Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-25 / 120. szám
IZHslUKTiW 1919. május 25., péntek o Nyolc áramütés Az újkígyósi Aranykalász Tsz Szabad föld üzemegységében április 27-én Vári János kőműves szakmunkást halálos áramütés érte. Az ilyen tragédia az utóbbi két évben Újkígyóson a harmadik, Békés megyében pedig a nyolcadik. A nyolc ember közül kettőnek az életét a mentők és az orvosok gyors és áldozatkész munkája mentette meg. A vizsgálatok alkalmával kiderült, hogy minden esetben gondatlanságból eredő, szakszerűtlen munka okozta a bajt. Például villanyszerelők és más szakmunkások vezetékerek összekötésével megtoldották vagy kicserélték a csatlakozó kábelt. Nem a rendeltetésüknek megfelelően használták az elektromos készülékeket. Előfordult, hogy a hibás készülék érintése okozta az áramütést. Tudni kell, hogy az ipari és a mezőgazdasági üzemekben, a mezőgazdaságban és a háztartásban gondoskodni kell az érintésvédelemről. Az elektromos berendezések legyenek a szabvány előírásainak megfelelőek, biztosan üzemeltethetők. Ezeket időnként szakemberekkel meg is kell vizsgáltatni és a használat során keletkezett hibákat kijavíttatni. Az ellenőrzésekről, javításokról feljegyzést kell készíteni. A vállalatok, az üzemek a szabadba telepített és hordozható elektromos készülékeik üzemeltetésére jelöljenek ki egy felelős személyt, aki ért a feladatához és minden üzembe helyezés előtt biztonságosan meg tudja állapítani, hogy a készülék hibátlan, az érintésvédelem pedig jó. Minden használaton kívüli kábelt el kell zárni. Csak olyat szabad kiadni, amelyen nincs toldás. Az áramütés okozta tragédiák nem végzetszerűek. Gondos, körültekintő munkával, kellő óvatossággal megelőzhetők. És természetesen a szakszerűség sem hiányozhat, amire vonatkozóan az Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály ad támpontot. P. B. S nemcsak az ünnep, a gesztus is hiányzik olykor. Mert nem mindig kell virág, szónoklat, sokszor elég lenne egy baráti gratuláció, néhány elismerő, jó szó is. A kétszeres kiváló dolgozó tovább folytatja történetét: „Én akkor a zsebembe vágtam a díszdobozt és fölmentem az igazgatóhoz. A titkárnő leültetett, hogy várjak, a főnök tárgyal. Amikor végzett, kijött, hogy hozassák föl az ebédjét. Meglát, ahogy ott ülök, és kedélyesen odaszól, hogy mit akarok. Mondom: ezt kaptam, és előveszem a kitüntetést. Erre azt feleli, hogy tudja, hiszen ő írta alá. Nos, akkor jó, ha tudja, feleltem, aztán eljöttem. Nézett utánam a főnök, nem értette, mi volt ez. Maga szerint ér így valamit a kitüntetés?” Közömbösség? Sietség? Figyelmetlenség? Vajon miért nem köszönti mindenütt a vállalati vezető a negyven évig egyazon helyen dolgozó, nyugdíjba menő idős munkást? S miért nem hívja meg az építészt a városi tanács a bevásárlóközpont avatásakor? Pedig a mérnök szívét- lelkét beleadta a munkába, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy tervéért Ybl-díjat kaoott. Amikor az érintett város újra szerette volna foglalkoztatni, nemet mondott. „Túl érzékeny” — mondják róla kollégái. — „Hetekig nem lehetett hozzá szólni.” A történet vége: a város vezetői utóbb elnézést kérték „a sajnálatos félreértés” miatt, s ő feledve minden mérgét, azóta éjjel-nappal a település rendezési tervén dolgozik. A reprezentációs költségeket sok helyütt úgy takarítják meg, hogy „egyszerűsíSegít a Zója brigád A minap Vésztőről kaptunk levelet. ....És még az történt, hogy a vésztői belvizes házamat úgy tudtam megjavítani, hogy Szeghalomból, a TÜ- ZÉP-telepről kaptam építési anyagot. Vésztőn ugyanis csak hosszú hónapokra vállalták volna a szállítást... Nem is tudom elfelejteni a szeghalmi TÜZÉP Zója nevét viselő női szocialista brigád tagjainak azt az odaadó segítségét, amit velem és még sok belvízkárt szenvedett társamért tettek. A megrendelt építési anyagokat néhány napon belül leszállították, és felajánlották, hogy ha bármire szükségünk lesz, szívesen állnak rendelkezésünkre...” Nagy a sürgés-forgás a szeghalmi TÜZÉP-telepen. Megrakott teherautók jön- nek-mennek, szenet, építési anyagot szállítanak. Az irodában Boros Józsefné tartja „a frontot”. Hellyel kínál és kiszalad az udvarra, hogy megkeresse a telep vezetőjét. Fiatal asszony nyújtja a kezét. — Kudri Sándomé — tessék parancsolni! Mondom, hogy egy levelet kaptam és szeretnék hallani a Zója brigádról, meg arról, hogyan lehetséges, hogy a „szomszédban” levő TÜZÉP csak-hónapokra tudja a vállalást teljesíteni, míg ők napok alatt leszállítják a kért anyagot? — Azt hiszem azért van az, hogy Vésztőn nem tudták teljesíteni a kérést, mert az ÁFÉSZ TÜZÉP-telepe nagyon leterhelt. Mi Kecskeméthez tartozunk, és jó az anyagellátásunk. Évi 32 millió forintot forgalmazunk. Egyébként nálunk az elsőbbség a belvízkárosultaké. — Egy TÜZÉP-telepet vezetni nem könnyű munka. Hogyan sikerül ezt jól megoldania a „gyengébb nem” képviselőjének? — Miért lenne nehezebb, mint bármelyik más munkahely vezetése? — kérdezi vissza Kudriné, majd így folytatja: tik” a kitüntetések átadását. ,yMdnek a sok formaság, nem adunk a külsőségekre!” — jelszóval a díszdobozt, benne a jelvényt megkapja az üzemvezető vagy a művezető, aki — mit tehetne mást? — behívja a kitüntetettet vagy kimegy hozzá, hogy ne akadályozza munkájában. S ez már nem egyszerű figyelmetlenség. Erkölcsi tartalmától fosztják meg így a jelvényt. A jelvény visszavedlák tárggyá. Alumíniummá és sárgarézzé, a díszdoboz pedig kemény papírrá. Nem tapad hozzá emlék, csak meg- bántottság. A társadalmi ünnepből családi ünnep lesz, egy kicsit keserű szájízzel. Legalábbis, ahol a kiváló dolgozó meséli: „Hazamentem, útközben vettem pár szál virágot, odaadtam az asszonynak, hogy »-ezt neked küldik a bentiek«, aztán elővettem a szép, piros műbőrbe kötött díszdobozt, a feleségem meg elsírta magát örömében. Kitaláltam neki egy egész ünnepséget, beszéddel, kézfogással, ő meg csak kérte, mondjam, mondjam, ezzel tel el az egész este.” A kétszeres kiváló dolgozó nem érez büszkeséget. Nem büszkék rá munkatársai sem, nem is vesznek róla példát, hiszen azt sem tudja mind, hogy kitüntették. M egbántottnak érzi ma- I gát a nyugdíjas — el sem búcsúzott tőle az igazgató. Az építész megbo- j csátott, megígérték neki, a j legközelebbi avatásra már őt is meghívják. Idézzük csak fel újra a „Kiváló Dolgozó” jelvény alkotóelemeit: a megmunkált alumínium lemezt, az aranyozott sárgaréz láncot és — a vörös csillagot. Tamás Ervin — 1972 óta állok a telephely élén. Kezdetben voltak nehézségeim, de véleményem szerint ezek a férfiakat éppen úgy érintik. Megoldottuk. Egyébként ez az első munkahelyem. Szeretek itt dolgozni. Elvégeztem a kereskedelmi szakközépiskolát, jelenleg a marxista—leninista esti egyetem középfokú tagozatán tanulok. Tíz beosztottam van. Heten nők. Ismerjük egymás gondját, baját, örömét. És ha egy mód van, megoldjuk közösen a problémákat. Boros Józsefné, akivel találkozott, eladásügyintéző. Nagyon jó munkaerő, a vállalat kiváló dolgozója. Én 1975-ben a Belkereskedelmi Minisztérium Kiváló Dolgozója kitüntetést kaptam meg. De van még ilyen kitüntetettünk. Jöjjön, hadd mutassam bej Kudriné a mázsálónál egy energikus, friss mozgású asszonnyal, Papp Bálintné- val ismertet meg. Négy éve nyugdíjas már, de aktívan részt vesz még mindig a telep munkájában. Azt mondja, nem tud ő otthon nyugodtan ülni, hiányzik a mozgás. Úgy hozzászokott az árukiadáshoz, hogy nehezére esne itthagyni. 1974-ben kapta meg a Belkereskedelmi Minisztérium Kiváló Dolgozója kitüntetést. Őt mindenki csak Róza néninek szólítja. Szeretik kedves, közvetlen modoráért. Kérdezem a telepvezetőnőt, a többiek hol vannak? Felsóhajt és sorolja: az egyik szülési szabadságon, a másik beteg, a harmadik szülői értekezleten... De azért még sohasem jöttünk zavarba, mert megcsináljuk a másik munkáját is, hiszen sosem lehet tudni, hogy helyettünk mikor ugrik be a most távol levő kolléganő. Január 1-én alakítottunk munkabrigádot és Zója nevét vettük fel. Azt mondják nehéz nőkkel dolgozni. Én nem ezt tapasztalom, nálunk nagyon jó az összhang. Egyszer már megfogalmaztuk: olyan ez a kollektíva, akik együtt, egymásért és a megrendelőkért vannak... Béla Vali Űrkutatás és meteorológia Újabban az időjárás megbízható előrejelzéséhez is az űrkutatás ad segítséget, — műholdakkal vett adatokból áll össze a napi meteorológiai prognózis. Budapesten a Pestlőrinci Légkörfizikai Kutató Intézet tartja a kapcsolatot a 900 kilométer magasban keringő műholdakkal, s a ciklonok helyzetéről, a felhők alakulásáról továbbított információk támpontot adnak az időjárási helyzetjelentés összeállításához, a tudományos elemzésekhez. 1960-ban lőtték fel az első meteorológiai műholdat, nálunk pedig 1977-ben épült ki a meteorológiai műhold vevőállomás Lőrincen. Itt jelenleg három, a föld körül észak—dél irányban keringő meteorológiai műbolygó adatait rögzítik. Naponta három kört írnak le bolygónk körül ezek a műholdak, s vándordíjuk során háromszor teremt velük kapcsolatot a pestlőrinci intézet. A kozmoszból érkező információk alapján a meteorológusok megraj zolj ák az időjárási térképet, összeállítják a prognózist. Az Interkozmosz program keretében a KGST-országók meteorológusai közös kutatómunkát is végeznek a műholdak szolgáltatta adatok felhasználásával. ( ( nz looo. hektár Mészáros László és ( Pardi Sándor, a szeghal- ? mi Sárréti Tsz két erő- ( gépkezelője ezen a tava- í szón igencsak kivette ré- ^ szét a vetési munkákból. ( Gépeikkel immár a tavaszi magfogadásra kijelölt ezredik hektárt járják, Róluk és naprafor- ^ gót vető társaikról szól ( képriportunk. ( ( LTárcsákkal törik-zúzzák a nehezen művelhető talajt A Rába-Steigerre szerelt vegyszerező és kombinátor egy műveletben fertőtlenít és porhanyít A traktor vezetőfülkéjébe szerelt komputer biztosítja a hibátlan vetést Az „ezresek” ellenőrzik a vetőmag mennyiségét Az utolsó fordulók az ezredik hektáron Fotó: Veress Erzsi
