Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-25 / 120. szám

1979. május 25., péntek A klubmozgalom dolgairól beszélgetve A jó apróságai, Sarkadon Zenei élet A Bartók vonósnégyes és Ránki Dezső hangversenye Gyulán Az ifjúsági klubok jelenlé­tére jó ideig lehetett volna alkalmazni a Bertold Brecht- től vett idézetet jellemzés­képpen : a klubmozgalom tündöklése és bukása. Mert hetente és havonta születtek újak, ugyanakkor naponta- havonta oszlottak fel a sok­szor nem is tudni miért-ok­kal létrejött klub-képződmé­nyek. A bennfentesebbek szerint is — de erről ma már bárki meggyőződhet — ennek a korszaknak vége. Az elmúlt egy-két év a mennyiségi sza­porítás időszaka volt. A me­Ez utóbbi pályázat kiírásá­nak, meghirdetésének körül­ményei a módszertani útke­resés jó irányú, és valóban a klubok közönségének igé­nyeit szolgáló utat példáz­zák. Amikor hetvennyolcban meghirdették a pályázatot, előtte a cuikorgyári ifjúsági klubot is felkeresték a me­gyei és a járási klubtanács vezetői, asztal mellett cse­réltek véleményt a pályázat céljainak, lebonyolításának, a kiírás feltételeinek hogyan­jairól. Szőke Róza szerint is ez a szándék nagyszerű. A klubmozgalom egészének irá­lány. Mert táncos rendez­vényt másképpen szervezni meglehetősen hiábavaló ... Egy klubvezetőnek erre is fi­gyelnie kell! Az ifjúsági klubok életének egyik sarkalatos pontja a klub és a KISZ-szervezet kapcsolatának kérdése. A cu­korgyárban ezt kiválóan ol­dották meg: Szőke Róza a bi­zottság kulturális • dolgainak felelőse is egyszemélyben. A KISZ nem gyám, nem tulaj­donos, hanem a munkát se­gítő, politikai és nevelési cé­lokat megszabó társ, amely együttműködik és nem leke­Hétfőn este hallhatta hosz- szú évek után ismét a világ­hírű Bartók vonósnégyes műsorát a gyulai zenekedve­lő közönség. A hangverseny első részében Beethoven Op. 18. No. 4. c-moll vonósnégye­se és Bartók II. vonósnégye­se hangzott el. Beethoven vonósnégyese fiatalkori mű, az 1800-as évek elején készült. Bécsi arisztokrata barátjának, Lob- kowitz hercegnek írta az Op. 18-as kvartettjeit, mely hat vonósnégyest foglal magába. Az első Allegro tétel harcias főtémával indul, a klasszikus szonátaforma jegyeit viseli. A második Scherzo tétel pá­ratlan lüktetésű triósforma, a harmadik egy elég gyors Me­nuette. A mű gyors finálé­val zárul, melyben a magyar verbunkoszene elemeit, for­dulatait fedezhetjük fel. Bartók vonósnégyesében világosság és sötétség vias- kodását érezzük, összeomlás és felegyenesedés váltja egy­mást. Bartók zenéje feszült figyelmet kelt, csupa belső erő és igazság. A mű három tételes. Fő zenei jellegzetes­sége: megszakított zenei dal­lamok, a hangnemek és té­mák folytonos kavargása, el­lentétes hangulatok. Az első tétel nyugodt tempója után démonikus Scherzo követke­zik, szokatlan hangsúlyelto­lódásokkal, majd ismét las­sú tétellel zárul a vonósné- * gyes. Ebben az első világ­háború éveiben íródott mű­vében érződik a mindennap újra kezdődő reménytelen­séggel teli lelkiállapot, hogy sehol sem látta az ember­ségnek, józanságnak egyetlen szikráját sem. A Bartók ne­vét viselő vonósnégyes tel­jes hitelességgel szólaltatta' meg a kvartettet, vitathatat­lanul övék a legtökéletesebb Bartók-játék. Művészetük­nek nagy része volt abban, hogy világosan és meggyőző­en kirajzolódjék Bartók mű­vének lenyűgöző szerkezeti tömörsége. A hangverseny második fe­lében Brahms monumentá­lis f-moll zongoraötöse hang­zott el, Ránki Dezső zongo­raművész közreműködésével. A mű eredetileg vonósötös­nek készült, majd a szerző átdolgozta két zongorára, és később készült el mai végle­ges formában. Itt még érző­dik a klasszikus hagyomá­nyokhoz való kötődés, de ha­talmas méretekben alkot, nagy zenei gondolatok, ha­talmas zenei ívek fogják ösz- sze a mintegy negyvenper­ces művet. A mű négytételes, egy nem túl gyors Allegro tételt egy lassú Andante té­tel követ, ahol a főtéma a zongorán jelenik meg. Ezt felváltja egy misztikus, halk, a német népdal nyugalmas dallamát is felidéző szinkó­páit ritmusú Scherzo. Befe­jezésül egy sajátosan lassú bevezetéssel induló polifóni- kus szerkesztésű Finálé kö­vetkezik, mely egy gyors Rondóba torkollik. Ránki Dezső játékában ér­ződött a kiforrott muzikali­tás, bizonyította, mint már sokszor, hogy kiváló kama­ramuzsikus is. A gondos fra­zírozás és dinamikai árnya­latok mellett, fontos szerepet képvisel a rendkívül gazdag és differenciált billentéstech- nika, mely egyedülálló mű­vészetében. Egyszerű és ter­mészetes előadásmódjában Brahms-interpretációja fe­lejthetetlen élmény volt. A Bartók vonósnégyes já­tékát különleges értékűvé tette most is, hogy egyetlen pillanat sem akadt, amely­ben játékuk intenzitásából engedtek volna. Játékuk tö­kéletes, hangzásuk telt, s mégis áttetsző, kiegyenlített hangzás, mely a márkás hangszereknek, s a kvartett tagjai nagyszerű mester­ségbeli tudásának köszönhe­tő. Hangversenyükön tökéle­tes egyfhi és nagyszerű össz- játékról győződhettünk meg. Bársonyos tónusuk különle­ges gazdagságot adott az el­hangzott zeneművek inter­pretálásában. Zenei ismer­tetőt Máriássy István mon­dott. Lindenberger Józsefné Programegyeztető a könyvtárban. Balról: Szőke Róza, Hermann Imre, Papp Sándor és Kölős Imre gyénkben létező csaknem másfélszáz ifjúsági klub zö­me szervezetileg és közössé­gi értelemben is a stabilizá­lódás útjára lépett a meg­annyi visszahúzó, munkát gátolni képes erővonal elle­nére is. Lehetőség nyílik te­hát arra, hogy a lassacskán közösségekké növő klubok a megfelelő módszertani kere­teket megkeressék, munká­jukat, mindennapi tevékeny­ségüket a minőségi gyarapo­dás szolgálatába állíthassák. Békés megyében több olyan ifjúsági klubról is tud a hirte­len megalakított, a szakmai­módszertani irányításnak ke­retet biztosítandó klubta­nácsrendszer, amelyek a fen­ti gondolatsor követelményeit már ma munkájukkal bizo­nyítani tudják. Közülük az egyik a Sarkadi Cukorgyár ifjúsági klubja, amelynek ve­zetője, Szőke Róza, a hónap elején Dobozon, a járási klub­találkozón vehette át munká­jáért a „kiváló” címet és a KISZ Központi Bizottsága Dicsérő Oklevelét. □ □ „A klub közösségéért? Igen, azért érdemes!” — fog­lalja össze szinte hitvallás­ként a klubvezetői munka miértjét, a sokszor fáradsá­gos, hiábavalónak tűnő szer­vező munka okát. A község legnagyobb üzemének műve­lődési házában, a könyvtár szűk szobájának hűvösében beszélgetünk a három éve Békéscsabán érettségizet! klubvezetővel, Hermann Im­re művelődési ház-vezetővel, és a KISZ két képviselőjé­vel, Papp Sándor bizottsági és Kölős Imre alapszervezeti titkárokkal. Sarkadon három klub vár­ja a fiatalokat. A cukorgyári tavaly ünnepelte egy évtize­des fennállását. A klubmoz­galomban ez az idő valóban történelmi léptékben érté­kelhető. Eddig három alka­lommal nyerték el a „Kiváló Ifjúsági Klub” címet. A „VIT — Kuba ’78” pályáza­ton a 126 induló közül hete­dik lett a klub. S a legújabb, számmal és adattal értékel­hető tény: a „Mi dolgunk” pályázatra küldött jelentései­ket most értékelik. A jelek szerint itt is elismerésre szá­míthatnak. nyitásában ugyahis óhatatla­nul is kísért az elbürokrati­zálódás, a sematizálódás ve­szélye. Jelentéseket kell szerkeszteni, ellenőrzések jönnek, munkatervkészítésre megy el az idő. Persze, ez addig szükséges és kellő do­log, amíg csak eszköz, a munka tartalmi lényegét szolgálja. De ahogyan azt az egyre ellaposodó klubtalálko­zók is bizonyítják, a túllihe­gés minden eddigi eredményt megsemmisítő veszélye is je­len van a klubmozgalomban. A cukorgyári klubnak igen kevés tagja van. De számuk­ra nem elsődleges a cél nél­küli létszámnövelés. A klub­tagság rangot jelent, s ez így van jól. Természetesen a he­ti két alkalommal tartott rendezvények — kedden és csütörtökön délutánonként — szívesen látott vendége a gyárban dolgozó többi fiatal, sőt, a község ifjúsága is. Több klubbal testvérkapcso­latuk alakult ki, amely közös programok szervezését, prog­ramcseréket, látogatásokat jelent. A költségesebb prog­ramokat együtt rendezik, így a fizetendő pénz megoszlik. A cukorgyáriak fogadták már a méhkeréki nemzetiségi klub tagjait, és mentek ven­dégségbe Békéscsabára, a Tí­zek Klubjához. A helyi gim­náziummal fenntartott szoro­sabb kapcsolat egyik, de nem jelentéktelen „háttér-oka” az, hogy a klub tagjainak zöme fiú, a gimnázium tanulóinak túlnyomó többsége pedig Kiállítás Bucsán Népművészeti kiállítást nyi­tott a napokban Bucsán Nyi­las Péter tanácselnök, a köz­ségi tanácsházán, amelyen ott volt Bálint Istvánná ország- gyűlési képviselő és Kiss Ist­vánná, a párt szeghalmi já­rási bizottságának munka­társa is. A tanácselnök meg­nyitójában köszönetét mon­dott a szakköri tagoknak, amiért a fáradságos munká­val készült hímzéseket, fa­faragásokat, gobelineket be- j mutatják, s méltón repre- I zentálták, hogy a község dol- ■ gozóiban is él a szép iránti • érzék, a lakáskultúra fejlesz- : tésének szándéka. zelő módon irányítgat. Mert — sajnos — erre is van épp elég példa. Kereskedelem és közművelődés Mit terveznek a békéscsabai Tevan Könyvesboltban? A KISZ-bizottság akció- programja kulturális részé­nek színhelye értelemszerűen a klub nemrégiben átadott, valóban minden igényt ki­elégítő terme. S természet­szerűleg az ebből nyíló, a művelődési házhoz tartozó többi helyiség sincs zárva a fiatalok előtt. Ezért nehéz is lenne most tételesen külön választani: nos, ez a prog­ram a művelődési házé volt, azt a KISZ-szervezet rendez­te, ez pedig a klubosoké. El­végre egy a cél: aki ebbe a közművelődési célokat szol­gáló épületrészbe jön, hasz­nosan töltse az idejét, jól szórakozzon. S az is elkép­zelhető — mert fontos és el­sődleges dolog kimondatlanul is —, hogy olyan dolgokról hall, ami új; tehát tanul. Amikor búcsúzunk, még az utolsó szavakat is Szőke Ró­za közösségről mondott hit­vallása itatja át. A legköze­lebbi programokat mesélik, a június első napjaira tervezett mátraszentlászlói kirándulást, az esti szalonnasütést, a gyermeknapi készülődést. Még az épület bővítéséről is szó esik, tetőterasz alakul ki az újabb klub épületén, a szabadtéri táncestek betonját is újra kellene cserélni. A vadgesztenyék lombsátra alatt fogunk kezet. A frissí­tő szellő virágszirmokat hord a nyitott ajtó elé. Nemesi László A csabai utcákon megfi­gyelhette a járókelő, hogy a jó idővel együtt megjelentek a könyvárusok is nagyobb számban, mint ez ideig. Ez a jelenség a megyeszékhely könyvterjesztésében történt változások egyikét jelezte. Az új törekvésekről, ötle­tekről, tervekről beszélget­tünk Takács Balázzsal, a Tevan Könyvesbolt vezetőjé­vel, aki március elsején vet­te át a tavaly avatott impo­záns üzlet irányítását. — Debrecenből kerültem Békéscsabára. Előző munka­helyemen, a hajdúsági me­gyeszékhely legnagyobb könyvesboltjában, az „Ady”- ban igen sok tapasztalatot szereztem, örülök, hogy Csa­bára jöttem dolgozni, a Te­van Andorról elnevezett bolt­ba, arról a Tevanról, aki a jó kereskedő és a kultúra­terjesztő értelmiségi típusa volt egyszemélyben; akiről mégis elég kevés szó esik. — Tevan nem csupán ke­reskedő tehát, hanem — ha úgy tetszik — korai „közmű­velő” is. Könyvei megterem­tették a békéscsabai könyv- nyomtatás jó hírének alap­ját. Véleménye szerint ma egv könyvkereskedő pusztán kereskedő? — Nem. A kereskedelem csupán egy módszer a kultú­ra terjesztésében. Vélemé­nyem szerint a „könyves” népművelő is: tevékenységé­vel segíti a közművelődést. Egy hasonlattal élve: a köny­vesbolt és a könyvtár viszo­nya olyan, mint az irodalom és az irodalomtörténet egy­mást kiegészítő egysége. — Milyen feladatokat lát el a „Tevan”, és milyenek a tárgyi feltételek? — Munkánkban — a bol­ti terjesztés mellett — je­lentős szerepet játszik a bi­zományos terjesztés és a munkások könyvellátása. Je­lenleg mintegy száz üzembe juttatjuk el a kiadványokat, de ezt a számot a jövőben fokozni szeretnénk. Három jutalékos árusunk dolgozik pillanatnyilag a város kü­lönböző pontjain. Zenemű­boltunk a Luther utcában működik. Célunk a jövőben, hogy ebben az üzletben hang­lemezt is árusítunk. — Ezzel el is érkeztünk a tervekhez. Gondolom, mint fiatal vezetőnek, számos el­képzelése alakult ki. Kérem, beszéljen ezekről. — Szeretnénk újjászervez­ni a könyvterjesztést, bőví­teni profilunkat. Üj kezde­ményezés, hogy ezentúl posz­tereket, gigant posztereket is árusítunk. Szeretnénk az ün­nepi könyvhét arculatát az eddigitől eltérően alakítani: •a könyvteret tervezünk. Ebben ; a munkában — dekoráció, » hangosítás, kivilágítás — ön- S zeilen segítséget nyújt a hon- S védség is. Ezenkívül megál- i lapodtunk az Univerzál Kis- 5 kereskedelmi Vállalattal és a ■ Békés megyei ÁFÉSZ-szel, • hogy egyes szaküzleteikben ; könyveket is adnak el. Ter­• mészetesen, olyan kiadvá- ! nyokat helyezünk el ezekben i az üzletekben, amelyek a ■ mindennapi élettel kapcsola­■ losak. Az Univerzál sport-, S játék- és járműosztályán, a S gyermekruházati boltban, pa­■ pírboltban szintén megtalál- ) hatók az oda illő kiadvá- ; nyok. A nemrég megnyílt bú­■ toráruházban az eladásra vá- j ró szekrénysorok polcain S könyveink szolgálnak díszül. ■ Ez jó propagandának bizo­■ nyúl. Fotó: Béla Ottó — Korábban már beszél­tünk a bolt közművelődési funkciójáról. Ügy tudom, rendezvényre is készülnek? — Irodalmi délutánokat kí­vánunk szervezni. Ezeken az alkalmakon a megyében élő írókat, költőket szeretnénk szerepeltetni. A rendezvé­nyek előkészítéséhez jelentős propagandára van szükség: szórólapokat, plakátokat ké­szítünk. E munkában nagy segítséget jelent majd a kö­zeljövőben vásárolandó Ro- minor 20 típusú nyomdagép. — A bolt vadonatúj. En­nek ellenére megkérdezem: milyenek a tárgyi feltételek? — A „Tevan” az ország könyvesboltjai közül az egyik legmodernebb. Megfe­lelő alapterületű raktárunk két részre oszlik: a váloga­tóra és a tömegáruraktárra. A honvédség készíti majd el a hangosítást, amely nagy­mértékben megkönnyíti dol­gozóink munkáját. Hamaro­san kapunk egy telexgépet, amely a gyors távolsági ügy­intézésben nagy segítségünk­re lesz. — Az eredményes munká­nak előfeltétele, hogy a bolt milyen kapcsolatot alakít ki a helyi intézményekkel, szer­vekkel. Rövid ittléte óta mit tapasztalt ezen a területen? — Határozottan mondha­tom, hogy boltunk és a vá­rosi szervek, intézmények kö­zött jó a kapcsolat. Az együttműködés jeleként a Megyei Művelődési Központ­ban hamarosan megindul egy lemezklub, az Üj Auróra szerkesztőségével közösen ké­szül a könyvhétre az Üj Au­róra sátor, ahol a folyóira­ton kívül más megyei kiad­ványokat is lehet majd kap­ni. Tervek és megvalósulások. Ütkeresés és új utak. Békés megye számos jó irodalmárt' adott az országnak. Nyomda­ipara az országhatárokon túl is ismert. Most a könyvter­jesztés berkeiben is új sze­lek fújnak. A jelek szerint termékenyítő hatásúak. Tomka Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents