Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-13 / 110. szám
1979. május 13., vasárnap e Minden az emberen múlik Látogatóban a tejtermelési versenyben győztes szarvasi Dózsa Tsz-ben n fénycsőtől a tolatólámpáig A kondorosi Egyesült Termelőszövetkezet gépjavító ágazatának természetesen elsőrendű feladata a szövetkezet erő- és munkagépeinek karbantartása, javítása. A község határában létesült korszerű gépjavító állomás azonban más feladatokat is ellát. A 240 dolgozójuk közül egy 30 tagú brigád fénycsőlámpatesteket szerel ösz- sze a VILLTESZ-nek és a VILLGÉP-nek. A négy éve működő részleg másik feladata az autóbusz- és pótkocsis tehergépkocsikhoz különböző lámpatestek gyártása. Ilyenformán az elmúlt évben 13 ezer Vénusz típusú neonfénycső, továbbá 4000 kisebb fajta fénycső lámpatestet szereltek össze, valamint az Ikarusznak százezer villogót, féklámpát, helyzetjelző és tolatólámpát készítettek. Itt főleg olyan idősebb tsz- tagokat foglalkoztatnak, akiknek ma már nehezebb lenne a földeken, a tűző napon dolgozni. A forgácsolóműhelyük bérmunkában a MEZŐGÉP Tröszt Békés megyei gyárainak, gyáregységeinek készít alkatrészeket, elsősorban a kukoricaadapterekhez. Ez a műhely is kapcsolatban van a VILLGÉP-pel, mivel különböző elektromos gyors- darabolókhoz, kézi csiszolókhoz alkatrészeket forgácsol számukra. S még egy feladata van a mezőgazdasági gépek javításán kívül a kollektívának: az építőbrigáddal együtt különböző szakipari — mint lakatos, bádogos — tevékenységet folytatnak az építők után. A Hajtóművek és Festő- berendezések Gyárának (HAFE-nek), ,a békéscsabai 3. számú gyára tavalyelőtt újsághirdetésben munkát ajánlott érettségizett fiataloknak. A jelentkezőknek kilátásba helyezte, hogy két éven belül erősáramú berendezés szerelő szakmunkásvizsgát tehetnek. Tizennégyen jelentkeztek. Közülük hárman főiskolára kerültek, egy pedig máshova ment dolgozni. A szakmunkásvizsgát előkészítő tanfolyamon 7-en vesznek részt. A vizsga júniusban lesz. Novák Marika mezőgazda- sági szakközépiskolai végzettséggel került a gyárba. Nem volt kedve a növény- termesztéshez, „irodás” sem akart lenni. Elolvasta a HAFE hirdetését, melyben különösen a továbbtanulásnak, a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésének lehetőségét tartotta kecsegtető ajánlatnak. A műhelyben jól érzi magát, amiről így beszél: — Érdekes a munkánk. A festékszóró berendezések elektromos vezérlő berendezését szereljük. Valamennyien fiatalok vagyunk, jól megértjük egymást. — A keresetük? — Arra sem panaszkodhatunk. Mindent egybevetve szerencséseknek érezzük magunkat, hogy két évvel ezelőtt idejöttünk dolgozni. És most már azt is elhatároztuk, hogy célul tűzzük a szocialista brigád cím elnyerését. Tóth István a gimnáziumban még a kémia iránt vonzódott. Közben az MHSZ rádiós klubjában az elektromosság is felkeltette az érdeklődését. Végül az utóbbit Az 1978. évi országos tejtermelési versenyben a szarvasi Dózsa Tsz III. helyezést ért el. Magyartarka tehénállományuk egy laktáció alatt átlag 4595 kilogramm tejet adott. Az előkelő helyezés nem érte váratlanul a tehenészeket, hiszen nem először nyertek megyei, illetve országos elismerést. Kíváncsiak voltunk: hogyan, milyen körülmények között dolgoznak a tejtermelési verseny győztesei. — Először 1974-ben neveztünk be tej termelési versenybe — mondja erről Ko- csondi Mihály főállattenyésztő. — Akkor elnyertük a megyei nagydíjat és a megyei különdíjat. 1975-ben ismét mienk volt a megyei nagydíj, sőt 1976-ban is. 1977-ben már előrébb jutottunk: megkaptuk az országos különdíjat, az MSZMP KB jubileumi oklevelét, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium oklevelét a Szakma Kiváló Brigádja címmel. A tehenészetünkben a fejlődés töretlen, amint az eredmények mutatják. Miért éppen a tehenészetet fejlesztették ilyen nagy intenzitással? Minden mezőgazdasági üzem rendelkezik bizonyos adottsággal. Nos, nálunk a természeti ég közgazdásági adottságok kitűnően alkalmasak arra, hogy olcsó tömegtakarmányt állítsunk elő nagy mennyiségben. Ez pedig akkor gazdaságos igazán, ha állati végtermékben értékeválasztotta életpályának.^ Így került, a gyárba. Elégedett a helyzetével: — Változatos, sokrétű a munkánk, szívesen csinálom — jelenti ki. — Mi a további célja? — Egyelőre a szakmunkás- vizsgát szeretném sikeresen letenni. Nem lesz könnyű. Aztán a katonaidő következik ... — Utána? — Valószínűleg itt fogok dolgozni továbbra is. Soha nem voltak különös ábrándjaim. De hát egy szakmunkás is sokat tehet, ha ért a dolgához és képes haladni a korral. Szegedi Endre a szakközép- iskolában útépítést tanult. Érettségi után a DÉLÉP- hez került. A villamosság azonban egyre jobban érdekelte. Jelentkezett főiskolára, de a felvételi vizsgája nem sikerült. A HAFE hirdetése éppen kapóra jött. Felvették a gyárba és most a többiekkel együtt szakmunkásvizsgára készül. — Azután ismét pályázik majd főiskolára? — Az előzőleg is csak ábránd volt, mégpedig nem is az enyém, hanem a szüléimé. Én elégedett vagyok a munkámmal. Arra törekszem. hogy jól értsek ahhoz, amit csinálok. — Hogy akarja elérni? — Főként önműveléssel, szakkönyvek, folyóiratok olvasásával. Bizonyára hosz- szabb-rövidebb ideig tartó tanfolyamok is lesznek egy- egy új termék gyártásának a bevezetése előtt. Megyek, tanulok. Nekem az egyetem, vagy a főiskola nem hiányzik. Bak Jánosnak már diák korában az volt az elképzesítjük. Százhúsz hektár ősgyeppel rendelkezünk, amit menet közben felújítottunk, s itt a terméshozam ötszörösére emelkedett. A lucerna szintén bő termést hoz ezen a tájon. A várostól mindössze két kilométer a tehenészeti telep, jó úton, megfelelő a közlekedési lehetőség. Aki szeret dolgozni, itt megtalálja anyagi számítását és erkölcsi megbecsülésben is részesül. Szarvason — különösen a tanyavilágban — nagy volt a szarvasmarha-tenyésztés hagyománya. Oly annyira, hogy még ma is évente egymillió liter tejet vásárolunk fel háztáji gazdaságokból. Nos, ezekkel a jószágszerető emberekkel kezdtük. Egy részük azóta nyugalomba vonult, helyüket fiatalok foglalták el. Ma már nemcsak betanított munkások, hanem szakmunkások is dolgoznak a tehenészetben. A fiatalok pedig csak akkor jönnek erre a területre, ha emberséges körülmények között dolgozhatnak, s érvényesül a régi közmondás: „Többet észszel, mint erővel”. Tehát meg kell szüntetnünk a nehéz fizikai munkát. Mi erre a mód és lehetőség? Jól halad az új, 624 férőhelyes tehenészeti telep építése. Saját házi brigádunk építi, remélhetőleg határidő előtt átadják a komplex telepet rendeltetésének. Az építkezéssel párhuzamosan a tehenek betelepítése már lése, hogy érettségi után mérnöki vagy üzemmérnöki képesítést szerez. Fel is vették repülőtiszti főiskolára, de egészségügyi okok miatt egy év múlva abba kellett hagynia a tanulást. Ügy határozott, hogy elektromossággal foglalkozó szakmunkás lesz. Két évi gyakorlati munka után most ő is vizsgára készül. H,a sikerül a vizsga, akkor majd jövőre a Kandó Kálmán Erősáramú Villamosipari Műszaki Főiskolán folytatja a tanulást, így tervezi. — Támogatást nyújt hozzá ,a vállalat? — kérdezem. — Igen, a meghatározott kedvezményeket biztosítja. Munka van, a fejlődés lehetőségei jók. Rédei Sándorné, a gyár személyzeti és oktatási osztályvezetője elismeréssel beszél a fiatalok magatartásáról, szorgalmáról és megállapítja: — Szerencsések voltunk azzal a hirdetéssel, amit két évvel ezelőtt adtunk fel. Nagy szükségünk van az érettségizett fiatalok munkájára, mert ,a jövőben még korszerűbb erősáramú berendezéseket gyártunk majd. — Mérnök, üzemmérnök is kell? — Igen, az elektromos tervezőknél már most több szakemberre lenne szükség. Azt szeretnénk tehát, ha a 7-ből legalább ketten felsőfokú képesítést szereznének. Azért éppen ők, mert az eddigi gyakorlati vagy mondjuk úgy, fizikai munka tapasztalataival bizonyára eredményesebben tudjuk megoldani a feladatokat. M' tehát ajánljuk nekik, hogy tanuljanak, szerezzék meg a felsőfokú képesítést. Rajtuk a sor, hogy kihasználják e nagyszerű lehetőséget. Pásztor Béla megkezdődött. A régi telepeken egész napos osztott műszakban dolgoznak az emberek. Hajnali négy órakor kezdenek, majd néhány órára hazamennek és este 7-8 óra felé végeznek. Nem biztos, hogy napközben mindenki pihenéssel tölti azt a néhány órát. Igaz, hogy a régi telepen is , géppel fejünk, de a takarmányozás, a trágya kihordása még sok fizikai munkát igényel. Az új telepen két műszakban dolgoznak majd. A takarmány- ellátás és a trágyakihordása gépek dolga lesz. Iparszerű tejtermelésre rendezkedünk be, itt mindenki ledolgozza a maga nyolc óráját és „alá- szolgája!” Az iparszerű tehenészeti telep építése törvényszerűvé vált nálunk. Olyannyira elavultak a régi szerfás épületek, hogy ha nem építünk, fel kellett volna számolni a tehenészetet. Márpedig a mi adottságaink mellett nagy kár lett volna. Az új telep a tömegtakarmánytermő területen épül. így a zöldtakarmány beszállítása igen olcsó, gazdaságos. Ezért nemcsak sok tejet termelünk, hanem a termelési költségünk is az országos átlag alatt marad. Azontúl, hogy iparkodnak a helyi adottságokat kihasználni, véleménye szerint mi a siker igazi titka? Minden az EMBEREK-en múlik, kérem! Hiába a jó törzsállomány, a korszerű telep, a jó minőségű takarmány, ha a tehenész fegyelmezetlen. A mezőgazdaságban talán nincs még egy terület, amely ennyire nagy gondosságot, fegyelmet igényel. A tehenészek nem festményekről ismerik a napfelkeltét, hanem nap mint nap személyesen látják. Korán kelő etnberek. A tehén elvárja a pontosságot mindenben, de legfőbbként a fejés- ben. Nálunk végtermék után kapják a bérezést és a prémiumot. Ez anyagilag arra ösztönzi a tehenészeket, hogy nagy precizitással dolgozzanak. A tervfeladatot egyénekre bontjuk. Igen nagy a kollektív verseny húzó ereje, de ezen belül minden ember munkájára külön-külön nagy szükség van. A legjobbak természetesen a Hunyadi Szocialista Brigádban dolgoznak, de nem tagja a brigádnak mindenki. Azt külön ki kell érdemelni nemcsak termelő munkával, hanem a szocialista életvitellel, és tanulással is, hogy felvegyék brigádtagnak. A termelésben azonban addig is sok jót produkálhat, aki erre számít. Amikor a Szakma Kiváló Brigádja címet megkapta a Hunyadi Szocialista Brigád, akkor is mindannyian tudtuk, hogy az egész kollektí-, va munkájának érett be a gyümölcse. A tehenészek naponta tudják: ki hol tart a munkájával. Havonta rendszeresen munkahelyi megbeszélést tartanak. Ez jó fórumnak bizonyult. Részt vesznek itt a szövetkezet vezetői is. Még egyszer sem vált panasznappá, egyéni sérelemről nem beszélnek. A fő kérdés mindig: mit lehetne tenni a még jobb termelési eredményekért. Minden másért szólnak, ha például a takarmány minőségével vagy szállításával baj van. Egyszóval a tehenészek magukénak érzik a munkaterületet és maximális erőfeszítéseket tesznek a még jobb eredményekért. Végső fokon ez a siker igazi Jitka. No és azt sem szabad elfelejteni, hogy a sikerélmények újabb, nagyobb feladatok megoldására inspirálnak mindannyiukat. Ügy érzem: ha felépül az új, korszerű tehenészeti telep, minden feltételt biztosíthatunk ahhoz, hogy vonzó legyen ez a pálya, és a fiatalok legjobbjai jelentkezzenek tehenésznek. Ary Róza Érettségi után, szakmunkásvizsga előtt Tipegő topánkák Túl a 400 ezer páron. Ennyi női cipőt küldött útjára az ENCI kollektívája az idén. Szívesen vásárolják azokat itthon, s ugyanúgy határainkon túl is. Ahhoz azonban, hogy szalagra kerüljön egy sorozat, igen hosszú időnek kell eltelnie — amit képeink is bizonyítanak. Először a tervező asztalán rajzolódik ki az új modell. Aztán elkészülnek a mintapéldányok, amelyek közül minden negyedik szalagra is kerül. A bőr szabásától, a talp kivágásáig, formázásáig, szinte minden műveletben segítenek a gépek. S a végén a meós kezéből már rögtön a dobozokba, azok pedig a teherautókra kerülnek, § akár másnap már azokban tipeghetnek leányaink, asszonyaink. Szabászat, felsőrészkészítés A szalag mellett következik a finom kézi munka Asztalon az 1980-as modell Fotó: Veress Erzsi
