Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-12 / 109. szám
NÉPÚJSÁG 1979. május 12., szombat Merre billen a mérleg nyelve? II kiegészítő üzemág szerepéről Néhány éve úgy emlegették; a körösladányi példa. Ám nem mindenütt fogadták el akkor a kiegészítő üzemágak szükségességét a termelőszövetkezetekben. Az idő azonban bebizonyította a kezdeményezés életrevalóságát. Az alap- és kiegészítő tevékenység ma együtt szolgálja a gazdálkodás biztonságát a körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz-ben. Veszteség A valóság nem egyszer elkerülhetetlen döntések elé állítja a szakembert... A szövetkezetben tavaly ősszel 3600 hektáron vetették el a búzát, ebből 2000 hektár maradt. A többit kipusztította a víz, megtizedelte a fagy. Kiszántották. Helyette tavaszi árpát, zabot, pillangósokat, napraforgót vetettek. A 860 . hektár repcéből csak 95 hektárnyi „élte túl” a telet. A változtatást a kényszer szülte és milliókat követelt. Ennyiben mérhetők a többletköltségek, az újbóli talajmunka, a vetés, a kárba veszett vetőmag, a munkabér. A súlyos gondok ” nemcsak a figyelmet, hanem a pénzt is elvonták és elvonják más fontos, még megoldásra váró feladatok elől. Az alaptevékenység másik ágazatában sem sokkal kedvezőbb a helyzet... Tavaly az egy tehénre jutó tejtermelés mindössze 2000 liter volt. A baromfitartásban és a juhtenyésztésben is csak szerény eredmények születtek. Igaz, időközben megteremtették a továbbfejlődés lehetőségét. Száz, magas tejhozamú F—1-es üszőt vásároltak, s egy év alatt 1200-zal növelték az anyajuhok számát. Mindehhez még hozzátartozik; az ideihez és a tavalyihoz hasonló helyzet az utóbbi években nem volt ritkaság a közös gazdaság életében. A szövetkezet vezetői már nemegyszer utánaszámoltak, mi lett volna a tsz sorsa, ha nem fejlesztették volna ki időben a kiegészítő üzemágat. Szerencséjükre feltételes módban fogalmazhatnak, mert a végeredmény veszteség. Lehetőség Az már viszont egyáltalán nem feltételezés, hanem pontos számítás eredménye, hogy a közös gazdaság ösz- szes árbevételének 60 százalékát az alap-, és 40 százalékát a kiegészítő tevékenység adja. A nyereségnek azonban már csak 50 százaléka származik az állattenyésztésből és a növénytermesztésből. Az alapgondolat tehát világos. Olyan tevékenységet kellett keresni, amelynek végeredménye mentes az időjárás szeszélyeitől. Mentes, tehát a gazdálkodásban a mérleg másik nyelve, ha kell. A szövetkezet vezetése végül is azért hozta létre a tészta-, a fűrész- és a gumiüzemet. A 800 dolgozó tag közül 220 a kiegészítő üzemág munkahelyein áll helyt. Szükség esetén mozgósíthatók a nagy nyári és őszi munkák idején. Az alaptevékenységek szempontjából tartalékerőt képeznek. De csak szükség esetén, mert az általuk megtermelt nyereségre nagy szüksége van a tsz- nek. .. A közös gazdaság mérete az. üzemág mérsékelt fejlesztését teszi szükségessé. Elsősorban a technológiai korszerűsítésre és a munkakörülmények javítására gondolnak. A korszerűsítéssel javul majd persze a jövedelmezőség is. Ez egyben több pénz, és a több pénz nagyobb lehetőség. Fejlődés A kiegészítő üzemág nyereségének nagyobb részét az alaptevékenységek állandó és átgondolt fejlesztésére fordítják. Elképzelhető, hogy a, növénytermesztés és az állattenyésztés néhány év múlva önállóan is megtermeli a további fejlődéshez szükséges nyereséget, de ma még ez elképzelhetetlen. A szövetkezet ' alaptevékenységének szinte egészét átfogó rekonstrukció hatalmas erőket köt le. Elég csak felsorolni közülük néhányat. A szövetkezetben 1975-ben kezdték el a komplex meliorációt. Eddig 3000 hektáron fejezték be a csatornázást és az alagcsövezést. Ezt saját gépeikkel csinálják. A szövetkezetben a VI. ötéves terv végéig 7500 hektáron készülnek el ezzel a munkával. Tavaly fejezték be tehenészeti telepük korszerűsítését, az idén 5000-re növelik az anyajuhok számát. Rövidesen 900 hektár ősgyepet újítanak fel, 800 hektáron megteremtik a korszerű rizstermesztés feltételeit. Ehhez 8 millió forintért újabb gépsort vásárolnak... És még folytathatnánk, de nem a részletekbe menő felsorolás a cél. Ezek után már nem nehéz elképzelni, hogy a 9200 hektáros tsz valóban nagyszabású terveit csak a biztos nyereséget adó kiegészítő üzemág segítségével lehet megvalósítani. Az idén sem állhat másként talpra a szövetkezet, hiszen a 2000 hektáron kipusztult vetést és az ezzel járó veszteségeket másként aligha pótolhatják. E sajnálatos veszteségek ellenére is azonban biztosított a fejlődés. Kepenyes János Meliorációs munkálatok kezdődnek Kaszaperen Négy egymást követő évben veszteség... Utoljára 1978-ban érte súlyos csapás a kaszaperi Lenin TermelőA möcsényi Völgység Népe Tsz-ben a tehenészet mellett gyorsan fejlődik a juhászat is... Ebben az évben több mint ezerkétszáz pecsenyebárány exportját tervezik. A képen: anyajuhok és bárányok a tsz-ben (MTI-fotó — Cser István felvétele — KS) ták a közös gazdaság vezetői, tagjai, ettől az évtől se sok „kegyelmet” várhatnak. A 2900 hektárból 300-at borított és borít részben még most is belvíz. Az alulról áztatott földön szinte egész áprilisban lehetetlenné váltak a talajmunkák és a vetés. Százötven hektáron szántották ki a búzát, hogy helyette kukoricát vessenek. A kései vetés miatt az 1200 hektár kukorica jelentős része rövid tenyészidejű. A tavalyi év más — igaz nagyobb figyelemmel talán elkerülhető — csapásokkal is sújtotta a termelőszövetkezetet. Harmincnégy vagon hagymájukat nem vették át, pedig mint mondják — „Még most is van közte eladható”. A válogatás után a közeli napokban két vagon értékesítésére számítanak. Tanulság? Ebben az évben már kevesebb területen juttatják földbe a dughagymát, s remélik, csak annyi terem, amennyit átvesznek. A jó hírek sem kerülik el azonban a tsz háza táját. Ha ugyanis sikeresen vívják meg „csatájukat” a bürokratikus ügyintézés időt és türelmet rabló gyakorlatával, akkor még ebben az évben megkezdhetik a komplex meliorációt. Ehhez az állami támogatás is rendelkezésükre áll, csak még néhány egyéb engedély, jóváhagyás, kérelem szükséges. A két ütemben megvalósuló munkálatok befejezését 1981-re váriák, amikorra az egyébként kiváló, 36 aranykoronás föld visszanyerheti termőképességét. Veress Erzsi képösszeállítása í / ( TDVHSZ A SZARVASI ARBORÉTUMBAN szövetkezet földjeit. A több millió forintos veszteség rendezése azonban még be sem fejeződött, amikor már tud-
