Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-26 / 121. szám

1979. május 26., szombat o lEUJIJkfito­Közéletünk hírei GYŐRI IMRE LÁTOGATÁSA CSONGRÁD MEGYEBEN Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára pénteken Csongrád me­gyébe látogatott. Szegeden a megyei pártbizottság épüle­tében dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbi­zottság első titkára fogadta és tájékoztatta a terület po­litikai és gazdasági, helyzeté­ről, majd elkísérte a vendé­get egész napos programjára. A Központi Bizottság tit­kára délelőtt felkereste a Magyar Kábelművek szege­di gyárát. Győri Imre délután a Csongrád megyei pártbizott­ság oktatási igazgatóságán aktívaülésen tartott tájékoz­tatót időszerű politikai kér­désekről. HAVASI FERENC A XIII. KERÜLETBEN Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára pénteken a főváros XIII. ke­rületébe, a 148 ezer lakosú Angyalföldre látogatott. A kerületi pártbizottság szék­házában Kovács Károly, a pártbizottság első titkára és Bozsik József tanácselnöa fogadta, és tájékoztatta a Központi Bizottság 1978. de­cemberi határozta megvalósí­tásának tapasztalatairól a ke­rület 156 termelőüzemében, valamint a pártszervezetek e munkát segítő tevékenységé­ről. lókai Anna írónő Békéscsabán Tegnap délelőtt a békés­csabai ifjúsági és úttörőház nagytermében mintegy négy­száz középiskolás diák vett részt a méltán népszerű író­nő rendkívüli irodalomórá­ján. Az irodalomóra nem­csak másfél órásra nyúlt ter­jedelme miatt volf „rendkí­vüli”. hanem az előadó szug- gesztivitása, az élet és iroda­lom bonyolult világának egy­szerű, tiszta szenvedéllyel megfogalmazót igazságai mi­att is. A kora délutáni órák­ban Jókai Anna — 1970 óta most másodszor — találko­zott a Békéscsabai Konzerv­gyár dolgozóival is. Végül a Kner Nyomda meghívásának eleget téve író-olvasó talál­kozón vett részt a nyomda kultúrtermében. Az írónő, a tőle megszokott módon, nem kilenc megjelent könyvéről beszélgetett a találkozó részt­vevőivel, hanem azokról a mindenkit érintő hétköznapi gondokról, keservekről, tár­sadalmi jelenségekről, ame­lyek ellen oly szenvedéllyel harcol írásaiban. Ezek a ta­lálkozók módot adtak arra is. hogy hallgatói megalkuvást nem ismerő egyéniségéhez közelkerülve, mint olvasók új, más szemmel lássák, ért­sék Jókai Anna írásait. Tájékoztató az óvodai felvételek Békés megyei rendjéről Az 1979/80-as tanévi óvodai felvételek Békés megye minden óvodájában 1979. június 4-ével kezdődnek. Az óvodai felvételeket minden esetben jelentkezés előzi meg, amelynek időpontja Békés megyében 1979. június 4-től 9-ig tart. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevő anyák gyermekeik jelentkeztetését, tanév közbeni felvételi igényét is az 1979. június 4-től 9-ig tartó jelentkezési időben kötelesek bejelenteni. Azokban a városokban, nagyközségekben, községek­ben, ahol több tanácsi óvoda működik —, a gyermekek arányos elosztása és a helyek megfelelő arányú kihasz­nálása, a túlzsúfoltság elkerülése érdekében óvodai. körzeteket alakítanak ki. A körzetek határait a terü­letileg illetékes tanács vb művelődésügyi, szakigazga­tási szerve jelöli ki — az óvodák, az óvodai férőhelyek és az óvodás korú gyermekek számának, i valamint a közlekedési lehetőségek figyelembevételével. A szülők a területileg illetékes óvodába kérjék gyer­mekeik felvételét! Az óvodai felvételre jogosult az a gyermek, aki a 3. életévét 1979. szeptember 1-ig tölti be, testileg és szel­lemileg egészséges. Az óvodajogosultságot rendelet, az óvodai rendtartás 3. §-a szabályozza: „Az a gyermek, aki testi, érzékszervi vagy értelmi fogyatékossága miatt a gyermekcsoportban saját vagy mások egészségét, nyugalmát veszélyezteti, és az egész­séges gyermekkel együtt eredményesen nem gondoz­ható, nevelhető, óvodába nem járhat. E szempontból az alkalmasság elbírálása a területi­leg illetékes körzeti gyermekszakorvos, illetve gyer­mekideggondozó intézet, vagy a nevelési tanácsadó szakorvosa jogosult. Ilyen esetben a szülő a megyei ta­nács vb művelődésügyi szakigazgatási szervétől kérheti fogyatékos gyermeke speciális (gyógypedagógiai) óvo­dai elhelyezését.” A gyermekek beírásához szükséges okiratokról min­den esetben az óvoda vezetője ad tájékoztatást már a jelentkeztetés idején. Amennyiben az óvodába jelentkezők száma megha­ladja az óvoda betöltetlen férőhelyeinek számát, az igényeket felvételi bizottság bírálja el. A felvételi bi­zottság az elbírálásnál az alábbi sorrendet veszi figye­lembe — az óvodai rendtartás értelmében: — egyedülálló szülő gyermeke; — sorkatonai szolgálatot teljesítő apa gyermeke; — mindkét szülő dolgozik, s nincs olyan felnőtt csa­ládtag, aki a gyermeket elláthatja; — egyéb szociális körülmények (sokgyermekes csa­lád, lakáskörülmények, stb.); — ötéves, illetve a következő tanévben iskolába lép a gyermek. A tanév eleji felvételekről kizárólag a felvételi bi­zottság vagy a vezető óvónő dönt. A felvételi bizottságok döntéséről június 23-tól tájé­kozódhatnak a szülők a körzetileg illetékes óvodában. Minden — a gyermek felvételével és a gyermeket érintő — problémával a szülők minden esetben az óvo­da vezetőjéhez forduljanak. Az óvodai beiratások ideje: 1979. június 23-tól 30-ig tart. A vendégeket Duna Mihály köszönti Fotó: Martin Gábor Dél-jemeni küldöttség megyénkben Ifjúságunk felelőssége Jegyzetlapok a KISZ-értekezletröl A KISZ Központi Bizott­ságának meghívására a ha­zánkban tartózkodó Dél-je­meni Demokratikus Ifjúsági Szövetség (ASID) küldöttsé­ge május 25-én megyénkbe érkezett. A delegációt — melynek vezetője Néma Ali Ahmed, az ASID Intéző Bi­zottságának tagja, az ellenőr­ző bizottság elnöke — május 25-én, tegnap délelőtt Bé­késcsabán, a KISZ megyei bizottságán Duna Mihály, a KISZ megyei bizottságának első titkára, valamint Gyar­mati Irén és Kibédy-Varga Lajos, a KISZ megyei bizott­Tegnap délután ült össze a vésztői tanácsülés. A közrend és a közbiztonság helyzetéről Ötvös Mihály rendőr zászlós számolt be, majd Kaszai Já­nos vb-titkár a tanácsi in­tézmények elmúlt évi pénz­ügyi eredményét ismertette. A tanácsülés fő témája a Bartók Béla Általános Iskola •— gimnázium, illetve a Mó­ra Ferenc Általános Iskola összevonása volt. 1970-ben merült fel a két iskola egye­sítésének gondolata, majd ez­után 1978-ban tűzték ismét napirendre. Ekkor született az a döntés, hogy a gimná­ság titkárai fogadták. A ven­dégek tájékoztatást kaptak Békés megyéről, majd dél­után az újkígyósi Aranyka­lász Tsz-be látogattak.' Má­jus 26-án, ma a délelőttöt a szabadkígyósi mezőgazdasá­gi szakmunkásképzőben töl­tik, majd a békéscsabai Sebes György KISZ-vezetőképző Is­kolát keresik fel. A Dél-je­meni Demokratikus Ifjúsági Szövetség képviselői a KISZ politikai képzés, a szervezés, az agitáció kérdéseit tanul­mányozzák látogatásuk so­rán. A vendégek ma este utaznak el megyénkből. első és a második napirendi / pont előadója Mokran Má­tyás tanácselnök volt, aki beszámolt az Ifjúsági Tör­vény végrehajtásáról, az 1978. évi ifjúsági parlament tapasztalatairól, valamint az ezekből adódó feladatókról. A második napirendi pont a káder- és személyzeti munka értékelésével, a harmadik az 1978. évi költségvetési és fej­lesztési terv végrehajtásával foglalkozott. A tanácsülés résztvevői végül az előter­jesztéseket és a bejelentése­ket hallgatták meg. T öbb mint nyolcszáz­ezer fiatal szavát és véleményét, tettei­nek súlyát és cselekvő job- batakarását tükrözte a kö~ zelmúltban megtartott or­szágos KISZ-értekezlet. Ifjú­ságunk küldöttei azonban nemcsak a szövetség tagjai­nak nevében szóltak, hiszen akár a munkában vagy a tanulásban együtt vannak azokkal, akik még vagy már nem tagjai a szervezetnek. Az értekezletről szóló beszá­molók már megjelentek, s az eltelt néhány nap szinte kí­nálta a lehetőséget, beszél­jünk arról is, ami nem fér egy hagyományos tudósítás kereteibe. Elsők között a felelősséget kell megemlíteni. Ha talán tételesen egyetlen résztvevő sem jelentette ki, hogy va­lamennyi fiatallal szemben alapvető követelmény a sza­vak és a tettek egysége — az, hogy a megfogalmazott célok, s a végrehajtás mesz- szemenően fedjék egymást —, a felszólalások szelleme azt sugallta, hogy ifjúságunk saját ügyének tekinti a tár­sadalmi haladás elősegítését és gazdasági céljaink meg­valósítását. Félreértés ne essék, nem­csak arról van — illetve volt — szó, hogy ismét megfogal­mazzák törekvéseinket, ha­nem immár napirendre ke­rült egy sor olyan tényező is, amely még jobban segítheti az elkötelezett végrehajtást. Megegyezett a fiatalok véle­ménye például arról, hogy egyes közösségi munkafor­mákat még hatékonyabbá kell tenni, s hogy megkülönböz­tetett figyelmet kell fordíta­ni a különféle termelési moz­galmakra, a politikai képzés­re és többek között a sport- tevékenység további szélesí­tésére is. A teendők azonban most sem csak úgy általánosság­ban fogalmazódtak meg: pon­tosan címezte mondandóját, aki szót kért, s értette az, akinek címezték. Miért fon­tos ez? Többek között azért is, mert azt a fogalmat igye­kezett kiküszöbölni, ami a konkrét cselekvést és végre­hajtást nehezíti esetenként: általában. Nincs „általában” dolgozó fiatal — hangzott el a KISZ-értekezleten —, ha ten- ni-cselekedni akarunk, prog­ramot adni és mércét állíta­ni, mindig figyelembe kell venni a körülményeket és az adottságokat, s persze azt a kört, amelyre hatni akarunk, akiket mozgósítani kívánunk. Az okfejtés világos és nyil­vánvaló, mert hiszen egy jól szervezett nagyüzemben te­vékenykedő ifjúmunkás — aki gazdag munkásmozgalmi hagyományok ismeretében — kér és kap feladatot, más el­bírálási rend alá kell, hogy tartozzon, mint egy kis lét­számú, a termelés technikai színvonalát tekintve a sor végén kullogó kisüzem dol­gozója. És ugyancsak kita­pintható a differencia az iparban és a mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalok között is, mind az elvárások, mind pedig a feltételek tekinteté­ben. A „testreszabott” felada­tok igénye azonban nemcsak az egyes ember tekintetében fontos. Vannak bizonyos munkaformák, amelyeknek sajátos területei vannak. A felvetődött kérdések egyike volt például a szabad idő és a lakóterület kapcsolata. Nem csekély azoknak a száma, akik másutt élnek-laknak, s megint másutt dolgoznak. Gond, hogy hol „aktivizál­ják” őket, hova kössék és hol aknázzák ki, a munkaidőn túli tenniakarásukat. Sokan szavaznak arra, hogy a tar­talmas szabad idő — a kul­turált kikapcsolódás, sporto­lás, művelődés — eltöltésé­nek feltételeit erősíteni kell a lakóterületen. V alamennyi részvevőt erősen foglalkoztat­ták az ötödik ötéves tervidőszak hátralevő esz­tendeinek feladatai. A hoz­zászólások nem kerülték meg ezt a kérdést, s hogy nem mondtak „újat”, bizonyság arra: célkitűzéseink válto­zatlanok, s a végrehajtás odaadást és nagy fegyelmet kíván a fiataloktól is. Jogos követelmény, hogy a szerve­zett ifjúság, a KISZ-esek nyolc és fél százezres tábo­ra példát mutasson. Nem avul a már híressé lett jel­mondat: ki-ki nyújtsa ké­pességei szerint a legjobbat... Sáfrán István Tanácsülésekről jelentjük zium is általános iskolai ok­tatás színtere lesz. Az általá­nos iskolai oktatás gondja ezzel teljesen megoldódott Vésztőn. Gyulán a tanácselnök be­számolója után Dér Lajos ta­nácselnök-helyettes előter­jesztésében meghallgatták és megvitatták a nem tanácsi szervekkel kötött együttmű­ködési megállapodásokban foglaltak végrehajtását. Ilyen együttműködés van a Haza­fias Népfront és a KISZ vá­rosi bizottságával, az MHSZ helyi vezetőségével, a köz- alkalmazottak városi tanácsi szakszervezeti bizottságával, a gyulai járási hivatallal. Fontosnak tartják a jövőben iá az együttműködés tovább­fejlesztését. A tanácstagi be­számolók és közérdekű beje­lentések intézésének helyze­tét dr. Szávai István vb-tit- kár ismertette a tanács tag­jaival. A jelentés elégedet­ten állapította meg, hogy az idei tanácstagi beszámolókon nőtt a lakosság részvétele, érdeklődése és aktivitása. Több mint 2 és fél ezren vettek részt. Közülük 5I8-an szólaltak fel és csaknem 900 közérdekű bejelentés és ja­vaslat hangzott el. Füs&sgyarmaton a pénte­ken megtartott tanácsülésen elsőként Szőke István ta­nácselnök számolt be a ta- nácshatározatok végrehajtá­sáról, majd jóváhagyás előtt megvitatták az elmúlt évi költségvetési és fejlesztési alap zárszámadását. A ta­nácsülésen hangzott el dr. Barkóczi István megyei ta­nácstag beszámolója is. Kondoroson a nagyközségi tanács május 24-i ülésén négy témáról tárgyaltak. Az A Békés megyei Moziüzemi Vállalat a nemzetközi gyermek­év alkalmából több helyen is gyermekfilmnapokat rendezett. A filmnapok záróeseményeként mozis vetélkedőn bizonyít­hatják be a gyerekek, mennyire ismerik a látott filmeket, azok alkotóit, szereplőit. Csütörtökön délután a mezőberényi moziban rendezett vetélkedő igen jól sikerült. A csaknem másfél száz gyerek közül Rajnai Attila és Kovács András, a 2. sz. általános iskola tanulói nyerték el az első díjat, több értékes társasjátékot. A második helyre a 2. sz. általános is­kola leánycsapata került. Képünk: nagy izgalom a vetélke­dő döntőjében Fotó: Gál Edit Ötödével c$ökkent a balesetek száma A mezőkovácsházi járásban az elmúlt esztendőben 20 százalékkal csökkent a köz­lekedési balesetek száma a szaporodó járművek ellené­re — állapította meg a me­gyei közlekedésbiztonsági ta­nács elnöksége tegnapi ülé­sén. Elismeréssel nyugtázta a járásiak hatásos propagan­damunkáját is: több ezren vettek részt tavaly közle­kedési témájú előadásokon, filmvetítéseken, vetélkedő­kön. Hatásosnak bizonyult a járás gépjármű állománya műszaki állapotának ellenőr­zése. A gépjárművek csak­nem felének a műszaki álla­pota kifogásolható volt, sőt 36 járművet ki is kellett ik­tatni a forgalomból. A Mezőhegyesi Állami Gaz­daság közlekedésbiztonsági helyzete — amely szintén az elnökségi ülés napirendjén szerepelt — igazolta a járás­ról alkotott kedvező összké­pet: a gazdaság vezetői, fon­tosságának megfelelően tö­rődnek ezzel. Az elnökségi ülésen az if­júsági nevelési szakbizottság is számot adott tevékenysé­géről. Valamennyi iskolatí­pusban javult a tanulók köz­lekedési ismerete, magatartá­sa. Sikeresek voltak az idén is megrendezett KRESZ-tá- borok — Jó lenne — hang­zott a javaslat — az iskolai oktatás szervezetébe jobban beépíteni a közlekedési tud­nivalókat és magatartásfor­mákat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents