Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-19 / 141. szám

V 1979. június 19., kedd o Olcsón, gazdaságosan, jól II felemelkedés útján a dévaványai Lenin Tsz Nehéz időket élt át a hat­vanas évek végén és a het­venesek elején a dévaványai Lenin Tsz. Rosszul gazdál­kodtak, gyengék voltak az eredményeik, háromszor is szanálni kellett őket. Ilyen előzmények után hívta visz- sza a tagság 1972-ben Kiss Ferencet elnöknek, aki akkor a szeghalmi Sárréti Tej­társulás helyettes vezetője volt. Az új elnök jól ismerte a szövetkezetét, hiszen régeb­ben hosszú ideig Dévavá- nyán dolgozott és Lenin tsz- beli tagságát a szeghalmi évek alatt is fenntartotta. A bajokon azonban egyedül is­meretséggel nem lehetett se­gíteni, komoly, erőteljes mun­kára volt szükség. Felmérték a lehetőségeket Elhatározták: nem azzal takaróznak, hogy a régi ve­zetőség milyen hibákat kö­vetett el, hanem összefognak és megmutatják, mire képe­sek ők. Ezt a feszített mun­kát sokan nem bírták. Ren­getegen mentek el, volt akit elküldték és ez a nagy ará­nyú fluktuáció évekig tar­tott. Ennek ellenére a szö­vetkezet eredményei szé­pen javultak. Ez a javulás elsősorban annak tudható be, hogy ' a szövetkezet vezetősége jól mérte fel a Lenin Tsz lehe­tőségeit. Talajadottságaik nem a legjobbak, de mert ezen nem lehet változtatni, megkeresték azokat a nö­vényeket, melyek a legjob­ban jövedelmeznek ilyen körülmények között is. A búza, a napraforgó, a repce, a lucerna és a szálas takar­mányok mellett döntöttek, míg régebben 23-féle nö­vényt termesztettek. A gépesítésnél is az ol­csóbb megoldást választották. Szerencsére a szanálás után kaptak bankhitelt, így köny- nyebb volt a talpraállás, mert a pénzből legalább az induláshoz szükséges eszkö­zöket megvehették. De mert erőforrásaik szűkösek vol­tak, az olcsóbb, szovjet kombájnok mellett döntöt­tek, még ha ezek kisebb tel­jesítményűek is voltak. Ná­luk a Nivák olyannyira be­váltak, hogy azóta is csak ezzel a típussal dolgoznak. Elértek viszont egy olyan gépesítettségi fokot, hogy most már nem nekik kell segítséget nyújtani, hanem ők járnak aratni a szomszéd téeszekbe. Az eredmények folyamatos javulása azzal járt, hogy egyre jobban emelkedtek a jövedelmek, egyre több szak­embert kötöttek most már a tsz-hez. Jelenleg 9 egyete­met vagy főiskolát végzett szakembere van a szövetke­zetnek és számuk egyre gya­rapszik. Bevezethették az ágazati rendszert is, mert mindegyik élére jutott meg­felelően képzett vezető. Kettős hasznosítással Nemcsak a növénytermesz­tés, hanem az állattenyész­tés is nagyot lépett előre az évek során. Felszámolták a veszteséges ágazatokat, és most szakosított telepen te­henészettel és érdekes ket­tős hasznosítással, birkával és libával foglalkoznak. A tehenészet tejhozama ma még nem túl magas — 3000 liter —, de ezt néhány év alatt 1850 literről érték el. Az eddigi tapasztalatok sze­rint a növekedés üteme vál­tozatlan, az idén további je­lentős eredménynövekedésre számíthatnak. Sikeresen „összepárosítot­tak” két állatot, a birkát és a libát. Az épületeket közö­sen, két célra használják. A hideg, téli időszakban a birkák vannak az épületek­ben, nyáron viszont, amikor a szabadban legeltetik a nyájat, akkor libákkal népe­sítik be a hodályokat. En­nek nemcsak az az előnye, hogy a költségek megoszla­nak, hanem az is, hogy — mivel két teljesen eltérő ál­latfajtáról van szó — nem fogékonyak egymás betegsé­geire, tehát állategészség­ügyi szempontból is szeren­csés a választás. A birka is, a liba is jó hasznot hoz, fejlesztik tehát a juhászatot és a szárnyas- baromfi-tartást is. Nemrég emelték a juhászaiban az anyaállatok számát 3400-ra, de az idei év végére 4000 lesz. Rövidesen pedig 6000 anyajuh legel majd a Lenin Tsz földjein. A libákat a ba­romfiipar igénye szerint tartják, van amikor a .toll, van amikor a hús iránt na­gyobb az igény. Mivel itt gyorsan cserélődik az állo­mány, a mindenkori piaci igényeknek megfelelő fajtát tartják. II takarékosság eredménye A rugalmas, takarékos gaz­dálkodás meghozta az ered­ményt, hiszen 1977-ben már 8 millió forint felett volt a szövetkezet nyeresége. Ta­valy pedig — bár rendkívül sok elemi csapás sújtotta őket — 5,6 milliós nyereség­gel zárhatták az évet. Mond­ták is sokan: az jelzi a közös gazdaság erősségét, hogy ilyen időjárást is kibírt. Azért szükség van nagyobb anyagi biztonságot nyújtó üzemágakra is, és ilyenekkel eddig a Lenin Tsz nem na­gyon rendelkezett. Az alap- tevékenységen kívül csak egy seprűkötő üzemük van, de a jövőben mással is akar­nak foglalkozni. Az Óbuda Tsz vasszerkezetek kooperá­ciós gyártására kérte őket partnernek, a külkeresek pe­dig exportseprűk nagyará­nyú gyártására buzdítják őket. Ezek az üzemágak talán már jövőre tovább fokozzák a jövedelmet, addig azonban az alaptevékenységből kell megélni. Ezt a megélhetést viszont most a hosszan tar­tó szárazság veszélyezteti. A búza máris megsínylette a hőséget, a napraforgó még jól bírja és nincs baj a ku­koricával sem, de azért na­gyon várják már az éltető nedvességet. Ha ez rövidesen megjön, akkor az idei tervet is teljesíteni tudják. L. L. Szövetkezeti lakások em volnánk tárgyila­gosak, ha elhallgat­nánk, hogy me­gyénkben meglehetősen las­sú ütemben indultak be a lakásszövetkezeti építkezé­sek. Ez mindenekelőtt az alapvető ismeretek hiányá­ból fakadt és abból, hogy sem a helyi tanácsok, sem az építőanyag-ipar, sem a ki­vitelezést vállalók előzetes terveiben ez az építkezési forma nem szerepelt. Az említett gondok ellené­re is ;a IV. ötéves tervidő­szak befejezéséig Békéscsa­bán 149, Szarvason 60, Gyu­lán 40, Medgyesegyházán 32, Mezőberényben 8 szövetke­zeti lakásba költözhettek be boldog tulajdonosaik. Mi ta­gadás, három évre vetítve a 334 'lakás nem sok. Viszont az is kétségtelen, hogy a IV. ötéves tervidőszakban meg­teremtődtek a szövetkezeti formában történő lakásépítés szervezeti és gyakorlati alapjai. Igaz, némely építő­szövetkezet a'iaposan megfi­zette a „tanulópénzt”. És most lássuk: mennyi szövetkezeti lakás épülése várható megyénkben ebben a tervidőszakban ? Mielőtt erre a kérdésre konkrét, vá­laszt adnánk, meg kell mon­dani őszintén: értelmetlen lenne a valós helyzetet szé- pítgetni, a tényeket elhall­gatni. Még akkor is ezt kell mondani, ha tudjuk és elis­merjük, hogy a megyében az V. ötéves tervidőszak idején a városi, nagyközségi, köz­ségi tanácsoknál, illetve más szerveknél is jobban a fi­gyelem középpontjába került a szövetkezeti formában tör­ténő lakásépítés, mint ko­rábban. A megyei szövetség erre illetékes titkársága előtt — de más szerveknél úgy­szintén — már tudvalevő, hogy a jelenlegi ötéves terv­időszakra előirányzott 926 szövetkezeti lakás nem épül meg. Ennek okait több té­nyezővel lehetne magyaráz­ni. Tegyük máris hozzá, a szóban forgó 926 lakásba be­számították azt a 217 lakást is, melyek építése a IV. öt­éves tervidőszakról húzódott át a jelenlegibe. Hogy miért nem épül meg megyénkben a tervezett 926 lakás, és ebből mennyi ké­szül el? Már 1977-ben egy­értelművé lett, hogy korri­gálni kell — siajnos lefelé — az előirányzott lakásszámot. Ez azt jelenti, hogy a terv­időszak végéig összesen csak 589 lakásszövetkezeti lakás épül meg. Következik ez ab­ból, hogy — tisztelet ,a kivé­telnek — több helyen a ta­nácsok nem biztosítják a szükséges közművesített te­rületet, illetve más esetben nincs kivitelező. Más szavak­kal úgy összegezhetjük a helyzetet, hogy a terület-elő­készítés, valamint a kapaci­táshiány az új építkezések megkezdését legalább egy évre veti vissza. Mindezek ismeretében a jelenlegi tervidőszak első három évében megyénkben 319 lakás épült meg szövet­kezeti formában. Említésre méltó, hogy a szóban forgó lakások 70 százalékába 30 év alatti fiatalok költöztek be. Azonban a IV. ötéves tervidőszakban megépült la­kások száma — de a mosta­ni tervidőszak végéig vár­hatóan elkészülő 589 lakás­szám is — messze elmarad attól az igénytől, amely évek ói,a az ebben a formában épülő családi otthonok iránt megnyilvánul. Jelenleg 161 szövetkezeti lakás építésén dolgoznak a kivitelezők. A módosított tervnek megfelelően viszony­lag jónak mondható a laká­sok építési üteme Békéscsa­bán, Szarvason, Mezőberény­ben, Dombegyházán, Gyo­mén, Endrődön, Mezőko- vácsházán, Tótkomlóson, Csorváson és Vésztőn. ehetne-e gyorsítani megyénkben a szö­vetkezeti formában épülő lakások ütemét? Igen, lehetne, ha az erre hivatott szervek, vállalatok és intéz­mények nem azon vitatkoz­nának, hogy miért nem le­het, hanem abban értenének egyet, hogy miként leheti Ez viszont azt jelentené, sőt feltételezné, hogy az akadá­lyokat együttesen, közös erő­vel úgy távolítsák el, hogy ezt a nagyon fontos ügyet, vagyis ,a szövetkezeti formá­ban történő lakásépítés ügyét előbbre segítsék. Balkus Imre Gépparádé Nagyszénáson A kapu stílusos, két Rába —Steiger az ajtófélfa, ame­lyet a gépszemlére érkezőket köszöntő üdvözlő tábla hi­dal át a nagyszénási Október 6. Tsz-ben. Az agrokémiai központ melletti hatalmas térségen traktorok, kombáj­nok katonás rendben, felüle­tükön megcsillan a napfény. Az egyes sorokon haladnak a szemlebizottságok, körbejár­ják a gépeket, megvizsgálják biztonságtechnikai felszerelé­süket, működésüket. Szula Lajos növénytermesz­tő gépész az általa vezetett Claas-Dominátor mellett ép­pen elméleti felkészültségé­ről ad számot. Folyamatosan mondja a választ, nem jön zavarba a közbevetett kér­déstől sem. A bizottság lát­ható elégedettséggel megy a következő géphez A fiatal­emberhez fordulok: — Kel­lett ehhez a jó válaszhoz kü­lön felkészülés? — Nem mondhatnám, öt éve dolgo­zom ezen a típuson, azt le­het mondani, hogy egy kicsit összenőttem már vele, isme­rem minden alkatrészét. Mi­előtt rákerültem a Dominá- torra, háromnapos tanfolya­mon ismerkedtem meg a mű­ködésével. Balogh Józsefe az AGRO- KER igazgatóhelyettese és bi­zottsága az MTZ-ket vizs­gáztatja: — Megnézzük a vi­lágítást, irányjelzőt, hogy a közlekedésbiztonsági, műsza­ki és munkavédelmi feltéte­leknek mennyire tesznek ele­get a traktorok. No és hogy mennyire érti a vezető a ke­zelését. Az eddigi tapaszta­latok kedvezőek. Az egyik kombájn mellett sikerül megtalálni Hegedűs Bélát, a gépparkját vizsgáz­tató szövetkezet elnökét is. Nem titkolt büszkeséggel mu­tat körbe a hatalmas gépe­ken: — Látványnak is le­nyűgöző egy ilyen szemle — mondja — és növeli az érté­két, ha elgondoljuk, mennyi munka és mennyi szervezés eredménye van benne, hogy ma így ki tudtuk állítani majdnem az egész gépparkot. Nagyon örülünk, hogy mind­ezt sikerült így összehozni. Azt hiszem, a bizottságok is jó véleményt mondanak ró­la. Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség titkára helyesel: — Én a hetes bi­zottság elnöke vagyok, annak nevében nyilatkozhatok. Jó az összbenyomás, látszik, hogy szerelők és vezetők egyaránt komolyan vették a szemlét, alaposan felkészül­tek rá. A nagyszénásiak a látottak alapján biztosan vág­hatnak neki az aratásnak, a gépek állapotából ítélve. Dél felé jár az idő, a bi­zottságok sorra befejezik munkájukat, indulnak a kö­zös összegzést megfogalmaz­ni. Előtte még egy mozzanat hátra van. Még reggel, a szállítási ágazatban dolgozók KRESZ-tesztlapokat töltöttek ki, most következik az ered­ményhirdetés. A győztes Lő­csei László, akinek Hegedűs Béla tsz-elnök adja át a ju­talmat. — m. szabó — A KRESZ-vetélkedő győztese átveszi az első díjat Fotó: Veress Erzsi II Békéscsabai Hütéházban befejezték a szamóca feldolgozását, félidőben a zőldborsészezon Először a hűvös idő, majd a csapadékmentes hónapok vetették vissza a növényeket a fejlődésben. Minderre ,a feldolgozóipar is érzéke­nyen reagált. A Békéscsabai Hűtőházban az elmúlt hó­nap közepén a szamóca fel­dolgozásával kezdődött a sze­zon. A szakemberek már ek­kor megállapították: gyü­mölcsféleségekből 40—70 szá­zalékos terméskiesés várha­tó. Az első beérkezett termék, a szamóca esetében mindez be is igazolódott: a tervezett mennyiségnek alig 40 száza­lékát dolgozták fel. A kész­termék minősége is elma­rad az elmúlt évekétől. Zöldborsóból 500 vagon kész­termék előállítása szerepel az idei tervekben. A korai éré­sű fajták alacsony termésát­lagot és gyenge minőséget produkáltak. A közép- és ké­sői érésű fajták az elmúlt héten lehullott csapadék ha­tására már magasabb ter­mésátlagot és jobb minősé­ge^ ígérnek. A zöldborsó-fel­dolgozási idény félidejéhez érkezett, az már biztos, hogy a kampány rövidebb lesz a korábbi évekhez viszonyítva. A múlt hét közepén a fel­dolgozósorokon megjelent és megkezdték a cseresznye, valamint a meggy tartósítá­sát, gyorsfagyasztását. Ebből a gyümölcsből is — a tava­szi fagyok miatt — 20—30 százalékos terméskiesés mu­tatkozik. Az eddig beszállí­tott gyümölcs minősége meg­felelő^ így ez bizonyos fokig ellensúlyozza a mennyiségi lemaradást. A zöldségfélék közül a tar­tósítóipar fontos nyersanya­ga a zöldbab. A jelenlegi ál­lapotok biztatóak, s minden bizonnyal a feldolgozásban túlteljesítés várható. Mind­ezt fokozzák a másodveté­sekkel, ugyanis a hűtőipar a termelő partnergazdaságok­kal megállapodott a másod­vetésű zöldbab .termesztésére. Ehhez a szükséges szaporító­anyagot már ki is szállítot­ták az üzemekbe. A sárgarépa a hűtőház tö­megterméke, igaz az idén a hideg és a rossz kelés miatt terméskiesés mutatkozik. A szakemberek véleménye az, hogy: ha a sárgarépa úgy fejlődik, mint az elmúlt években, akkor a termés da­rabosabb lesz, így a terve­zett mennyiség beérkezik a gyárba feldolgozásra. Július első napjaiban megkezdik a csemegeburgonya tartósítá­sát, az ehhez szükséges 100 vagonnyi alapanyagot a Haj­dúsági Agráripari Egyesülés taggazdaságai szállítják fel­dolgozásra. A terméskieséseket a má- sodvetésűekkel igyekszik pó­tolni a csabai hűtőház. A zöldbabon kívül a partner­gazdaságok jelentős terüle­ten termesztenek karfiolt. Ehhez a szükséges palánta- nevelés már folyik. A hűtő­ház vezetői úgy számolnak, hogy a feldolgozás módosí­tásával, gondos szervezéssel, a minőség javításával is tel­jesíti ,a gyár idei, 10 ezer tonnát meghaladó exportter­vét. — szekeres — Fotó: Veress Erzsi !

Next

/
Thumbnails
Contents