Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

1979. június 24., vasárnap Várszegi Tamás: Várkert Nemzeti könyvtárunk ké­sőbb keletkezett, mint szá­mos európai ország hasonló intézménye. Nem mintha ná­lunk alacsonyabb szinten állt volna a szellemi élet, hanem a török invázió és a Habsburg-dinasztia nemtö­rődömsége tönkretette a ko­rábbi élénk udvari kultúrát, amelyből egy országos könyv­tár kifejlődhetett volna. Nemzeti könyvtárunkat, amely 1803. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit a közön­ség előtt, gróf Széchényi Fe­renc alapította a felvilágo­sodás és a közelgő reform­kor szellemében. A könyvtár működésének fontos feltételét teremtette meg a király, amikor 1804- ben kötelespéldány joggal ru­házta fel az intézetet. Az 1819-es évet pedig a könyv­tár második alapításaként emlegetik. Ekkor ugyanis Széchényi a könyvtárnak ado­mányozta a külföldi könyve­ket és szakirodalmi műveket tartalmazó ún. Soproni gyűj­teményét. A társadalmi áldozatkész­ség maradandó tanúbizony­sága az intézetnek ma is otthonul szolgáló Múzeum­palota felépítése volt. E klasszicista épület, Pollack Mihály tervei alapján 1846- ban készült el. Szükség is volt rá, hiszen az állomány 1848. végéig mintegy százezer kötetesre duzzadt, nemzetkö­zi jelentőségű kódexekkel, ős- nyomtatványokkal és Janko- vich Miklós híres gyűjtemé­nyével gazdagodott. Az 1838. évi árvíz hosszú időre megbénította az intéz­mény működését, a magyar államiságot megszüntető Habsburg politikai hatalom pedig nem támogatta a nem­zeti intézményeket a szabad­ságharc bukása után. A könyvtár 28 évi zárva tartás után 1866-ban nyílt meg új­ra az olvasók előtt. Eötvös József minisztersé­ge alatt a gyűjtemény gyors fejlődésnek indult. Az 1860. körül szervezett kézirattár mellett 1882-ben kialakult a levéltár, majd 1884-ben a hírlaptár. Tehát az 1867— 1914-ig terjedő időszakban si­került rendezett, szabálysze­rűen működő nemzeti könyv­tárat kialakítani, amely első­sorban a tudományos kuta­tást szolgálta. Maga az intéz­mény is bekapcsolódott e munkába: 1876-ban megindí­totta a napjainkban is meg­jelenő Magyar Könyvszemlét, Európa egyik legrégebbi könyvtártudományi szaklap­ját. Az első világháború utáni súlyos anyagi nehézségek aka­dályozták a külföldi kiad­ványok maradéktalan meg­vásárlását. Mégis kiemelke­dő értékekre tett szert a könyvtár: megkapta gróf Ap- ponyi Sándor külföldi hun- garika-gyűjteményét, vala­mint a Habsburg-uralom év­századaiban a bécsi udvari könyvtárba került 33 közép­kori kódexet, közöttük 16 korvinát. A Budapestet is sújtó há­borús események a Széché­nyi Könyvtár állományában csak részleges károkat okoz­tak, de így is évekig tartott, amíg az intézet szabályszerű működését sikerült helyreál­lítani. 1949-ben az OSZK-t hivatalosan is nemzeti könyv­tárrá nyilvánították. Ma a csaknem ötmillió könyvtári egységet számláló intézmény elsődleges köteles­sége, hogy állományát meg­őrizze az utókor számára. En­nek érdekében gyűjt és fel­tár minden hungarikumot, Részlet a Széchényi Könyvtárban őrzött Képes Krónikából (XIV. sz. második fele) vagyis a bel- és külföldi ma­gyar szerző tollából szárma­zó, magyar nyelvű vagy ma­gyar vonatkozású kiadványt. Emellett ellátja az országos könyvtárügyi feladatokat is: megjelenteti a Magyar Nem­zeti Bibliográfiát, lebonyolít­ja a könyvtárközi kölcsönzé­seket, és egyéb központi szol­gáltatásokat nyújt. Természetesen fontos fel­adata olvasóinak kiszolgálá­sa is. Az érdeklődők száma 1978-ban meghaladta a 64 ezret, a használt egységek száma pedig majdnem elér­te a 400 ezret. A könyvtár törzsállomá­nyát a könyvek, valamint a hírlapok és folyóiratok gyűj­teménye képezi. Hagyatékok révén sok nemzeti nagysá­gunk (Kossuth Lajos, Ma­dách Imre, Kisfaludy Ká­roly) magánkönyvtárának kincsei kerültek ide. A köny­vek e múzeuma Petőfi mű­veinek közel 600, Jókai mun­káinak csaknem 3 ezer ki­adását őrzi. Mint bebizonyo­sodott, igen hasznosak azok a korukban jelentéktelennek látszó külföldi kiadványok is, amelyek valamilyen magyar vonatkozású adatot tartal­maznak. Segítségükkel ma nyomon követhetjük például a szabadságharc utáni Kos- suth-emigráció tragikus szét­szóródását vagy a századvé­gi kivándorlást. Az újságok beszerzésére a könyvtár 1880-ig nem fordí­tott kellő gondot, de még így is megtalálható a gyűjte­ményben a magyar hírlap- irodalom minden jelentős emléke az 1721-ben indult Nova Posoniensiá-tól napja­inkig. A hírlapállomány az utóbbi évtizedekben azonban egyre nagyobb probléma elé állítja gondozóit. A fatartal­mú rotációs papír, az újság­papír ugyanis elöregszik, el­porlad. A Széchényi Könyv­tár esetében súlyosbítja a ve­szélyt, hogy az itt őrzött hír­lapok csaknem háromnegyed része országos viszonylatban is az egyetlen fennmaradt példány. Nemzeti könyvtá­runk ezért több mint tíz éve megkezdte a hírlapanyag mikrofilmre vételét, s jelen­leg évente 3 millió oldalt fényképeznek le. A régi nyomtatványok tá­ra őrzi a könyvtár állomá­nyának legrégebbi és kivéte­les értékű darabjait. A Ma­gyarországon megtalálható ősnyomtatványok közel egy­negyede itt található. Köztük van az első, hazánkban nyomtatott könyv, az 1473- ban megjelent Chronika Hun- garorum egyetlen teljes pél­dánya is. A Régi Magyar Könyvtár 8500 példányával az ország leggazdagabb ilyen jellegű könyvgyűjteménye. A nyelv- tudomány, az irodalom- és nyomdászattörténet kutatói itt kaphatják kézhez a leg­régibb nyomtatott magyar nyelvű szövegeket. A magyar eredetű közép­kori kéziratok nagy része el­kallódott, úgyhogy a könyv­tár e kódexeket szinte kivé­tel nélkül külföldről szerez­te vissza. Első helyen áll kö­zöttük legrégibb összefüggő, magyar nyelvemlékünk, a finnugor nyelvek első írott szövege, a Halotti Beszéd. A XV. századi latin anyagból külön figyelmet érdemel az a 32 kódex, amely Mátyás király világhírű könyvtárá­ból származik. Kiemelkedők még a törökországi száműze­tésben magyar szépprózát teremtő Mikes Kelemen kéz­iratai. A kisnyomtatvány- és pla­káttár 1935 Óta működik a könyvtár különálló részlege­ként. Az egykorú felhívások, hirdetmények, röplapok szö­vegéből mozaikszerűen raj­zolódnak ki a magyar múlt eseményei, a gyászjelentés­gyűjtemény pedig a magyar életrajzkutatás nagy jelen­tőségű forrásanyaga. A zeneműtárban Joseph Haydn közel száz kompozí­ciójának kéziratát őrzik, amelyek a zeneszerzőnek mintegy negyeszázadig ott­hont adó Eszterházy-reziden- ciáról kerültek a gyűjtemény­be. Bőséges forrásra lelhet itt a jellegzetes magyar mű­zene, a verbunkos muzsika fejlődésének kutatója is. E zenestílus egyik jeles képvi­selője, Egressy Béni eredeti hangjegyes kéziratai a leg­utóbbi évtizedek folyamán, az OSZK gyűjteményéből ke­rültek először napvilágra. A térképtár magyar vo­natkozásban egyedülálló da­rabokat őriz. A nyomtatott kiadványok közül igen jelen­tős hazánk legrégibb térké­pe, a magyar származású Lázár deák 1528-ban meg­jelent fametszetes műve. Ez a gyűjtemény őrzi az első európai barlangtérképet is: Sartory Józsefnek az aggte­leki barlangról 1794-ben ké­szített művét. A színháztörténeti tár 1949- ben alakult önálló gyűjte­ménnyé, magva a második világháborút sértetlenül túl­élő színházi könyvtárak mintegy 30 ezret kitevő szín­darabgyűjteménye. A ren­dező- és súgópéldányok leg­nevezetesebbjei Szigligeti Ede, Egressy Gábor, Paulay Ede, Hevesi Sándor és Mol- jiár György munkájának írá­sos emlékét őrzik. Az elmúlt évek kiemelke­dő szerzeménye a magyar származású, török fogságba került, majd Isztambulban nyomdát alapított Ibrahim Müteferrika hat kiadványa. A nyomdász annotációival és térképeivel ellátott, több, mint 700 lapos világtörténe­tet tartják közülük a leghí­resebbnek. 1733-ban jelent meg, és olyan arab, perzsa kútfők fordítását tartalmaz­za, akiktől más szöveg alig ismeretes. 1975-ben a szo­kottnál is értékesebb doku­mentum került a könyvtár állományába: a 13. századi Erzsébet-legenda. Ez a kéz­irat a szertartási eljáráshoz készült életrajzot, valamint a környezethez tartozó sze­mélyek beszámolóit és tanú- vallomásokat tartalmazza. Mostanában kerültek elő Kölcsey eddig ismeretlen nyelvészeti munkái, Koszto­lányi halálos ágyán írt, meg­rendítő beszélgetőlapjainak egy része, és Jókai Mór Név­telen vár című, elveszettnek hitt — eddig az NSZK-ban lappangó — kézirata. * * * A könyvtár tehát ma is tervszerűen gyarapítja hun- garika-anyagát. Raktárai azonban már az intézet cen­tenáriuma idején sem tud­ták befogadni a gyarapodást. A magyar kormány 1959-ben határozatot hozott, amelynek értelmében az OSZK-nak a Budavári Palota F-épületé- ben kell méltó helyet bizto­sítani. A beköltözés eredeti határideje 1968 volt, de a könyvtár még ma is a már évtizedekei ezelőtt szűknek bizonyult elhelyezésben síny­lődik. A helyhiány miatt több részlegét a város más pontjaira kellett költöztetni. Ezért az olvasóknak — ha a „kitelepített” dokumentu­mok közül kérnek valamit — napokig kell várniuk a könyvre. (Tavaly például csak a várból 60 ezer köte­tet kellett lehozni.) Hogy mikor készül el nemzeti könyvtárunk várva várt, tágasabb, új otthona? A kérdéssel még ebben az évben foglalkoznak az illeté­kesek, és döntenek az épít­kezés befejezésének határ­idejéről. Mátraházi Zsuzsa Várszegi Tamás: Tanya Bényei József: Lassan megszokom Köszönöm jól vagyok Nincs semmi újság Derekam gyakorta üzenget hajdani utakról beszél hajnali hóviharokról s a vékonyka télikabátról Visszaüzenek s küldök neki kortynyi vízzel két fehér karikát Algopirint Egyébként semmi baj Fejgörcsöm lassan megszokom akár kitérdelt nadrágjaim ha cserbenhagyna tán hiányozna is Itt jobbra a tarkó tájon Késztet a gyorsaságra és a fogamat összeszorítani s ez egyébként igen hasznos máskor máshol vagy tán mindenütt Mucsi József: Nem a legjobb hangulatban Északi szél, szítsd a lázam, széjjelverték kisded házam. Elhurcolták őszöm álmát, szívemből a féltett fáklyát. Mint akire földrengés tört, inog talpam alatt a föld. Tántorgok a nagyvilágban, szemforgató, bús bazárban. Farkasszemet nézek vele, aztán nagyot rúgok bele, hogy az űrben kalimpáljon, de holnapra talpraálljon. KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET A leggazdagabb gyűjtemény az Országos Széchényi Könyvtár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents