Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-23 / 145. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. JÚNIUS 23., SZOMBAT Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM A hármas jelszó szellemében Szocialista brigádvezetftk V. tájkonferenciája Orosházán Szeljak György, a megyei pártbizottság osztályvezető-he­lyettese tartott előadást A szocialista brigádok helye, jelen­tősége a társadalomban címmel BÉKÉS MEGYEI Megkezdte a próbaüzemelést az új csiszoló-polírozó auto­mata Kép, szöveg: Lónyai László Harminc ember helyett dolgoznak ■■■■■■■■■ Ú] gépek a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezetben Hazánkban idestova két év­tizedes múltra tekint vissza a szocialista brigádmozgalom, s az eltelt évek során mind többen ismerték meg, tették magukévá a mozgalom jel­szavát: „Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni.” Megyénkben is az elsők között alakultak meg a szo­cialista kollektívák, melyek ma már rangot vívtak ki magúiknak. A Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa, a Me­gyei Művelődési Központ és az orosházi művelődési köz­pont június 22—23-án, vagyis tegnap és ma Orosházán, a Petőfi Művelődési Központ­ban immáron ötödik alka­lommal rendezi meg a két­napos tájkonferenciát, me­lyen több mint 200-an, a gazdasági élet valamennyi ágazatából vesznek részt. A tanácskozáson ott van két szomszédos, Hajdú-Bihar és Csongrád megye szocialista brigádmozgalmának jó né­hány képviselője is. Mészáros Józsefnek, az. orosházi pártbizottság osz­tályvezetőjének köszöntője és megnyitója után Szeljak György, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese A szocialista brigádok he­lye, jelentősége a társada­lomban címmel tartott elő­adást. Bevezetőben a mozgalom jelentőségét, szükségszerűsé­gét, fejlődését elemezte. Mint mondotta: a szocialista bri­gádmozgalom napjainkban átfogja a termelés minden területét, a társadalom, a családok, az egyének életét, tömegeket nevel, de hatása a mozgalom részvevőm túl is érezhető. A szocialista bri­gádmozgalom szocialista éle­tünk szülötte, fejlődő, gazda­godó életünk egyik biztosíté­ka. Léte és szerepe, tevé­kenységének tartalma esz­méinkből, elveinkből, társa­dalmi céljaink és az egyéni sors mély összhangjából fa­kad. A legszebb és legtisz­tább emberi vonásokat egye­síts magában, azokat, ame­lyek mindig jellemzői vol­tak a munkásak életének, amióta a munkásosztály meg­jelent a történelem színpa­dán. A szocialista brigádmozga­lom napjainkban már meg­határozó tényezője társadal­mi fejlődésünknek. Tömöríti soraiban a munkásosztály, a termelőszövetkezeti paraszt­ság, a kisipari szövetkezetek, az értelmiségiek és az alkal­mazotti dolgozók legöntuda- tosabbjait. Békés megyében a munkásbrigádok száma eléri a 4200-at, -ebből 3151 kollek­tíva — több minit 40 ezer tagja — viseli a megtisztelő és megkülönböztető szocia­lista címet. Legerősebb a bri­gádmozgalom az iparban. Ezután az előadó a kollek­tívák előtt álló feladatokról szólt. Mindenekelőtt hangsú­lyozta: a társadalom alapve­tő igénye, hogy minden szo­cialista brigádtag a legjobb képessége szerint gondosan, szorgalmasan és fegyelmezet­ten, felelősségteljesen dol­gozzék. Ezzel együtt nyújt­son segítséget munkatársai­nak, az arra rászoruló dol­gozóknak. Ezután A szocialista ne­velő munka a brigádban címmel Virizlai Gyula, a SZOT titkára tartott érde­kes előadást. A SZOT titkára hangsúlyozta: a fejlett szo­cialista társadalomban foko­zottabb feladatok hárulnak a kisebb szocialista közössé­gekre. Ennek igazolására mindennapi életünkből sorolt példákat. Napjaink embere egyre igényesebb, ezeket az igényeket csak növelik a tár­sadalom tagjai. E közös cél­nak csak úgy tudunk megfe­lelni, hogy mindenki akar­jon különb ember lenni teg­napi önmagánál. Ebéd után üzemlátogatás­sal egybekötött vita követ­kezett. A részvevők hét ága­zati szekcióban folytatták munkájukat, melyen az ipar­ági feladatok, eredményekés gondok kerültek napirendre, elemzésre. Este a legjobban művelődő brigádok találko­zóját rendezték meg a Béke étterem különtermében. A tájkonferencia ma reg­gel folytatja munkáját. Gáspár Sándor konzultációja belpolitikai újságírókkal Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára pénteken a Magyar Sajtó Házában kon­zultáció keretében tájékozta­tót adott a belpolitikai új­ságíróknak a termelés, a gaz­dasági munka segítésének, az üzemi demokrácia fejleszté­sének feladatairól. Az eszmecserén részt vett Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára is. Az Országos Szövetkezeti Tanács ülése Az Országos Szövetkezeti Tanács pénteken Szekszár- don tartott ülést. A tanács­kozást Rév Lajos, az OKISZ elnöke vezette. Az ülésen részt vettek a megyékben működő szövetkezeti koordi­nációs bizottságok elnökei, valamint Tolna megye párt-, tanácsi és szövetkezeti veze­tői is. A tanácskozáson a szö­vetkezetek együttműködésé­nek, illetve a szövetkezetek, valamint az állami és taná­csi vállalatok kapcsolatainak fejlesztéséről tárgyaltak. Gazdasági életünk kulcs­kérdései — az árpolitika, a fejlesztés, leépítés, az export­orientáltság és az ezekkel kapcsolatos megyei teendők — voltak a központi témái a 18. közgazdász-vándorgyű­lés pénteken megkezdődött szekcióüléseinek. A nagysza­bású szekszárdi tanácskozás második napján a több mint hatszáz résztvevő a munka­körének és az érdekeltségé­nek megfelelő szekcióülés vi­táin vett részt. A fő témák­kal kapcsolatos központi el­képzeléseket vezető közgaz­dászaink foglalták össze. Rendkívül nagy érdeklődés kísérte Csikós-Nagy Béla ál­lamtitkárnak, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöké­nek előadását, aki az 1980. évi árrendezés irányelveit vá­zolta. Mint mondotta érték- arányos fogyasztói árrend­szerre kell berendezkednünk, s meg kell oldanunk a bel­földi és a külkereskedelmi árak összehangolását. Ez az utóbbi a feltétele annak, hogy külkereskedelem-érzékeny gazdaságunkban reálisan mérhessük, a hatékonyságot, mert hiszen erre csak a reá­lis nemzetközi összehasonlí­Az egyik legnehezebb, leg­fárasztóbb munka a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetke­zetben a különböző fém alkat­részek csiszolása és polírozá- sa. A kávéfőzők, a vasalók és a lámpatestek alkatrészei­nek nagy részét szerelés előtt fényezni kell, és ezt eddig kézi munkával végezték. Ennek a kézi munkának az előbbieken kívül az is hátrá­nya volt, hogy sok időt vett igénybe, és sok dolgozót kö­tött le. Ezért döntött úgy a szövetkezet vezetősége, hogy mintegy 12 millió forintért az NSZK-ból három csiszoló és polírozó automatát szerez be. E gépek közül az egyik a csövek megmunkálását végzi, míg a másik kettő a kávéfőző, valamint a vasalók alkatrészeit munkálja meg. A gépeket az NSZK gyár szerelői most állították üzem­be, és a próbagyártás is azt igazolja, hogy nem volt rossz vásár megvenni a termelé­keny gépeket. Felmérések tás alapján van lehetőség. Rámutatott, hogy az árrend­szer kétszintűségének vissza­állítása az egyik fontos cél, a kétszintű árrendszerben a ter­melői árszint számottevően alacsonyabb a fogyasztói árak színvonalánál. Nálunk egy olyan negatív kétszintűség jött létre s van pilla­natnyilag, amelyet a fogyasz­tói áraknál magasabb terme­lői árak jellemeznek. Gazda­sági helyzetünk megköveteli, mondotta befejezésül, hogy amilyen mértékben lehetsé­ges, az árrendszer jóváha­gyott irányelvei már a közel­jövőben átmenjenek a gya­korlatba. Fejlesztéspolitikánknak a népgazdasági egyensúly hely­reállítását és a hatékonyság javítását kell szolgálnia — hangoztatta vitaindító elő­adásában Havas Péter, az Állami Fejlesztési Bank ve­zérigazgatója. Ennek felel meg a beruházások növeke­dési ütemének erőteljes csök­kentése. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a népgazdaság állóalapjai nem bővülnek, ha­nem azt, hogy a jövőben nem áll módunkban az állóalapo­kat a termelésnél annyival szerint a három automata 30 ember munkáját teljesíti mű­szakonként és a késztermék egyenletesebben, pontosab­ban megmunkált lesz. Nemcsak ezeket vásárolták az utóbbi időben, hanem egy, az asztali lámpák ernyőjének alakítására szolgáló fémnyo­mó automatát is. Ez a gép rendkívül termelékeny, ösz- szehasonlításul elmondhat­juk, hogy a régi módon egy lámpaemyő elkészítésénél a bérköltség 22 forint körül volt, az új automatánál le­csökkent 1 forintra. Ez je­lentős önköltségcsökkentést tesz lehetővé. Az idei gépesítési program­ban nemcsak tőkés import­ból származó termelőeszkö­zök szerepelnek, hanem több szocialista importból érkező gépet is vettek, illetve vesz­nek. Nemrég érkezett meg négy csehszlovák automata eszterga, melyek máris ter­melnek és a közeljövőben újabb kettő érkezését várják. gyorsabb ütemben növelni, mint amilyen mértékben ezt az elmúlt 5—10 évben tettük. Az eddiginél lényegesen dif­ferenciáltabb fejlesztésre lesz szükség, olyan fejlesztésre, amelyben a szelektálás első­rendű szempontja a gazdasá­gosság. Az exportorientáltsággal kapcsolatosan Drecin József, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese leszögezte: Azoknál a vállalatoknál, ame­lyek közvetlenül is részt vet­tek a külgazdasági kapcsola­tokban, a vállalati stratégiá­nak két alappillérre kell épülnie. Az egyik a piaci prognózis, amelynek forrásai a külső információk, a má­sik pedig a műszaki, gazda­sági versenyfeltételek előre, becslése. Az utóbbihoz segít­séget ad a vállalatoknak a világgazdaság és a technikai fejlődés tendenciáinak alapos ismerete. A megyei tanácsok vezetői, szakemberei — Császár Jó­zsefnek, a Tolna megyei Ta­nács elnökhelyettesének elő­adása alapján — külön szek­cióülésen vitatták meg a me­gyék időszerű gazdasági fel­adatait. Árpolitika, exportorientáltság és a megyei feladatok Folytatta ülését a közgazdász-vándorgyűlés A tájkonferencia résztvevői Virizlai Gyulának, a SZOT titkárának előadását hallgatják Kép, szöveg: Szekeres András

Next

/
Thumbnails
Contents