Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-08 / 105. szám

1979. május 8., kedd o A Fóti Gyermekváros igazgatója, dr. Barna Lajos ünnepi kö­szöntőjét mondja Fotó: Latorcai János Napsütéses anyák napja Megnyílt a „Termő ékes ág” fotókiállítás Békéscsabán Sajtótájékoztató az Országos Vezetőképző Központban Társadalmi munka Együtt könnyebb Alig emlékszünk olyan kellemes időre a „Termő ékes ág” fotókiállításain, mint ami a most vasárnapi anyák napját köszöntötte. Nem csoda hát, ha a békés­csabai Kossuth téren sokan gyűltek össze délelőtt 11 órára az ez évi kiállítás meg­nyitó ünnepségére. Az ünnepi köszöntőt dr. Barna Lajos, a Fóti Gyer­mekváros igazgatója mondta: — „Ez a hatodik év a ki­állítás történetében, de ta­lán most gyűlt össze a leg­változatosabb és leggazda­gabb termés. Csaknem 500 fotóból 102 került a tablók­ra, s egyet-egyet még igazán szívesen megjutalmaztunk volna a díjazottakon kívül. A költői gondolatú szép ki­állításról a család: a gyer­mek, az anya és az apa kö­zötti boldog kapcsolat jut mindnyájunk eszébe. Ezek a képek szavak nélkül ébresz­tik a gondolatot, az érzést, s bizonyítják, hogy a csa­ládnál tökéletesebb biztonsá­got, boldogságot semmilyen Gyomán 40 olyan idős, munkaképtelen ember él, akiknek nincsenek eltartóik, vagy nem tudják önmagukat ellátni. A támogatásra szo­rulók megsegítésére a nagy­községi tanács az elmúlt év­ben több mint 450 ezer fo­rintot fordított. Igen jelentős a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek hozzájárulása idős tagjaik megsegítésében. A Viharsa­rok Halászati Tsz például járadékosainak havi 500 forint rendkívüli segélyt és Különleges helyet foglal el hazánk építészetében a budapesti nagy sportcsar­nok — amelynek ma még csak a váza magasodik messziről láthatóan a metró Népstadion állomásának közvetlen szomszédságában. A létesítményt Kiss István okleveles építészmérnök, a KÖZTI főépítésze hármas funkció betöltésére tervezte; sportversenyek, tömeggyű­lések és kulturális esemé­nyek színhelyéül egyaránt. A kör alakú épület teljes átmérője 127 méter. Ezen belül 102 méteres átmérőjű, kör alakú terület jut a sport- események tulajdonképpeni színhelyére. A létesítményt ugyanis kívülről egy 12,5 m széles „gyűrűépület” veszi körül, amelyben különféle kiszolgáló helyiségeket és berendezéseket helyeznek el. A csarnokot minden alátá­masztás nélkül, 102 méter fesztávú kábelszerkezeten nyugvó tetőelemek, s a hő- szigetelésen vízzáró, rozsda- mentes, svéd acéllemezekből hegesztett mennyezet fedi majd. intézmény nem adhat a gyer­mekeknek.” A rendező, a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartáso­kat Szervező Iroda gyermek irodalmi színpadának anyák napi köszöntő műsora har­monikusan illeszkedett a ki­állítás hangulatához. A meg­nyitót követően nyújtották át az ENSZ Gyermekalap Ma­gyar Nemzeti Bizottsága kü- löndíját S. Molnár Tibor vésztői fotósnak. A Népmű­velési Intézet különdíját a soproni Fodor Ferenc kapta. Díjazottak lettek: Kraszkó Endre békéscsabai, Kransz- nay Oszkár oroszlányi, Ku- rucz János miskolci, Sáros­pataki Györgyi és Stark Gé­za budapesti, valamint Szől- lősi István szolnoki fotósok. Az ENSZ Gyermekalapját Pullai Gáborné képviselte, a díjakat dr. Barna Lajos és Szemenkár Mátyás, a TÜSZ- SZI igazgatója adta át. A fotókiállítás május 27-ig látható Békéscsabán, a Kos­suth téren. háztáji földet ad. Az Alkot­mány Tsz szükség esetén gyorssegélyt utal ki nyugdí­jas, járadékos tagjainak és