Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-30 / 124. szám
1979. május 30., szerda o Miről ír a Magyar Mezőgazdaság 21. száma? Krasznodárban speciális klímaberendezéssel felszerelt génbank működik. Gyökér András, a leningrádi össz- Szövetségi Növénytermesztési Kutatóintézetben járt, és a lap e heti számában beszámol a szovjet kutatóknak arról a tapasztalatairól, hogy rohamosan szűkül a rendelkezésre álló növényi génállomány. Ma már egy-egy kultúrnövény csak néhány évre tudja tartani jó genetikai tulajdonságait. A gyors romlást, a géneróziót nehéz megállítani, éppen a szűk genetikai anyag miatt. A krasznodári génbank ma mintegy 280 ezer kultúr- és vadnövényfaj magját tárolja, s a tervezett expedíció eredményeként újabb 200 ezer fajta szaporítóanyagával akarják bővíteni az állományt. , Az agrárgazdasági tudományos napok keretében hangzott el az Agrárgazdasági Kutatóintézet főosztály- vezetőjének, Felföldi Jánosnak az az előadása, amely a gépi beruházások szerkezeti arányairól és a hatékonyabb üzemeltetésben rejlő tartalékokról szól. A lap közli az előadás rövidített változatát. A magyar növényvédelem ma a világelsők között foglal helyet. Az Eötvös-díjjal kitüntetett dr. Nagy Bálinttal, a MÉM főosztályvezetőjével Bán Béla készített interjút. A főosztályvezető többek között elmondja, hogy ha a műtrágyákat mértéktelenül, célszerűtlenül adagolják, akkor a talajnak mint terme- lőeszköznak a használati értékét rombolják. Sürgősen pótolni kell a talaj szerveskolloid tömegét, és vissza kell fordítani az agyagásványtömeget — mondja az aktuális tennivalókról a főosztályvezető. S megjegyzi: elengedhetetlenül szükséges a meliorációt több millió hektáron elvégezni. Az elmúlt harminc évben az állati terméjc előállításában frontáttörést hozott a mesterséges termékenyítés elterjedése. Dr. Biró István, az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója a három évtizedet áttekintve megállapítja: a mesterséges termékenyítés gyakorlati alkalmazásával nemcsak a nemesítés számára nyílnak új utak, hanem a meddőséget okozó fertőző betegség elleni küzdelem is eredményesebbé vált. Számolnunk kell azzal is, hogy a tudomány újabb eredményekkel lephet meg bennünket, és akkor ez a szervezet képes kell legyen arra, hogy újítson és mindig a legkorszerűbb módszerekkel segítse az üzemeket. Csakhogy az üzemekben — mint azt egy Fejér megyei vizsgálat mutatja — az állattenyésztők 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az üzemi vezetés az állattenyésztés fejlesztésével kapcsolatban nem veszi figyelembe véleményét, javaslatait, észrevételeit. Téli áruk a kötőüzemben A külső hőmérséklet meghaladja a 30 fokot, de az üzemcsarnokban sem mutat sokkal kevesebbet a hőmérő higanyszála. Mégis Dévavá- nyán, a Gyomai Háziipari Szövetkezet Kötőüzemében egy kissé télies a hangulat. Jelenleg is a vastag, úgynevezett durva kötöttárut, sapkákat, kesztyűket készít a csaknem száz asszony. Tavaly is hasonló termékeket készítettek csaknem 35 millió forint értékben. Az idén ennél több árut kívánnak előállítani, mindezt elsősorban a gépek jobb kihasználásával, illetve azzal, hogy a közelmúltban üzembe állítottak 6 új síkkötőgépet. Az első fél év végéig kívánják leszállítani a 20 ezer pár egyujjas kesztyűt, a sapkákat pedig a belföldi értékesítés mellett exportra is gyártják. A HUNGARO- TEX-en keresztül küldik megrendelőiknek azt a 3600 stólát, amelyet ugyancsak az első fél évben kötnek meg. Az új gépeken női és férfi- sípulóvereket gyártanak. Az elmúlt évben zömmel import fonalat dolgoztak fel. Az idén azonban új hazai alapanyagokat próbálnak ki, ezzel jelentős importkiváltást érhet el a szövetkezet. S nemcsak ez az előnye, hanem a hazai alapanyagból jobb az ellátás, folyamatosabban tudják a munkát biztosítani, szervezni. A korábbi munkaerőgond ma is létezik, több asszonyt is tudnának foglalkoztatni. Dolgozóik többsége ma még betanított munkás. Szeptembertől felnőttszakmun- kás-képzést szerveznek, s úgy számolják, hogy 20—25 dolgozójuk elvégzi az iskolát. Ha ez beválik, az üzem dolgozóinak mintegy 50 százaléka megszerzi a szakképzettséget. A szocialista brigádmozgalomnak régi hagyományai vannak, az viszont újszerű, hogy a szövetkezet üzemei között az idei esztendőtől indult a munkaverseny-moz- galom. Hamarosan elérkezik a féléves értékelés, amelyben méltán számíthatnak a dévaványaiak is sikerre. tizemben a síkkötögépek, amelyeken napjainkban — a kánikulában is — téli sípulóvereket kötnek Kép, szöveg: Jávor Péter Azon a január végi délutánon a döbbenet ült ki az arcokra. A községben egyre feljebb törő, szemmel láthatóan emelkedő belvíz mind nagyobb területeket borított el. — Árad a föld! — terjedt el szinte percek alatt. A legveszélyeztetettebb utca lakói még késő éjszaka is vízelvezető árkokat ástak a fagytól felengedett, latyakos földben. Néhány házon már akkor látni lehetett, hogy a megindult falak nem bírnak többet néhány óránál. Kiss Mártonék házából ki- hordtak mindent, ami csak mozgatható. Amikor az utolsó zsák kukorica is lekerült a padlásról, a falak megrogytak, s a ház a család sza. Ekkor jelentkezett először az úgynevezett „föld ár- ja”-jelenség, amikor a csapadéktevékenység hatására a talajvíz a felszínre tört és a Dél-Alföldön jelentős területet öntött el. Majd legközelebb 30 év múltán, 1971- ben, azután 1975-ben és utoljára 1979-ben emelkedett a talajvíz a kritikus szint fölé — magyarázza Csizmadia Károly, az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársa. Az 1941 után épült vízelvezető csatornákat fokozatosan betemették, beszántották. A község azóta létesült házainak egy része a szárazerekre épült. — Az említett községek a Maros hordalékkúpján heAlmáskamarás területén érvényben van még a belvízi „ha- diállapot”. A vizet a község házai alól a szántóföldekre szivattyúzzák szeme láttára összeomlott. Csirik Mihályék 1970-ben újjáépített háza is hasonló sorsra jutott. Hajlék nélkül maradt Varga István is, aki több, mint 70 évével sem emlékszik ilyen „áradásra”. Mindez 1979. év elején Lö- kösházán történt. De hason- lóakról adhatnánk számot Nagykamarásról, Kunágotá- ról, Kevermesről, Almáskamarásról. A községek egy részében még most is belvízvédelmi készültséget tartanak. Szivattyúk tucatjai távolítják el a vizet a veszélyeztetett helyekről. — Víz, víz, víz! A fentről jövő, az alulról feltörő? — találgatják az emberek. — A víz, amely jött és nincs merre follyon. — Nagykamarás és Lökös- háza térségének belvízi gondjai 1941—42-re nyúlnak viszlyezkednek el. A laza, kavicsos, homokos szerkezetű talajban áradás és csapadék hatására gyorsan emelkedik a víz szintje. Különösen a mélyebben fekvő szárazerekben, amelyek hajdan a kiáradt Maros vizét vezették le, figyelhető meg ez a jelenség. Ma a természetes lefolyások útját mesterségesen emelt akadályok állják el — hallottuk Czédli Jolántól, a KÖVIZIG főelőadójától. Vagyis a víz megreked, és községeket, szántóföldeket önt el. A térség nyolc mező- gazdasági üzeme csaknem 4000 hektárját borítja belvíz. A néhány éve még bő termést adó földeken nádas zöldell, amely a vízimadarak tanyája lett. A károkról csak becslések ismertek, Az Állami Biztosító tavaly 8 millió forintot fizetett ki ilyen címen, az üzemek vesztesége azonban ennek többszöröse. . Amióta a téli fagy felengedett, Kunágota utcái járhatatlanok, víz és latyak borítja a mélyebben fekvő területeket A megoldás keresése egészen 1971-ig nyúlik vissza. Az akkori áradást követően a Körösvidéki és az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságok a jelenség okainak feltárására megfigyeléseket végeztek. Az 1975—76-os belvízvédekezést követően a KÖVIZIG, az ATIVIZIG bevonásával elkészítette Délkelet-Békés megyei vízrendezési tanulmányát. A rendezés beruházási költsége több, mint tízmillió forint. Megvalósításához nincs pénzügyi fedezet... Az első, valóban gyakorlati lépésekig nyolc év telt el. — A megye vezetői az OVH-val, az érdekelt vízügyi igazgatóságokkal, társulatokkal ez év márciusában állapodtak meg abban, hogy ezt a kérdést közösen kell rendezni. Szokatlan gyorsasággal egy hónap alatt kiviteli terv készült egy csatorna építésére. A szükséges engedélyek többségét is megkapták már. A csatornaépítés tehát várhatóan június elsején kezdődik el és augusztus végére fejeződik be — hallottuk az első, biztatónak tűnő híreket dr. Kácsor Andrástól, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya csoport- vezetőjétől. A csatornaépítés remélhetően kedvező változást hoz. Ám semmi esetre sem ad végleges megoldást. Ennek során ugyanis csak a Nagykamarás—Pusztaottlaka térségében meglevő Hajdú-ér ottlakai, és a Hajjlú-ér—Gör- bedi csatorna meghosszabbítására, fejlesztésére kerül sor. A Lökösházán és más községek környékén felgyülemlő víz elvezetése azonban még a jövő feladata marad. A komplex megoldás helyett tehát egyelőre az átmeneti kis lépéseknek — egy- egy csatorna, műtárgy építésének — jut nagyobb szerep. Ennek ellenére a Maros hordalékkúppal kapcsolatos kutatások tovább folytatódnak. Az OVH, az ATIVIZIG- et bízta meg egy hosszú távú vízgazdálkodási tanulmány készítésével. Lehet, hogy már nincs messze az az idő, amikor a Maros hordalékkúpjának vize települések és üzemek vízellátását biztosítja, s nem pusztít többet a „föld árja” jelenség? Kepenyes János A Lökösháza és Elek közötti útszakaszon helyenként félméteres víz állt, ezért aKPM a mélyebben fekvő útszakaszokat feltöltötte „ „ . Foto: Veress Erzsi Ahol megindult a „föld ária”
