Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-19 / 141. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. JÚNIUS 19., KEDD Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM A SALT—II. aláírásával befejeződtek a szovjet—amerikai tárgyalások Becsben Leonyid Brezsnyev és James Carter háromnapos bé­csi csúcstalálkozója' hétfőn kora délután a SALT-meg- állapodás hármas ünnepélyes aláírásával befejeződött. A Hofburgban megrendezett szertartás előtt az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke és az Egyesült Államok elnöke tíz árától a szovjet, majd az amerikai nagykövetségen négyszem­közti megbeszéléseket folyta­tott egymással. Sokéves munka végére ke­rült pont hétfőn délben a bé­csi Hofburg Redouten termé­ben: a Szovjetunió és az Egyesült Államok államfője, Leonyid Brezsnyev és James Carter aláírta a hadászati tá­madó fegyverek korlátozásá­ról szóló újabb szovjet—ame­rikai megállapodást, a SALT —II. szerződést. A két államfő előzőleg két és fél napot töltött személyes tárgyalásokkal, a több éves megszakítás után először megtartott szovjet—amerikai csúcstalálkozón. Ezen a meg­beszéléssorozaton a SALT— II. szerződés kérdései mellett már a fegyverzet ellenőrzé­sének, csökkentésének továb­bi távlatairól is szó volt — a SALT—III. megállapodás főbb irányvonalainak kidol­gozásáról. A két államfő emellett áttekintette a szov­jet—amerikai kapcsolatok kérdéseit, a nemzetközi hely­zetet is. Az ünnepélyes aláírásra —• amelyre pontban déli egy órakor került sor — zsúfo­lásig megtelt meghívott ven­dégekkel a Hofburg történel­mi Redouten terme, ahol a többi között a bécsi haderő­csökkentési tárgyalások ülé­seit is tartják. A vendégek sorában volt dr. Rudolf Kirchschläger osztrák szövet­ségi elnök, dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár, va­lamint az osztrák kormány több tagja. Ausztria igen jó Leonyid Brezsnyev beszéde „Carter elnök és én most írtuk alá a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szó­ló szerződést és az azzal ösz- szefüggő okmányokat. A szov­jet és az amerikai .nép, más országok népe, mindenki, aki tartós békét akar és tisztá­ban van a nukleáris fegyver- készletek további növekedé­sének veszélyével, már régóta várt erre az eseményre. A szerződés aláírásával minden ember legszentebb jogának, az élet jogának megvédel- mezését segítjük elő. Országaink sok képviselője végzett hosszú és fáradságos munkát a szerződés előkészí-. tésében. Ügy gondolom, kü­lön ki kell emelni azt a hoz­zájárulást, amelyet Cyrus Vance és Andrej Gromiko külügyminiszterek, Harold Brown hadügyminiszter, Dmitrij Usztyinov honvédel­mi miniszter tett. Carter el­nöknek s nekem ugyancsak sok munkát kellett végez­nünk. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok együttesen vál­lalta magára azt a kötelezett­séget, hogy a nukleáris há­ború kirobbanásának meg­akadályozását elősegítő mó­don cselekszik. A ma aláírt szerződés ismételten kifeje­zésre juttatja azt a szándé­kunkat, hogy teljesítjük ezt a kötelezettséget. Ez a szerző­dés messze túlmegy a SALT —I. szerződésen, mind a ha­dászati fegyverek mennyisé­gi korlátozását, mind pedig minőségi korlátozását illető­en. Hatályba lépte megnyit­ja a lehetőséget arra., hogy megkezdjük a további intéz­kedések kidolgozását, olyan intézkedések előkészítését, amelyek nemcsak korlátoz­zák a hadászati fegyvereket, hanem csökkentik is azokat. A SALT—II. szerződés alá­írásával nagy lépést teszünk előre azon az úton, amely a szovjet—amerikai kapcsola­tok egészének megjavításá­hoz, s ennek következtében az egész nemzetközi légkör javulásához vezet. A Szovjetunió számára ez annak a békés külpolitikai irányvonalnak logikus foly­tatása, amelyet pártkong­resszusaink határoztak meg, s amelyet folytatni kívánunk. (Folytatás a 2. oldalon) Sokat változott, korszerűsödött a mezőgazdaság, egy dolog azonban nem változott: a nyári betakarítás ma is a legfon­tosabb, a legnagyobb figyelmet kívánó feladat. Érthető, hi­szen a kenyerünkről van szó, s nem mindegy hogyan, mi­lyen körülmények között kerül fedél alá a termés. Az ara­tást hosszabb felkészülés előzi meg, melynek egyik döntő mozzanata a gépszemle. Itt dől el tulajdonképpen, hogy mi­lyen műszaki színvonalon tudják biztosítani a betakarítást, mennyire olajozottan működik az a gépezet, amely az ara­tásban működik. A szövetkezetek sorra rendezik ezekben a hetekben a gépszemléket, ahol felmérik a felkészülést, a hiányosságokat. Cikkünk a nagyszénási Október 6. Tsz gép­szemléjéről az 5. oldalon olvasható \ Fotó: Veress Erzsi Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség érkezett Bulgáriába Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első tit­kárának vezetésével a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának, a Bol­gár Népköztársaság Államta­nácsának és Minisztertaná­csának meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra Bulgáriába utazott a Magyar Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttsége. A küldött­ség tagjai: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Púja Frigyes, a Központi Bi­zottság tagja, külügyminisz­ter és Sebestyén Jenő, a Ma­gyar Népköztársaság szófiai nagykövete, aki a bolgár fő­városban csatlakozik a kül­döttséghez. A küldöttség kí­séretében van Horváth Lász­ló, a Központi Bizottság tag­ja, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Fodor Lász­ló, Varga István, a KB osz­tályvezető-helyettesei, Roska István külügyminiszter-he­lyettes, Tordai Jenő külke­reskedelmi miniszterhelyettes és Tóth Elek, a Külügymi­nisztérium csoportfőnöke. A párt- és kormánykül­döttség búcsúztatására a Fe­rihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, Németh Ká­roly, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Bor­bély Sándor, Győri Imre, Ha­vasi Ferenc és Korom Mi­hály, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Kese­rű Jánosné és Pullai Árpád, a Központi Bizottság és a kormány tagjai, Berecz Já­nos, a KB külügyi osztályá­nak vezetője és Rácz Pál külügyminisztériumi állam­titkár. Jelen volt Vaszil Ba­ev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A magas rangú vendéget megillető ünnepélyességgel, a testvéri szocialista ország ve­zetőit köszöntő őszinte, me­leg barátsággal fogadták Szó­fia repülőterén hétfőn dél­ben a magyar párt- és kor­mányküldöttséget élén Kádár Jánossal, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárá­val. A transzparensekkel, üd­Párt- és kormányküldöttség élén Bulgáriába érkezett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. A szófiai repülőtéren a küldöttséget Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára fogadta (Képtávírónkon érkezett) vözlő feliratokkal, zászlókkal díszített repülőtéren 12 óra­kor szállt le küldöttségünk TU—134-es gépe, amelyet a határtól a bolgár légierő va­dászköteléke kísért. Ezrek és ezrek gyűltek össze a magyar vendégek fogadására, s csa­patzászlóval katonai díszegy­ség is felsorakozott. A delegációnkat — amely­hez Szófiában csatlakozott Sebestyén Jenő, Magyaror­szág bulgáriai nagykövete — Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, Sztanko Todorov, a Bolgár Kommu­nista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke, továbbá a BKP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, az Államtanács ve­zető tisztségviselői, a kor­mány tagjai fogadták. Jelen volt a bolgár politikai és tár­sadalmi élet számos vezető közéleti személyisége, ott voltak a magyar nagykövet­ség diplomatái, a szófiai ma­gyar kolónia tagjai. A gépből kilépő Kádár Já­nost és a magyar párt- és kormányküldöttség -tagjait — Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Minisztertanács elnö­két, Gyenes Andrást, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárát és Púja Fri­gyes külügyminisztert — el­sőként Todor Zsivkov és Sztanko Todorov üdvözölte meleg szeretettel, szívélyes kézszorítással. Felcsendült a magyar és a bolgár himnusz — közben 21 díszlövés adta hírül a vendégek megérke­zését —, majd a katonai díszegység parancsnoka je­lentést tett Kádár Jánosnak. Az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára Todor Zsivkov társaságában ellé­pett az alakulat előtt, és kö­szöntötte a katonákat. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára ezután bemutatta Ká­dár Jánosnak a fogadtatásá­ra megjelent bolgár közéleti vezetőket. Kádár János üd­vözölte a magyar nagykövet­ség diplomatáit, a kolónia tagjait, majd Todor Zsivkov- val barátságosan integetve köszöntötte a szófiai dolgo­zókat. A főváros lakosságá­nak képviselői őszinte szere­tettel — virágcsokrokkal is — viszonozták az üdvözlést, s magyarul is felhangzott: „Éljen a magyar—bolgár ba­rátság”. Az ünnepélyes fogadtatás a katonák díszmenetével zárult, majd Kádár János Todor Zsivkowal együtt gépkocsi­ba szállt és rendőrmotorosok kíséretében szállására, a Bo- jana rezidenciára hajtatott. A repülőtérről a városba ve­zető fellobogózott útvonalon többször is megállt a kocsi­sor, első ízben az Orlov Mosztnál. Itt színes népvise­letbe öltözött leányok kö­szöntötték delegációnkat, s nyújtották át a barátság ha­gyományos jelképét: a ke­nyeret és a sót. Egykori vá­roskapu helyén fogadták a kedves vendégeket, itt adta át a fővárosi tanács végre­hajtó bizottságának elnöke Kádár Jánosnak Szófia em­lékérmét. A repülőtértől a re­zidenciához vezető csaknem húsz kilométeres útvonalon a szófiaiak tízezrei sorakoztak föl, hogy köszöntsék a két or­szág vezető államférfiait. Kegyeletes megemlékezés­sel kezdődött a magyar párt- és kormányküldöttség dél­utáni programja: tisztelegtek a bolgár és a nemzetközi munkásmozgalom legendás alakja, Georgi Dimitrov mau­zóleumánál. A város szívé­ben, a Szeptember 9. téren fehér, oszlopos mauzóleum őrzi a bolgár nép legnagyobb fiának szarkofágját — itt he­lyezte el a magyar párt- és kormányküldöttség koszorú­ját Kádár János. Ezt követően Kádár János és Todor Zsivkov a hivata­los tárgyalások színhelyén — a Bojana vendégházban — kötetlen, baráti megbeszélést folytatott, majd megkezdőd­tek a magyar—bolgár hivata­los tárgyalások. A magyar tárgyaló delegációt Kádár János vezeti; tagjai: Lázár György, Gyenes András, Pú­ja Frigyes és Sebestyén Jenő. A bolgár tárgyaló delegáció vezetője Todor Zsivkov. Tag­jai : Sztanko Todorov, Grisa Filipov, a BKP Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, Petr Mla- denov, a BKP Politikai Bi­zottságának tagja, külügymü niszter, Dimitr Sztanisev, a BKP Központi Bizottságának titkára és Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. (Folytatás a 3. oldalon) Hétfőn — pontban déli egy órakor — a bécsi Hofburg Redouten termében Leonyid Brezsnyev és James Carter aláírta a SALT—II-t. Képünkön a két államfő kézjegyével látja el az egyezményt (Képtávírónkon érkezett) feltételeket biztosított £ csúcstalálkozóhoz, a két kül­döttség egyaránt megelége­déssel és köszönettel szólt a vendéglátásról. A terem végében, meg­emelt pódiumra állították fei a két államfő asztalát, amely­re előkészítették a SALT—II. szerződés orosz és angol nyel­vű példányát. Kétoldalt so­rakoztak fel a tárgyaló kül­döttségek tagjai: szovjet rész­ről Andrej Gromiko külügy­miniszter, Dmitrij Vsztyinov marsall honvédelmi minisz­ter, Konsztantyin Csernyen- ko, az SZKP KB titkára, Nyikolaj Ogarkov marsall, a honvédelmi miniszter első he­lyettese. Amerikai részről ott volt Cyrus Vance külügymi­niszter, Harold Brown had­ügyminiszter, Zbigniew Brze- zinski, az elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója, David Jones tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottsá­gának elnöke. Ott voltak a két küldöttség szakértői, azok a diplomaták, akik a SALT —II. szerződés előkészítésé­ben részt vettek. Leonyid Brezsnyev éí James Carter egyszerre lépett be a terembe, az asztal mö­götti szárnyas ajtón. A meg­jelentek hatalmas tapssal fo­gadták a két államfőt, akik maguk is tapssal viszonozták az üdvözlést. A televízió és filmkamerák, fényképezőgé­pek pergőtüzében foglalt he­lyet Leonyid Brezsnyev és James Carter az asztalnál és írta alá a vaskos “kötetet, több mint nyolcvan gépelt ol­dalt kitevő dokumentumokat Az aláírás befejeztével Leo­nyid Brezsnyev és James Carter kicserélte az okmá­nyokat és kézfogással kö­szöntötte egymást. Az ameri­kai elnök megölelte, megcsó­kolta a szovjet államfőt. Az ünnepélyes aláírást kö­vetően előbb Leonyid Brezs­nyev. majd James Cartel mondott rövid beszédet.

Next

/
Thumbnails
Contents