Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-22 / 144. szám

o 1979. június 22., péntek SPORT SPORT SPORT SPORT Országos kommunista sportaktíva A testedzés - életszükséglet Szerdán Budapesten, a Magyar Néphadsereg Művelő­dési Házának színháztermében tanácskozott az országos kommunista sportaktíva. Mint arról lapunk tegnapi szá­mában beszámoltuk, a magyar testnevelési és sportmoz­galom helyzetével, fejlesztésével, feladataival foglalkozó fórum munkájában részt vettek a párt-, az állami és társadalmi szervek, a tömegszervezetek képviselői, sport­vezetők, gazdasági vezetők, edzők és testnevelő tanárok, élsportolók, mindazok, akik jelen vannak sportéletünk irányításában, szervezésében. Az alábbiakban visszaté­rünk az aktívára, különös tekintettel Korom Mihály­nak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának előadói beszédére és Buda István államtitkárnak, az OTSH el­nökének felszólalására. Korom Mihály: fl tömegsport és a versenysport egy és oszthatatlan egész — Hazánk szocialista fej­lődése, az életszínvonal emel­kedése, a szabad idő növe­kedése jelentős változásokat idéz elő az emberek élet­módjában — mondotta Ko­rom Mihály.. — Ha ehhez még hozzávesszük a mai éle­tünkkel szükségszerűen ve­lejáró olyan körülményeket, mint az urbanizáció és a motorizáció áldásos, de ugyanakkor negatív hatásait is, nem nehéz belátni, hogy milyen egyéni és társadalmi jelentősége van az egészség megőrzésének, a kellő fizikai felkészültség megszerzésé­nek és fenntartásának. Emel­lett társadalmi jelentőségű élsportolóinknak a hazai és a nemzetközi erőpróbákon való eredményes szereplése, hiszen ez is formálja a la­kosság legszélesebb rétegei­nek hangulatát. A testneve­lés- és sportpolitika szerves részét képezi általános poli­tikánknak. Meggyőződésem szerint mindannyian egyetértünk az­zal a megállapítással, amely szerint.' „Az elmúlt évek erőfeszítései nyomán egyes területeken jó irányú fejlő­dés indult meg. A helyzet azonban ellentmondásos és az eredmények általában nincsenek arányban a lehető­ségeinkkel.” — Tény, hogy a tömeg­sportra még nem általáno­san jellemző a rendszeres­ség, a folyamatos szervezés. A tömegsport rendelkezésére álló létesítmények sokszor nincsenek kihasználva. Az élsportban számos sportág­ban nem tudtuk tartani a nemzetközi szintet, egyes jelentősebb sportegyesületek eredménye —az anyagi tá­mogatás ellenére — vissza­estek. Sok kívánnivalót hagy maga után az edzők és a sportolók kapcsolata, együtt­működése, a nevelőmunka; nincsenek kellően hasznosít­va a tudományos kutatások előrevivő megállapításai. A testnevelésnek és sportnak együtt kell haladnia az álta­lános társadalmi fejlődéssel, hogy sajátos eszközeivel já­ruljon hozzá a sokoldalúan fejlett szocialista ember formálásához. Hogy ez így legyen, mindannyiunknak so­kat kell tennünk. Különösen pedig azoknak, akik akár hivatásuk, akár a testneve­lés és sport iránt érzett sze- retetük miatt foglalkoznak ezzel az üggyel. — A fiatalok testedzését mindenütt kiemelt feladat­nak kell tekinteni, a megol­dás alapját az iskolai test­nevelés, a diáksport képez­ze, mert ez a kulcskérdés. Ezt a fontos kérdést nem lehet úgy felfogni, hogy az kizárólag az egyébként fele­lős munkát végző testnevelő tanárok 'tennivalója, mert a megoldás csak a tantestü­letek, a társadalmi, az álla­mi szervek, a sportegyesüle­tek és a szülők összefogott, összehangolt tevékenysége útján lehetséges. — A hagyományos úttörő­olimpiát — az Oktatási Mi­nisztérium gondozásában — úgy kell továbbfejleszteni, hogy a fiatalok e nemes ve­télkedése még változatosab­bá, színesebbé váljék. A tan­intézetekben növelni szüksé­ges a házi bajnokságok és versenyek számát, valamint az iskolák, illetve a felsőok­tatási intézmények egymás közti versengését. A diák­sport versenyrendszere le­gyen összehangolva a sport­ági szövetségek verseny- rendszerével, hogy minél több alkalom nyíljék a ta­nulók rangos sportversengé­sére. Az utánpótlás biztosí­tása érdekében kívánatos, hogy a jó képességű, tehet­séges fiatalokat az iskolák — a szülők egyetértésével — a sportegyesületekbe, a sport­iskolákba irányítsák. — Minden érdekeltre egy­aránt kiterjedő alapkérdés az Edzett Ifjúságért mozgalom további kibontakoztatása. Jó mozgalom ez, közös a fele­lősségünk érte, vigyáznunk kell, nehogy elszürküljön! A soron levő feladatok közül az akciójelleg mellett a rend­szeres testedzést kell kiemel­ni, s ennek érdekében a fo­lyamatos sportolás feltétele­it szükséges minél több fia­tal számára biztosítani. Korom Mihály hangsúlyoz­ta, hogy számos lehetőség kí­nálkozik a tömeges tested­zésre, sportra; nagy lehető­ségeket és tartalékokat rejt magában a természetjárás, a turizmus, bár a feltételek még nem a legjobbak. Űj vo­nása lesz a hazai tömeg­sportéletnek az 1980-tól, a SZOT szervezésében beindu­ló munkahelyi olimpia, mely elsősorban a huszonhat éven felüli üzemi dolgozóknak nyújt sportolási, versenyzési alkalmat. — Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy a testne­velés és a sport két oldala — a tömegsport és a verseny- sport, illetve annak élvonala — egy és oszthatatlan egé­szet alkot! — A versenysportban, il­letve az élsportban az utób­bi években a magyar ver­senyzők eredményei rendkí­vül hullámzóak. Most az a feladat áll előttünk, hogy a verseny-, illetve az élsport érintett ágazataiban megál­lítsuk a visszaesést, felszá­moljuk az egy helyben topo- gást. Meg kell szilárdítanunk egyes sportágakban helyün­ket a nemzetközi élvonalban, más sportágakban pedig új­ból az élvonalba kell jut­nunk. — Egyértelműen leszögez­zük, hogy az élsportban a mérce a nemzetközi szint, te­hát azok az eredmények ér­tékesek, amelyek nemzetközi összehasonlításban is megáll­ják a helyüket, hiszen nem sokra megyünk, ha magun­kat — és csak önmagunkat — mérjük. Éppen ezért ma­gas követelményeket kell ál­lítani a szakvezetők és a sportolók elé egyaránt. Az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára hangsú­lyozta, hogy a sportágakat differenciáltan kell fejleszte­ni, hiszen a hazánknál na­gyobb országok sem vállal­kozhatnak arra, hogy szét­forgácsolják erejüket és min­den sportágat azonosan fej­lesszenek. Kiemelten kell fog­lalkozni az alapsportágakkal, elsősorban az atlétikával és az úszással. — Ahhoz, hogy élsportunk nagyobb törésektől mentes le­gyen, szükséges tervszerűb­ben, nagyobb energiával fog­lalkozni az utánpótlás kivá­lasztásával és nevelésével — mondta Korom Mihály. — A sportiskolákat úgy kell fej­leszteni, hogy a jelenleginél több gyereket tudjanak fog­lalkoztatni és jól képzett szakemberek bontakoztassák ki a fiatalok tehetségét. Fontos teendőink vannak a sportolók nevelése terén is. Ez egyik olyan gondunk, amelyek miatt talán a leg­több kritikai megjegyzés* hangzik el. Joggal! Sok a fe­gyelmezetlenség, a magatar­tásbeli hiba, a lezserség, a követelőzés, a kivételezettség. Ezek felett gyakran, sajnos, vezetők is szemet húnynak, sőt leplezik a hibákat, védel­mükbe veszik a vétkeseket. Még súlyosabb, amikor ve­zetők, edzők is rossz példát mutatnak. Rendet kell e té­ren is teremteni. Hazánkban a sport nem üzleti vállalko­zás, nem is egyeseké, hanem' az egész társadalomé! Nem szabad eltűrni az illegális jut­tatásokat, az elvtelen ígérge­téseket és a csábításokat, ha­tározottan fel kell lépni a mindjobban eluralkodó anya­giasság ellen. Az előadó kiemelte, hogy az élsport fejlesztésével kap­csolatban felvázoltak elérése, néhány szabályozó korszerű­sítését is igényli. Szükséges­nek látszik a jelenlegi minő­sítési, igazolási és átigazolá­si szabályzat módosítása, a gyakorlati élethez való iga­zítása. Ugyanez vonatkozik az anyagi ösztönző rendszer elvi és gyakorlati átértékelé­sére is. Helyes és szükségszerű döntés volt 1973-ban a test­nevelés és sport egységes ál­lami irányításának újbóli megszervezése. Most arra van szükség, hogy a munkastílus is javuljon. Fel kell lépni a bürokratikus vezetési mód­szerek ellen, érvényesíteni kell a demokratizmust. Nem jó, hogy túlságosan felduz­zadt bizonyos sportegyesüle­tek apparátusa s ugyanekkor csökkent az önzetlen társa­dalmi munka becsülete. — Pedig — szögezte le Ko­rom Mihály — társadalmi munkások nélkül a sport- mozgalom nem létezhet! A testnevelés és a sport köz­katonái nélkül megállna a sport nagy gépezete. Munká­juk az eddigieknél nagyobb erkölcsi megbecsülést érde­mel! A vezetés tevékenységéről és a kádermunkáról szólva az előadó kijelentette: a ve­zetői hármas követelményben meghatározó szerepet kell kapnia a politikai alkalmas­ságnak és a vezetői készség­nek. — A tömegsportnak és az élsportnak egyaránt szüksé­ge van megfelelő anyagi ala­pokra — mondta Korom Mi­hály. Az állam —a népgaz­daság helyzetét figyelembe véve — mindig biztosította a sport fejlesztéséhez szüksé­ges alapvető anyagiakat, és mindez a társadalom közve­tett segítsége révén tovább gyarapodik a jövőben is. Tár­sadalmunk évente sok száz­milliót áldoz a testnevelés és sport ügyére központi ala­pokból. Ugyanakkor fokozot­tabban igénybe kell venni a helyi erőforrásokat és a la­kossági hozzájárulást. Az a cél, hogy minden korosztály találjon megfelelő testedzési alkalmat és lehetőségeket; különösen fontos, hogy az urbanizáció terjedésével pár­huzamosan fejlődjék a lakó- területi sportélet. Korom Mihály ezután így folytatta előadói beszédét: — A Politikai Bizottság határozata a testnevelés és sportmozgalomban dolgozó kommunisták számára alap­vető feladatul a párthatáro­zatok végrehajtását, a ká­derpolitikai elvek érvényesí­tését szabta meg. Ezen túl a szervező, irányító tevékeny­ség olyan szinten történő emelését is megjelölte, ami­nek eredményeként vala­mennyi irányító szerv — az állami szervek, a tömegszer­vezetek és mozgalmak — területén egyaránt a pártha­tározatok szellemében foly­jon a munka. Buda István: Minden szinten magasabb szinvonalon kell dolgozni A vitában felszólalt Buda István államtitkár, az OTSH elnöke. — A testnevelés és sport irányításában, gyakorlati munkájában számos állami és társadalmi szervezet, még több sportági szövetség, sportegyesület és iskola vesz részt — kezdte felszólalását az államtitkár. — Ez a sok­irányú és több szintű mun­kamegosztás, valamint a test­nevelés és a sport társadalmi jellege tisztán jelzi, hogy igen bonyolult irányítási feladato­kat kell megoldani. Hozzá­teszem: az eddigieknél ma­gasabb színvonalon — min­den szinten. — A Politikai Bizottság határozata egyik döntő lánc­szemként az ifjúság és ezen belül is elsősorban az isko­lás korúak testnevelésének és sportjának fejlesztését je­lölte meg. Az iskolák fel­ügyeletét az oktatási mi­niszter látja el. Nem lehet- azonban kétséges, hogy e te­rületen — mint a testnevelés és sport ágazati felelősének — az OTSH-nak is nagyon jelentős feladata van, és felelősségteljes közreműkö­dése szükséges. — Amikor a testnevelés és a sport — ezen belül főkép­pen a tömegsport — irányí­tásáról, szervezéséről beszé­lünk, mindenki számára egy­értelmű, hogy a sokrétű ten­nivalókat sikeresen csakis az ifjúsági szervezetekkel, a szakszervezetekkel és egyéb társadalmi szervezetekkel együttműködve lehet ered­ményesen megoldani — foly­tatta az államtitkár. — A testnevelés és sport mozgalmi jellege nemcsak az állami irányító szervek és társadalmi szervezetek együttműködésében fejező­dik ki, hanem abban is, hogy a feladatok ellátásában, a sportegyesületekben, a sport­ági szakszövetségekben szer­te az országban sok tízezer társadalmi munkás végez a sport érdekében önzetlen, hozzáértő, áldozatos munkát. — Nem lehet eltűrni — bárhol is történjék —, hogy az államapparátusban, a sportági szövetségekben, a sportegyesületekben dolgozó vezetők, beosztottak semmi­be vegyék a társadalmi szer­vezetek képviselőinek, a tár­sadalmi aktíváknak a véle­ményét, a társadalmi vezető testületek döntéseit. Az ilyen vezetési stílus kedvezőtlen visszahatást, a társadalmi munkások körében végül tel­jes közönyt vált ki, sokan kö­zülük visszaadják megbízatá­sukat. Az elmúlt években legalábbis ennek lehettünk szemtanúi. — Minden, ami morális területen végbemegy, dön­tően és mindenekfelett a ve­zetőktől, az ő magatartásuk­tól függ. Nem megengedhe­tő, hogy engedékenység, el­nézés esetén bárki is együtt­működési szándékra hivat­kozzék, mert a rend és a fe­gyelem megkövetelése min­den vezető kötelessége. — Olyan vezetési stílust, vezetői magatartást kell ki­alakítanunk, hogy a sporto­lók tiszteljék vezetőiket, bennük munkájuk segítőit lássák és higgyenek tettek­kel igazolt szavuknak — hangsúlyozta Buda István, az OTSH elnöke. — Soron következő fel­adatainkat minden szinten csak felkészültebb káderek- kel valósíthatjuk meg. — Határozottan fel kell lépni azon szemlélet ellen, hogy mi, magyar sportveze­tők, szakvezetők — akik ré­gebben világraszóló sportsi­kerek részesei és kovácsai voltunk — mindent tudunk és nincs szükségünk mások tapasztalatainak hasznosítá­sára. Az élet nap mint nap bizonyítja, hogy azok, akiket 10—20 évvel ezelőtt még mi tanítottunk, jelentősen túl­szárnyalták volt tanítómes­tereik tudását — mondotta befejezésül az OTSH elnöke. A továbbiakban még húsz hozzászólás hangzott el. Az érdekes és tartalmas vi­tát Korom Mihály, az MSZMP KB titkára foglalta össze, majd Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője zárta be az országos kom­munista sportaktíva tanács­kozását. Még négy csapat lehet bajnok Tegnap délután új-abb mér­kőzésekkel folytatódott Bé­késcsabán, a Kórház utcai sporttelepen a serdülő lada- rúgócsapatok bajnokságának országos döntője. A békés­csabaiak a tavalyi győztes zalaegerszegiekkel találkoz­tak és — döntetlent érték el. A másik találkozón a kék­fehérek középhátvédje, Vin- cze — egyik kulcsjátékosuk — a félidő befejezése előtt megsérült és ez a folytatás­ban megkönnyítette a tata­bányaiak dolgát, Eredmények: TATABÁNYAI BÁNYÁSZ— MTK-VM 3—1 (2—1). 300 néző. V: Sebestyén. G: Ferenczi, Heilman, Turcsán, 111. Sárközi. Jók: Simon, Selymes A., Selymes Gy., Turcsán, 111. Fa- bls Zs., Sárközi, Hauszman, Pén­ZTÉ—BCS. ELŐRE SPARTACUS 2—2 (1—1). 500 néző. V: Bogyó. Zalaeger­szeg: Huszár — Kósa, Hóbor, Tóth, Domokos — Czlgány, Fel­házi, Horváth — Bócz, Topor, Gyöngy. Edző: Vörös István. Előre Sp.: Bere — Lukács, Siti, Zahorán, Kék! — Szarvas, De­res (Ugró) — Fehér, Újvári, Cseh, Török. Edző: Szombati György. Az enyhe hátszelet él­vező egerszeglek kezdtek jobban és fölényüket a 24. percben Bócz váltotta gólra, 1—0. Nyolc perc múlva azonban Újvári egyenlí­tett, 1—1. Szünet után rákapcsol­tak a hazaiak és a csereként be­állt Ugró remek cselei után Csehnek már nem volt nehéz dolga, 1—2. Nem sokkal a befe­jezés előtt Bócz gyors támadás végén egyenlített, 2—2. Változa­tos mérkőzés, igazságos ered­mény. Jók: Bere, Zahorán, Új­vári. A ZTE-ből Vörös edző va­lamennyi játékost megdicsérte. A döntő állása: 1. Bcs. Előre Sp. 3 2 1 - 10-5 5 2. Tatabánya 3 111 7-6 3 3. ZTE 2 - 2 - 5-5 2 4. MTK-VM 2 1-1 3-4 2 5. Bp. Honvéd 2 - - 2 3-8 ­A mai műsor: ZTE—Bp. Hon­véd (15.30), Bcs. Előre Sp.—MTK- VM (17.00). BUDAPEST I. műsor: 8.00 Té- vétoma (sz., ism.). 8.05 Iskola­tévé. 10.50 Tizen Túliak Társa­sága (ism.). 15.35 Iskolatévé. 16.25 Hírek. 16.30 Kuckó (sz.). 17.00 Nyugalmunk érdekében. 17.30 Mindenki közlekedik... 17.45 „En a hegyet aluról nézem...” 18.10 öt perc meteorológia. 18.20 A 19. miskolci filmfesztivál díj­nyertes filmjéből. 19.10 Esti me­se (sz.). 19.20 Tévétoma (sz.). 19.30 Tv-híradó (sz.). 20.00 Delta. 20.20 Léda (sz.). Egy farsangi éj komédiája. 22.50 Tv-híradó 3. (sz.). 23.00 Reklám. H. műsor: Még egyszer — gye­rekeknek! 18.35 Cimbora (Ism., sz.). 19.30 Tv-hlradó (sz.). 20.00 A Kilencek parlamentje (sz.). 20.45 öt perc meteorológia (ism.). 20.50 Reklám. 21.00 Tv-híradó 2. (sz.). 21.20 Ifjúsági súlyemelő EB-VB. Közv. Debrecenből, fel­vételről (sz.). 22.05 „Az apád le­hetnék”. I. BUKAREST: 7.00 Iskolartévé. 8.00 „Nagy rendezők” — sorozat, (ism.). 9.45 Orvosi tanácsadás. 10.05 „Megéneklünk Románia” — országos fesztivál. 14.05 Német nyelvű adás. 16.35 A volánnál. Autóvezetők műsora. 16.50 Esti mese. 17.00 Tv-hlradő. 17.15 Ref­lektor. 17.35 Fenyítés. Lengyel film. 19.05 Irodalmi-művészeti szemle. 19.35 Tv-híradó. BELGRAD I. műsor: 17.40 Ma­gyar nyelvű tv-napló. 18.15 Az otthon és az iskola között. 18.45 Műkedvelők. 19.15 Rajzfilm. 20.00 A stúdió ötödik oldala — jugo­szláv show. 21.00 Golgota — filmsorozat. 22.30 Korunk dosz- sziéja: 1975. 23.30 Pauline 1880 — francia játékfilm.­H. műsor: 18.00 Dokumentum­film. 19.00 A zászló alatt. 20.00 Térközeiben. 21.00 Huszonnégy óra. 21.20 Emlékezések. 22.05 Ko­moly zene. 22.30 Zenei műterem. RlDlA KOSSUTH RADIO: 8.27 Tudó­sok a forradalomban. 8.37 Ope­rettrészletek. 9.33 Komatálat hoz­tam. 10.05 Hétszlnvlrág. 10.35 Helsinki ködben. Finn költő ver­sei. 10.40 Operaáriák. 11.59 Lot­tóeredmények. 11.00 Ismeretlen Ismerősök. 12.35 Hétvégi pano­ráma (ism.). 13.57 Verbunkosok, nóták. 14.44 Magyarán szólva... 15.10 Szabó Ferenc kórusdalai­ból. 15.20 Sirlus kapitány harag­szik. V. 15.58 Hallgatóink figyel­mébe! 16.05 Húszas stúdió. 17.10 Operettrészletek. 17.35 Láttuk, hallottuk. 18.00 Kodály-kórus- művek. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Légy hű magadhoz. I. Rádió­játék. 20.16 A zeneirodalom re­mekműveiből. 21.16 Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Ope­rarészletek 23.10 Zenekari mu­zsika. 0.10 Operettrészletek. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05 Népda­lok. 8.20 Kína 30 éve (Ism.). 8.33 Magnósok, figyelem! 9.18 Mit te­het az ökológus? 9.33 Polkák fúvószenekarra. 9.53 Lottósorso­lás. 10.00 Zenedélelőtt. 11.45 Tánc­zenei koktél.' 12.33 Édes anya­nyelvűnk (Ism.). 12.38 Népi mu­zsika. 13,15 Nőkről nőknek. 14.00 Kettőtől ötig... 17.00 Hapci! 17.30 Ötödik sebesség. 18.33 Egy rá­diós naplójából. 19.26 Harminc perc alatt a föld körül. 20.00 Ré­gi nóta, híres nóta. 20.33 Ember­mesék. 21.32 Gilbert Bécaud mű­vészete (ism.). 22.16 Zenés játé­kokból. 23.15 Dzsesszfelvétel-ér- dekességek. SZOLNOKI STÚDIÓ: 17.00 Hí­rek, 17.05 Tanév után — vakáció előtt. Főrumműsor. Vezeti: Páli réti Ágoston. 18.00 Alföldi kró­nika. Nótafcedvelőknek Győri Szabó József énekel. 18.26—18.30 Hírösszefoglaló, lap- és műsor- előzetes. Június 22-én, 20.00 órai kez­dettel, Tótkomlóson: CANTERBURY MESÉK MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A négy testőr; 6 és 8 órakor: Só­f orok, sógornők. Békéscsabai Ipítők Kultúrotthona: 5 órakor: Indiánkaland Ontarióban; 7 óra­kor: Zorro. Békéscsabai Kert: Police Python 357. Békéscsabai Szabadság: délelőtt ío órakor: Üzenet a meteoritban; 4, 6 és 8 órakor: Sugarlandl hajtóvadá­szat. Békéscsabai Terv: Piedone Afrikában. Gyulai Erkel: csak fél 6 órakor: Pillangó I., II, Gyulai Kert: Pokoli torony I., II. Gyulai Petőfi: A bajkeverő. Orosházi Béke: 5 órakor: A kék madár; 7 órakor: A magas sző­ke férfi felemás cipőben. Oros­házi Partizán: fél 6 órakor: A reménység szele; fél 8-kor: Fé­lelem a város felett. Szarvasi Táncsios: A nyomozó dilemmá­ja. Kéziratokat, képeket nem őrzűnk meg és nem kül­dünk vissza. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Rocskár János. Szerkesz­tőség: Békéscsaba Ff: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba Pf: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető ,a hírlapkézbesítő postahivata­loknál és a kézbesítőknél. Előfizetői díj egy hónapra 30 forint. Dürer Nyomda, Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2/A, 560í’ Igazgató: Háromszéki Pál INDEX; 25054 ISSN 0133—0055

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents