Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

1979. június 24., vasárnap Barátaink életéből Népi ellenörök munkája Penzában T. Gyimova: Felelősség — magas mércével mérve Laosz n fejlődés küzdelmes útja K orai lenne jóslásokba bocsátkozni arról, hogy meg- nyugszik-e Laosz északi, Kínával határos vidéke, vagy sem. Az biztos: a két ázsiai ország viszonya, a kapcsolatok légköre nem a vientiánéi népi rendszertől függ. A viszonylag nagy területű és kis lélekszámú — három és fél millió lakosú — Laosz északi hegyvidéki körzeteiben jó­részt kínai, illetve thai származású nemzeti kisebbségek él­nek. Ezek egyike-másika, mint például a meok vagy a jaok, az Amerika-ellenes függetlenségi háború idején a felszaba­dító erők, a Patet Lao ellen harcoltak. A laoszi népi hatalom létrejötte, 1975 decembere óta Peking vette „védőszárnyai” alá a központi kormányzattal szembenálló fegyveres hegyvi­déki törzseket. Már jóval a laoszi—kínai viszony idén ta­vasszal történt kiéleződése előtt hírek szállingóztak arról, hogy Peking önálló meo államot akar létrehozni. A CIA egy­kori laoszi bázisának számító meok több ország, így Vietnam, Laosz, Thaiföld és Kína területén élnek. Hogy a pekingi fel­forgató tervek milyen veszélyt jelentenek a népi Laosz szá­mára, arra egyetlen példa: a laoszi biztonsági erőknek csak háromévi kemény küzdelem után, a múlt esztendő végén sikerült kitűzni a nemzeti lobogót az északi Phoubia hegység ormára, amely sokáig a forradalomelléhes meo osztagok fő­hadiszállása volt. A belső biztonság, a nyugalom fenntartása tehát — túlzás nélkül — a társadalmi-gazdasági előrelépés kulcskérdésének tekinthető, pedig a vientiánéi népi rendszernek amúgy is súlyos gondokkal kell megbirkóznia. A fiatal szocialista ál­lam létrejötte óta nagy erőfeszítéseket tesz a naturálgazdál- kodáson, félfeudális termelési módszereken nyugvó társadal­mi-gazdasági viszonyok megváltoztatására. Létrejöttek az el­ső, nemegyszer még kísérleti jellegű, termelési és fogyasztói szövetkezetek, és egyre nő a Délkelet-Ázsia szocialista álla­maiban elterjedt úgynevezett kölcsönös segítségnyújtó cso­portok száma. A Laoszt is érzékenyen érintő indokínai szárazság pusztító következményei bebizonyították: milyen fontos a mezőgaz­daság megerősítése, fejlesztése — a Laoszi Népi Forradalmi Párt ezt a célkitűzést állította gazdaságpolitikájának tenge­lyébe. Hogy az időjárás szeszélyessége ne befolyásolhassa végletes módon az ország életét, hogy megvalósítható legyen a stabil önellátás, két alapvető feladatot kell a következő év­tizedekben végrehajtani, vagy legalább megkezdeni. Az első a hasznosítható földterület bővítése, a második a szétapró­zódott kisgazdaságok termelékeny nagyüzemi egységekké történő alakítása. Jelenleg az ország területének mindössze 3-4 százalékát művelik rendszeresen, ami akkor is kevés, ha figyelembe vesszük: az északi területek nagy része dzsungel borította hegyvidék. A laoszi gazdaságtervezők abban bíznak, hogy idővel az „egymillió elefánt országa” rizsexportőrré vá­lik. Napjainkban az évi átlagos rizstermelés 600 ezer tonna, amit hagyományosan 60—80 ezer tonna behozatallal kell kiegészíteni. A közhiedelemmel ellentétben, Laosz gazdasági kilátásai egyáltalán nem rosszak: ásványkincsekben Délkelet-Ázsia (s a világ) egyik leggazdagabb állama. Vasérc-, ón- és hamu- zsírlelőhelyei már ismertek, eredményes kiaknázásuk kizáró­lag az infrastruktúra kiépítésétől függ. A gazdaságfejlesztő program eddigi legfigyelemreméltóbb vívmánya a Nam Ngum-i vízi erőmű második lépcsőjének felépítése. Az erő­mű, amely Vientiánétól, a fővárostól 90 kilométerre fekszik, kielégíti Laosz energiaszükségletét és máris számottevő ex­portra képes. Az ország energiatartalékai azonban a legsze­rényebb számítások szerint is a Nam Ngum-i erőmű teljesít­ményének többszörösét sejtetik. A nagyszabású tervek valóra váltásában Laosz a KGST államaira, mindenekelőtt a Szovjetunióra és a szomszédos Vietnamra támaszkodik. A Szovjetunió az árusegélyek, pénz­ügyi támogatás mellett nagyszámú szakértőcsoportot küldött Laoszba a nyersanyagkincsek geológiai felmérésére. Laoszt, a vientiánéi vezetés meghatározása szerint, különleges kap­csolatok fűzik a szomszédos Vietnamhoz. A két országot 1976 óta barátsági és együttműködési szerződés köti össze. (Peking Laosz-ellenes felforgató tevékenységének magyará­zata ebben keresendő.) A kínai vezetés tehát nagyon téved, ha azt hiszi, hogy büntetlenül járhat el Laosszal szemben. Hanoi kü­lönböző fórumokon, több ízben világossá tette, hogy teljesíti szerződéses kötelezettségét, minden segítséget megad a népi Laosznak függetlensége és szuverenitása megvédé­séhez. Győri Sándor Lengyelország Vér- és szövetbankok Két évvel ezelőtt a mű­szaki ellenőrző osztály na­ponta mintegy 200 kerékpárt küldött vissza az üzembe. Ám a selejtes biciklik száma 1977-ben már meghaladta a 30 ezret. Fő ok: a váz rossz minősége, a hibás alkatrész, a műszaki rajztól való elté­rés és így tovább. A ZIF egyesülés népi ellenőrei ko­molyan foglalkoztak a váz- szerelő csarnok munkájával. Komplex ellenőrzés végett brigádot alakítottak, amely a főkonstruktőri, a technoló- gusi, a szerelői, a műszaki­pénzügyi ellenőri, valamint a művezetői részlegek szak­embereiből állt. A hónap fo­lyamán ténylegesen meg­vizsgálták, hogyan használ­ják ki a berendezéseket, mennyire kísérik figyelem­mel a technológiai folyama­tokat, s milyen a termelés szervezése. Ezt követően összehívták a dolgozókat, hogy őszintén elbeszélgesse­nek velük. Sikerült feltárni számos olyan rendellenessé­get, amelyek minden egyes kollektíva munkáját akadá­lyozták. Így, a szerszámgé­pek és a felszerelések 90 százaléka nem felelt meg a pontosság normáinak, a tech­nológiai eljárások 10 száza­léka nem biztosította a sta­bil minőséget, s ezért több­letmunkára volt szükség. Sok dolgozónak hiányzott a magasabb szakképzettség. Ezen túlmenően a részlegben nem ismerték az elemi ter­melési kultúrát sem. Miután e területen végzett munkáról gazdag anyag gyűlt ősze, áttekintés céljá­ból a brigád egy testület elé terjesztette. A népi ellen­őrök javaslatára a vállalat igazgatója átdolgozta és jó­váhagyta a konkrét szerve­zési-műszaki intézkedéseket. Rövid időn belül ezeket tel­jes egészében végrehajtot­ták. Jelenleg az üzemrész a korábbinál eredményeseb­ben dolgozik. Tavaly a váz alacsony minősége miatt csak 4 ezer kerékpárt kellett visz- szaküldeni. V. V. Szemjonov, a népi ellenőrök üzemi csoportjá­nak elnöke felszólalásában ezt a példát említette meg azon a gyakorlati, tudomá­nyos konferencián, amelyet „Az ellenőrzés lenini elvei, és az SZKP szerepe azok fejlesztésében” címmel tar­tottak, s amelyet a penzai népi ellenőrző bizottság szervezett. N. V. Hrisztofor- nak, a NEB megyei elnöké­nek beszámolójában, továb­bá más testületek, csoportok képviselőinek, aktivistáinak hozzászólásaiban is a népi ellenőrök munkájának ha­tékonysága kapta a fő hang­súlyt. A munka javításáról szól­va — az államapparátus minden ágára vonatkoztat­va — L. I. Brezsnyev nem egyszer aláhúzta beszédei­ben, hogy feltétlenül na­gyobb hatékonyságot és szi­gorúságot kell megkövetelni a népi ellenőrzés szerveitől is. Ezekkel az elvárásokkal összehasonlítva az eddigi eredményeket, a gyakorlati­tudományos konferencia résztvevői pozitív tapaszta­latokat és a népi ellenőrök munkájában előforduló leg­tipikusabb hibákat is össze­gezték. Megállapították, hogy számos csoport és tisztségvi­selő jelentősen megerősítet­te a gazdasági-szociális fej­lesztés legidőszerűbb felada­tainak végrehajtásával, a termelés és a munka minő­ségének hatékonyabbá téte­lével összefüggő ellenőrzést. Így a penzai óragyárban 27 csoport, 226 tisztségviselő és több mint 1200 népi ellenőr tevékenykedik. Az erre vál­lalkozók valóban megvizs­gálják a termékek előállítá­sakor a tervteljesítés folya­matát, az új technika és a fejlett technológia alkalma­zását, valamint a gyártmány minőségét is. Az ő kezdemé­nyezésükre 1978-ban sok újí­tási javaslatot vezettek be a gyakorlatba és ez évi 20 ezer rubel megtakarítást jelen­tett. Az elmúlt esztendőben a Zsilsztroj Tröszt NEB-főcso- portja több mint 300 vizsgá­latot tartott. Az anyagellen­őrzéssel megbízott mintegy 40 személy üzemi tanácsko­zásokon mondta el vélemé­nyét. Aktívan segítenek a pártszerveknek a „Dolgozz hatékonyan, jó minőséggel és selejtmentesen!” mozgalom fejlesztésében a Penzmas üzem, az Elektromehanyika Egyesülés, a Majak Revolju- ciji Gyár és más vállalatok népi ellenőreiből álló testü­letek. Valamennyi élenjáró NEB- csoport sajátos tapasztala­tokkal rendelkezik és szem­pontjaikat rendszerint a vál­lalat tevékenységének felté­telei határozzák meg. Azok­ban a szekciókban, amelyek­nek tagjai a gyakorlati-tu­dományos konferencia mun­kájában vettek fészt, ágaza­tok szerint tűzték ki a NEB- csoportok feladatait és cél­jait. S mégis: a népi ellen­őrök tevékenységében szá­mos, mindenkit érintő prob­léma jelentkezett. Ezekre külön figyelmet fordítottak. Itt elsősorban a munka mi­nőségi szintjének emelése került szóba. A csoportok valóban kiemelten kezelik az ellenőrzés kérdését, s a munkások, a szakemberek, a szövetkezeti dolgozók széles körét is bevonják munká­jukba. Ez a fajta ellenőrzés rendszerint mindig nagy eredménnyel jár. De akad még néhány NEB-csoport, amelyek nem kezdeményeznek, sőt tény­ként fogadják el a rossz gaz­dálkodást és a pazarlást. Gyakran a kerületi bizottsá­gok tárják fel ellenőrzéseik alkalmával az ilyen fogyaté­kosságokat, s ezekre idejé­ben kötelesek reagálni a csoportok és a tisztségvise­lők. Alig érvényesülnek a társadalmi rendszabályok és bátortalanul ítélkeznek a vétkes hivatalos személyek fölött. Az ilyen és más, ala­csonyabb szintű ellenőrző testületek munkájában elő­forduló hibák az őket irányí­tó városi és kerületi bizott­ságok számlájára írhatók. Közvetlenül ők kötelesek megbízni minden szervezési tevékenységgel a csoporto­kat, a tisztségviselőket és konkrét segítséget kell nyúj­taniuk nekik. Az első ilyen méretű vá- I rosi gyakorlati-tudományos : tanácskozás egyúttal meg- j: mutatta a népi ellenőrzésben j| rejlő nagyszerű lehetősége- ii két és tartalékokat, ugyan- :' akkor megszabta a fejlődés : további menetét. Ez min- !; dennél fontosabb ma; az ide- i; ológiai, a politikai munka | javítására vonatkozó SZKP i KB állásfoglalás közzététe- j le után. A népi ellenőrök — : a párt segítőtársai az 5 éves terv legfontosabb népgazda- ;l sági feladatainak valóra vál- i: tásában, a munkások kom- ; i munista nevelésében. : Erre kell gondolniuk ál­|: landóan nekik is. (Penzasz- : kaja Pravda) Fordította: Bukovinszky István Mongólia A KGST szerepe az ország fejlődésében A mongol nép szorgalmas munkájának és a Szovjetunió baráti segítségének köszön­hetően a század elején még ‘ elmaradott, feudális Mongó­lia mostanáig agrár-ipari szocialista állammá vált. Je­lentős ipari központok jöttek létre, megindult a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­se, felszámolták az írástudat­lanságot, komoly eredmények születtek az oktatás és az egészségügy területén. Folya­matosan emelkedett a mon­gol nép jóléte: az elmúlt tíz év alatt az egy főre jutó nemzeti jövedelem majdnem 1,7-szeresére, a társadalmi fo­gyasztási alapok 2,4-szeresé- re, a nyugdíj és más jutta-. tások 2,8-szeresére növeked­tek. Mongólia 1962-ben belépett a KGST-be, s ez új szakaszt nyitott a testvéri szocialista országokkal való együttmű­ködésben. Ez az együttműkö­dés két- és többoldalú meg­állapodások álapján fejlődik. A mongol gazdaság további növekedésében továbbra is döntő szerepet játszik a Szov­jetunió magas hatékonyságú segítsége. A Szovjetunió se­gítségével felépített vállala­tok adják ma az ipari ter­melés 40 százalékát, ezen be­lül az elektromos energia 90, a szénbányászat 80 százalé­kát. A Szovjetunió mellett je­lentős segítséget nyújt a töb­bi szocialista ország is. Bol­gár segítséggel épült a dar- hani juhfeldolgozó gyár és a csojbalszani húskombinát. Magyarország együttműkö­dött az ulánbátori biokom­binát és a ruhagyár felépí­tésében, valamint a darhani húskombinát létrehozásában. Az NDK segítségével hús­kombinátot és bőrfeldolgozó gyárat építettek, valamint korszerűsítik a porcelángyár­tást. A példákat hosszan le­hetne sorolni, számos gyár és vállalat létrehozásában működött közre Lengyelor­szág és Csehszlovákia. A KGST jelentősen hozzá­járult a mongol szakemberek képzéséhez. Mongol fiatalok ezrei tanulnak a baráti szo­cialista országok egyetemein, főiskoláin. Már végzett szak­embereink rendszeresen fej­lesztik tudásukat a szocialis­ta országok gyáraiban, vál­lalataiban. A KGST komplex prog­ramja külön figyelmet fordít a mongol népgazdaság fejlő­désére. A szocialista orszá­gok térítésmentes segítségé­vel tudományos kutatóintéz­mények egész sorát hozzák létre, most épül a Tudomá­nyos-Műszaki Információs Központ. A KGST-országok jelentős segítséget nyújtanak a geológiai kutatásokban, az ország ásványkincseinek fel­tárásában. A Mongol Népi Forradalmi I^árt XVII. kongresszusa azt a feladatot tűzte országunk elé, hogy minden területen erősítsük Mongólia közeledé­sét a testvéri szocialista or­szágokhoz, és ennek megfe­lelően országunk rendkívüli fontosságot tulajdonít a KGST keretében történő ma­gas hatékonyságú együttmű­ködés továbbfejlesztésének. (BUDAPRESS — APN) Mjatavin Pelzsee miniszterelnök-helyettes, Mongólia állandó KGST-képviselője. A Varsói Központi Szövet­bank 15 év óta áll a lengyel klinikák és kórházak szolgá­latában. Hasonló intézmény működik a Katonaorvosi Egyetemen és a Katowicéi Vajdasági Véradó Állomáson. Nemrég adták át azt a krio- biológiai központot (vér- és szövetbank), amely az 1985- ig elkészülő 22 területi inté­zet első tagjaként a kielcei véradóállomás mellett, mora- wici székhellyel működik. A morawici intézet biosta­tikus, szövetátültetéshez szükséges emberi és állati szövetek előkészítésével és tárolásával foglalkozik. In­nen kapják a sebészek az égett sebek gyógyításához nélkülözhetetlen tartósított hámszövetet, az ortopéd kli­nikák pedig a csont-, porc- és ín szöveteket. Plasztikai műtétekhez az állkapocs, a szemüreg, a szájpadlás, az orr tartósított szövetét, az ideg­sebészet számára pedig agy­hártyát tárolnak. A gégecső, a középfül, a szemgolyó kon­zervált részeit is itt raktá­rozzák. A tartósított szövetek nagy előnye, hogy a szervezet nem taszítja ki őket, mivel a be­illeszkedést akadályozó anti­géneket a tartósítási eljárás elpusztítja. A morawici intézetet szin­te teljes egészében lengyel berendezésekkel szerelték fel. A cseppfolyós nitrogént elő­állító készüléket, valamint az előre meghatározott program szerinti hűtőst irányító be­rendezést a Központi Mű­szergyártó Vállalat készítette. (BUDAPRESS — INTER­PRETS) flcélpillangó Moszkvában Befejezéséhez közeledik az 1980-ban Moszkvában rende­zendő nyári olimpiai játékok sportlétesítményeinek építése. Az építővállalatok a különböző csarnokokat és az olimpiai falut is az előírt időben átadják rendeltetésének. Hatalmas acélpillangóhoz hasonlít az a kerékpárstadion, amelyben 6 ezer néző figyelheti majd a versenyeket. Képünkön: az óriási csarnok külső (felül) és belső (alul) képe. (Fotó — AP — MTI — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents