Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-19 / 141. szám
1979. június 19., kedd Ha park, akkor ifjúságii Békéscsaba azok közé a városok közé tartozik, amelyek botamikailag is értékes ligettel, parkkal büszkélkedhetnek. S mióta a nagyszerű műsorral rendelkező kertmozi is majd’ mindennap este itt várja a vendégeket, közművelődési „intézmény- nyé” lépett elő. Most pedig az egykori sörkert századelői, de mégis szeretetre méltó épületét nyitották meg ifjúsági parkként. 18 óra. Az ígéret szerint a Békés megyei Vendéglátó- ipari Vállalat rendbe rakta, kicsinosította a gyöngykaviccsal lehintett belső teret. A fémasztalokon terítő, a székek rendeltetésnek megfelelőek. Hatalmas fadézsákban sok-sok üveg üdítő és sör bejegelve. A személyzeten és a diszkóson kívül senki más, belül. A kerítésen kívül pedig 15—20 fiatal... $• 19 óra 30 perc. Az első pár megváltja a 10 forintos beugrót. Zahorán Róbert, Békés megye egyik legtekintélyesebb, népszerű diszkósa köszönti a „közönséget”, s megkezdi a valóban legfrissebb slágereket bemutató programját. A kerítésen kívül vagy százötvenen dilem- mázpiák: itt a jó, vagy odabent... 20 óra 30 perc. Az első pár a töredezett betonkorongra lép. Szűk, és csak botladozva A felvétel 7 óra előtt készült... Fotó: Orbán Károly lehet, rajta táncolni. Tánc- fajtától függetlenül. Mégis jobb, mint a gyöngykavicsban. A közönség létszáma meghaladja a félszázat. Kellemessé melegszik — ha las- sjan is — a hangulat. A színes reflektorok fényében valóban gyönyörű a lombsátor. Sajnos, rriásfél óra még a zárásig... Legközelebb egy hét múlva, s azt követően minden szombaton este 6-kor nyit a csabai ifipark. Kisfilmvetíté- seket is ígérnek. Minden jel ,arra mutat hogy ,a több éves szünet után ismét kedvelt szabadtéri szórakozóhelye lesz a város fiataljainak a Széchenyi-liget. (N. L.) w Érettségi vizsga — egyetemi felvételi Békéscsabán öt osztály 128 tanulója érettségizik ebben a tanévben a békéscsabai Vásárhelyi Pál Útépítési és Földmérési Szakközépiskolában. Tegnap a szóbeli érettségin vizsgázott a 4/E osztály is, amelynek 11 tanulója jelentkezett továbbtanulásra a Bajai Vízépítési és Vízgazdálkodási Főiskolára. Számukra az érettségi egyben felvételi vizsgát jelentett, így matematikából szóbeli feleletet is kellett adniuk, s fizika helyett szaktárgyi tudásukról adtak számot. Első alkalom ebben az iskolában az ilyen érettségi vizsga, de erre máskor is lesz lehetőségük a diákoknak, ha legalább tízen ugyanazt a főiskolát választják további tanulmányaikhoz. Vendégek az örménykúti pávakörnél Szombaton és vasárnap kedves vendégeket fogadott az örménykúti művelődési ház Röpülj páva köre. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége segítségével kötöttek barátságot a Nógrád megyei Vonyarc község pávakörével, akik most örménykútra látogattak. Szombaton este másfél órás magyar és szlovák nyelvű közös műsort adott a két pávakör a község lakóinak. Vasárnap Békéscsabán, Szarvason, Kondoroson, Gyulán és Gyomán ismerkedtek a környék érdekességeivel. A baráti kapcsolat következő eseménye július 7-én, 8-án lesz, amikor az örménykúti- ak utaznak Nógrád megyébe. A Televízióból jelentjük Párizs előtt Szarvasra Beszélgetés egy gazdag program megvalósításáról Ruzicskay Cyörgy festőművésszel Ruzicskay György a szarvasi alkotóház kertjében Nagy volt az idegenforgalom a múlt hét végén Szarvason. Az ország minden tájáról érkezett vendégek csoportosan keresték fel az Erzsébet-ligetben levő Ru- zicskay-alkotóházat, csakhogy a tágas műterem és a néprajzi gyűjteményt őrző „házi múzeum” ajtaja zárva volt. Mi is kíváncsiak voltunk: miért marad oly soká távol szülővárosától Ruzicskay György Munkácsy-díjas érdemes művész? Ennek kiderítésére budapesti műtermében kerestük fel a mestert. — Számomra egy nagyon kedves — és talán Békés megye számára is jelentős —új rajzsorozaton dolgozom. Nagy szeretettel és szenvedéllyel csinálom, hónapok óta ebben élek, hiszen régi vágyam teljesüléséről van szó. Régen elképzeltem, hogy szokásos formámban, rajzsorozatban fejezzem ki az ország egyetlen középkori téglavárának sorsát, a gyulai vár történetét. Nagyon izgalmas munka. Megfelelő irodalomtörténeti tanulmányok után közel 1400 évnek a folyamatát kellett „átálmodnom” és kifejeznem a rajz eszközeivel. E témában azért jelentős a fantázia szerepe, mert a nagy korszakokból alig maradtak fenn történelmi adatok, így a magam képzeletére vagyok hagyatva. De ismerem a történelem szakaszait, s így a kettő együtt: az ismeret és a képzelet jól kiegészíti egymást. Hozzá jönnek természetesen a történelmi emlékek. Így sikerül megformálnom e nagy múltú vár történetét és album formájában átnyújtani a város lakóinak. Ez a munka kötött a mai napig fővárosunkhoz, hisz itt gyűjtöttem sok adatot múzeumokban, könyvtárakban. Mikor üdvözölhetjük szülővárosában? — Június 20-án érkezem ■«Szarvasra. Nagyon izgalmas lesz a mostani találkozás az alkotóházzal, mert a város lelkes vezetőinek irányításával, anyagi és erkölcsi segítségével újabb műteremmel gyarapszik az épület. Ez pedig számomra nagyon fontos. Igaz, hogy újabb, nagyon komoly feladatot ró rám, de nagy örömmel vállalom. Be kell rendezni olyan rendszer és elv alapján, amely megmutatja művészeti munkám útját, a nézőnek egyben változatos kiállítás élményét is adja. Nemcsak az átlag múzeum- látogatóra gondolok, azokra is, akik bele akarnak mé- lyedni a művészet szemléletébe és ezzel a maguk kulturális fejlődését is szolgálják. Jómagam pedig úgy tudok berendezkedni az alkotófnunkára, hogy ne zavarjam a tárlatvezetést, a Szarvason levő rajzokat, festményeket, tanulmányokat nyugodt körülmények között ismerhessék meg az érdeklődők. Egyébként az idei nyár sajátságosán alakult számomra. Késve érkezem és hamarosan itthagyom szeretett városomat, hogy ősszel újabb élményekkel gazdagon térhessek vissza. Hova készül? Csak nem másik szerelmes városába, Párizsba? — De igen! Általában Budapest, Párizs és Szarvas között osztom meg az életemet, ,de a mostani utazás egészen más jellegű. Az a nagy megtiszteltetés ért, azt hiszem, magyar művészt először, hogy Párizs meghívott a nemzetközi művészeti centrumba (Cite des Arts), ahová a világ minden tájáról érkeznek neves művészek. Ez nagyon szép lehetőség! Három hónapra szól a meghívás és műteremmel jár. Kellemes környezetben dolgozhatom, Párizs közepén, gyönyörű helyen, közel a Notre Daniéhoz. Remélem, sok művészi tervemet sikerül megvalósítani ott... Erre a meghívásra egy különbizottság jelöli ki a művészt, figyelembe véve nemzetközi szerepléseit, eredményeit. külföldi nagy városokban kiállításokon szerzett díjait stb. Így a nyarat és az ősz elejét Párizsban töltöm. Innen feleségemmel átmegyünk pár napra Londonba, majd Hollandéiba, ahol a háború előtt egy évig éltem, dolgoztam és kiállítottam. Művészetem holland hívei nyaralásra egy külön kis szigetet ajánlottak fel. Ezt azonban csak rövid időre vesszük igénybe, sietünk vissza a szülővárosba. Ezek szerint november elején viszontlátjuk. Mi az, ami olyannyira sietteti a hazatérést, amikor nagy lehetőségek kínálkoznak külföldön? — Szeretnék segíteni abban, hogy szülővárosom fontos művészeti és kulturális centrummá fejlődjék. Szarvas fürdőváros lesz az elkövetkező években, de a turistáknak a természeti szépségeken kívül szellemi táplálékra is szükségük van. Több régi elgondolásomat megvalósítjuk, amelyek a maguk formájában újak, kellemes szórakozást ígérnek. Erről később többet mondhatok. Közelebbi esemény: gyűjteményes kiállítást rendeznek rajzaimból, festményeimből Szarvasom. Ősszel nyílna a tárlat, s ugyancsak ebben az esztendőben ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját a híres Világosság szavalókórus is. Mivel én voltam a kórus A kutyás Kasparek úr A szegényes, kopott, öreg konyhában, divatjamúlt bútorok, már semmire sem jó partvis és a piros-barnán viruló cipókenyér mellett beszélget Kasparek úr a vackán figyelő, okos kutyával. — Ebből baj lesz, meg-t lásd... — mondja figyelmeztetően Kasparek, azaz Kőmives Sándor a kutyának. Ki ez a Kasparek? Ki ez az ember, akit mindenki jól ismer az utcában? Vihorsz- ky kisasszonytól egészen Habuda házmesterig. Kasparek úr mindenki barátja, mindenhez ért, sokoldalú, különös és szeretetreméltó ember. Olyan, aki mindenféle alantasnak látszó munkát is elvállal. Például tüzelőszállítást, szemetelést, vagy még kutyákat is sétáltat, ha van rá megbízatása. Ez utóbbi az, ami életét, sorsát igen jelentősen megváltoztatja és bonyodalmakba keveri. Miből táplálkoznak eme bonyodalmak életében? Egy furcsának ítélhető, nem mindennapi kutyahistóriából. Abból, hogy két ellentétes előjelekkel címkézett fajkutya egymásba szeret. A Kertész Ákos novellájából készülő tv-film témája Kasparek és a kutyák története. Mélységeket felrázó, nagyon emberi história, bár szereplői között a kutyák is igen fontos „szóhoz” jutnak. A magára maradt, fiától elszakadt Kasparek — ki tudja, talán a megfogyott szeretet pótlásaként — hat korcs kölyökkutya felnevelésének terheit vállalja magára. S ezzel kivívja az utca tiszteletét, elismerését és becsülését. A tv-filmet Fazekas Lajos rendezi, aki arra törekszik, hogy a minden emberben szunnyadó és felébreszthető jót bizonyítsa Kasparek úr történetével. Hősünket ugyanis elsősorban az jellemzi, hogy saját magában igyekszik elrendezni a világot, harmóniát teremteni önmagával, ha már a körülötte levő világot nem is képes egyenesbe hozni. Érdekessége a tv-játéknak, hogy a főszereplő kettős szerepet alakít. Kőmives Sándor nemcsak Kasparek, de egyúttal a „Tanár úr” is. Ez a figura ugyan eredetileg nem létezett a novellában, de a tv-játék alkotói szükségesnek látták életre hívni Kasparek realista alakját, földön járó, gyakorlatias emberét egészíti- ki intelligenciájával, miközben értékeli, elemzi az eseményeket. Kasparek a körülötte levő világgal vívja meg egyéni küzdelmét, amely végül is győzelemmel végződik, mert nem enged sziklaszilárd elképzeléseiből, elveiből. Kitartása, hite másokat is maga mellé állít. A készülő tv-filmben két szlovák vendégművész is játszik, Stano Danciak és Jan Kramár. Szémann Béla művészeti vezetője, természetesen a jubileumi ünnepségen ott szeretnék lenni. így függ össze életemben most már Gyula, Szarvas, Budapest és Párizs De remélem, hogy következetes tevékenységgel sikerül minden szándékomat megvalósítani. Legyen szabad mindehhez hozzátenném: életemnek olyan korszakához érkeztem, amelyet valamikor nagyon hiányoltam. Érzem azt, hogy nem vagyok egyedül, hanem megértő „munkatársak” vesznek körül a megyében. Szülővárosomtól is több megértést kapok, mint valaha. Egyszóval közös munkánkból gazdag, szellemi értékű város formálódhat, amelyet, remélem, nemcsak a jelen, de a jövő is várja és megbecsüli. Ary Róza KÉPERNYŐ Kiss Manyira emlékezve Csak dicsérni lehet a televízió határozott törekvését, hogy az új nemzedékek ismerjék meg az évtizedekkel ezelőtti kiváló művészeket, nagy sikerű filmjeiket. Néhány hónapja a televízió egyik legnépszerűbb műsora volt a Latabár Kálmán, majd a Kabos Gyula filmsorozat. Mostanában vasárnap délutánonként Kiss Manyit láthatjuk filmszé- repeiben. A múlt héten egy 1937-ben forgatott film, a Maga lesz a férjem volt műsoron, tegnapelőtt az 1940-es vígjáték, a Pepita kabát. Ilyenkor nyáron, vasárnap délutánonként a strandról vagy kirándulásról pilledten hazatérő néző szívesen lát könnyű vígjátékot. Ezt az igényt elégíti ki a televízió Kiss Manyi filmjeivel is. Szinte hihetetlen, hogy a színésznő már 8 esztendeje halott, művészetének sugárzó ereje ma is hat, bár pótolni őt sohasem lehet. Közel másfélszáz filmben játszott a zágoni születésű színésznő fő- és mellékszerepeket. Színészetet Kolozsváron tanult, tagja volt az ottani színháznak, majd Miskolc, Szeged után Szlovákia voltak pályájának állomásai. A Fővárosi Operettszínháznak a 30- as években lett tagja, s itt Latabár Kálmán partnereként kísérője a siker. Kezdetben főként operettet, szubrettet és komikát játszott, drámai erejének kibontakozására csak később (vígszínházi, Madách színházi fellépésekor) kerülhetett sor. így haladt 1936-tól filmművészeti pályáján is, hiszen 10 éven át csak vígjátékokban játszott, s a 40- es évek után kapott olyan feladatokat, amelyekben bemutathatta széles skálájú művészi tehetségét. A vasárnap délutáni Pepita kabát nem a legjobbika a korszak gazdag vígjátéktermésének, mégis kedves, könnyed szórakozást jelentett a nézőnek. Hogy miért? Kiss Manyi szereplése önmagában is a siker biztosítéka lenne, mellette még olyan nagyságokkal találkoztunk, mint a Latabár-dinasz- tia ősörege; id. Latabár Árpád és fia Kálmán, a csúnyaságával nagyszerűen gazdálkodó Vaszary Piri, az épphogy elsiratott Makláry Zoltán, s a kiváló Pethes Sándor. A film meséje banálisán egyszerű: a vidéki postamester lánya, Teri elunva faluját, Pestre költözik. Apai örökségéből megvásárolná a Jobb mint otthon panziót. A végnapjait élő panzió valódi és álvendégei egymást túlszárnyalva próbálják lebeszélni a rossz üzletről. A nagy zűrzavarban elvész Teri pepita kabátja, amelybe pénzét belevarrta. Találkozik a szerelemmel, a tehetséges és szegény zeneszerző személyében, a rideg, pénzsóvár, gyomorbajos, ámde varázsszóra megváltozó háztulajdonossal, végül pedig — természetesen —minden jóra fordul. Martonffy Emil, a film rendezője szívesen dolgozott együtt Kiss Manyival, kitűnő vígjátékrendező volt. Az alkotók sorában ezúttal találkozunk az író Szilágyi Lászlóval, Segesdy Lászlóval, sőt még Rejtő Jenővel is. Miközben a jövő hét filmjét várjuk (Heten, mint a gonoszok — 1942), azt sajnáljuk, hogy Kiss Manyi csodálatos színpadi alakításait (például Brecht: Kurázsi mamáját) csak az emlékezet őrzi. Viszontlátni őt, és vele a többi nagyokat ezeken a vasárnap délutánokon kortársainak és a fiataloknak is feledhetetlen élmény; a televízió ajándéka. Bede Zsóka
