Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-13 / 110. szám

1979. május 13., vasárnap Barátaink életéből Vietnami gazdaság A kínai agresszió következményei Ha valaki manapság az Indokínával kapcsolatos kí­nai politikáról hall, vagy olvas, a legvalószínűtlenebb, hogy gazdasági összefüggések ötlenek fel benne. Pe­dig a Victnam-ellenes kínai invázió, s a megelőző idő­szak hol burkolt, hol leplezetlen pekingi zavarkeltése jelenleg még pontosan fel sem becsülhető gazdasági károkat okozott a VSZK-nak. Nem kell túlságosan mesz- szire visszaforgatnunk az idő kerekét, hogy a pekingi gazdasági nyomás és szabo­tázs első jeleire rátalál­junk. Tavaly nyáron, ami­kor a Vietnamban élő kí­nai kisebbség, a hoák körül magasra csapott a hisztéria- keltés, már nyilvánvaló volt, hogy Peking alapcéljainak egyike: a VSZK gazdasági, társadalmi életének szétzi­lálása. A hoák soraiban az országos átlagot meghaladó számban voltak műszaki ér­telmiségiek, orvosok, ipari szakmunkások, azaz ponto­san olyanok, akikre egy fej­lődőben levő szocialista or­szágnak égetően nagy szük­sége van. Tömeges távozá­suk tehát politikai követ­kezményein túl gazdaságilag is károsan hatott. Hanoiból, Haiphongból, Lao Cai-ból rengeteg mérnök, orvos, ta­nár, kikötői munkás stb. távozott el, nehezen pótolha­tó űrt hagyva maga után. miatt tehát szükségszerűen módosulnak. Ám az a pe­kingi elképzelés, hogy a nyílt katonai fenyegetést gazdasági zavarkeltéssel pá­rosítva érjenek el valamifé­le, Kína számára kedvező politikai fordulatot Vietnam­ban — csupán hiú ábránd. A több mint 70, Kína ál­tal épített és időközben el­hagyott segélyobjektum a Szovjetunió és a KGST töb­bi tagállamának segítségével ismét működik már. Persze az újrakezdés nem volt könnyű. Elég Hanoi stra­tégiai fontosságú új hídjá­nak, a Thang Longnak az építésére gondolnunk. A pekingi pálfordulás után a kínaiak valamennyi, a híd­dal kapcsolatos műszaki do­kumentációt magukkal vit­tek. így tehát, amikor tavaly novemberben, a szovjet— vietnami barátsági és együttműködési szerződéssel párhuzamosan aláírták a Thang Long-híd szovjet se­gítséggel történő felépítésé­nek megállapodását, gya­korlatilag egy új létesítmény megteremtéséről döntöttek. Noha a KGST, s minde­nekelőtt a Szovjetunió te­vékeny segítségnyújtásával reálissá teszi, ha némiképp módosult formában is, Viet­nam hosszú távú fejlesztési elképzeléseit, nem mindegy továbbra sem, miként alakul a kínai magatartás. Kézen­fekvő a magyarázat: ha Ha­noi és Peking ellentéteit nem sikerül viszonylag rö­vid időn belül a tárgyaló- asztalnál rendezni, úgy újabb háborús robbanás nélkül is kitolódhat a fe­szültség. Ez Vietnam számá­ra terhes katonai lekötöttsé­get jelent, annak minden gazdasági velejárójával együtt. Ebből kiindulva tart­ja vitathatatlannak min­denki — még a Vietnammal szemben álló nyugati megfi­gyelők is — Hanoi őszinte törekvését a Kínával való kapcsolatok hosszú távú rendezésére, a két ország határtérsége felbolygatott életének normalizálására. Győri Sándor De' épp ez volt a pekingi cél, csakúgy, mint a segé­lyekkel ... A Vietnamnak nyújtott térítésmentes gaz­dasági segélyt a kínai veze­tés Saigon felszabadulásának másnapján beszüntette. A rákövetkező években a hi­telnyújtás is fokról fokra zsugorodott, mígnem 1978 nyarára az összes, Vietnam­ban tevékenykedő' kínai szakértőt hazahívták, az ob­jektumok építését és finan­szírozását egyszer s minden­korra abbahagyták. Mindez persze nemcsak gazdasági­lag, hanem lélektanilag is hatott, hiszen egymást követő természeti csapások, a kam­bodzsai háború, s a déli át­alakulás természetes bonyo­lultsága miatt Vietnam ko­moly gazdasági bajokkal küszködött. A leplezett felforgatás kö­vetkezményei nehezen szám­szerűsíthetők, a háború köz- veten fizikai pusztítása, s tovagyűrűző hatása annál pontosabban mérhető fel. A Lai Chau tartományban le­vő apatitbányák szétrom-' bolásával a kínai agressziós erők elérték, hogy több évre hiányozni fog Vietnamban jelentős mennyiségű mű­trágya. A kínai inváziós erők megsemmisítették Lang Son, Lao Cai, Cao Bang, Pho Lu stb. fontos nehézipari létesítményeit, nehezen ellensúlyozható károkat okoztak a vegyipar­nak, a széntermelésnek és általában az egész energeti­kai ágazatnak. Sajnos a lista korántsem ért véget. A háború több százezer, ha nem egymillió embert, zömmel nemzetiségi lakost tett hajléktalanná. A kambodzsai háború és az ár­víz menekülttömege után is­mét földönfutóvá lett em­berekről kell gondoskodni. Menekültnek lenni Vietnam­ban annyi, mint munkanél­külivé válni, s ez a szocialista hatalom sok irányú erőfe­szítései ellenére is gyakorta létbizonytalanságot jelent. Teljesíthető-e tehát a fo­lyó ötéves terv merész gaz­daságfejlesztő programja, amelyet még a VKP IV. kongresszusa hagyott jóvá 1976-ban? Tény, az ambi­ciózus tervszámokat úgy fogalmazták meg, hogy bé­kegazdálkodást tételeztek fel. Az ötéves terv amúgy is feszített célkitűzései az or­szágépítés külső feltételei­nek kedvezőtlenné válása A magyar textilművészet Lengyelországban A textil természetszerűen hozzátartozik az ember min­dennapjaihoz. Ezt a követ­keztetést vonhatták le a var­sóiak a lengyel Műcsarnok­ban, a Zachetában megren­dezett modem magyar tex­tilművészeti kiállítás megte­kintése után. Tizenhárom magyar művész 50 alkotása a textilművészet magyaror­szági újjászületésének 10. év­fordulója alkalmából jutottéi Lengyelországba. A tágas kiállítóteremben ismert művészek alkotásai voltak láthatók, a bemuta­tott művek nagy része a szombathelyi Savaria Múze­um tulajdonában van. A kiállítást óriási érdeklő­dés övezte, a lengyel sajtó is többször méltatta. A Zycie Warszawy napilap kritikusa, Wojciech Krauze így írt: „E textilek a legérdekesebb kez­deményezések közé tartoz­nak, dekorativitásukkal és struktúrájukkal kiemelked­nek. Belsőépítészeti kiegészí­tő elemekként kezelik őket. Egyszerűségük, precíz meg­valósításuk és a színkont­raszt teljes kihasználására való képesség lenyűgöző.” A varsói esti lap, az Express Wieczomy kritikusa a ma­gyar textilmunkák szépségé­re külön is felhívta az olva­Reszthy Magda alkotása, „A fa” sók figyelmét: „Hogy ezek a magyarok mi mindent tud­nak kihozni a szíjból, filc­ből, fonálból, gyapjúból, ken­derből vagy műszálból! A magyar textilkiállítás nem­csak esztétikai élményt ad, hanem művészi dokumentum is a műfajban végbement változások minőségéről.. A kiállítás már megjárta Wroclawot és Opolét, s a varsói bemutatkozás után most Rzeszówban tekinthetik meg az érdeklődők. (Interpress — KS) Balázs Irén kiállításának részlete (Fotó: Interpress — KS) Ősi bolgár fővárosok Pliszka: az első bolgár főváros romja Veliko Tarnovo: A Balduin-bástya A bolgár állam csaknem 1300 éve áll fenn. Ez alatt az idő alatt Bulgáriának több fővárosa is volt. Szófia, a je­lenlegi székváros mindössze száz éve kapta megtisztelő rangját. Az első főváros a 681-ben; alapított Pliszka volt. A vá­rost a honalapító Aszparuh kán tette székhelyévé és épí­tett ki a Duna menti észak­bulgáriai síkságon. A város később elnéptelenedett, majd szinte teljesen eltűnt. A fel- szabadulás utáni években ha­talmas archeológiái munká­latok kezdődtek. Ma már feltárták az egykori bel- és külvárost, a cári palota, a nagy bazilika és a hajdani pogány templomok romjait is. Veliki Preszlav szintén Északkelet-Bulgáriában van. A várost Szimeon cár ala­pította, 1338-ban a törökök lerombolták Preszlavot, ahol ma az egykori nagyságot ér­zékeltető romkert fogadja a látogatókat. A második bolgár cárság fővárosa Veliko Tarnovo ma is elevenen pezsgő város. A Balkán hegységben, Bulgária közepén levő Tarnovo felleg­vára a Carevec az egykori uralkodók palotája volt. Itt volt a bolgár egyházfő, a patriarcha rezidenciája is. A Trapezica domb a nemesek, bojárok lakóhelye volt, a völgyben pedig a városi la­kosok, mesteremberek, a sze­génység élt. Veliko Tarnovo a XIV. századi bolgár építé­szet és festészet számos ér­tékes emlékét őrzi. m. (Fotó: Szófia-pressz — KS) Az első ötéves terv 50. évfordulóján N. Saroskin: Penza ipari város lett K SH' éves terv. A húszas évek végén ezt a M szót hallotta meg először a világ. Hamarosan eljutott valamennyi föld­részre; barátainkban re­ményt és lelkesedést keltett, ellenségeinket pedig gyűlöl­ködésre meg gúnyolódásra késztette. A szovjet emberek számá­ra az első ötéves terv a szo­cialista gazdasági alapok megteremtésének programját és az iparosítás történetének döntő fontosságú korszakát jelentette. Mintegy 1500 új vállalat létrehozását irá­nyozták elő, s ezek közül 60-at a Közép-Volga-vidék- re: a volt penzai, szamarai, szimbirszki és Orenburgi Kormányzóságba terveztek. Penza 1929-re kis kereske­dőváros lett. Ipara még a forradalom előtti szintet sem érte el. Amikor 1913 és 1928 között az Oroszországi SZSZSZK-ban a bruttó ipa­ri termelés 1,6-szeresére nőtt, akkor Penzában és környé­kén ez 0,7-et mutatott. A népgazdaságnak kimondottan agrárjellege volt. A környék 131 ipari válla­latának mindössze csak 51 mérnöke és 209 technikusa volt. Az üzemi iparitanuló­képzésben részt vevő szak­munkások felkészítése sem mutatott jobb képet: a tech­nikumokban és a szaktanfo­lyamokon csupán 7500 ember végzett. Az első 5 éves terv idő­szakában vidékünkön sok minden megváltozott. Hat­vanöt új gyárban kezdődött el a termelés, s ezek közül több mint 10 a penzai és a kuznyecki kerülethez tarto­zott. Akkor kenyérgyárak, hús- és gyümölcsfeldolgozó kombinátok, ruhagyárak és faipari üzemek modem épü­letei nőttek ki a földből. Na­gyon gyors ütemben újították fel a már termelő egységeket is. Mind több kerékpárt és autókhoz gyújtógyertyát kezdtek gyártani, s ezekre akkoriban nagy szüksége volt az országnak. Ugyanakkor korszerűsítették az üveg- és a papíripart is. Penzáf>|Éin 1929 és 1932 között 8700-ról 45 ezerre emelkedett a mun­kások száma. Az ipar bruttó termelése 17,2 millióról 73 millió ru­belre nőtt. A „Majak Re- voljuciji” vállalat több mint 12 ezer tonna papírt állított elő, és így tovább. A munkaverseny és az öt­éves terv megszakítás nélkül kapcsolódott egymáshoz. A kommunista párt felhívása alapján munkások és alkal­mazottak neveztek be a szo­cialista versenybe és kiala­kult az élen járó brigádok mozgalmának új formája. A kerékpárüzem dolgozói 1929 márciusában szocialista szer­ződést kötöttek a „Maszlen- nyikov” nevét viselő kujbi- sevi vállalat munkáskollektí­váival. Ez volt az első együtt­működési megállapodás. A tömegpolitikai tevékeny­ség kibontakoztatása lehető­vé tette, hogy a munkások bekapcsolódjanak a verseny­be, amelyhez a kerékpár- üzem négy műhelyében dol­gozók 80 százaléka csatlako­zott. A Nyizsnyij Lomov-i „Vlaszty Truda” gyufagyár­nak 1929 novemberére már 234 különszerződése volt, ami növelte a teljesítményt és megerősítette a munkafe­gyelmet. Abban az időben fogal­mazták meg a munkaver­seny ellenőrzésének irányel­veit. Penza 12 vállalatánál is megalakultak az úgynevezett „rohammunkabrigádok”. A dolgozók megbeszélték a ver­senyek szervezését, és el­mondták annak javításával, a hasznos tapasztalatok propa­gálásával kapcsolatos javas­lataikat is. A felmérések eredményét valamennyi kol­lektíva üzemi tanácskozáso­kon vitatta meg. Ily módon más lett a munkához való viszony. ' Az ötéves tervidőszakban fejlődésnek indult a feltaláló-, újítómozalom. Már az első esztendőben a kuznyecki körzet vállalatainak az 556 újítási ötlet megvalósítása 145 ezer 423 rubel megtaka­rítást hozott. A kerékpár­üzem munkásai, mérnökei és technikusai által benyújtott 1 ezer 668 javaslat is előse­gítette a termelés növekedé­sét. Abban az időben alakult ki és fejlődött tovább számos olyan érdekes tevékenységi forma, amely a munkafegye­lem megszilárdítását szolgál­ta : munkáskáderek irányí­tották a fiatalokat, akikkel megismertették a munka- törvénykönyvet, a fegyelem megszilárdítására szervezett 10 és 30 napos munkaren­dek célját. A műhelyekben dolgozókból megalakultak azok a csoportok, amelyek felkutatták az előírások meg­sértőit. Létrejöttek az úgy­nevezett „selejtes áruk mú­zeumai”, s ezekben kiállítot­ták a rossz alkatrészeket, ter­mékeket, és feltüntették raj­tuk készítőjük nevét. Ez bi­zonyult az egyik legmegfele­lőbb és leghatásosabb esz­köznek abban a harcban, amelyet a jó minőségű gyárt­mányok előállításáért és a felelősségteljes munkára ne­velés céljából folytattak. Ab­ban az időben különösen a fiatalok képzésében játszot­tak nagy szerepet az ifjúság irányításával megbízott mun­káskáderek. Az olvasni-írni tudásért, a kulturális felemelkedésért ví­vott küzdelemben nemcsak a társadalmi szervezetek, ha­nem a tanult emberek ezrei is összefogtak. Nagyfokú ak­tivitást tanúsítottak ebben a népművelők és mindenek­előtt a tanítók, akik az ön­kéntesekből álló „kulturális hadsereg” 10—18 százalékát alkották. E mozgalom első három évében több mint 350 ezer írástudatlant oktattak, vagyis a jelentkezők és a „likbez’-csoportok csaknem egynegyedét. Ezzel egy időben megkez­dődött a kvalifikált szak­munkásképzés előkészítése. A nagyvállalatoknál például a „Majak Revoljuciji” gyárban, a kerékpárüzemben, a kuz­nyecki bőripari trösztnél és másutt létrejöttek a dolgo­zóik oktatására hivatott in­tézmények ; többek között gyárakban, üzemekben taní­tották a szakmai ismerete­ket, s bevezették a munká­sok és alkalmazottak részére a technikai minimumot, va­lamint a műszaki vizsgát. Az élmunkások 1931. janu­ár 1-én tartott városi talál­kozóján a „Krasznij Proleta- rij” gyár szerelőműhelyéből Sz. G. Szekin és I. F. Perep- jolkin; a fafeldolgozó mű­helyből V. Volkov és még so­kan mások kaptak prémiu­mot kiváló munkájukért. Az SZKP KB-nak „A kol­lektivizálás és a kolhozépí­tések állami támogatásának mértékéről” hozott határoza­ta a Közép-Volga-vidéket abba a zónába sorolta, ahol a mezőgazdaság szocialista átszervezését lényegében már 1930 őszére be kellett fejez­ni. E program valóra váltása végett hatalmas munka kez­dődött. A parasztgazdaságok 78,2, a szántóföldek 88 száza­léka került kolhoztulajdon­ba. A szovjet falunak hatal­mas szocialista gazdasággá való átalakulása jelentette a gazdasági viszonyok és a paraszti életmód igazi forra­dalmát. s ma, a szovjet nép­gazdaság első öt­éves tervének 50. évfordulójára emlékezve nem feledkezhetünk meg arról, hogy hazánk minden dolgo­zója i munkában olyan hő­siességről tett tanúbizonysá­got, amely az első ötéves terv végrehajtásakor is meg­mutatkozott. (Penzenszkaja Pravda) Fordította: Bukovinszky István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents