Békés Megyei Népújság, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-17 / 140. szám

1979. június 17., vasárnap Barátaink életéből Nagy családok az NDK-ban Új erőművek nélkül Négymillió kilowatt többlet Abban a sokoldalú megállapodásban, amelyet a villamos­energetika területén a szocialista országok az idén megkötöt­tek, szerepel egy szám: 1337 ezer kilowatt. Pótlólag ennyi elektromos kapacitáshoz jut Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia anélkül, hogy erőmüvet építene. Ezt a többletet az úgynevezett rendszer- közi effektus teremti meg. Amikor az európai szocia­lista országokban bekövetke­zik az energiarendszerek es­ti csúcsterhelése (bekapcsol­ják a világítást, a tv-készülé- keket és az elektromos ház­tartási eszközöket), a Szovjet­unióban már éjszaka van, s csökken az áramfogyasztás. Következésképpen a szovjet erőművek kapacitásfeleslege átadható az együttműködő partnereknek. Amikor a Szovjetunióban elérkezik a csúcsfogyasztás ideje, akkor viszont a villa­mos energia ellenkező irány­ba áramlik. Még az egymás­hoz viszonylag közel fekvő szocialista országokban is in­gadozik a napi, a havi és az évi terhelésmaximumok ide­je. A nemrég megkötött sokol­dalú megállapodásban a KGST-tagállamok egyesített energiarendszereiben levő kapacitástartalékok kihasz­nálásáról van szó. A megál­lapodás megvalósításának technikai bázisa a Vinnyicát Albertirsával összekötő 750 A KGST Villamosenergeti­kai Állandó Bizottsága kidol­gozta a tagállamok egyesített energiarendszerei távlati fej­lesztésének sémáját az 1990- ig terjedő időszakra. Előirá­nyozták további két szuper- nagy feszültségű, 750 kilovol­tos vezeték építését. Az egyik útvonal a dél-ukrajnai atom­erőműtől Románián keresz­tül Dobrudzsába, a másiké pedig a nyugat-ukrajnai (Fotó: APN — KS) atomerőműtől Lengyelország­ba vezet. Előzetes számítások szerint 1990-ben ezek a 750 kilovol­tos . vezetékek együttvéve több mint 4 millió kilowatt kapacitás megtakarítását te­szik majd lehetővé. Vagyis a KGST-tagállamok új erőmű­vek építése nélkül további, mintegy 4 millió kilowatt elektromos kapacitáshoz jut­nak. Alekszandr Kovalkin, a KGST Villamosenergetikai Állandó Bizottsága szovjet tagozatának titkára Csehszlovákia Szoros barátságban a Szovjet­unióval Az elmúlt hetekben a csehszlovák nép 1970 máju­sát idézte fel, amikor a prá­gai várban Csehszlovákia és a Szovjetunió megújította ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését. Azt a szerződést, amely a fejlett szocialista társadalom felépítésének alappillére lett Csehszlováki­ában. Az aláírás óta eltelt évek a hatékony és eredményes együttműködés jegyében zaj­lottak le. Tevékeny együtt- munkálkodás alakult ki a társadalmi és tömegszerveze­tek — a szakszervezetek, az ifjúsági szövetségek, a nő­szövetségek, az antifasiszta ellenállók szervezetei — kö­zött. A barátság fejlődését eredményezték a Csehszlo­vák—Szovjet Baráti •Társaság összejövetelei, rendezvényei, közös programjai. Ami a gazdasági kapcsola­tokat illeti: szinte nincs Csehszlovákia iparának egyetlen olyan ága sem, ahol a szovjet nyersanyagok, gé­pek, berendezések ne lenné­nek ott, s ahol a szovjet tu­dományos-technikai eredmé­nyeket ne hasznosítanák. Egyedül 1978-ban 18 millió tonna kőolaj, több mint T3 millió tonna vasérc, 80 ezer tonna színesfém, 900 ezer tonna nyersvas, 60 ezer ton­na gyapot érkezett a Szovjet­unióból. Megérkezett az első gázszállítmány is a Szojuz- vezetéken, a vinnyica—al- bertirsari távvezetéken pedig a villanyáram. Jelentős a két ország együttműködése az atomerőművek építésénél. Még a gazdasági együtt­működésnél is szorosabb kö­telékek fűzik egybe a két or­szágot az aktív békepolitika, a külpolitikai ténykedések terén. Többek között a cseh­szlovák külpolitika jó irányú fejlődésének tudható be, hogy Csehszlovákiát a Biz­tonsági Tanács rendkívüli tagjává választották. Mindazok, akik valaha en­nek az országnak az elszige­telését tűzték célul, ma lát­hatják, hogy Csehszlovákia szilárd tagja a szocialista né­pek táborának, amelynek te­kintélye van és amelyet ro- konszenv övez a haladó vi­lágban. Az eltelt évtizedek eredményei bizonyítják, hogy egyedül a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való tevékeny együttműkö­dés segítheti Csehszlovákiát növekvő feladatai teljesítésé­ben. Már most biztos, hogy 1979-ben még több új NDK- állampolgárt regisztrálnak majd az anyakönyvek, mint amennyit 1978-ban. Ez azért is örvendetes, mert a szüle­tési arányszám 1963 és 1974 között évről évre csökkent, s csak 1975-től kezdett megbíz­hatóan emelkedni. 232136 NDK-állampolgár születési anyakönyvi kivonatában sze­repel az 1978-as évszám, 8983-mal születtek többen, mint 1977-ben. És ami külö­nösen örvendetes: az újszü­lötteknek csupán egyharma- da első gyerek, kétharmad részben második, harmadik és további gyermekekről van szó. Az NDK-ban a családok, a gyermekek és az anyák vé­delmének széles körű és jól átgondolt rendszerében az az elv érvényesül, hogy minél több egy családban a gyer­mek, annál nagyobb a támo­gatás, annál sokrétűbbek a kedvezmények. Negyvenórás munkaidőben dolgozik az az anya, aki két 16 éven aluli gyermeket nevel; a csecsemő egyéves életkoráig a máso­dik és persze, a további gyer­mekek után átlagfizetéssel otthon lehet maradni; a har­madik gyermektől pótszabad­ság jár; az öt és több gyer­meket nevelő anyákat pedig, ha különben nem lennének nyugdíjjogosultak, biztos tá­maszt jelentő nyugdíj illeti meg. A népesség egészséges nö­vekedését célzó támogatási rendszerben különleges, ki­emelt helyet foglalnak el te­hát a sokgyermekes családok. A támogatások mindenek­előtt anyagi természetűek, így például — természetesen a jogosultságnál az egy főre eső jövedelem is szerepet ját­szik — lakbérhozzájárulást kapnak azok a sokgyermeke­sek, akik különben nem tud­nák fizetni a megfelelően nagy és komfortos lakás bé­rét. A legutóbbi három esz­tendő tanácsi kiadásai között országosan 77,3 millió már­kát, vagyis mintegy 374 mil­lió forintot fordítottak erre. 1976 és 1978 között további 196,2 millió márkával támo­gatta az állam a sokgyerme­kes családokat a bútorok, háztartási gépek vásárlásá­nál, a gyermekek ruhával való ellátásánál. Az iskolai étkeztetésért á sokgyermeke­sek lányai és fiai semmit nem fizetnek, az iskolatejet ingyen kapják, s ez három esztendő alatt újabb 163,3 millió márkát jelentett a 155 ezer nyilvántartott sokgyer­mekes családból a rászorult 110 ezer számára. A sokgyermekes családok problémáival foglalkozó ta­nácsi dolgozók, szakszerveze­ti aktivisták már esztendők­kel ezelőtt azt is felismerték, hogy a sokgyermekes csalá­dok segítését nem lehet egy­szerűen az anyagiakra korlá­tozni. Brandenburg városá­ban például a tanács egyik kilencgyermekes családnak Energiahíd Berlintől Ulánbátorig. A szibériai energetikai rendszer irányítópultja kilovoltos nagyfeszültségű áramvezeték, amelyet az év elején helyeztek üzembe. Ennek a párját ritkító fő­vezetéknek nem ez az egye­düli előnye: a Szovjetunióból ezen a vezetéken fogják le­bonyolítani a tervbe vett" vil- lamosenergia-szállításokat a testvéri országokba. Az első szupernagy feszültségű ener­giahíd 300 millió kilowatt együttes kapacitású lesz, és Berlintől Ulánbátorig terjed. Ilyen óriási nagyságrendű egyesülés lényegesen megnö­veli az energia-megtakarítás lehetőségeit. Minél nagyob­bak ugyanis az energiablok- kök, annál hatékonyabb a tüzelőanyag-felhasználás, an­nál gazdaságosabb a fém- és anyagfelhasználás, annál ész­szerűbben lehet felhasználni a munkaerőt. Bulgária Kilencvenéves a szófiai egyetem Az oszmán iga alól történt felszabadulás előtt a bolgár fiatalok csak külföldi egyete­meken szerezhettek felsőfo­kú végzettséget. Kilencven évvel ezelőtt szervezték meg az első bolgár főiskolát, amely a pedagógusképzést volt hivatva biztosítani. Az első bolgár állami főis­kolának négy előadója és 43 hallgatója volt. A fiatalok 3 éves pedagógiai és nyelvé­szeti tanulmányokat folytat­tak. Tanítónők egy csoportja 1895-ben kéréssel fordult az oktatási minisztériumhoz és a nemzetgyűléshez, hogy jogot kapjanak az egyetem látoga­tására. Az első 12 hallgatónő 1901-ben iratkozhatott be tör­ténelem és nyelvészeti, négy másik pedig fizika és mate­matika szakra. A legrégihb bolgár egyetem további történetéhez tartozik, hogy 1896-ban Evlogi és Hriszto Georgiev, két karlo- vói testvér, 10 000 négyzetmé­ternyi területet és 6 millió levát ajándékozott az egye­tem építésére. Az új épület alapkövét 1924 júniusában rakták le. Az építés tíz esz­tendeig — 1924-től 1934-ig — tartott, s a munkában. 167 vállalkozó veit részi. - • A szocialista forradalom 1944. szeptember 9-i győzel­me után az egyetem épületét megnagyobbították, a főépü­lettömbhöz két szárnyat csa­tolták. A Szófiai Tudományegye­tem ma Kliment Ohridszki nevét viseli, aki Cirill és Me­tód egyik első tanítványa volt, s akinek nevéhez a ci­rill írás elterjesztése fűződik. Az Ohridszki Egyetem ma nemzetközileg is elismert fel­sőoktatási intézmény. Mind bölcsészeti, mind természet- tudományi fakultásai híresek. Keleti tanszékének a könyv­tárában ritka szanszkrít és hindi kéziratok, könyvek ta­lálhatók. Számos ismert kül­földi tudós büszkén őrzi az .egyetem díszdoktori okleve­lét. Száznegyvenedik dísz- doktora dr. Hermann Klare professzor, az NDK akadémi­kusa, nemrég kapta meg a kitüntető oklevél mellett a Kliment Ohridszki-érmet. (BUDAPRESS — SOFIA- PRESS) kisbuszt vásárolt, hogy együtt tudjanak elmenni ki­rándulni, üdülni. Másutt — mivel a legnagyobb lakás is kicsi már egy hétgyermekes családnak — az új lakótelep építésekor külön intézkedtek, hogy két négyszobás lakást mindjárt összeépítsenek. A szakszervezetek üdülte­tési igazgatósága különös gondot fordít az utóbbi évek­ben rá, hogy a sokgyermekes családok beutalókhoz jussa­nak. 1974-ben csupán 31 ez­ret kaptak, tavaly már 78 ez­ret, az idén pedig több lesz 90 ezernél is. És mivel a szü­lők néha szintén rászorulnak a pihenésre, számos helyen megoldják, hogy egyedül vagy kettesben menjenek szabadságra, a gyermekek pedig megfelelő, államilag és társadalmilag biztosított gon­dozással otthon maradjanak. A tapasztalat szerint mégis csökken a szanatóriumi be­utalást igénybe vevő sok­gyermekes szülők száma: nem szívesen töltenek há­rom-négy hetet távol a gye­rekektől. Egyebek mellett ez is bi­zonyítja, hogy akármekkora és akármilyen sokrétű az ál­lami és társadalmi támoga­tás, népes család alapításához az NDK-ban is nagyfokú bo­torság és önfeláldozás szük­séges. Anyagi szükséget nem szenvednek, rendeletek írják elő, hogy a helyi államigaz­gatási szervek, a tanácstagok ellenőrzése mellett, kötelesek gondoskodni a területükön élő sokgyermekesekről. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem kell kérvényezni, hanem az állam képviselői ajánlják fel azt a támogatást, amire a nagycsaládoknak szükségük lehet és van. És ez egyszersmind nemcsak anya­gi,' hanem erkölcsi támoga­tást, társadalmi elismerést is jelez. Pintér István Képek a népi Koreából Észak-Korea fontos terméke a dohány. Képünkön: az Oru termelőszövetkezet munkásnői a dohányleveleket gyűjtik A Tokhjon-szénbánya ércelőkészítő üzemének munkásai kor szerű gépekkel dolgoznak Észak-Korea ma már modern gyárakkal rendelkezik. Képün­kön a Szungri Vegyiművek látképe (Fotó: KNA — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents