Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-06 / 104. szám

1979. május 6., vasárnap A bizalmiak élfenek jogkörükkel. A Közalkalmazottak Szak- szervezetének Békés megyei bizottsága a legutóbbi ülésén egyebek között azt vitatta: hogyan valósul meg a nőpo­litikái határozat egyes hiva­talokban. A KSH Békés me­gyei igazgatóságánál és a társadalombiztosítási igaz­gatóságnál az össz-létszám- hoz viszonyítva igen sok nő dolgozik. Eniiek megfelelően gyarapodott a nők aránya a vezetésben. Kiderült azon­ban az is: nem elég, hogy a munkahelyen figyelnek fel a nők munkájára, milyen anyagi és erkölcsi elismerés­ben részesülnek. Ahhoz, hogy magasabb pozíciót tölthesse­nek be, magasabb iskolai végzettséggel kell rendelkez­niük. Márpedig a továbbta­nulás lehetőségét hiába biz­tosítja a munkahely, ha odahaza nem tudja megolda­ni a problémát az édesanya. Bármilyen sokat segít a há­zi munkában a férj, a gyer­meknevelés és egyéb otthoni teendő zöme az asszonyra vár. A munkahely és a csa­lád együttesen segíthet a gondokon. Az tény, hogy általában a nők minden poszton megáll­ják a helyüket. A KSH-nál például az egyetemi, főisko­lai végzettséggel rendelkezők 80 százaléka nő, de sokan megszerezték a diplomát a marxista esti egyetemen is. A gyesen levő kismamák­kal általában tartják a kap­csolatot, segítik őket a to­vábbtanulásban, figyelem­mel- kísérik szakmai és po­litikai fejlődésüket. A szak- szervezeti bizalmiaktól azon­ban az élet minden terüle­tén nagyobb odafigyelést vár a megyei bizottság. Éljenek jogkörükkel akkor is, ami­kor a 'béremelésről dönt a vezetőség. a. Vadászképzés Szarvason Békés megyében 106 hiva­tásos vadászt tartanak szá­mon. Képzésük, továbbkép­zésük a legutóbbi időkig megoldatlan volt. Tavaly a Békés megyei Tanács és a MAVOSZ megyei intéző bi­zottságának kezdeményezésé­re kétéves vadászképző tan- folyamot szerveztek a Deb­receni Agrártudományi Egye­tem Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Kara mérnök- és vezetőképző központjában. A tanfolyamot elvégzők szakmunkás-bizonyítványt kapnak. A képzés során elsa­játíthatják azokat a legfon­tosabb elméleti ismereteket, amelyek ma a korszerű vad- gazdálkodáshoz szükségesek. Ez sokat segíthet abban a munkában, amely a vadon élő állatok védelmét, a ter­mészeti egyensúly fenntartá­sához szükséges szaporodá­sokat biztosítja. Ez egyben népgazdasági érdek, hiszen az élő vadak és a feldolgo­zott vadhús exportja jelen­tős bevételi forrás. A szarvasi főiskolán már hosszú ideje folytatnak az iskola jellegének megfelelő képzést. Ezek többsége spe­ciális jellegű tanfolyam. így például a halászat, a rizs, az öntözés és tavaly óta a va­dászat szakembereinek okta­tása tartozik ide. A vadász­képzés két évig tart. A résztvevők 710 óra gyakorla­ti és elméleti felkészítést kapnak. A tanfolyam osztott jellegű, ami annyit jelent, hogy a hivatásos vadászokat időszakonként egy-két hétre hívják egybe. Az oktatásokat 32 Békés megyei vadász lá­togatja. A hivatásos vadász képzés jelentős segítséget nyújt ab­ban, hogy a következő évek­ben továbbfejlődjön a me­gye vadgazdálkodása. A szakszerű munkavégzéssel tovább nőhet a MAVOSZ ár­bevétele, amely a megyében tavaly 32 millió forint volt. Szilárd a törvényesség helyzete megyénkben Interjú dr. Kovács Ferenc főügyésszel A jogszabályok érvényesítése társadalmi fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele. A törvényesség, az alkot­mány és az alkotmányos jogszabályok megtartása min­den állami szerv kötelessége. Az alkotmány rendelke­zése alapján a törvényesség megtartásának segítése és ellenőrzése viszont az ügyészi szervezet feladata. Ez a rövid meghatározás igen széles körű tevékenységet ölel ál. Hiszen az ügyészség munkája éppúgy magában fog­lalja a nyomozás feletti felügyeletét, a vád képvisele­tét, mint azt a közreműködést, mely a Magyar Népköz- társaság jogpolitikájának érvényesítésében nyilvánul meg. Vajon ezeknek a sokrétű követelményeknek ho­gyan tettek eleget megyénk ügyészei? Milyen a kap­csolat a rendőrséggel? Hány esetben rendeltek el pót­nyomozást? Ezekre a kérdésekre kértünk először vá­laszt dr. Kovács Ferenctöl, Békés megye főügyészétől. — A bűnüldözésben elfo­gadható eredményeket akkor lehet elérni, ha az illetékes hatóságok együttműködése kifogástalan. Megyénkben a bűnüldöző hatóságok és az ügyészség kapcsolata igen szoros és tervszerű. Az ered­ményeknek ez a magyará­zata. Az ügyészség felügye­letet gyakorol a rendőrség által folytatott nyomozás törvényessége felett. Ez a felügyelet szolgálja a szo­cialista törvényesség biz­tosítását, a büntető jogal­kalmazás jogpolitikai elvé­nek minél hathatósabb ér­vényre juttatását és egyben a rendőrség nyomozati mun­kájának segítését is. A fel­ügyeleti tevékenység érvé­nyesül a nyomozás befejezé­se után is. Ha az ügyész azt észleli, hogy a nyomozás hiányos, vagy a bűncselek­mények elkövetési körül­ményeinek felderítése nem teljes, úgy pótnyomozást rendel el, illetve nyomozás­kiegészítést foganatosít. Sze­rencsére ilyen ügyészi in­tézkedésre mind kevesebb- szer van szükség. Megemlí­tem, hogy 1978-ban me­gyénkben az ügyészségek mindössze 115 ügyben ren­deltek el pótnyomozást és csupán 72 ügyben fogana­tosítottak nyomozáskiegé­szítést. Az elintézésre váró ügyeknek ez csupán 5,2 szá­zalékát tette ki. A múlt év­ben megyénkben az ügyész­ségek összesen 2279 olyan személlyel szemben emeltek vádat, akik bűncselekményt követtek el. A vádemelés formáinak megválasztásá­nál az ügyészségek a bünte­tő jogalkalmazás jogpoliti­kai elveit, továbbá a gyor­saság követelményét tekin­tik vezérfonalnak. Amennyi­ben a törvényi előfeltételek megvoltak, úgy vádemelés nélkül került sor bíróság elé állításra. Ennek a gyakorlat­nak az a jelentősége, hogy a bűncselekmény elkövetését gyorsan követi a felelősség- revonás. Az ügyészek a rendőrséggel karöltve jól választották ki a bíróság elé állításra alkalmas ügyeket, és a bíróságok is támogatták az előállítással kapcsolatos bűnüldözői törekvéseket. — Mit tükröz megyénk bűnügyi statisztikája? — Nyugodtan elmondhat­juk, hogy megyénkben a közrend és közbiztonság helyzete az előző évekhez viszonyítva javult. Sikerült felderíteni a megye lakos­ságát jogosan nyugtalanító több kiemelkedő súlyú bűn­cselekmény-sorozatot. így rendőrkézre kerültek az orosházi művelődési ház­ban elkövetett emberölés tettesei. Elfogták a megyé­ben, de főként Békéscsabán több, mint 5 éven át a nők­kel szemben erőszakoskodó szatírt is. Nem folytathatja tovább fosztogatásait a Sar­kad községben és környékén több, mint 80 kasszafúrásos és zárfeltöréses lopást el­követő bűnöző sem, mert a rendőrség leleplezte, a bíróság pedig elítélte. Nem lehetünk viszont elégedet­tek továbbra sem a bűncse­lekmények ismeretlen tet­teseinek felderítésével, mert még mindig magas az isme­retlenül maradt bűnelköve­tők száma. A rendőrség ebben a vonatkozásban ugyan fáradtságot nem is­merő, céltudatos munkát végez, de ehhez a tevékeny­séghez még fokozottabb mértékben lenne szükség a lakosság segítségére. — Milyen a társadalmi tulajdon védelme? Meg- térül-e az okozott kár? — A bűnüldöző hatóságok a társadalmi tulajdon vé­delmére igen nagy gondot fordítanak. Megkárosítói el­len megkülönböztetett szi­gorral járnak el. A társadal­mi tulajdonban Békés me­gyében 1978-ban a bűncse­lekménnyel okozott kár több mint 9 millió forint volt. Igen nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az okozott kár minél nagyobb arányban megtérül­jön. A nyomozás során való . lefoglalással és zár alá vé­tellel igyekeznek biztosítani a kár megtérülését, a bíró­sági eljárásban pedig az ügyész a társadalmi tulaj­donban okozott kár megté­rülése érdekében a kár­igényt érvényesíti. A társa­dalmi tulajdonban okozott károkról az ügyészek pontos nyilvántartásokat vezetnek, figyelemmel kísérik a meg­térülést, vagy annak elmara­dását és indokolt esetben megteszik a szükséges intéz­kedéseket a megtérülés ér­dekében. — Hogyan alakultak a közlekedési bűncselekmé­nyek? — A halálos közúti bal­eseteket eredményező bűn- cselekmények száma 46-ról 60-ra, a súlyos testi sértést okozó gondatlanul elköve­tett közlekedési vétségeké 151-ről 162-re emelkedett. Az emelkedés az állampol­gári fegyelem lazasága, a KRESZ-ismeretek hiányára volt visszavezethető és igen jelentős szerepet játszott még az utak nem megfelelő állapota és szennyezettsége. A balesetek okainak részle­tes elemzése alapján megál­lapítható, hogy változatla­nul igen magas azoknak a közúti baleseteknek a száma, amelyeket az elkövetők ittas állapotban okoztak. 1977-ben 144 ügyben, 1978-ban pedig 169 ügyben volt megálla­pítható, hogy az elkövető szeszes italt fogyasztott a balesetet megelőzően. Az ittas állapotban való jármű- vezetés miatt 1978-ban 642., személy elítélésére került sor, az előző évi 584-gyel szemben. A közlekedési vét­ség miatt indult eljárások­ban a rendőrség a helyszí­nen a járművezetői enge­délyt elveszi, az ügyészek a járművezetéstől való eltiltás mellékbüntetésre indítványt tesznek. A bíróság az ilyen elkövetőket a járművezetés­től eltiltja. E téren igen ko­moly fejlődés mutatkozik, mivel az előző évben e bűn- cselekmény miatt elítélt 584 személy közül csak 284 eset­ben alkalmazták a bíróságok e mellékbüntetést, ezzel szemben 1978-ban már 642 személy közül 485 személyt tiltottak el a járművezetés­től. — Mi a fiatalkorú bű­nözés jellemzője megyénk­ben? Milyen hatékonysá­gú az ezzel kapcsolatos bűnmegelőző tevékeny­ség? — A fiatalkorúak bűnözé­sében az alkoholizmus je­lentős oksági tényező, de közrehat még a családi el­lenőrzés hiánya, az éjszakai csavargások, az éjszakai szó­rakozóhelyek csoportos lá­togatása és ezzel összefüg­gésben a züllött baráti kap­csolatok. A fiatalkorúak ér­zelmi közömbössége és az erkölcsi nevelés hiányossá­gai is észlelhetők a bűnözés folyamatában, Növekedés tapasztalható a társadalmi tulajdon és a személyek ja­vai elleni, valamint a sze­mélyek elleni bűncselek­mény kategóriáknál. A 14 éven aluli — gyermekkorú- ak — bűnelkövetései emel­kednek. Minden ilyen eset­ben gyámhatósági védő- és óvóintézkedést kezdemé­nyeztünk. A bűnmegelő­zésben ifjúságvédelmi cso­portunk hatékonyan részt vesz. A megelőzés legfonto­sabb része a koordináció, valamint a társadalmi és a gazdasági szervek közremű­ködése. A fiatalkorúak bű­nözésében szembetűnő a cso­portos elkövetés, bár ez még nem meríti ki a galeribű­nözés ismérveit. — Hogyan vesz részt az ügyészség a polgári pe­rekben? Hány esetben emeltek törvényességi óvást jogerős ítélettel szemben? — A bíróságok jogerőssé vált törvénysértő, vagy meg­alapozatlan határozatai el­len 40 ügyben került sor törvényességi óvás iránti kezdeményezésre. A múlt évben 62 keresetet nyújtot­tak be a bírósághoz, perbe- ni fellépés bejelentésére pe­dig 224 esetben került sor. Ügyészi utasítás szabályozza részletesen azt a kérdést, hogy az ügyész általában milyen szempontok alapján éljen a bíróság határozatai elleni fellebbezés lehetősé­gével. — Hány vizsgálatot vé­geztek ebben az évben, melyek voltak a legjelen­tősebbek és mik voltak a tapasztalatok? — Arra törekszünk, hogy az MSZMP XI. kongresszu­sának határozataiból faka­dó feladatok megoldásához — a mi sajátos ügyészi esz­közeinkkel — segítséget nyújtsunk. A múlt évben összesen 134 vizsgálatot folytattunk le. Valamennyi vizsgálatot összességében ér­tékelve az a megállapítás te­hető, hogy a szervek mű­ködésében fokozatos a ja­vulás a törvényesség be­tartására. — Milyen a gazdálkodó szervek szerződési fegyel­me? — Az 1978-ban indult gaz­dasági perek száma nagyon kis hányaddal magasabb volt, mint 1977-ben. Lénye­ges adat viszont az, hogy csökkent a megyei bíróság, mint első fokú bíróság ha­táskörébe tartozó ügyek szá­ma, vagyis az igen magas — a 300 ezer forintnál nagyobb — pertárgyú perek száma. Ez azt jelenti, hogy növeke­dett a gazdálkodó szervek vezetőiben a tervteljesítésért fennálló felelősség tudata, — Vajon megfelelő fi­gyelmet fordítanak-e az ipari szövetkezetek a jog­szabályok betartására? — Az ipari szövetkezetek és tagjai közötti perek szá­ma is csökkent, tehát a prob­lémák megnyugtatóan szö­vetkezeti szinten zárultak. Az ipari szövetkezeteknél az alapszabályok felülvizsgála­ta és hatósági jóváhagyásá­nak törvényességi ellenőr­zése jó tapasztalatokkal zá­rult. Államunkban a tör­vényesség iránti tisztelet va­lamennyi szervnél egyaránt növekszik. Ez a jellemző az államigazgatási munkára, az állami vállalatokra, de a szövetkezetek tevékenységé­re is. Számunkra ez a ked­vezőbb. így munkánk zö­mét a tudatformálásra, az állampolgári fegyelem erő­sítésére és ezzel a törvény- sértések megelőzésére for­díthatjuk. Serédi János Kismamák A gép mellett állva, a munkadarab fölé hajolva te­szik, ami a dolguk. A kezük fürgén jár, s közben el-elka- landozik a gondolat. A leg­gyakrabban a születendő kis­babára, a bölcsődében, óvo­dában játszó gyermekükre gondolnak. Fiatal munkás­nők, a Gyomai Háziipari Szövetkezet dolgozói, és kis­mamák. Ismerkedjünk meg most néhányukkal. Schwalm Dánielné, Erzsiké (fenti képünkön) első gyer­mekét várja. Korábban há­rom műszakban kötőgépen dolgozott, most könnyebb munkát kapott; az orsózóba tették át két műszakba. Aho­gyan telnek a hetek, egyre többet gondol a kicsire. aki­nek két hónap múlva lesz esedékes az érkezése. Vajon kislány lesz, vagy fiú?... Benga Istvánná, . Erzsiké 18 éves, és A május végére várja ' a kisbabát. A férje katona, októberben szerel le. Most építkeznek, hogy új, szép otthonba szülessen a baba. Furcsa kicsit — mondja Er­zsiké, amikor szóba kerül az anyák napja —, hogy eddig én köszöntöttem édesanyá­mat, s most majd lesz vala­ki, aki engem köszönt. Zsambok Lajosné, k Ilona szintén a kis- A mamaszalagon dől- ' gozik, reggel 6-tól 2-ig. Meg nincs 30 éves, és három óvo­dás kislány anyukája. A legnagyobb, Évi 6 éves. Beá­ta 4, Andrea pedig 3. Reg­gelente apuka viszi óvodába a kislányokat, délután pedig anyuka megy értük. Még gyesen volt, amikor építkez­tek. „Egyszerre voltam se­gédmunkás és anyuka” — meséli tréfálkozva. — A leg- meghatóbb „anyaélményem” pedig az volt, amikor Éviké, hazaérve az óvodából, a kö­vetkezőkkel bújt hozzám: Anya, az óvó néni azt üzeni, vegyél az öledbe, és én ajándékba anyák napjára verset mondok neked." . Tari Dánielné, A Marika szintén első ’ gyermekét várja, mégpedig augusztusra. Ügy mondja: szeretne gyesen ma­radni a kicsivel, hogy minél többet lehessen vele együtt. Az anyaság érzésével ismer­kedve egyre érthetetlenebb számára, hogyan teheti meg egy édesanya, hogy eldobja magától a gyermekét?! a Székely Lajosné, W Gyöngyi nemrégi­ben jött vissza gyesről. Huszonöt évesen két kisfiú anyukája, Lajoska 5, Ferike 4 éves. Szülés előtt a varrodában dolgozott, most a kismamaszalagon kapott munkát. Sok örömet jelent számára a k%t kicsi, de sok gondot, fáradtságot is. Aho­gyan mondja, a gyermekek­hez nagy türelem, sok-sok erő, szeretet, kitartás kell. Veress Erzsi képösszeállítása

Next

/
Thumbnails
Contents