Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-30 / 124. szám
1979. májns 30., szerda ! Kiváló MÓV-brigád A harmadik aranykoszorús cím elérése után kiérdemelte a MÁV Kiváló Brigádja \ kitüntetést a pályafenntartá- ) si főnökség békéscsabai Ga- ) garin brigádja. A 9 dolgozó- 1 ból álló kollektíva minden ) tagja az elmúlt években ) szakmai munkája mellett, je- ) lentősen kivette részét atár- ) sadalmi munkából is. Ennek ) értéke csaknem 17 ezer fo- ) rintot tett ki. Az eltelt öt ) esztendőben több mint 110 ) újítást nyújtottak be, ame- / lyeknek 60 százalékát elfo- l gadták. Társadalmi munkájuk nagyra becsülhető, hiszen átlagban a brigád minden tagja csaknem 100 órát teljesített. Kivették részüket a Kolozsvári úti óvoda, a szlovák kollégium szépítésén, rende- í zésén, a MÁV-kultúrotthon •v bútorzatának javításában, s y más társadalmi megbízatá- y sokból is. S mindehhez y hozzátartozik, hogy a VI. szakasz gépesített mozgószakaszán tevékenykedő kollektíva hosszú idő óta baleset- mentesen dolgozik. A tavaly nyári hőség-, a téli latyak és hó mindenfelé meg- koptatta az útburkolati jeleket Békéscsabán. A városi költségvetési üzem dolgozói folyamatosan, több helyütt felújítják a jelzéseket, átkelőhelyek „zebráit”, a terelővonalakat Fotó: Martin Gábor Családvédelmi konferencia Békéscsabán Az MSZMP Békés megyei bizottsága, a HNF Békés megyei bizottsága, az SZMT, a Békés megyei Tanács V. B. Családpolitikai Fóruma, gyermek- és ifjúságvédelmi albizottsága tegnap, május 29-én délelőtt, a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban a nemzetközi gyermekév jegyében hívta össze a családi életre nevelés témakörét megvitató konferenciáját. A közel kétszáz résztvevőt dr. Molnár Margit, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője köszöntötte, majd Szik- szai Ferenc, a HNF megyei bizottsága titkára mondott megnyitó beszédet. Az első előadó, Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának tagja, a családi nevelésben tett első, szerény eredményeiket méltatva sokoldalúan elemezte a megváltozott funkciójú családok problémáit, s ebből eredően a társadalomra háruló feladatokat. Többek között kiemelte: — A családi életre nevelés nem szigetelhető el a nevelés egész folyamatától. A nevelés pedig nem csak az iskolák, a szülők feladata, hanem az egész társadalomé. A jelen kialakulóban levő, demokratikus egyenrangúságra épülő családtípusában a legfontosabb: a tartalmas emberi kapcsolat. S hogy harmonikus családi életre képes gyermekeket neveljünk, ahhoz nem elegendő a szó ereje. Pozitív emberi magatartással, tudatosabb nevelési kultúrával érAutogramok hegedűkön Hogy milyenek a hegedűi? Csiszolatlanok, fényezetlenek, nyersek, formájúk, méretük más és más. Olyan fából készültek, amilyenek a keze ügyébe kerültek. Nem tanul • ta a mesterséget, csak műveli immár 45 év óta. Még 1934-ben egyszer hegedűre lett volna szüksége Üjfaludy Lajosnak. Érdeklődött, hogy mennyibe kerül. Olyan árat mondtak néki, amit az ő vasesztergályos keresetéből évek alatt sem tudott volna kifizetni. Akkor határozta el: csinál magának hegedűt. Ma is megvan az az első. Sokat bajlódott vele. Tulajdonképpen egy eredetit méret szerint próbált lemintázni. Segítség nélkül persze, mert szakember el nem árult volna semmilyen titkot. Megmutatja azt a régi hegedűt, felhangolja, s a maga készítette vonóval hangokat varázsol ki belőle. Aztán sorban hozza azokat, amelyekhez valamilyen emlék fűződik. Először is azt, amelyen Kobayashi Ken-Ichiro saját kezű névaláírása szerepel. A Film, Színház, Muzsika 1976. augusztus 7-i számában a riporter a neves japán karmestert otthonában mutatta be. Az ott készült fotón jól látható a szoba falát díszítő hegedű, amelyet békéscsabai tartózkodása alatt kapott Üjfaludy Lajostól. Egy másik hegedűt vesz elő, melyen Zino Francesca- lhi francia hegedűművészneve olvasható. A harmadikat Kagan orosz hegedűművész, a negyediket egy lengyel karnagy, az ötödiket Mező László gordonkaművész, a hatodikat Kocsis Albert hegedű- művész látta el aláírással. Valamennyiüktől személyesen kért ilyen különleges módon autogramot, amikor Békéscsabán vendégszerepeitek. — A szakértő bizonyára ledorongolna ezért a munkáért. Minden hegedű más formájú, mások a hangszabályozó, hangnemesítő vonalak — mondja Üjfaludy Lajos. — Valaki játszik is rajtuk? — Nem veszi meg senki, pedig szakemberek véleménye szerint sok ezek között a jó hangú is. — Hány hegedűt készített eddig? — Kétszázötvenet. A legtöbb itt van a házban Békéscsabán, ahol lakom, jó néhányat ajándékba adtam. Már 86 éves, de mindennap dolgozik. A munka az éltető eleme. A tétlenséget nem bírja. Farag sétabotot is, csontnyéllel. Csak a maga szórakozására csinálja, mint a hegedűt. Egy sétabotot ugyan használ, ha megy va? lahová, de nem azért, hogy támaszkodjon rá. Nem. — Hanem? — kérdezem. — A mozdonyon kalapács volt a kezemben, most bot van. Jó nehéz, mint amilyen a kalapács volt. Hogy milyenek a hegedűi? — kérdezem magamtól újra. Nem tudok rá válaszolni. Lehet, hogy akad köztük valóban különlegesen jó hangú is. Annyi azonban bizonyos, hogy nem volt hiábavaló Üj-. faludy Lajoá munkája. Ez adott és ad ma, 86 évesen is értelmet az életének. Pásztor Béla hetünk csak el mélyebb gyökerű nevelési hatást. A másik előadó, dr. Gayer Gyuláné, a Munkaügyi Minisztérium főmunkatársa szenvedélyes hangú előadásában a hazánkban folyó családpolitikai intézkedésekkel, s a legfontosabb tennivalókkal foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy széles körű intézményhálózattal kell segíteni a családokat, s hogy új formákat kell keresni a gyesen levő édesanyák otthoni életének tartalmasabbá tételéhez. Ki kell alakítani, illetve szélesíteni a gyermekfelügyeleti hálózatot, hogy a kisgyermekes szülők kulturális elszigeteltsége megszűnjön. Elemezte a családgondozó rendszereink szétdara- boltságából eredő problémákat, majd behatóan foglalkozott a veszélyeztetett családok helyzetével is. Ezután ismertette az ebben a témakörben elkészült országos javaslatokat. Rövid szünet után Molnár Lászlóné, a Szarvasi 1-es számú Általános Iskola igazgatója elemezte az általános iskolákban folyó családi életre nevelés eredményeit, gondjait. Végezetül dr. Jakubecz Sándor, a gyulai Megyei Kórház főorvosa tartott vetítettképekkel illusztrált korreferátumot a házasság előtti tanácsadás szerepéről és megyei eredményeiről. B. S. E. Egy hinappal a premier után 11 'f1' Csütörtök esti séta — csomagokkal Április 19-én, csütörtökön volt az első bevásárlónap a kijelölt iparcikküzletekben. Azóta több mint egy hónap telt el. Mit szólnak az új rendhez az eladók, a vásárlók; megéri-e ennyi boltot este 8 óráig nyitva tartani? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ május 24-én Békéscsabán. Hat óra után néhány perccel élénk a Tanácsköztársaság útja. A tarka sokaságban sokan nagy csomagokkal bíbelődnek. A háztartási bolt kirakatüvegét egy kék köpenyes fiatalember mossa. Az OFOTÉRT-szaküzletben egyetlen vevő sincs, az eladók tétlenül ülnek a pult mögött. Az Univerzál Áruház környékén nézelődő, rohanó emberek. A földszinti kötött- és divatáru osztályon nagy a forgalom. Sorbanállnak a pénztárnál. A második emeleten, a műszaki részlegen már kevesebb az érdeklődő. A bekapcsolt színes televízió sem vonzza a vásárlókat Kontrasztok Tóth Ferenc, az osztály helyettes vezetője megjegyzi: „Fél hét van, de még nem adtam el semmit. Akik az előbb rádióval távoztak, még délelőtt kiválasztották, csak most fizették ki. Sajnos, a nyári hónapokban kevesebben vásárolnak híradástechnikai cikkeket. Egyébként a legtöbb árut az első bevásárlónapon adtuk el, 87 ezer forint értékben.” Orbán Erzsébet igazgató- helyettessel az eddigi tapasztalatokról beszélgetünk: „Az áruház csütörtök esti forgalma átlagosan 250—300 ezer forint. Ez azt jelenti: mintegy 1000 fizető vevő fordul meg az osztályokon. Lényegében őket másfél óra alatt szolgáljuk ki, hiszen az utolsó félórában már alig akad vásárló. Ennek ellenére nekünk érdemes tovább nyitva tartani. Végeredményben a két óra alatt a napi összes forgalom 21 százalékát bonyolítjuk le.” A játékosztályon zajlik az élet. Egyáltalán nem látszik, hogy 7 óra van. Kattog a pénztárgép, sürögnek-forog- nak az eladók. Persze, ehhez hozzájárul az is, hogy a gyermekév tiszteletére 20 százalék engedménnyel árusítják a játékokat. Szabó Katalintól, az osztály helyettes vezetőjétől a dolgozók hangulatáról érdeklődünk: „Hazudnék, ha azt mondanám: örülnek a késői zárásnak. Megértették viszont, hogy csak ez lehet a jövő útja. Előretekintünk és bizakodunk: a nagyobb forgalom több keresetet is jelent. A legsúlyosabb gondot a vidékről bejáró lányok, asszonyok jelentik. A vonatok, buszok menetrendje egyáltalán nem igazodik az új nyitva tartáshoz.” Egri Sándorné pénztáros Gyuláról, Kozma Mihályné eladó Békésről utazik naponta a munkahelyére. Mindketten fiatalok. A pénztárosnő így vélekedik: „Minden második csütörtökön kerül rám a sor, ha nem jön közbe valami rendkívüli esemény. Ilyenkor 11 órára vagy délre jövök be, és este 8-ig verem a billentyűket. Mire hazajutok 9 óra is elmúlik." Kozma Mihályné tömören fogalmaz: „Érettségi után kerültem a kereskedelembe. Akkor vállaltam minden nehézségével együtt. Szeretem a szakmám, ezért nem vagyok kétségbeesve.” A mackókkal, babákkal megrakott gondola előtt csinos fiatalasszony keresgél, mellette a férje, Komoróczki István, karján kisgyerek. A feleség határozottan állítja: „Okos kezdeményezés a bevásárlónap. Mióta bevezették, szinte csak csütörtök este vásárolunk iparcikket. Gyermekgondozási szabadságon vagyok ugyan, de jobb az, ha az egész család ott van a kiválasztásnál. A Lencsési úti lakótelepről jöttünk, a zsúfolt buszon ketten jobban boldogulunk a gyerekkel és a csomagokkal." A férj még hozzáteszi: „Szerintem nyu- godtabb ilyenkor az üzletek légköre. Nem kell rohanni, s a kereskedők is, mintha készségesebbek lennének.” Tétlenül gyobb a kereslet. Vajon mi ennek a magyarázata? „Sokat gondolkoztunk ezen mi is. A legelső bevásárlónapon fél 6-tól 8 óráig tízezer forint ér- tékű árut értékesítettünk. A következőn már 18 ezret, de ez még mindig kevés. Itt vannak a mai nap adatai. Másfél óra alatt 11 ezer forint értékű áru talált gazdára, ebből 5 ezret az üveg- és porcelánbolt forgalmazott. Tehát egyértelmű: azok a termékek kelendőek, amelyek kiválasztásához több idő is szükséges. Az apró háztartási cikkek beszerzéséért nem érdemes lemondani egy jó filmről, vagy tévéműsorról.” A Kép>csamok csillogó-villogó kirakata csábító. Az álló- és asztali lámpák színes fényt szórnak a cserepekre, akvarellekre. Az ajtóban népes családdal találkozunk, akik üres kézzel távoznak. Tomka Attiláné eladó egyáltalán nem elégedett: „Fél 8 is elmúlik lassan, s mindösz- sze hat érdeklődő fordult meg az üzletben. Kétségtelen: nem sok dolguk lesz a pénz feladásával. Annyi reményünk van, hogy akik ma megnéznek valamit, holnap esetleg megvásárolják. Szívesen vagyunk itt este, pedig kettőnket is kisgyerek vár otthon. A gazdaságosságról csak annyit: a világítás árát sem keressük meg." Vevöcsalogaté A vas- és háztartási eszközöket árusító üzletben fél 8- kor idilli a hangulat. A csendet olykor a kulcsok halk csörrenése töri meg. Az edényekkel megrakott polcok előtt két fiatal lány és egy fiú beszélget. Mindhárman eladók. Csupán a rövid nad- rágos gyerek keresgél valamit, kosarát szorongatva. Felföldi Györgyné, helyettes boltigazgató az üvegboltból került elő, ahol jóval naA Medicor Művek Röntgengyárának, legújabb terméke a komplett andiográfiás munkahely, melyet érrendszeri vizsgálatokhoz az orvosi igényeknek megfelelően több változatban lehet összeállítani. A képen: szerelik az andiográfiás röntgen munkahelyet- MTI-fotó — Hadas János felvétele — KS) Az István király téren egyre kevesebb a siető ember. Sétálnak, szemlélgetik a kirakatokban elhelyezett tablókat. Igaz, az idő háromnegyed 8. A Centrum Aruházat már söprik, készülnek a záráshoz. Az utolsó vevők egyike Kovács Mihály és felesége. Mellettük nagyobbacska fiú és lány téblábol. Gyuláról jöttek kocsival, a gyerekeknek ruhát vásároltak. A férj a beszédesebb: „Nekem 5-ig, az asszonynak 6 óráig tart a munkaideje. Átruccantunk, s szépen kiválasztottuk, megvettük a ballagási ajándékokat” Oláh Lajos áruforgalmi osztályvezető kimutatásokat tesz elém: „Eddig a harmadik csütörtök volt a legeredményesebb: 98 ezer forint bevételt értünk el. Átlagosan a két óra alatt az összes napi forgalom 14—22 százalékát valósítjuk meg, ami nem rossz.” Az igazsághoz az is hozzátartozik: a reklám, a jó értelembe vett üzleti fogások nagyban hozzájárulnak a sikerhez. Bevezették az úgynevezett „csütörtöki meglepetést”, amikor 6 órától 8-ig különböző termékeket kínálnak 20 százalékos árengedménnyel. Sikert aratott a divatbemutató, a „Kettőt fizet — hármat kap” akció. Lezárják a pénztárakat. Az osztályvezető örömmel közli: „A mai bevásárlónappal sem vallunk szégyent. A 435 vevő 81 ezer forint értékű áruval távozott.” A kereskedelmi szakemberek most számolnak, statisztikát készítenek. Jó-e nekünk a bevásárlónap? Véleményünk szerint igen. Vita legfeljebb csak abban lehet: melyik üzletet érdemes nyitva tartani. Annak semmi értelme, hogy munka helyett a pultot támasszák az eladók. Az már egyértelműen látszik: az egyébként is nagy forgalmat lebonyolító áruházakban fordulnak meg a legtöbben. Azonban az is világos: az eddigieknél sokkal nagyobb propagandára van szükség, hogy a bevásárlónap jobban beleivódjon a köztudatba. Nem elég ma már a „sült galambra” várni a gazdaság egyetlen területén sem. A kereskedelemben különösképpen. Seres Sándor
