hogy a rosszul szervezett társadalmi munka sok embernek elvette a kedvét. A csárdaszállásiaknak, valamint más, hasonló jó eredményeket elérő települések lakosainak példás ösz- szefogását joggal követhetik mások is. ről évre magas nyereséggel zárnak. Ezután Nagy József, a Szarvasi Állami Tangazdaság igazgatója a közművelődéspolitikai határozat végrehajtásának tapasztalatait ismertette. Hangsúlyozta: a közművelődési bizottság programja szerves része a gazdaság tervének. Szakmailag magasan képzett, művelt dolgozókkal sokkal könnyebb megértetni: mit, miért és hogyan kell csinálni. A közművelődési bizottság éves terv alapján tevékenykedik. A központban, á kerületekben négy klub működik, ahol rádió, tv, társasjáték egész sora áll rendelkezésre, filmvetítésekre, szellemi vetélkedésekre berendezkedtek, több ezer kötet könyv kölcsönözhető. Dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára felszólalásában elmondotta: rendkívül aktuális témákat tűzött napirendre a MEDOSZ Békés megyei bizottsága. A tartalmas beszámolókból, az aktív vitákból sok hasznos tapasztalatot gyűjtött, amit az ország más tájain segítenek elterjeszteni. Ary Mezöberényiek a gyermekekért Bukovinszky István Szociálpolitikai program a talajosoknál