tüzelőellátással, takarmány- vásárlási lehetőségekkel is segíti őket. A tanács rendkívüli szo­ciális segélyekben részesíti azokat, akik valamilyen kö­rülmény miatt átmeneti­leg nehéz anyagi helyzetbe kerülnek. Az elmúlt évben 133-an kaptak összesen mintegy 67 ezer forint ér­tékű segélyt. A csarnokban 12 ezer 500 néző is elfér olyankor, ami­kor az eseményhez csupán ökölvívó-szorítóra, esetleg vívópástra van szükség. Amikor viszont a jóval te- rületigényesebb jégsportese­ményeket, vagy atlétikai versenyt rendeznek, a tribün alsó üléssorait hátracsúsztat­ják a felső sorok alá, s ezzel a nézőtér befogadóképessé­ge 10 ezer személyre csök­ken. A csarnokba a klimatizáló berendezés télen előmelegí­tett, nyáron hűtött levegőt nyom be. A világítás fény­ereje eléri a 2500 luxot, ami színes tévéközvetítéshez is elegendő. Szükség esetén — például ökölvívásnál — közvetlenül a szorító fölé lehet leereszteni a világító mennyezetet. A versenyekkel közvetle­nül összefüggő helyiségeken — az öltözőkön, zuhanyzó­kon, bemelegítő stb. ter­meken — kívül a nagy nem­zetközi versenyek számára lesz nyomda, számítógépte­rem, ülésterem a versenybí­róságnak, szex- és dopping­A vezetőképzés fejlesz­tésének legfontosabb fel­adatairól tájékoztatták a sajtó munkatársait hétfőn, az Országos Vezetőképző Központban. Ganczer Sán­dor főigazgató elmondotta, hogy milyen intézkedések történtek az 1977. évi, a ve­zetőképzésre vonatkozó mi­nisztertanácsi határozat meghozatala óta. Többek között például kidolgozták az oktatási programok kor­szerűsítésének középtávú terveit, s megkezdték a hall­gatók állami, gazdaságirá­nyítási és szabályozási in­tézkedésekre vonatkozó vé­leményének rendszeres gyűj­tését, és a sok csatornán be­áramló információk feldol­gozását, valamint továbbítá­sát a központi szervek ré­szére. Mindezt annak érde­kében teszik, hogy a gazda­A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája szibériai tagozatának tevékenységéről tájékoztatta a sajtó képvise­lőit hétfőn a Pallace Szálló különtermében Valerij Nye- kurjascsev, a műszaki tudo­mányok kandidátusa, a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miája novoszibirszki tagoza­tának tudományos titkára, a A pajzsmirigy-túlműkö- dés gyógyításának legújabb ■Tapasztalatait tárgyalták meg hétfőn Kékestetőn, az vizsgáló laboratórium, saj­tóközpont és külön-külön helyiséget tartanak fenn a mentőknek, a tűzoltóknak és a rendőröknek is. A kul­turális események számára pedig szólista-öltözőkről, díszletraktárról, sőt díszpá­holyról is gondoskodnak. A sportcsarnok több szem­pontból is egyedülálló léte­sítmény lesz hazánkban. Ilyen, száz métert meghala­dó fesztávolságot most elő­ször hidalnak át alátámasz­tás nélkül. Üjdonság a tar­tószerkezet és általában a csarnok lefedésének módja, valamint az egész előregyár­tott lelátórendszer. Az 1,7 milliárd forintos beruházást szovjet együtt­működéssel valósítják, meg. A Szovjetunió szállította, il­letve szállítja például az acél teherhordószerkezet és a fagyasztórendszer terveit és berendezéseit, valamint a klimatizálás hűtőrendszerét. Az építés 1981 végén fejező­dik be, s még ez évben itt rendezik meg — a tervek szerint — az asztalitenisz Európa-bajnokságot. ságirányító szervek tájéko­zottságát teljesebbé tegyék, s közreadják időszerű gazda­sági feladatok irányítási-ve­zetési megoldásának aján­lott módszereit, eszközeit. Szólott arról is, hogy a ve­zetőképzés jelenlegi, ötéves ciklusokon és az úgyneve­zett „komplex” tanfolya­mokon alapuló rendszere mind tartalmi, mind' szer­vezési szempontból túlságo­san merev, s még nem mindenütt alakult ki az el­engedhetetlenül szoros kap­csolat a káderfejlesztésért felelős szervezetek, valamint a vezetőtovábbképzést végző intézmények között. Beje­lentette, hogy az OVK-ban már dolgoznak a vezetőkép­zés színvonalának emelését és az irányítás hatékonysá­gának javítását szolgáló ja­vaslatokon. Szibéria és a tudomány cí­mű kiállítás igazgatója. A sajtó képviselői megis­merhették a mintegy 40 ezer szovjet kutató eredményeiről számot adó kiállítást és an­nak kapcsán a novoszibirszki tagozat intézeteiben folyó sokoldalú tudományos kuta­tómunkát. amelyben számos KGST-tagországban dolgozó szakember is részt vesz. állami gyógyintézetben tar­tott tudományos orvosgyűlé­sen. A tanácskozáson több mint száz orvos és tudomá­nyos kutató vett részt az or­szág különböző gyógyinté­zeteiből, akik a szóban for­gó téma legjobb ismerői. Az orvostudomány jelen­tős előrehaladásának ered­ményeként a betegség több­ségében gyógyszeres kezelés­sel elhárítható, de indokolt esetben a sebészi beavatko­zás is garantálja a teljes gyógyulást. A tanácskozá­son kiemelték, hogy az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb szerephez jutnak a gyógymódokban a klimatikai tényezők. Kékestetőn, az or­szág legmagasabb és klima- tikailag rendkívül kedvező környezetében 1950 óta kór­házi beutalóval, költségmen­tesen bárki igénybe veheti a különleges gyógyhelyet. A tanácskozáson elismeréssel szóltak a kékestetői gyógy­módokról, egyben azt is megállapították, hogy az „ország tetején” jelenleg olyan izotópdiagnosztikai műszerekkel dolgoznak, amelyek európai viszony­latban is a legkorszerűb­beknek számítanak. K edves emlékeim között őrzök egy húsz év előtti meghívót: „D. Község Tanácsa és a Haza­fias Népfront Községi Bi- bottsága tisztelettel meghív­ja önt augusztus 20-án, dél­előtt 10 órára az alkotmány, az új kenyér, valamint a la­kosság segítségével létesített benzinkút avató ünnepségé­re.” A komikusra sikerült tö­mörség mellett van még va­lami figyelemre méltó a meghívó szövegében: a kö­rülírás. Azt jelzi, hogy D. községben már akkor tud­ták, hogy mekkora erő rejlik a lakosság összefogásában, a közösségben, amikor még szavuk sem volt rá. A foga­lom csak később, a hatvanas években született, s így hangzik: társadalmi munka. Néhány esztendeje, egy ta­vaszi vasárnapon élénk sür- golődés fogadott V-ben: jár­dát építettek a helybeliek. Egy jól megtermett férfi diktálta a tempót, ő adogat­ta le a teherautóról a ce­mentlapokat. Hirtelen elé- penderült egy kipirult arcú fiúcska, s lihegve így szólt: „Elnök bácsi, ne tessék hara­gudni, hogy apukám nem jöhetett, de nagyon köhög és magas lázja van. Azt üzeni, majd pótolja a mulasztást a Ságvári utcában.” A tanács­elnök letette a cementlapot, s barackot nyomott a fiú fe­jére: „Minden rendben, job- bulást kívánok iapádnak!” Ezt hogy csinálta? — faggat­tam később, az önkéntes műszak után. „Azt hiszem, a legjobb agitáció: a fogjuk meg és — vigyük!” A Duna-menti T.-ben új tantermeket, úttörőszobát, tágas zsibongót építettek az iskola mellé ® helybeliek. A községben lakó tervezőmér­nökök díjtalanul csinálták meg ai terveket, a téesz épí­tőrészlegének vezetője in­gyen vállalta a kivitelező munkák szakmai irányítását, a járási vegyesipari szövet­kezet díjtalanul kölcsönzött építőipari gépeket, kezelőik szabad szombatjaikat, vasár­napjaikat áldozták a nemes célra. A helybeli kisiparo­sok mindegyike 30—40 órát dolgozott a gyerekekért — társadalmi munkában. Miért vállalták? Mert ott voltak a község vezetői is. a pártveze­tőség titkára, a tanácselnök, a népfronttitkár, az ÁFÉSZ ügyvezető igazgatója, az is­kolaigazgató és a többi. „Nos, ha ők ott vannak, nekünk is ott a helyünk, nehogy el­rontsanak valamit” — sum­mázta a dolgot egy vízve­zeték-szerelő kisiparos. Nincs talán ma olyan diák az országban, aki nem tudná tényekkel illusztrálni az „Egy üzem — egy iskola”, vagy az „Egy brigád — egy osztály” mozgalom eredmé­nyeit. Helyi tanácsok veze­tői sokat mondhatnának a társadalmi munkával létesí­tett pihenőparkok, gyermek- játszóterek, tornaszobák, tanuszodák pénzben ki sem fejezhető értékéről. Ki tudja, hány kilométer járda, vízve­zeték köszönheti létét a tár­sadalmi összefogásnak ? Mennyivel bővült ,a bölcső­dék, óvodák befogadóképes­sége a kommunista műsza­kok munkabéréből ?! 1978-ban országszerte nőtt a közösség érdekében*vég- zett társadalmi munka érté­ke az előző évihez képest. Szabolcs-Szatmárban 188 millió forint, Zialában 100 millió, Pest megyében 340 millió (!) forint értékű mun­kát végeztek a települések fejlesztése, szépítése érdeké­ben. A debreceni vállalatok, intézmények dolgozói egy­napi bérüket — összesen 5,6 millió forintot — adták az óvodák fejlesztésére, s ösz- szesen 37 millió forint értékű társadalmi munkát végez­tek az elmúlt évben. Summa summárum: 1978- ban a társadalmi munkák, s a kommunista műszakok pénzben kifejezhető értéke minden eddigit meghaladott, s megközelíti a három és fél milliárd forintot! Kimondani is sok, hát még „ledolgozni”. S ez még nem a „plafon”. Több is lehet, ha az illetékes szervek, helyi tanácsok ésszerűen rangso­rolják a feladatokat, körül- tekiritően szervezi^ meg ,az anyag- és eszközellátást, gondosabban egyeztetik a különböző vállalatok terveit a közösség érdekeivel, s a népgazdaság reális lehetősé­geivel. M ég mindig sok a társa­dalmi munkában rej­lő tartalék. Kevesebb szervezetlenséggel, formali­tással és több megbecsüléssel bizonyára újabb vállalkozó­kat hívhatunk csatasorba. Jó módszer a társadalmi mun­kaszerződés, amely pontosan rögzíti az elvégzendő feladat szellemi és fizikai munka­igényét. A szükséges anyagi hozzájárulás mértékét egyfe­lől, és a munkához szüksé­ges szakmai irányítás, a technikai eszközök biztosítá­sának módját, másfelől. A társadalmi munkának nem­csak népgazdasági, anyagi jelentősége van, hanem tár­sadalompolitikai értéke is. Gazdálkodjunk hát vele épp oly tervszerűen, gondosan, mint a nyersanyaggal vagy a pénzzel. Debreczeni Éva MVWMmMMMWWHWHWHMMmMMHHMMtMMt A nemzetközi gyermekév alkalmából gyermekrajzpályáza- tot és -versenyt rendezett a Békés megyei Víz- és Csator­namű Vállalat Május 9. Szocialista Brigádja a vállalat gaz­dasági és társadalmi vezetésének támogatásával. A pályá­zatra 27 gyermek küldött be a megye legkülönbözőbb hely­ségeiből 50 rajzot. A pályázók közül 20-an vettek részt má­jus 5-én, a vállalati központban rendezett találkozón. A beküldött rajzok és a versenyen készített pályaművek együttes értékelése alapján sok gyermeket díjazott a zsűri. Képünkön: Böszörményi István, Kárnyáczki István és Dombóvári Éva a szombat délelőtti rajzversenyen Fotó: Gyaraki Sándor Nyugdíjasok segélyezése Gyomán Milyen lesz a budapesti nagy sportcsarnok? Szibéria és a tudomány Erőpróba Fotó: Martin Gábor Orvosgyíílés Kékestetön

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents