Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-11 / 108. szám
IgUiUJl-fite 1979. május 11., péntek A vb tevékenységéről, az egészségügyi ellátásról és a múlt évi költségvetésről tárgyalt a megyei tanács Szülők parlamentje Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) Borbola László (Békéscsaba) a rendelők állapotáról, műszaki színvonaláról beszélt. A községekben még viszonylag megfelelő a helyzet, a városokban azonban csak lassú javulásra lehet számítani. Beszélt a békéscsabai rekonstrukcióról, amelynek első üteme a tervek szerint 1980 végére fejeződik be. Ez azonban csak akkor lesz így, ha a 15 vállalkozó szervezettebben, a részhatáridőket tartva dolgozik. Szólt a második ütem előkészítéséről, melynek során 440 ággyal és szakrendelővel gyarapszik a kórház. Ezek meggyorsítására, valamint a fontossági sorrendre való tekintettel javasolta, hogy a határozatok között első helyen szerepeljen a békéscsabai, a gyulai rekonstrukció és az orosházi rendelőintézet megvalósítása. Dr. Pintér Miklós (Gyula) kifogásolta, hogy még mindig sok a bizonytalanság a gyulai kórház ügyében. A hiányos tájékoztatás következtében kósza hírek keltek szárnyra, s jó lenne mielőbb elindítani a gyulai kórház rekonstrukcióját. Javasolta, hogy a békéscsabai és a gyulai kórház fejlesztését párhuzamosan csinálják, s azonos figyelmet fodítsa- nak mindkettőre. Dr. Tóth Pál (Medgyes- egyháza) szorgalmazta a már említett Orosháza—Me- zőkovácsháza integrációt. Hangsúlyozta, hogy a személyi feltételekben már történt javulás, bár a szakemberellátást nem mindig az objektív körülmények befolyásolják. A munkahelyi légkör, a közérzet legalább ennyire fontos tényező. Jó, ha a fiatal orvos látja az előrelépés lehetőségét, az idős érzi a megbecsülést. és az országos vezetők törekvéseivel is. Vannak azonban olyan területek, amelyeken mi magunk segíthetünk, mint például az egyetemek és a megye kapcsolatának erősítése. A negatív jelenségek között említette, hogy esetenként még tapasztalható az ellátás ingyenességének csorbítása, a szervezetlenség, a passzivitás, a demokratizmus hiánya. Összességében azonban a megye egészségügye az elmúlt években jelentősen fejlődött, s ez a tendencia érvényesül a jövőben is. A tanácsülés a jelentést az említett határozati módosítással elfogadta. A következő napirend a költségvetés és fejlesztési terv értékelése volt, dr. Romvári László pénzügyi osztályvezető és Bereczki András tervosztályvezető előterjesztésében. A jelentés részletesen elemezte a költségvetési és a fejlesztési alap felhasználását. A költségvetési gazdálkodásról szólva megállapította, hogy az V. ötéves pénzügyi terv 3. évére előirányzott feladataikat a tanácsok teljesítették, megvalósultak a tervezett fejlesztések. A vitában felszólaló Házi Albert (Okány), a számvizsgáló bizottság elnöke egészítette ki a jelentést. Dr. Krat- tinger Márton (Békéscsaba) a fel nem használt költségek időarányos vizsgálatáról, a szükséges átcsoportosításokról, Sándor József (Vésztő) a vízellátásról beszélt, megállapítva, hogy a megyében 28 településben nincs közműves vízellátás. A hozzászólások, valamint a válaszok után a tanácsülés elfogadta az 1978. évi költségvetés és fejlesztési terv teljesítéséről szóló értéA Hazafias Népfront békéscsabai városi bizottságává békéscsabai Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya május 12-én rendezi meg hagyományos, nagy tömegeket megmozgató rendezvényét a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőházban. A plenáris ülés reggel 8 órakor kezdődik, amelyen Györfi Ká- rolyné, a városi tanács művelődésügyi osztály tanulmányi felügyelője mond köszöntőt, majd Sasala János, az MSZMP városi bizottságának titkára nyitja meg a szülők parlamentjét. Az első előadó, dr. Kosa Tegnap, május 10-én délután fórumot rendezett Békéscsabán, a Hazafias Népfront városi nő- és rétegpolitikai munkabizottsága. Ezen megyeszékhelyünk kereskedelmi ellátásáról, közlekedéséről és a szolgáltatásról esett szó. A kerületekből beérkezett kérdésekre a városi tanács, a Volán, a vendéglátó vállalat és a szolgáltató ksz illetékesei válaszoltak. Békéscsaba évről évre épül, fejlődik. Terjeszkednek a lakótelepek, a kerületek. Mint a feltett kérdésekből kiderült, a szolgáltatás egyes ágai nem tartanak lépést ezzel a fejlődéssel. A városi tanács nemrég készített felmérésében elemezte az egyes városrészek helyzetét, s a hiányosságok megoldására tervet dolgozott ki. Ennek megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe, ezért a lakosság türelmét kérik. Hasonló a helyzet a közlekedésben is. Különösen sok panasz merült fel a Lencsési lakótelepi autóErzsébet szociológus, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet munkatársa, a család és társadalom kölcsönhatását elemzi. Ezután korreferátumok hangzanak majd el a gyermek egészsége, egészségvédelméről, nevelésük és oktatásuk, valamint kulturális és köz- művelődési helyzetükről, végül pedig a gyermek joga, a gyermekvédelem jelenlegi helyzete kerül elemzésre. A program 11 órától a speciális kérdések megtárgyalására alkalmas szekció-, majd plenáris üléssel folytatódik. buszjáratokkal kapcsolatosan. Reggel és délután zsúfoltak, napközben csaknem üresek a járatok. Régi gond ez. A Volán megpróbál megoldást keresni. Legtöbb szó a kereskedelmi ellátásról esett. A lakosság főként a III. és az V. kerület húsboltjainak ellátását nem találja kielégítőnek. A Lencsési lakótelep élelmiszerellátása előreláthatólag még ez évben megoldódik az új ABC-áruház átadásával. Szóba került egy több éves kérdés is: miért nincs antikvár könyvesbolt Békéscsabán? Erről — mint a városi tanács illetékese elmondotta — már régóta tárgyalnak a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalattal. Sajnos, megállapodás mindeddig nem jött létre. A fórumon a lakosság széles rétegeit érintő kérdések hangzottak el. Valamennyi az illetékesekhez kerül, akik remélhetőleg igyekeznek megoldást találni a felmerült problémákra. Fórum a szolgáltatásról Középpontban a kereskedelmi ellátás Épül a Ruzicskay-alkotóház újabb műterme Üjabb műteremmel bővül a Ruzicskay-alkotóház Szarvason, az Erzsébet-liget- ben. A városi tanács koordinálásával társadalmi összefogással épül a 94 négyzetméter alapterületű műterem, amelynek alapjait már lerakták, s megkezdték a falak felrakását. Segít a munkálatokban a Szirén Ruhaipari Szövetkezet, a Tiszántúli Meliorációs Vállalat, a faipari szövetkezet, a haltenyésztési kutatóintézet és a szarvasi Dózsa Tsz. Az a terv, hogy az új műtermet mielőbb átadják a város szülöttének, Ruzicskay György festőművésznek. így a nyári hónapokban akkor is nyugodtan alkothat, amikor csoportosan érkeznek a hazai és a külföldi vendégek, hogy megcsodálják a Ruzics- kay-festményeket, rajzokat és a gazdag néprajzi gyűjteményt. A vitában felszólalt még dr. Najzer Lajos, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője is. Az elhangzottakra dr. Sarnyai Ferenc megyei főorvos válaszolt, egyetértve a békéscsabai kórház rekonstrukciója első és második ütemének gyorsításával, a gyulai kórház helyzetének mielőbbi megoldásával, valamint az orosházi szakrendelő építésének jövő évi indításával. Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke a napirendet záró ösz- szefoglalójában megállapította — bár a jelentés keveset beszél az eredményekről —, az elmúlt három évtized forradalmi változást hozott az egészségügyi ellátásban. A következő években előbbre kell lépni, felkészülni a még nagyobb feladatokra. Jogos a személyi és tárgyi feltételek javításának igénye, s ez egybeesik a megyei A dobozi általános iskola hetedik és nyolcadik osztályos diákjai, a gyakorlati óra keretében rendezik az iskola előtti parkot Fotó- Gáí Edit Dr. Lengyel Dezső (Csor- vás) azt fejtegette, hogy a körzeti alapellátást is károsan befolyásolja a szakrendelő és kórházi ágylétszám hiánya. így ugyanis a kórházi ellátásra szoruló betegek • is rendszeresen visz- szajámak a körzetbe. Hangsúlyozta a fontossági sorrendet: a békéscsabai és gyulai kórház fejlesztését, valamint az orosházi szakrendelő építését. Körösfalvi Pál (Szarvas) részletes tájékoztatót adott a gyulai kórház statikai vizsgálatáról, s mint mondotta, az épület valóban életveszélyes, mindenképpen indokolt volt a kiköltöztetés. A sorra kerülő próbaterhelések után dől el, hogy milyen megoldás következik. kelést. A tanácsülés ezután személyi ügyekben döntött. A Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévé megválasztotta Józsa Bélát, aki Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt. A tanácsülés Fodor Gézát a megyei tanács vb gazdasági osztályvezetőjévé nevezte ki. Ezután bejelentések, majd interpellációk következtek. Dr. Bar- kóczy István (Füzesgyarmat), Dorogi Ferencné (Kö- rösladány) és Borka Sándor (Battonya) kért és kapott választ interpellációjára. S. F. Nyomják a vállalatot A szabályozórendszer az utóbbi években éppenséggel nem volt híján a kivételezéseknek, felmentéseknek, egyedi elbírálásoknak. Ma már közismert, hogy a támogatások elburjánzása és áttekinthetetlen szivárgása a költség- vetésből a vállalatokhoz, nagymértékben ezzel — az egyedi elbírálások sokasodásával — függ össze. Aligha kétséges, hogy voltak és minden bizonnyal ezután is lesznek a gazdálkodásnak olyan valóban sajátos körülményei, amit az egyetemes szabályozás nem méltányolhat — más kérdés, hogy helyénvaló-e, célravezető-e, ha az egyedi válik általánossá, a kivételezés jellegzetessé. Az idei terv és szabályozás az egyetemesség, az általánosan érvényesítendő feltételek erősítésével, ezeket a gazdaságon kívüli, szubjektív és ezért a hatékonyság mércéivel mérhetetlen módszereket igyekszik korlátozni. Ami egyszersmind azt jelenti, hogy most — ha más hangsúllyal is —, de bizonyos tartalmat kaphat a „nyomják a vállalatot” nézőpont. A vállalatokra ugyanis, bíznunk kell benne, a korábbinál sokkal erőteljesebb és egyetemesebb nyomás nehezedik majd abban az értelemben, hogy a népgazdaságra nehezedő nyomás válik helyileg, sőt személyileg érzékelhetőbbé. A gazdasági törvényszerűségeket megkerülő álláspontok, nézetek és panaszok azonban aligha tűnnek el a szabályozás varázsütésére. Ez azért sem várható, mert az árrendszer bizonyos homályosságai aligha teszik lehetővé a siker és a kudarc, az eredmény és a hátrány minden esetben egyértelmű megítéléseit. Elég csak azokra a vállalati vitákra utalni, amelyek a nem kifizetődő termelés megítélése körül itt-ott megfigyelhetők. Való igaz, nem mindenkor és minden terméknél lehet fillérpontossággal felderíteni a hasznot vagy a ráfizetést, s ez teremt módot a megítélések különbözéséhez, a számok és ellenszámok sajátos háborúságához. Aki valamelyest járatos a vállalatok házatáján, jól tudja, hasonlatos mindez a térképészeti módszerhez, amelynél más igényű a nagy léptékben ábrázoló geográfi- kus kép, mint a kis tereptárgyakat is jelző részletrajzolat. Magyarán: bizonyos gazdasági magaslati pontról, s meghatározott nagyságrendiséggel a ráfizetés körvonalai meglehetős pontossággal kirajzolódnak, akkor persze, ha gondosan vizsgálják, keresik ezt a rajzolatot. Ehelyett — igaz — egyszerűbbek a hivatkozások részint az egyedi sajátosságokra, részint arra, hogy a szabályozók, lám, „nyomják a vállalatot”. Az idei népgazdasági tervről szóló minisztertanácsi határozat rámutat, hogy „a vállalati tevékenységet a tervcélok megvalósítását szolgáló munka dinamikus- ságától és annak népgazdasági eredményességétől függően kell értékelni”. Ez egyszersmind azt is feltételezi, hogy a szabályozás „normatív jellegének erősítésével szigorítani kell az általános gazdálkodási feltételeket”. A z ily módon körvonalazott törekvések, s mindenekelőtt a szabályozás szigorúbb és normatívabb, általánosabban érvényes jellege mind szőkébb teret engednek majd a gyengébb vállalati bizonyítványok afféle magyarázatának, amelyekben az eredményt bizonyos indokolások pótolják. Az idei szabályok azt is előrevetítik, hogy a vállalat gondjait — akár rossz munkából, akár méltánylandó sajátosságokból származtathatók, — a korábbi esztendőkben megszokott módon, év közben, nem enyhíti majd a közpénzből folyósított segélyezés. Ily módon tehát a nyomásra — a szó valódi, tehát világméretekben egyértelmű jelentésében értve — célszerű jobb munkával kiváltott ellennyomással válaszolni. Tábori András Úttörő tűzoltók versenye A város és járás úttörő tűzoltószakköreinek és ifjú- gárdistáinak tűzoltóversenyére a szarvasi sporttelepen került sor nemrégiben. A versenyen gárdista és szakköri rajok kismotorfecskendőkkel akadálypályán adtak számot gyakorlati tudásukról. Az elméleti versenyen is jól szerepeltek a diákok. A kedvezőtlen időjárás ellenére a gyakorlati és elméleti verseny jól sikerült. A lányok közül a szarvasi gárdisták, a fiúk közül ismét a hunyai úttörők, pygrtek. A győzteseknek Hódsági Ferencné, városi úttörőelnök értékes jutalmakat adott át. Megyei közúti információ Békés megye állami úthálózatán ma, péntek reggeltől az alábbi helyeken szünteti meg a KPM békéscsabai Közúti Igazgatósága a tél végi és tavaszi olvadási károk miatt elrendelt forgalomkor? látozásokat. Gyula—mezőhegyesi úton, Gyula és Elek, valamint Ke- vermes és ^attonya között, 10 t, Elek Lökösháza között 5 t súlykorlátozást. Kevermes—orosházi összekötő úton, Kevermes és a bánkúti elágazás között 5 t súlykorlátozást. Nagykamarás—kunágotai összekötő úton, Nagykamarás és Almáskamarás között 5 t súlykorlátozást. Békéscsaba—szabadkígyósi összekötő úton, Békéscsabától a szabadkígyósi elágazásig 10 t súlykorlátozást. A körösnagyharsány—zsa- dányi összekötő úton, 40 km/óra sebességkorlátozást. A fúrta—gyulai összekötő úton a megyehatártól a 30- as km kőig 40 km sebesség- korlátozást. A Szeghalom—vésztő— gyulai összekötő úton a dobozi hídtól Szanazug irányában 4 km hosszan 40 km/óra sebességkorlátozás. A korlátozásokat tartalmazó közúti jelzőtáblák eltávolítását az illetékes üzem- mérnökségek ma, május 11- én reggel 6 és 8 óra között végzik el. A közutak fokozott védelme érdekében továbbra is súlykorlátozás alá esnek az alábbi utak: A mezőberény—békéscsabai út Mezőberény és a mezőmegyeri elágazás közötti szakaszon 20 t összsúlykorlátozás. A Szeghalom—vésztő— gyulai út dobozi híd és Gyula közötti szakaszán 10 t összsúlykorlátozás. A bélmegyer—mezőberényi út Kettős-Körös híd és Mezőberény közötti szakaszon 7,5 t összsúlykorlátozás és 20 km/óra sebességkorlátozás.
