Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-11 / 108. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. MÁJUS 11., PÉNTEK Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM BÉKÉS MEGYEI A vb tevékenységéről, az egészségügyi ellátásról és a múlt évi költségvetésről tárgyalt a megyei tanács Tegnap délelőtt Békéscsabán Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével ülést tartott a megyei tanács. Napirendjén egy korábbi tanácshatározat végrehajtásáról, a végrehajtó bizottság tevékenységéről, az egészségügyi és szociális ágazat helyzetéről, valamint az 1978. évi költségvetés és fejlesztési terv teljesítéséről szóló jelentés megvitatása volt. ötödik napirendként bejelentések, interpellációk szerepeltek. A végrehajtó bizottság tevékenységéről szóló beszámoló hangsúlyozta, hogy a vb munkája elsősorban a megye lakosságának ellátására, a központi feladatok megvalósítására irányult. Folyamatosan törekedett a megyei tanács népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellegének erősítésére. Két év alatt a vb előkészítésével a tanács- sok hosszú távú tervet fogadott el, és több fontos feladatról tárgyalt. A jelentés önkritikusan megállapítja, hogy az eredmények mellett még mindig elég sok a formalitás, többször csak a megtett intézkedésekről történik számadás, és kevésbé a végrehajtás konkrét eredményeiről, társadalompolitikai hatásairól. Lényegében ezeket a gondolatokat erősítették meg az e témában hozzászóló tanácstagok: Novák Mátyás (Gyula), Kaczkó Mihály (Nagyszénás), Tóth Károly (Murony) és dr. Pozsgay Elemér (Szarvas). Az egészségügyi és szociális ágazat helyzetének elemzése váltotta ki a legnagyobb vitát. A konkrétumokra törekvő, tömör jelentés — dr. Sarnyai Ferenc megyei főorvos előterjesztésében — három nagyobb téma köré csoportosította mondandóját: a gyógyító-megelőző ellátás, a felnőttvédelmi szociális gondoskodás és a munkaerőhelyzet. A gyógyító-megelőző munka első lépcsője a járóbeteg-ellátás, ezen belül is a körzeti orvosi munka. Egy általános körzeti orvosra 2564 lakos jut, ami jobb az országos vidéki átlagnál. Sajnos, a technikai feltételek már nem ilyen kedvezőek, a rendelők épületei a városokban csak 15 százalékban érik el az ágazati szabvány előírásait. Az épületek 50 százalékának műszaki minősége nem megfelelő. Elégedetten állapítja mega jelentés, hogy bővült az üzemegészségügyi ellátás, 8 év alatt napi 77-ről 198-ra emelkedett a szervezett üzemorvosi órák száma. Gyulán megszervezték a megyei üzemegészségügyi szakrendelést, amelyhez hasonló Orosházán és Békéscsabán is működik. Ami a szakrendelést illeti, új rendelőintézet kezdte meg működését Gyulán, Szeghalmon, Békésen és Me- zőkovácsházán, összesen 60 munkahellyel. Folyamatban van a szarvasi rendelőintézet rekonstrukciója, és megkezdődtek az előkészületek Orosházán egy 26 munkahelyes rendelőintézet létesítésére. A békéscsabai kórház rekonstrukciójához kapcsolódó, előkészítés alatt álló 34 munkahelyes rendelőintézet javítja majd az ellátást. A gondok között említette a jelentés a fekvőbeteg-ellátást. Az V. ötéves terv végére a megye fekvőbeteg-gyógyintézeti ágyellátottsága a békéscsabai fejlesztés ellenére is az utolsó helyen marad. A békéscsabai rekonstrukciós fejlesztésen kívül további 800 ágyra lenne szükség. A felnőttvédelmi szociális gondoskodás kapcsán szó esett «arról, hogy a szociális otthonokba a várakozási idő még mindig 2,5—3 év. A múlt évben 421-en kérték felvételüket a szociális otthonokba, s csupán 194-et tudtak elhelyezni. A munkaerőhelyzettel kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy elsősorban a szakorvoshiány okoz gondot. Az V. ötéves terv első három évében az összes dolgozó orvosok száma 52-vel emelkedett. Évente 35—40 új diplomást fogad a megye, de ez még mindig kevés. Ezt bizonyítja, hogy az orvosi munkaerő-ellátottságot tekintve a 18. helyen állunk. A vitában elsőként Dumit- rás Mihály (Orosháza) szólalt fel. Elmondta, hogy az orosházi kórház vonzáskörzetéhez 170 ezer ember tartozik, gond azonban a szakrendelő hiánya. Az új kórházat 1967- ben adták át, a szakrendelő azonban gyakorlatilag ma is szétszórtan működik. Ezért is indokolt az új mielőbbi felépítése. Kitért továbbá a jelentésnek arra a megállapítására, mely szerint „az orosházi Városi Tanács vezetői nem kívánták az orosházi egyesített gyógyító-megelőző intézményhez csatolni a mezőkovácsházi rendelőintézetet”. Elmondta, hogy az orosházi Városi Tanács nem zárta ki az integráció lehetőségét, csupán javasolta, hogy ezt megelőzően teremtsék meg az egyesítés technikai, személyi feltételeit. Végül beszélt arról, hogy a nem is távoli jövőben fel kell készülni az orosházi kórház déli szárnyának bővítésére. (Folytatás a 3. oldalon.) Lázár György fogadta lan Kulakowskit Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Jan Kulakowskit, a Munka Világszövetségének főtitkárát, aki a Szakszervezetek Országos Tanácsának meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Schultheisz Emil beszéde a WHO-ban Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Genfben folyó 32. közgyűlésének általános vitájában csütörtökön felszólalt dr. Schultheisz Emil, egészségügyi miniszter, a közgyűlésen részt vevő magyar küldöttség vezetője. Beszédében kiemelte, hogy az Alma Ata-i deklaráció nemes és a világ minden népének alapvető érdekeit szolgáló céljai csak békében, a népek közötti kölcsönös megértés és együttműködés keretében valósíthatók meg. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság szembeszáll az újabb tömegpusztító fegyverfajták gyártását szorgalmazó nyugati törekvésekkel, támogat minden olyan kezdeményezést, amely az egyenlő biztonság alapján konkrét leszerelési intézkedésekre törekszik, folytatja erőfeszítéseit az enyhülés eredményeinek megszilárdításáért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének érvényre juttatásáért. AZ ÉPÜLŐ BÉKÉSCSABAI KÓRHÁZ Fotó: Martin Gábor A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat házgyárában naponta négy, évente pedig ezer lakást építenek. Az évek óta működő házgyárat a tél folyamán felújították. A képen: a felújított házgyárban (MTI-fotó — Gottvald Károly felvétele — KS) ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Magyar—vietnami békeés barátsági nagygyűlés a Kőbányai Gyágyszerárugyárban A forró hangulatú nagygyűlést Hámori Csaba nyitotta meg, majd Földesi Jó- zsefné, a Kőbányai Gyógy- szerárugyár „Kabay József” ifjúsági szocialista brigádjának vezetője, a gyár egyik KISZ-alapszervezetének vezetőségi tagja kért szót. A fiatal mérnöknő felszólalásában egyebek között arról beszélt, hogy a gyár ifjúkommunistái és a vietnami fiatalok között a barátságnak és az együttműködésnek régi hagyományai vannak. Ezt követően a hazánkban tanuló vietnami diákok nevében Nguyen Thi Ngoc Lan, a Budapesti Nemzetközi Előkészítő Intézet hallgatója szólalt fel. Beszédében meleg szavakkal mondott köszönetét a sokoldalú segítségért. Ezután Maróthy László emelkedett szólásra. — Nagy öröm számunkra, hogy hazánkban üdvözölhetjük a hős vietnami nép küldötteit, s itt találkozhatunk vietnami testvérszervezetünk, a nagy forradalmár, Ho Si Minh nevét viselő ifjúsági szövetség képviselőivel — hangsúlyozta a KISZ Központi Bizottságának első titkára, majd arról szólt, hogy bár Vietnam — földrajzi értelemben — távol esik országunktól, népünk és hazánk fiataljai mégis jól ismerik Vietnam hős népének több évtizedes harcát. A felnőttoktatásról tanácskoztak A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya kezdeményezésére hívták össze tegnap, május 10-én Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központban a vállalatok, üzemek személyzeti és oktatási vezetőit, a dolgozók középiskoláinak tagozatvezetőit és a diáktanácsok titkárait, hogy megtanácskozzák a közoktatás és felnőttoktatás időszerű kérdéseit. A nagy számú hallgatóságot Róta Pál, megyei felnőtt- oktatási szakfelügyelő üdvözölte, majd Herczegi Károly, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője tartott vitaindító előadást. Ebben többek között elmondotta, hogy Békés megye a felnőtt- képzésben országosan is jó eredményeket ért el, amelyben nem kis szerepe van annak, hogy sikerült megfelelő kapcsolatot kialakítania az oktatási intézményeknek az üzemekkel, vállalatokkal. Ezután méltatta a felnőttek nevelése és iskolarendszerű oktatása előtt álló nagy feladatokat és felhívta a figyelmet arra, hogy az országnak egyre sürgetőbb szüksége van a jól képzett, művelt szakmunkásokra. Ennek az igénynek megfelelőeh hívták életre a szakmunkások szakközépiskoláját is, amely e néhány év alatt bebizonyította életképességét. A középfokú oktatás általánossá tétele mellett azonban továbbra is kiemelt feladat az általános iskola nyolc osztályát el nem végzettek bekapcsolása a felnőttoktatásba. Hiszen — mint mondotta —, az általános iskolán alapuló műveltség nélkül a továbbfejlődés útja e majd másfél millió ember előtt bezárulna. Ezért marad továbbra is az általános iskolai felnőttoktatás kiemelt helyen. A felnőtt középfokú oktatás jelentős korszerűsítés előtt áll — mondotta. Ami nemcsak a tankönyvek, tantervek korszerűsítését jelenti majd, hanem egyben az oktatás feltételeinek javítását is. Ez jelentős áldozatokat követel az államtól. Éppen ezért jó beiskolázási munkával csökkenteni kell a lemorzsolódást, ugyanakkor pedig növelni kell az oktatás eredményességét, s bizonyítványok mögött meghúzódó teljesítmény és tudásfedezet értékét. A vállalatoknak, munkahelyeknek pedig a jövőben átgondoltabban, a megyei, munkahelyi és egyéni érdekeknek megfelelőbben kell elkészítenie beiskolázási tervét. A tanácskozás másik előadója, dr. Becsei József, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályvezetője ezután Békés megye közoktatási helyzetéről, a jövő terveiről adott tájékoztatást. Többek között felhívta a gazdasági egységek figyelmét arra, hogy szakemberigényüket ne csak a saját, hanem a megyei és országos munkaerő- igény figyelembevételével határozzák meg. Az előadó nem hallgatta el a jelen gazdasági helyzetben megyénk oktatásügyére nehezedő gondokat sem. De megnyugtatásul közölte, hogy az V. ötéves tervre előirányzott beruházások, ha némi csúszással is, de megvalósulnak. Az óvodás korú gyermekek nagy száma miatt pedig a tervezettnél is több óvoda építésére kerül sor. Végezetül az előadó az oktatásügy előtt álló folytonos korszerűsödés lényegét tárta fel. B. S. E.
