Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-03 / 101. szám

1979. május 3., csütörtök o Nehéz esztendő előtt áll a Tótkomlósi Vegyesipari Szö­vetkezet, hiszen a tavalyi év eredményeit megismételni már önmagában is jelentős fegyvertény lenne. Amint ar­ról korábban beszámoltunk, a kitűzött tervfeladatokat 1978-ban csaknem 10 száza­II zöldség- és gyümölcstermesztésről tárgyalt a SZÖVOSZ elnöksége Fellendült a zöldségterme­lés, a gyümölcstermelésben — elsősorban -a'' hosszabb időt és nagyobb befekféfést igénylő feltételek miatt — hasonló előrelépés még nem tapasztalható, burgonyából viszont kínálati piac alakult ki — állapította meg a szer­dai ülésén a SZÖVOSZ el­nöksége. Szlamenicky István elnökletével a szövetkezeti zöldség-, gyümölcskereskede­lem fejlesztésére hozott ha­tározatok végrehajtásának tapasztalatait összegezték: a termelés — 1977-ben — 1976-hoz viszonyítva — 18,2, 1978-ban pedig 15 százalék­kal növekedett. Az elnökség összegezte a forgalmazás fokozásának ér­dekében szükséges tenniva­lókat is. A termelők és a vállalatok közös érdekeltsé­gén és kockázatvállaláson alapuló együttműködés mind teljesebb körű kibontakozta­tására van szükség, állapítot­ták meg. Az elnökség sze­rint a zöldség-, gyümölcs­forgalmazás további korsze­rűsítése megkívánja, hogy a jövőben a termelőüzemek fokozottabban vállaljanak részt a bel- és külpiac áru­kapacitását figyelembe véve előkészítésből, -csomagolás­ból, s a zöldség-, gyümölcs- kereSkedelem közös érdekelt­ségű fejlesztéseket, beruhá­zásokat valósítsanak meg. Mindez elősegítheti a terme­lékenység fokozását, a minő­ség javítását és az áruválasz­ték bővítését. Az elnökség meghallgatta a ZÖLDÉRT-vállalatok tájé­koztató jelentéseit. Az idén a termelőkkel összesen 28 519 vagon burgonya, 50 527 va­gon zöldség és 51 753 vagon gyümölcs átvételére kötöttek megállapodást. A burgonya, zöldség és gyümölcs szerző­désekben lekötött mennyisé­ge 22 százalékkal nagyobb a vállalatok várható értékesí­tési lehetőségeinél. A ZÖL- DÉRT-vállalatok 1979-ben 39 720 tonna primőr és korai áru átvételére kötöttek meg­állapodást. II KRESZ-parktól a rázatóig Dévaványa vezetői két év­vel ezelőtt fogalmazták meg a „Tiszta, virágos Dévarvá- nya” mozgalom céljait. En­nek során több helyütt ren­dezték a földutakat, útpad­kákat, az őszi hónapokban az utcákban fákat ültettek. Más helyütt az út mentén ültet­tek virágokat, illetve meg­szervezték a gyomirtást. Ez időszakban kezdtek hozzá a KRESZ-park építéséhez, amelyet a Csepel Autógyár dévaványai gyáregysége, a Költségvetési Üzem, a vas-, fémipari szövetkezet és a tanácsi dolgozók építettek meg. Mi több, a közelmúlt­ban a gyerekek birtokukba yehették a parkot. Ugyanak­kor az úttörők tornapályát hoztak létre. A földutak fenntartásához együttműködési megállapo­dás alapján a termelőszövet­kezetek is nagy segítséget nyújtottak, s a felhívások hatására a lakosság is jelen­tős társadalmi munkát vég­zett. Erre szükség is volt, hiszen a korábbi időszakban az utak idő előtt tönkremen­tek, mivel a kiépített út­csatlakozásokhoz sok helyütt nem készítették el a rázatót. Ez a közlekedésbiztonságot is veszélyeztette, hiszen esős időben a földutakról nagy mennyiségű sarat hordtak fel a lovaskocsik, traktorok és a gépkocsik. Az idén a gyalogos közle­kedés biztonságáért zebrával jelölt átkelőhelyeket létesíte­nek, s azokat erős fénnyel megvilágítják. Elkészült to­vábbá egy részben zárt csa­padékvíz-elvezető csatorna is. Mindezeket a munkákat jó­részt fejlesztési alapból, más­részt társadalmi munkával kívánják megvalósítani. Májusban: közlekedésbiztonsági hetek 181 milliA köbméter Öntözővíz Kabálexport Kuvaitba lékkai túlteljesítették. S ami ehhez párosul, új, fiatal ve­zetőgárda kapta meg a tag­ság bizalmát — márciusban. Az évkezdet nem hozott látványos eredményeket, de minden bizonnyal a kollek­tíva sokat tesz azért, hogy a kitűzött célok megvalósulja­nak 1979-ben is. Az első négy hónap nehézségeket ho­zott vasipari üzemükben, hi­szen egy korábbi termékük­től — az ÉTI kazántestek gyártásától — megváltak, vi­szont új profillal gazdagod­tak. Ez pedig a JK-kazán. Ennek gyártása most van előkészülőben, s az év vé­gére már e termékük felfu­tását szeretnék elérni. To­vábbra is gyártják a már korábbi évekből jól ismert szénaszállító kocsikat holland partnereiknek. A jó eredmények ellenére már tavaly is zavart okozott az export bérmunka anyagá­nak késői érkezése a textil- ruházati üzemükben. Ez fel­borította a tervezett beosz­tást, s kihatott a teljes évi termelésre is, azonban év vé­géig pótolták a lemaradást. A textilruházati üzem dol­lárkitermelési mutatója alig több mint 26 forint volt, de nem túl sokat exportáltak. Kapacitásuk már tavaly is többre lett volna képes, azonban a rendelés hiánya ezt meghiúsította. Ennek egyik példája, hogy a bemu­tatott mintakollekciókra szép dicsérőlevelet kaptak Kuva- itból, azonban a partner meg­rendelést nem adott rá. Eb­ben most az idén változás­történt, s a közel-keleti or­szág 6000 bársonykabátot rendelt tőlük. Fokozott közúti ellenőrzés Országszerte május 2. és 31. között rendezik a közle­kedésbiztonsági heteket. Ezeknek a rendezvényeknek az a célja, hogy a közleke­désbiztonság hatékonyságát szilárdítsák, a közlekedők magatartását javítsák, a he­lyi balesetforrásokat csök­kentsék. Az idei rendezvény- sorozatban súlyponti feladat­ként szerepel a gyalogosok- járművezetők partneri viszo­nyának javítása, az idősek, a gyerekek és a kerékpárosok közlekedésbiztonságának fo­kozása. Ezzel kapcsolatban megyeszerte a helyi közle­kedésbiztonsági tanácsok se­gítségével tavaszi balesetel­hárítási előadásokat rendez­nek, az üzemi munkavédelmi előadások száma megnő, ez­zel egy időben kiszélesítik a „Tanítsa meg családját bal­esetmentesen közlekedni” mozgalmat. Megyénkben május 3-án és 4-én, fokozott közúti ellenőr­zésre kerül sor, mely kiter­jed minden közlekedőre. Eb­ben segítséget nyújtanak a szomszédos — Szolnok, Csongrád és Hajdú-Bihar — megyék közlekedési járőrei, valamint polgári ruhás rend­őrök, polgári rendszámú gép­kocsikkal. A mostani akciót indokol­ja az is, hogy az első ne­gyedévben a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva me­gyénkben több baleset tör­Megkezdődött a felkészülés az öntözési idényre Forgalom­korlátozás Rajkánál A magyar—csehszlovák ál­lamhatáron, Rajka—Rusovce közúti határátkelőhelyen má­jus 15-től szeptember 30-ig minden szombaton és vasár­nap (hajnali) négy órától 22 óráig — a nemzetközi sze­mélyforgalom zavartalanabb lebonyolítása érdekében — tehergépjárművek nem köz­lekedhetnek. A zselici dombokon, kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó szentlászlói Búzakalász Tsz- ben asszonyok részére varrodát hoztak létre. Száz nőnek biztosítanak munkalehetőséget. Holland megrendelésre készítenek munkaruhákat. A képen: a tsz melléküzemága — a var­roda (MTI-fotó — Bajkor József felvétele — KS) tént. Az év első három hó­napjában Békés megye köz­útjain 105 közlekedési bal­esetből 7 végződött halállal, míg 40 súlyos, 58 pedig köny- nyű sérüléssel járt. Jelentő­sen, vagyis 40 százalékkal a megyeszékhelyen, 80 száza­lékkal pedig Békésen csök­kent a balesetek száma. Ez­zel szemben Orosházán 106 százalékkal, a szeghalmi és a szarvasi járásban pedig 150 százalékkal nőtt a balesetek száma. A szerencsétlenségek többségét személygépkocsik és kerékpárosok okozták. A baleseti források között to­vábbra is vezető helyet fog­lal el a sebesség megválasz­tásánál a látási, a forgalmi és az útviszonyok figyelmen kívül hagyása, a közlekedők gyakran elnézik a balra ka­nyarodásnál a szemben ha­ladó forgalmat. Sajnos, to­vábbra is sok az ittas gép- járművezető. Repülőgépek, helikopterek, nagy távolságba „látó” távcsö­vek, fényképezőgépek és más korszerű eszközök is a rend­őri szervek rendelkezésére állnak, a közutak biztonságának megőrzésére, a forgalom ellenőrzésére. A képen: felszállás előtt a helikopterben (MTI-fotó — Németh Ferenc felvétele — KS) A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat Békés—Csongrád megyei gyulai üzemigazgató­sága felkészült az idényre és kapacitását figyelembe véve több mint 180 millió köb­méter öntözővizet tud bizto­sítani. Az üzemigazgatóság vízhasznosítási üzemegységei felmérték az üzemek öntö­zési igényeit, s ennek alapján hajtják végre a vízkivételi művek felvonultatását. A mezőgazdasági üzemek ré­széről jelenleg másodpercen­ként hét és fél köbméter a vízigény, ami lényegesen A növényi vegetáció meg­indulásával — bár most még kissé korainak látszik — is­mét előtérbe kerül az ez évi öntözésre való felkészülés, s lassan megkezdődik a mező- gazdaságban az öntözés. A tavaszi csapadékos időjárás eddig nem tette szükségessé a kelesztő öntözéseket, azon­ban számítani lehet és kell a melegebb és aszályosabb időre is. Éppen ezért célsze­rű máris a gazdaságok fel­készülése az öntözőberende­zések üzemelésre való előké­szítése, a hiányzó berendezé­sek pótlása. Későbbi viták el­kerülése végett felül kell vizsgálni mindenütt a ki­adott vízjogi engedélyeket is. A felkészüléssel elkerül­hető — a késedelmes vagy elmaradó öntözések követ­keztében — a terméskiesés. alatta van a rendelkezésre álló kapacitásinak, hiszen en­nek öt-hatszorosát tudnák biztosítani. Nemcsak az ön­tözővizet adja az üzemigaz­gatóság, hanem a korábbi évekhez hasonlóan öntözőgé­peket is tudnak kölcsönözni, bérbe adni. A gyomai, illetve hódmezővásárhelyi gépészeti telepen 19 szivattyús aggre­gét, illetve ezek tartozékai állnak készenlétben. A szak­szerű üzemeltetéshez díj­mentes szaktanácsadással nyújt segítséget az üzem- igazgatóság. A vállalat kollektívája — az 1977-ben közzétett orszá­gos felhívás alapján — eb­ben az évben is vállalta, hogy az aratási időszakban szabad szombaton és vasárnap tár­sadalmi munkával segítik a mezőgazdasági üzemekben az öntözést, a berendezések ja­vítását, karbantartását. Nagy jelentőségűek a felhíváshoz csatlakozott vízügyi szervek felajánlásai, amelyek ugyan­csak az öntözési lehetőségek jobb kihasználását hivatot­tak elősegíteni. A felvonulta­tott gépi vízkivételek mű­szaki állapota, a kezelősze­mélyzet. szakmai felkészült­sége, a vállalat és a vízügyi szervek közötti szoros együtt­működés, a biztosíték az idei feladatok maradéktalan ellá­tására, az öntözővízigények kielégítésére. Ulest tartott a KISZ Központi Bizottsága Szerdán ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Ba­ranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője. A testület Ma- róthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a KISZ KB első titká­rának előterjesztésében meg­tárgyalta és elfogadta az if­júsági szövetség IX. kong­resszusa óta végzett munká­ról és a további feladatokról szóló jelentést, valamint az országos értekezlet ügyrend­jére tett javaslatot. Az or­szágos KISZ-értekezletet a Központi Bizottság május 19—20-ra hívta össze. A KISZ KB ezután sze­mélyi kérdésekben döntött. Fejti Györgyöt érdemei el­ismerése mellett felmentette titkári funkciójából, vala­mint központi bizottsági, in­téző bizottsági tagsága alól. Fejti Györgyöt az MSZMP Politikai Bizottsága kinevez­te az MSZMP KB párt- és tömegszervezeti osztályára osztályvezető-helyettesnek. A KISZ Központi Bizottsága Varga Lászlót, a KISZ Zala megyei bizottságának első titkárát megválasztotta a Központi Bizottság, az inté­ző bizottság, és a titkárság tagjának, a KB titkárának. Együttműködés az építőanyag- szállításban A Dél-Alföld építőanyag­ellátásában igen fontos sze­repet vállalnak a TÜZÉP- telepek és a Volán-vállala­tok. Az építőanyag előállítá­sában számottevő feladat hárul Bács, Békés és Csong­rád megyére: a három me­gye együttesen adja a hazai építőanyag-gyártás 14—16 százalékát. A gyártás bármennyire is megoldott, ám a kiszállítás, az építőanyag —rendeltetési helyére való eljuttatása gyakran gondot okoz. Igaz, ebben az elmúlt évben tör­tént fejlődés, például a Bé­kés megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalat saját költ­ségén kamionokat vásárolt, azokkal szállítja rendelteté­si helyére az építőanyag egy részét. Most újabb lehetőség nyílik az építőanyag teríté­sére. Május 2-án, vagyis teg­nap délelőtt Szegeden az Al­földi TÜZÉP Vállalat, a Vo­lán 8-as számú Vállalat, a Volán 9-es számú Vállalat, és a Volán 10-es számú Vál­lalat szocialista együttmű­ködési szerződést kötött, melynek értelmében a fuva­rokat úgy szervezik, hogy üresjáratban, a gyártóhelye­ket útba ejtsék, s onnan épí­tőanyagot szállítsanak. Kákafoki horgászok A Kákafoki Horgász Egye­sület négy évvel ezelőtt ala­kult két szarvasi és egy bé- késszentandrási egyesületből, így nagyobb lehetőség nyílt az országos szempontból is jelentős Körös-vízterület horgászkezelésével kapcso­latos feladatok ellátására. A sportág egyre népszerűbb. Bi­zonyíték erre, hogy az elmúlt év végén az egyesület 650 felnőtt, 190 ifjú és 150 gyer­mek tagot számlált. A káka­foki horgászvíznek igen nagy a vonzási körzete. Nemcsak Békés, de Csongrád és Szol­nok megyéből is járnak ide horgászok. Mivel számuk év­ről évre nő, fokozni kell a halasítást. Ezt — a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának irá­nyításával szintén az egye­sület végzi. Az utóbbi há­rom év alatt több, mint 1 millió 300 ezer forintot for­dítottak e célra. A befekte­tés megmutatkozik az ered­ményekben. 1978-ban az egy tagra jutó 22 kg-os fogás­eredménnyel a kákafoki egyesület Békés megyében az első helyet szerezte meg.

Next

/
Thumbnails
Contents