Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-11 / 108. szám
1979. május 11., péntek Fóliaházak hármas hasznosítása Zöldségtermelésből 36 millió forint árbevétel Kondoroson Kaldenecker Józsefnek, a hernádi Március 15-e Mgtsz háztáji ágazatvezetőjénck fóliasátrai- ) ban már érik a földieper, pirosodik az őszibarack és virágzik, bogyósodik a szőlő ) (MTI-fotó — Király Krisztina felvétele — KS) ) Mezöhegyesi vasúti csomópont Élenjáró szolgálati hely Az elmúlt évben valamennyi tervünket túlteljesítettük — mondja nem kis büszkeséggel Czikora Sándor, a mezöhegyesi állomás főnöke. — A csomópont dolgozói a megnövekedett szállítási feladatokat zökkenőmentesen teljesítették. Ezzel elnyertük az „Élenjáró szolgálati hely” címet. Az elmúlt évben mintegy hétezer vasúti kocsiban, 153 ezer tonna árut szállítottunk, ami 101,61 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Minden évben kiemelt feladatnak tekintjük a cukorrépa fogadását, ami összes áruforgalmunk 70 százalékát teszi ki. Tavaly egyébként 263 ezer tonna áru érkezett állomásunkra. Jó eredményt értünk el a vontatójárművek üzemkészségében. hasznos teljesítményében is. A vontatási dolgozók az újítómozgalomban is sikeresen tevékenykedtek. — Az idei első negyedév eredményei? — Az év első három hónapjában 23 ezer tonna árut szállítottunk el. Nemrég kezdődött. a mésziszap szállítása. Szeghalam térségébe naponta 30 vagonnal küldünk talajjavítás céljára. A tervek szerint a cukorrépakampány kezdetéig 35 ezer tonna mésziszapot adnak fel állomásunkon. Mezőhegyesen naponta kétezer—két. és fél ezer utas fordul meg, ezért nem közömbös, hogy az emberek milyen körülmények között utaznak. Április elejétől sikerült tovább javítani az utazási körülményeket: Békéscsaba és ÜjSzeged, valamint Orosháza és Mezőhegyes vonalakon újabb egy-egy személyvonatpárt gőzösök helyett Diesel-mozdonnyal továbbítunk. Ügyelünk az állomás területének és a személyvonatok kocsijainak tisztaságára. Az állomásfőnök elmondotta, hogy a csomópont forgalmi, kereskedelmi, vontatási és szertári dolgozóinak 70 százaléka szocialista brigádban tevékenykedik. A brigádok élenjárnak a társadalmi munkában és a fel' adatok végrehajtásában. * * * Mezőhegyes vasúti csomópont dolgozóinak április 28- án adták át az Élenjáró szolgálati hely címet' tanúsító oklevelet. Gellért József A hibridek Éréscsoport-megoszlás % éréscsoportja Országos Dél-Alföld Békés megye Igen korai (200-as) 5,0 2,6 1,2 Korai (300-as) 31,2 22,9 23,8 Középkorai (400-as) 26,1 19,3 16,8 Közepes (500-as) 35,4 49,3 49,2 Középkésői (600-as) 2,3 5,9 9,0 összesen 100,0 100,0 100,0 A kukoricahibridek érés- csoport-összetétele az elmúlt években jelentősen megváltozott. 1972-ben igen korai (FAO 200-as) hibridet is termesztettünk. Ugyanakkor a késői hibridek aránya elérte a 34%-ot, Békés megyében pedig az 50%-ot is meghaladta. Az 1977-es év adatai szerint kedvező változás következett be, nőtt a koraiak aránya és jelentősen csökkent a későieké, országosan 2,3%-ra, a Dél-Alföldön 5,9%-ra, Békés megyében 9%-ra. A korábi években a FAO 300-as aránya is igen alacsony volt. Ez helyesen növekedett a Dél-Alföldön és ezen belül Békés megyében is 22% fölé. A Dél-Alföld természeti adottsága alapján ugyan alkalmas a korai és a késői tenyészidejű kukoricák termesztésére is, mégis célszerű a késői hibridek vetés- területi arányát tovább csökkenteni. Néhány üzemben különösen indokolatlanul magas ezek aránya. Kedvezőtlen ősszel bizonytalan a beérésük, még Békés megyében is, nehezebb a betakarítás, költségesebb a szárítás stb. Túl magas a közepes éréscsoportba tartozó hibridek vetésterületi aránya, mely a Dél-Alföldön a vetésterület közel fele. Ezt az arányt szükséges csökkenteni elsősorban a középkoraiak javára, az említett üzemszervezési és talaj előkészítési munkák miatt. Általánosan javasolható, hogy a vetésterület nagyobb hányadát, a termőtalaj ökológiai viszonyaihoz legjobban alkalmazkodó, biztonságosan beérő hibridek adják. Eddig összevontan mutattuk be a megye kukoricatermesztésének fontosabb eredményeit. A következőkben, a megye két nagy tájegységére vonatkozó 1977. év hibridösszetételét közöljük. Hibridek éréscsoportja Éréscsoport-megoszlás % Békés—Csanádi löszhát Körösvidék Igen korai (FAO 200-as) Korai (FAO 300-as) Középkorai (FAO 400-as) Közepes (FAO 500-as) Középkésői (FAO 6J0-as) * Összesen A békés—Csanádi löszháton a hibridek éréscsoport- összetétele azonos a megyeihez, így a megállapítások hasonlóak a fentebb leírtakkal. 1,2 22,6 16.7 49.8 9,7 100,0 0,9 42.1 17.1 39,6 0,3 100,0 Békés megye északi részén, a Körösvidéken a hibridösszetétel jelentősen eltér az előbbitől. A korábbi évekhez képest e tájon kedvező belső arányváltozás tapasztalható a fajtaösszetételben, mert a késői FAO 600-as hibridek vetésterületét gyakorlatilag megszüntették. E táj talajviszonyai ezt a változást szükségessé is tették, hisz szántói nagyrészt kötött, rossz vízgazdálkodású, szikes, réti talajok („percta- laj”-ok), melyek kedvezőtlen fizikai talajadottságúak, már kevés erő hatására is tapadnak, így bizonytalanná válik a betakarítás és szállítás. Üzemszervezési, betakarítási stb. megfontolásból a koraiak csökkentése lenne célszerű, a középkoraiak javára. A kukoricaágazatban a hozamok növelésének gyakorlati útjai közül az egyik legjelentősebb tényező a helyes fajtaarány kialakítása. Békés megye gyengébb adottságú területein, ahol a hozamnövelés , lehetőségei korlátozottak, célszerű lenne vetésszerkezeti módosítást végrehajtani. Ezt bizonyítja a megye két táján 1977-ben a kukoricatermésátlag is: Békés—Csanádi löszhát 65,9 q/ha Körösvidék 32,4 q/ha A Körösvidék kedvezőtlen talaj adottsága — az alacsony termésmennyiség, és a magas termelési költség — indokolja a kérdést, hogy néni lenne-e gazdaságosabb a kukorica vetésterületét tovább csökkenteni, inkább más, pl. kalászos takarmánygabonával helyettesíteni. Békés megyében a kukorica vetésterületét és hozamát elsősorban a békés— Csanádi löszháton célszerűbb növelni, mert a megtermelt hozamra jutó ráfordítások itt alacsonyabbak. Papp Elemérné dr. Gabonatermesztési Kutatóintézet tudományos munkatársa A kondorosi Egyesült Tsz határában, veteményes kerthez hasonló morzsalékos talajba géppel ültetik a paprikapalántát. A palánták szépen fejlettek, erősek, egyenletesek, várhatóan gyorsan me'gerednek. — Hatvan hektáron termelünk zöldpaprikát — mondja Ladnyik Mihály, az Egyesült Tsz elnöke. — Áz asszonyok néhány nap alatt végeznek a ki ültetéssel. Ha nem lennének gépek, nem. tudnánk ilyen nagy feladatra vállalkozni. Hasonló nagyságban •ermelünk paradicsomot is. \/.t már korábban kiültetik, de a kertészet dolgozói számoltak az időjárás viszontagságaival és nagy gonddal készültek fel a fagy elleni védekezésre. Szőke Gyuláné kertészeti főágazat- vezető a kritikus éjszakákon a paradicsomföldön volt, a tagok pedig csak a jelzést várták, hogy mikor gyújtsák meg a gázolajjal átitatott fűrészport és a rossz gumikerekeket. Szerencsére erre eddig nem került sor. Szépen megeredtek a paradicsompalánták. Egyébként egy egész négy tized hektárnyi területet borítanak a fóliaházak. Az idén a közösnek és a háztáji gazdaságoknak 14 millió kiváló minőségű palántát neveltünk. Ügy tervezzük, hogy hármas hasznosításra rendezzük be a fóliaházakat. Nem engedjük parlagon heverni a jó földet addig, amíg jövő télen az újabb palántanevelésre sor kerül. Most uborka- és dinnyepalántákat ültetünk. Dinnyéből elsősorban a lakosság ellátására termelünk, korán. Ezután virágot ültetünk az említett területre. Zöldborsót 300 hektáron vetettünk szakaszosan. Szépen fejlődik a zsenge növény. Mindent egybevetve: 640 hektáron termelünk zöldségfélét, s ez a főágazat 36 millió forint árbevételt tervezett. Ezzel nemcsak a kormány zöldségprogramjának megvalósítását tervezzük, hanem sok leánynak és asszonynak adunk helyben kereseti lehetőséget. Paradicsomból már-már csökkentettük a területet, de szerencsénkre jött a BAGE segítsége. Tavaly már volt paradicsombetakarító kombájnunk, voltak gépi betakarításra alkalmas fajtáink is. A gépesítés fejlesztésével, jó fajtákkal később talán nagyobb területen is vállalkozunk paradicsomtermelésre. Szeretnénk ha mielőbb megoldódna egy régi gondunk, s felépíthetnénk a 10 hektárra tervezett fólia- vagy üvegházakat, s hasznosíthatnánk a természet nagy kincsét, a termálvizet. Befejezéshez közeledik az öntözőcsatomák építése és várjuk a Tisza II. vizét. A kertészeti főágazatnak igen nagy szerepe van abban, hogy az 1978. évi gazdálkodási eredménnyel ismét elnyertük a Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság címet. De még többet várhatunk kertészeti dolgozóinktól, ha megvalósul a nagy fejlesztési program. — Ary — II gyors alkalmazkodás felér egy győzelemmel Kevesebb máj- és több hízott liba értékesítésére számítanak a Tótkomlós és Vidéke ÁFÉSZ felvásárlói, termelőszervezői ebben az évben. Az előbbiből 10 ezerrel kevesebb, az utóbbiból mintegy 30 ezerrel több felvásárlását tervezik. A változtatást a kereslethez igazodó termeltetés teszi szükségessé. A rugalmasság egyébként is alap- követelmény ott, ahol a 79 millió forintos árbevétel 80 százalékát egyetlen termék adja. „Lehet, hogy alapkövetelmény, ám mégis népszerűtlen” — teszik hozzá a szakemberek. A termeltetés egyébként is gyakori konfliktusai, így tehát tovább szaporodnak. Még akkor is, ha az ÁFÉSZ ügyintézői többé-kevésbé valóban elfogadható indokkal, magyarázattal nyugtatják meg a kistermelőket. Mert. végül is nem könnyű igazságot tenni, hiszen mindenki igyekszik biztosítani a maga hasznát. A változás egyéb jelenségeit is megfigyelhetjük. Néhány éve, így például az elmúlt évben is a mennyiségen volt a hangsúly. Az volt a fontos, hogv legyen. Az idén elsősorban már ,azt vizsgálják, az áru megfelel-e a szabványnak. Az előírtnál kisebb súlyú és ritkább tol- lozatú .libát nem veszik át. A rossz beidegződést azonban nem könnyű megváltoztatni, s amíg ez sikerül, minden bizonnyal sok keserű pirulát nyelnek le itt is. ott is. Feltétlen szükséges azonban, hogy kölcsönösen megtalálják számításaikat olyan viszonyok között, amikor a kereslethez igazodó termeltetés nagyfokú alkalmazkodó képességet követel az árut előállító termelőtől, a felvásárlótól és persze nem kevésbé a feldolgozó üzemtől. Ami pedig a kockázatot illeti, az ÁFÉSZ már ebben az évben is nagy erőfeszítéseket tesz az egyoldalúvá vált termeltetés ellensúlyozására. Ezt szolgálja a közelmúltban elindított tömött kacsa akció. A kacsát egyelőre a belső ellátás javítására termeltetik. A termelés gyors fellendülésére számítanak még a nyúltenyésztés- ben és a gyógynövénytermesztésben. Itt az árak és a termeltetés feltételei is kedvezőek. Mint látható tehát, a legkisebb egységek1. a kisgazdaságok sem. vonhatják ki magukat környezetük hatása alól. Ezért a gyors és rugalmas alkalmazkodás felér egy győzelemmel, vagy legalábbis nagyobb haszonnal. —nyes— Siránkozás helyeit kemény munka Ritka nehéz tavasz köszöntött a 12 ezer hektáron gazdálkodó Szarvasi Állami Tangazdaságra. A gazdaság vezetői és fizikai dolgozói azonban siránkozás helyett kemény munkához láttak, amiről így nyilatkozik Móricz Tibor, növénytermesztési osztályvezető: — A baj ott kezdődött, hogy ősszel nem kelt ki minden területen a búza. Ami februárban kezdett csírázni, azt elkapta egy fagyhullám és nagy károkat okozott a vetésben. A melegebb, mezőségi talajokon előbbre haladt a növény fejlődése és az állomány életben is maradt, a kötöt- tebb talajokon viszont — ahol igen rossz a termőföld vízáteresztő képessége — belvíz is pusztított. A legjobb búzaföldeken is kevés a tőszám, ezért 705 hektáron felülvetettük az őszi kalászosokat. nyolcszáz hektáron pedig kiszántottuk a búzát, őszi árpát és a repcét. A kiszántott talajokon terven felül vetettünk kukoricát, és napraforgót. Ez a plusz munka felborította a korábban összeállított tavaszi programot. Ezért munkahelyi megbeszéléseken, termelési tanácskozásokon, a szocialista brigádok értekezletein ismertettük dolgozóinkkal: mi a gond, hogyan kívánjuk megoldani. Átszerveztük a munkálatokat, még a rizstelepi építőbrigád is szántott-vetett a nagy teljesítményű, modern gépekkel. A dolgozók megértették, hogy most csakis összefogással, fegyelmezett jó munkával segíthetünk magunkon. A siránkozás nem ér semmit. Ennek köszönhető, hogy május 10-ig hétezer hektáron elvégeztük a ta- lajmunkát, vetést, vegyszerezést és egyéb időszerű munkát. Ma már az ezer hektár napraforgó utolsó tábláin szorgoskodnak a vetőgépek, és ezzel a tavaszi munkát lezártuk. Kukoricafélét 2800 hektáron vetettünk, igen jó minőségben. Rizst 2209 hektáron. Elmondhatom, hogy a gazdaság történetében a rizs ilyen kitűnő magágyba, és optimális időben még nem került, mint az idén. A kukoricaföldeken éjjel-nappal dolgoztak a vetőgépek, és egy-egy gép naponta száz hektáron fejezte be a vetést. Dolgozóink a tavaszi munkában derekasan helytálltak. Emberileg amit lehetett, maximálisan megtették. Várjuk a jó időt, elkelne egy kis eső is a szarvasi határ szomjas tábláira. Nagy gonddal készültünk fel arra, hogy amit a természet elpusztított, azt emberi munkával pótoljuk' A. R. ? A Kaposvári Húskombinát ebben az évben hatvanötféle s húskészítményt állít elő hétszázhúsz vagon mennyiség- / ben. Somogy és Tolna megye, valamint a nyári szezon- ■ ban a balatoni üdülők ellátását kell megoldani az új üzemnek. A képen: a töltősor (MTI-fotó Gyertyás László felvétele — KS) y )
