Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-11 / 108. szám

1979. május 11., péntek Építőtáborok előkészítése A középiskolások szá­mára igen jó nyári kereseti lehetőségnek bizonyul a hib­rid kukorcia címerezése. Ebben az évben is több ezer fiatal vesz részt ilyen tábori munkán. A Hidasháti Állami Gazdaságban 1632 hektár hibrid kukorica címerezését kell elvégezni az idén. Ez az állami gazdaság csaknem 550 fiatalt vár a bakuci és a csárdaszállási építőtábor­ba. A munka akkor kezdődik, ha a nyári nap — július ele­jén — „kicsalogatja” a cí­mereket. A gazdaság ekkor értesíti az iskolát, az pedig a gyerekeket. A várhatóan Szarvasról, Békéscsabáról és Mezőberényből érkező diá­kokat faházakban szállásol­ják el. Étkeztetésüket Baku- con — az állami gazdaság egyik kerületében — az üze­mi konyháról látják el, a csárdaszállási tábor pedig ugyancsak az ottani kerület üzemi konyhájáról kapja a reggelit, ebédet, vacsorát. A jól kiépített táborokban le­hetőség nyílik zenehallga­tásra és kulturális progra­mok szervezésére is. Jelentős béremelések a vendéglátóipari vállalatnál Az elmúlt napokban ter­melési tanácskozásokon talál­kozott a Békés megyei Ven­déglátóipari Vállalat igazga­tóhelyettese, Bezzegh László a gyulai telep dolgozóival. A Komló étteremben sorra ke­rült tanácskozáson elsőként a vállalat, ezen belül ,a gyu­lai telep elmúlt évi tevé­kenységét értékelték, és meg­határozták az idei feladato­kat. Jólesően állapították meg, hogy a vállalat elmúlt évi tervcélkitűzéseit részleteiben és összességében is túltelje­sítette. Árbevételük egy esz­tendő alatt 10%-kal növeke­dett és már tavaly elérték a 431 millió forintos forgalmat. Ez csaknem 40 millió forint­tal nagyobb összeg az előző évinél. Ami ugyancsak ör­vendetes, a forgalom össze­tételében is megfelelt a kí­vánalmaknak. Így gyorsan fejlődött — 14,3 százalék — a szeszmentes italok forgal­ma. A saját készítésű éte­lek forgalma is csaknem 10 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az idegenforgalom növekedésével jelentősen ja­vult a szállodák kihasznált­sága. Ami dicséretre méltó, Döntött a Legfelsőbb Bíróság Házasságban bízva adta el a házát — Újsághirdetés útján is­merkedtünk meg — adta elő egy elvált asszony abban a perben, amelyet lakásuk ki­ürítéséért vőlegénye indított ellene. — Megtetszettünk egymásnak, házasságot ígért. Biztatására eladtam vidéki házam és gyermekemmel együtt egy másik városba, az ő kétszobás öröklakásába költöztem, s élettársi kap­csolatot létesítettünk. Amit a házamért kaptam, annak nagy részén lakását bebúto­roztuk. Csakhamar kiderült, nem vagyunk egymáshoz va­lók, és néhány hónap múl­va együttélésünk megszűnt. Azóta gyermekemmel az egyik szobában lakom, a má­sikban pedig ő. Végül kije­lentette: viszontkeresetet tá­maszt annak az összegnek a megfizetéséért, amit lakásuk berendezésére fordított. Az alsófokú bíróságok úgy döntöttek, hogy az asszony harminc napon belül köteles a lakást elhagyni, de elhe­lyezéséről, tekintve, hogy az albérlet nem megfelelő, má­sik lakás rendelkezésére bo­csátásával a férfi tartozik gondoskodni. Törvényességi óvásra azonban a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A lakásban jogcím nél­kül lakó, olyan jó hiszemű személy, aki nem bérlőként költözött be, hanem akit például családtagként, albér­lőként a bérlő fogadott be, legalább komfort nélküli má­sik lakásra vagy külön be­járattal rendelkező olyan al­bérleti lakószobára tarthat igényt, amely a legszüksége­sebb bútorzatának és felsze­relési tárgyainak elhelyezésé­re alkalmas. Az elhelyezési igény elbírálásánál jelentősé­ge van annak, hogy a felek rövid ideig éltek együtt, és élettársi kapcsolatukból gyer­mek nem született. Ezen túl­menően ügydöntő jelentősé­gű, hogy az életközösség lé­tesítése előtt miben állapod­tak meg, és meghiúsulását melyikük magatartása idézte elő. Ha ugyanis az volna megállapítható, hogy az asz- szony a komoly házastársi ígéretben bízva adta el lakó­házát, de a férfi ígéretét megszegte, s az életközösség fennmaradását egyoldalúan hiúsította meg, úgy a volt vőlegény a rá nézve előnyö­sebb megoldásra nem tarthat igényt. Saját felróható ma­gatartásával senki sem sze­rezhet előnyöket. Meg kell tehát hallgatni azt a tanút, akivel az asszony bizonyíta­ni kívánja, hogy házának el­adása esetére a férfi meg­ígérte: saját lakására tulaj­donjogot ad neki. Mindezek mellett az alsófokú ítéletnek az elhelyezésére vonatkozó része megalapozatlan. Ezért a másodfokú bíróságot új el­járásra kellett utasítani. Mikor fizet a szabadalom? Egy nyugdíjas javaslatára a gyárban új gépsorokat ala­kítottak ki. Az illető a gyár ellen indított perében arra hivatkozott: találmányi meg­oldását anélkül értékesítik, hogy fizetnének érte, ezért 75 ezer forintot követel. Az alsófokú bíróság szak­értőt hallgatott meg. Esze­rint a követelés alapjául szolgáló találmány minden­ben megegyezik egy korábbi szabadalommal. Ezek után a bíróság a keresetet elutasí­totta. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült. A végzés indokolása sze­rint korábban ismert ele­mek felhasználásával készült megoldás is szabadalomké­pes, ha ezeknek az elemek­nek sajátos alkalmazása szakember által nem várt műszaki többlethatással járt, felismeréséhez és létrehozá­sához pedig alkotó jellegű tevékenységre volt szükség. Ezért meg kell állapítani, hogy a megoldásnak az ed­dig ismeretlen területre tör­ténő kiterjesztése milyen műszaki többlethatást ered­ményezett, továbbá, hogy a — szabadalommal is védett módszer — más területen való alkalmazási lehetőségé­nek felismerése, illetve a megvalósítás módjának ki­dolgozása kívánt-e alkotó jellegű tevékenységet, vagy szakembertől elvárható volt-e. — Ezeknek a kérdéseknek tisztázásához sajátos szakis­meretre van szükség — hang­zik tovább a végzés indoko­lása. Szakértőként a Buda­pesti Műszaki Egyetem Fi­zikai Intézetét kell kirendel­ni. Amennyiben az Igazság­ügyi Műszaki Szakértői In­tézet korábban beszerzett vé­leménye és az egyetem ál­láspontja között ellentét mu­tatkoznék, ennek okait a szakértők együttes meghall­gatásával kell tisztázni. Hajdú Endre a forgalom emelkedését az elmúlt évben a már koráb­ban meglevő hálózati egy­ségekkel bonyolították le. Az új egységek összforgalma nem volt jelentős, mindösz- sze a forgalom egy százalé­kát képezte. A vállalat szo­lid árpolitikát folytatott» nem alkalmazott haszon- kulcs-növelést és az üzletek osztályba sorolását sem vál­toztatta meg. Ez a szolid árpolitika bár kedvezően ha­tott a forgalom alakulására, a vállalati nyereség nagysá­gát mégis kedvezőtlenül be­folyásolta. Az ellátásban nem voltak zavarok, megfe­lelő árualappal rendelkez­tek, ami annak köszönhető, hogy a szállítópartnerekkel jó kapcsolatrendszer épült ki. Nyereségük meghaladta a 27,5 millió forintot. A költségszint 0,6 százalékkal csökkent. Az ésszerű és ta­karékos gazdálkodás ered­ményeként a költségek a tervezettnek megfelelően alakultak. Ennek hatására több mint 10 százalékkal tudták növelni a bérszínvo­nalat. A vállalat minden évben, így tavaly is, jelentős össze­get fordított az eszközállo­mány felújítására. ,az ital­boltok, éttermek korszerűsí­tésére. Javították a dolgo­zók munkájának feltételeit. Az idei feladatokról szólva elmondotta, hogy áruforgal­mukat több mint 10 száza­lékkal kívánják növelni és az idén 30 millió forint nye­reséget terveznek. Az el­múlt évinél szerényebben növelik ,a bérszínvonalat, de még így is ennek mértéke várhatóan meghaladja a 6 százalékot. Jobban törődnek az idén a saját készítésű éte­lek forgalmának növelésével és jelentős összegű beruhá­zást valósítanak meg a me­gye ellátásának javítására. B. O. wmmmm EGYEDÜL Fotó: Martin Gábor Eg a perzsa, ropog az ágy Ötvenötmillió forint tűzkárokra A háztartási gépek, a mű­anyagok, az olaj kályhák, a propánbután-gázpalackok mind-mind a kényelmünket szolgálják. De ha elromlik a készülék, vagy szabálytala­nul kezelik, veszélyt is je­lenthet a háztartásokban. Tavaly 19 ezer lakástűz után összesen 55 millió forint kár­térítést fizetett ügyfeleinek az Állami Biztosító. Ezek az adatok is jelzik; nem ritka a kisebb-nagyobb lakástűz. Erről folytattunk rövid be­szélgetést Szabó Andrással, az Állami Biztosító Békés megyei igazgatójával, aki bevezetőül egy tanulságos esetet mesélt el: — A megyeszékhelyen tör­tént, nem is olyan régen. Ügyfelünk reggelente hősu­gárzóval fűtött. A készülék ott állt az ágy előtt, a pad­lón perzsaszőnyeg. Az elekt­romos melegítőt a padlón el­vezetett villanyzsinóron levő billenőkapcsolóval lehetett üzembe helyezni. Ezt a la­kás tulajdonosa a reggeli gyors öltözködés közben egy Kötegyáni öregek Kötegyánban igen sok gondozásra szoruló idős ember él. Ellátásukat rész­ben az öregek napközi ott­hona biztosítja, másrészt a házi szociális gondozás ke­retében oldják meg. Az öre­gek napközi otthona 1974- ben alakult. Egy régi épüle­tet alakítottak át e célra, amely 20 idős embernek nyújt pihenésre'és étkezésre alkalmas helyet. Az évek fo­lyamán bővítették az épüle­tet, korszerűsítették a fel­szerelést. Televíziót, rádót, könyveket vásároltak. Két főállású és egy részfoglal­koztatású gondozónő látja el az öregeket. Szakképesí­tésük egyelőre nincs, de be­iskolázásuk folyamatban van. Az otthon lakóinak a napi egyszeri étkezésen és a rendszeres egészségügyi el­látáson kívül kulturális programokat, kirándulást is szerveznek. Egy függetlenített és négy tiszteletdíjas házi szociális gondozónő látja el azokat az idős embereket, akik beteg­ség, vagy járóképtelenség miatt nem tudják az otthont felkeresni. Nemcsak Köte- gyán, hanem a közeli Üjsza- lonta öregjeit is rendszere­sen meglátogatják. Bevásá­rolnak, kitakarítanak, gyógy­szert visznek számukra. Az elkövetkezendő években a községi tanács továbbfejlesz­ti a szociális gondozást, mert a lakosság elöregedése miatt egyre több, támogatás­ra szoruló idős emberre le­het számítani. mozdulattal — a szőnyeg sarkával — bekapcsolta, anélkül, hogy észrevette vol­na. Délelőtt 11 órakor tele­fonáltak a szomszédok, hogy tűz van a lakásban, és érte­sítették a tűzoltókat. Az tör­tént ugyanis, hogy a hősu­gárzó, mivel csaknem hozzá­ért a szőnyeghez, néhány óra alatt átforrósodott, és meg­gyújtotta a szőnyeget. A la­kásban délelőtt nem tartóz­kodott senki, aki időben megakadályozta volna a na­gyobb bajt, így a tűz átter­jedt a cseresznyefából ké­szült, barokk stílusú ágyak­ra, fotelokra és a drága fali­szőnyegekre is. — Tapasztalatai szerint az emberek tisztában vannak-e azzal, hogy tűzeset alkalmá­val kit, hogyan kell értesí­teni? — Általában igen, de azért hadd foglaljam össze a leg­szükségesebb tudnivalókat. A biztosító csak akkor ren­dezheti az említett tűzkáro­kat, ha a tűzvédelmi ható­ság az esetről vizsgálati jegyzőkönyv kivonatot adott ki. Többször előfordult már, hogy a riasztók elemi dolgok­ról feledkeztek meg. Nem tudták például, azt, hogy ha nincs a közelben telefon, postahivatal, igénybe vehe­tik a tanács, vagy éppen a körzeti megbízott rendőr ké­szülékét is. A posta tűzjel­zés esetén azonnal kapcsol, de ezt a hívónak nem kell fizetni. — Mit kell feltétlenül kö­zölni a tűzoltókkal? — Mindenekelőtt a tűz pontos helyét, továbbá azt, hogy a lángok kit vagy mit veszélyeztetnek, és hogy mi ég. Helyes, ha a telefonáló bemondja a nevét, és azt a telefonszámot, amelyikről beszél. — A biztosítónál mikor és hogyan jelenthetjük be a tűzkártérítési igényt? — A tűzeseteket 48 órán belül kell jelenteni a bizto­sító lakhely szerint illetékes fiókjánál, az ott kapható formanyomtatványon, vagy levelezőlapon. j. I. Konzultáció A kukorica helyes fajtaösszetétele a biztonságos termelés alapja A kukoricatermés kialakí­tásában a fajtának nagy sze­repe van, mert a helyesen megválasztott fajtaarány — különösebb ráfordítás nél­kül önmagában is nagyobb hozam elérését teszi lehető­vé. E tény pedig, a magas és egyre növekvő termelési költségek miatt nem elha­nyagolandó tényező. Ezen a téren még komoly tartalék­kal számolhatunk a Dél- Alföldön, s így Békés me­gyében is. A kukorica ésszerű területi elhelyezése mellett cél még a biológiai háttér jobb ki­használása, a rendelkezésre álló hibridek pontosabb is­merete és szakszerűbb meg­választása, és nem íjtolsó sorban a helyes fajtaarány kialakítása. A helyes fajtaösszetétel jelentősége fokozatosan nő a mezőgazdasági termelés és termesztéstechnológia fejlő­désével, mert lényegesen csökkenti a kedvezőtlen idő­járásból adódó termelési kockázatot. Az ország különböző te­rületein a hőmérsékleti vi­szonyok eltérőek és ez na­gyon érzékenyen befolyásol­ja a kukorica fiziológiai fej­lődését. Éppen azért, hogy a különböző érésidejű kuko­ricahibridek egymástól el­térő hőigényét optimálisan ki lehessen elégíteni, fel­tétlen szükséges termőtájan­ként a hőmérsékleti viszo­nyok ismerete. Hazánkban a kukoricate- nyészidő hőösszegére vonat­kozó zónákat Berényi ké­szítette el, és ennek módosí­tott változata látható az 1. ábrán. Hőösszeg alapján kialakí­tott termelési zónák: (Berényi után módosítva) A hőösszeg alapján az or­szág 6 termelési körzetre osztható, melyet az ábrán I—VI. számmal jelöltünk. A Termelési zónák I. II. III. IV. V. VI. Hőmérsékleti adottságok alapján a korai FAO 200-as kukorica az ország egész te­rületén, a középérésűek pe­dig az északi és nyugati pe­remvidékek kivételével ter­meszthetők. Délkelet felé haladva, már a hosszabb te­nyészidejű hibridek is beér­nek. Az ország DK-i részén (VI. zóna) a hosszú tenyész­idejű hibridek is termelhe- tők. Ennek ellenére, a gya­korlati tapasztalatok és ter­méseredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy csapa­dékos ősszel a FAO 600 fe­letti hibridek nem bizton­ságosak még a dél-alföldi termőtájon, Békés megyében sem. Több éréscsoportból összeválogatott hibridössze­tétel csökkenti a kedvezőt­len időjárásból eredő ter­méskiesést, segíti a vetési, a betakarítási és szárítási bemutatott ábrán Dél-Al­föld, így Békés megye a IV—VI. zónába tartozik. A hősszeg alapján a fajta­megválasztás a következő­képpen alakulhat: A legkésőbbi, még biztonságban beérő hibridek FAO-száma 200—340 300—530 430—570 500—620 500—640 500—660 munkacsúcs szétnyújtását és lehetővé teszi a drága gépsorok jobb kihasznál-- hatóságát. A fajtaösszetétel. kialakítása azonban .még egy-egy termőtájon belül is számos termelési tényező (talajtípus, az üzem gépesí- tettségi szintje, szárítóka­pacitás stb.) függvénye. A Gabonatermesztési Ku­tató Intézet és az Agrár- gazdasági Kutató Intézet közös munkája alapján az egész országra kiterjedő üzemi részletességű adatok­kal vizsgáltuk a hibridek éréscsoport-összetétel ala­kulását az 1976—1977-es években. E munkából a kö­vetkező táblázatban az or­szág, Dél-Alföld és kiemel­ten Békés megye fajtaösz- szetételét mutatjuk be, az 1977. évre.

Next

/
Thumbnails
Contents