Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-20 / 116. szám
1979. május 20., vasárnap Hogyan vásárolható lakás — III. A tanácsi értékesítést!, a lakásszövetkezetek által épített és az OTP keretében készülő lakások után nézzük meg, hogyan alakulnak az építés, vásárlás pénzügyi feltételei egyedi több szintes építkezés esetén. Ha a lakás építési költsége például 400 ezer forint, a szociálpolitikai kedvezmény — két gyermek után — 40 ezer forint. Az építési költség tehát 360 ezer fo- « rint. Ebben az előtörlesztés összege legalább harminc százalék — 108 ezer forint — és háromszázalékos kamat mellett a hitel legfeljebb 30 évre szól. Amennyiben a munkáltató is ad támogatást, akkor az előtörlesztés legalacsonyabb mértéke 15 százalék. Az egyedi több szintes lakóházépítésnél az OTP-hi- tel felső határa a mindenkori hitelpolitikai irányelvekben meghatározott nagyságú. Elméletileg ez az összeg — példánknál maradva — 320 ezer forint. Ebben az esetben azonban, ha van legalább tízszázalékos munkáltatói támogatás, az OTP- hitel lecsökken 60 százalékra. Csoportos, korszerű csa- ládiház-építésnél, ha az építési költség munkáltatói támogatás nélkül 300 ezer forint, a fizetendő legalacsonyabb előtörlesztés 30 százalék. Ha a munkáltató kölcsönnel segíti az építkezést, akkor az előtörlesztés 15 százalékra csökkenhet. Hagyományos családiházépítésnél a kölcsönnyújtás alapja az építési költség. Munkáltatói támogatás nélkül városokban, kiemelt településeken az előtörlesztés legalacsonyabb mértéke 50 százalék, a legalacsonyabb OTP-hitel ugyancsak ötven százalék, legfeljebb azonban 120 ezer, egyéb településeken pedig 100 ezer forint lehet. A kölcsönt 3 és fél százalékos kamat terheli, a törlesztési idő maximum 25 év. Munkáltatói támogatással városokban, továbbá kiemelt településeken az előtörlesztés legalacsonyabb mértéke 15 százalék, az OTP-hitel az építési költségnek legfeljebb 50 százaléka, maximum azonban 120 ezer forint lehet. A hitel után fizetett kamat nagysága és a törlesztési idő ugyanúgy alakul, mint munkáltatói támogatás nélkül. A munkáltatói hitel legkisebb mértéke az építési költség tíz százaléka. Három, vagy több gyermeket eltartóknak, amennyiben a munkáltató nem ad támogatást, a településhelytől függetlenül előtörlesztésként az építési költségnek legalább 50 százalékát kell kifizetniük. Az adható OTP-hitel maximuma 50 százalék, legfeljebb azonban 160 ezer forint lehet, melyet kétszázalékos kamat mellett harminc év alatt kell visszafizetni. Amennyiben a munkáltató támogatja dolgozója lakásépítését, az előtörlesztés legalacsonyabb mértéke 50 százalékról 15 százalékra csökkenhet. Az OTP-hitel felső határa és az egyéb feltételek csupán annyiban változnak, hogy a munkáltatói hitel után az OTP által felszámítható 1 százalékos kezelési költséget is átvállalhatja a munkáltató. A vállalat ezt a kölcsönt legkevesebb 15, s legfeljebb 30 évre adhatja. Ha állami vállalatnál dolgozó munkás épít — munkáltatói támogatás nélkül — hagyományos családi házat, akkor településhelytől függetlenül az előtörlesztés legalacsonyabb mértéke az építési költség 50 százaléka, a legmagasabb OTP-hitel ugyancsak 50 százalék, legfeljebb azonban 160 ezer forint. A hitel kamata ebben az esetben 3 és fél százalék, s legfeljebb harminc évre adható. Ha a munkáltató kölcsönt ad a dolgozónak — településhelytől függetlenül — az előtörlesztés legalacsonyabb mértéke 50 százalék helyett 15 százalék lehet. Az OTP- hitel felső határa ez esetben ugyancsak 160 ezer forint, s az egyéb feltételek is változatlanok azzal a különbséggel, hogy a munkáltatói hitelnek legalább az építési költség tíz százalékának kell lennie és az 1 százalékos kezelési költséget is átvállalhatja. A törlesztési időtartam legalább tizenöt, legfeljebb azonban 30 év. Dr. Molnár József II KŐIÜL mikroszkópja alatt: Az egészségre ártalmas munkahelyek ellenőrzése A közegészségügyi és járványügyi állomások, a Kö- JÁL-ok egyéb feladataik mellett a munkahelyi egészségi ártalmakkal, a munkásvédelem gyakorlatával is foglalkoznak. Az egészséges munkahelyek kialakítása csak a felszabadulás után válhatott fontos társadalmi üggyé. Szakembereik mindenekelőtt rendszeres munkahelyi ellenőrzéseket végeznek, elsősorban az egészségre ártalmas, veszélyes munkahelyeken, hogy szaktanáccsal segítsék, s ha kell, hatósági jogkörüknél fogva bírságolással kényszerítsék a vállalatokat, gyakran még beruházást sem igénylő műszaki változtatásokra, néha azonban költséges elszívó, tisztító berendezések üzembe állítására. A mezőgazdaságban is A KÖJÁL-munka bizonyos mértékig hasonlít a szakszervezet munkavédelmi tevékenységére, de nem a balesetelhárítás és a biztonság- technika áll a középpontjában, hanem a foglalkozási betegségek kiszűrése és megelőzése. A KÖJÁL-ok feladata évente több ezer műszeres levegővizsgálat és speciális laboratóriumi biológiai vizsgálat elvégzése. Nemcsak ipari üzemekben végeznek ilyen feltárást, hanem kiemelten foglalkoznak a mezőgazdasági üzemekben és a tsz-ekben a növényvédő szerekkel dolgozók vizsgálatával, a mérgező anyagok szakszerű tárolásával, felhasználásával, az egyéni védőfelszerelések alkalmazásával. Betegségek visszavonulóban A foglalkozási betegségek alakulása ennek az átfogó betegségmegelőző munkának igen megbízható mércéje. Az Egészségügyi Minisztériumban tíz évre visszamenően áttekintették a munkahelyi KÖJÁL-ellenőrzések tapasztalatait, a megbetegedésekről készített statisztikákat. A múlt évben — a fővárosban végzett vizsgálatokat leszámítva — 12 400 ipari és mezőgazdasági üzemi vizsgála- toktot folytattak, összehasonlítva a tavalyi eredményeket a tíz évvel ezelőttiekkel kiderült, hogy számos, az egészségre ártalmas munka- területen sokkal kisebb a megbetegedések száma. Az ólom és vegyületei okozta megbetegedések mennyisége például 75 százalékkal csökkent. A villamosiparban klasszikusnak számító higany okozta betegség évről évre kevesebb. A vegyiparban egyre több a zárt, automatikus berendezés, sokat fejlődött az üzemek légcserélő, szellőzőtechnikája. Ennek köszönhető, hogy a benzol 40 százalékkal kevesebb megbetegedést okoz. Szembetűnő, 80 százalékos a javulás a galvanizálóiparban, ahol azelőtt a króm és vegyületei okoztak gyakran megbetege-, dést. A foglalkozási bőrbetegségek száma is 70 százalékkal kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. Zajtérkép, zajadatbank Sajnos, napjainkra a munkahelyek zajosabbak lettek. Következmény: a foglalkozási nagyothallás. E téren számottevően rosszabb a helyzet, mint tíz évvel ezelőtt. Igaz, a műszeres hallásmérés, az audióológiai vizsgálati módszerek elterjedése olyan eseteket is regisztrál, amelyek azelőtt észrevehetetlenek voltak. A KÖJÁL feltérképezte az üzemek zaját és érdekes, főként tanulságos „zajadatbankot” létesített. Az adatbank létrehozásának célja természetesen az, hogy a zajcsökkentés műszaki teendőinek sorrendjét segítsen megállapítani. A kép ugyanis aggasztó: tíz év alatt megsokszorozódott a munkahelyi zajártalom következtében nagyothallók száma. A szakemberek véleménye szerint kizárólag a műszáki zaj- csökkentés lehet a járható út: az egyéni védőeszköz használata, különösen a textiliparban — nem elegendő. Fenyeget még a szilikózis Továbbra is számolni kell még a szilikózissal. Igaz, a bányák rendkívül sokat áldoztak a veszély csökkentésére, porelszívó, légnedvesítő' berendezésekkel próbálják az újabb megbetegedések elejét venni, mégis sok új beteget kell kivonni ezekről a munkahelyekről. Hasonló a helyzet a cementműveknél, ahol csak. költséges beruházással, porleválasztós elszívóberendezések üzembe állításával lehet a dolgozókat a szilikózistól megóvni. Az ellenőrzések tapasztala- latait a KÖJÁL-ok jegyzőkönyvben közlik a vállalat vagy tröszt vezetőjével. Intézkedési tervet kémek, melyben a vállalat önmagának szab határidőt az ártalmak megszüntetésére. Sajnos, gyakran kell a közegész-' ségügyi szerveknek megállapítaniuk, hogy a határidőket a vállalatok nem tartják be, anyagi gondokra hivatkozva odázzák el a beruházásokat. Pedig ezeken a kiadásokon nem szabad takarékoskodni! Bermann István Panasznap a bíróságon Szerda. Piaci nap Békéscsabán. Ilyenkor vidékről is sokan keresik fel a megye székhelyét. A váVosi bíróságon is ez a legmozgalmasabb nap. Évek óta ekkor tartják a heti panasznapot. Az előcsarnok és a folyosó lócáit 'gondokba mélyedt emberek foglalják el. Ügyes-bajos dolgaikra orvoslást, tanácsot keresnek. A városi bíróság nagy gondot fordít a panaszok intézésére, tájékoztatott dr. Zsombok András, a Békéscsabai Városi Bíróság elnöke. Ezt a feladatot bírósági fogalmazók látják el a nagy gyakorlattal rendelkező bírák felügyelete mellett. I Elvitte I a kulcsot : : A csapóajtó közelében egy szűk tárgyalóteremben fogadja a panaszosokat dr. Bándiné, dr. Szabó Éva bírósági fogalmazó, akik sorszám szerint lépnék be az ajtón. T. Pétemé egy megkopott füzetlapra jegyezte fel sérelmét. — Tessék elolvasni — nyújtja a girbe-görbe betűkkel telerótt lapot. Feketébe öltözött idős asszony, álla alatt a kendő masnira kötve. Több dioptriás szemüveg mögül lélegzetét visszafojtva figyeli, hogy írására hogyan reagál a fogalmazó. Aztán bátortalanul, mint aki nem tudja mikor kell megszólalnia, de erőt akar önteni magába, s önkéntelenül felviharzik a hangja. — Nőket hordott fél a lakásba. — Kicsoda? — Az albérlő. S olyan murit csaptak, hogy belebetegedtem. — De már elment. — Éppen ez az, mert magával vitte a kulcsot. A szomszédokkal felfeszítettük az ajtót. A falak átáztak. Az a lakás teljesen tönkrement, mert 8 hónapon át oda nem lehetett .bemenni. Meg aztán van más is. — Micsoda? . — Amíg a férjem élt, addig rendben ment minden. Halála után magamra maradtam, s nem tudtam szót érteni a bérlővel. Hiába kértem, hogy fizessen. — Mennyivel tartozik? — Havonta 400 forintban állapodtunk meg. összesen 1800 forint a tartozása. — Hová költözött? —- Ügy tudom, Paksra. — Nem, de ha kell, hozok. Szóval erről a házról beszélek. Mikor Csabára költöztünk, édesanyám ebbe a házba beengedett egy asszonyt. Tudja, sajnálatból, mert kisgyerekei voltak, s a férje ura amolyan csellengő. Na most már evvel az asszonynyal egy évre bérleti szerződést kötött. Egy évig rendben ment a dolog, de azóta nem fizet. Sőt mi több, még azt a szentképet is eladta, amit édesanyámnak vásároltam súlyos egyezer forintért a pesti piacon. Ért engem, a szentképet! Fáj is a szívem érte. Meg aztán a lavórt is eladta, meg a dunnát is. Hát ehhez mit tetszik szólni, aranyoskám? — Mekkora az a lakás? — Szoba, konyha, ól. Ügy volt, hogy megvásárolja. — Felszólították, hogy fizessen? — No bizony, hogy felszólítottuk, fel is kerestük. De nem lehet azzal kérem beszélni. Egyszerűen eltűnik, ha megtudja, hogy jövünk. Aztán van két szörnyű nagy kutyája. — Mennyit ér az ház? — Ügy saccolom 10 ezer forintot. Mert, hogy így tönkretették. De van rá egy vevő. Dr. Bándiné, dr. Szabó Éva már meg is kezdi a kereset- levél elkészítését, miszerint a felperes kéri, hogy az alperes fizesse meg az elmaradt bérleti díjat, a bérleti szerződés megszűnését követő időre pedig a használati díjat, valamint az okozott kárt, amikor kiderül, hogy a ház tulajdonosa nem is a panaszos édesanyja. Ugyanis még nincs átírva. Márpedig csak a telekkönyvi tulajdonos kezdeményezhet pert. ■■■■•■■■■«■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■•■■a a I Omi az enyém, j 1 az nem az övé j a i ..........m.....................,..,.: D r. Tarsoly Lajos címzetes megyei bírósági tanácselnök többször benéz a tanácsterembe. Szükség esetén ő ad felvilágosítást. Akad a panaszok között jócskán olyan is, melynek kibogozása nagy gyakorlatot és széles jogismeretet igényel. A panaszosok sem egyformák. Notórius perlekedők épp úgy akadnak, mint olyanok, akik aprólékos körülményességgel adják elő valós vagy vélt sérelmüket, hogy ember legyen a talpán, amíg rájön, hová akarnak kilyukadni. — A feleségem meghalt. A ház egyik fele a fiamé, másik fele a sógornőmé. — Kezdi egy férfi. — Mi hát a baj? — Volt egy telek is. A mama eladta, és véleményem szerint abból a pénzből kielégítette a sógornőmet. Erre most az történt, hogy a sógornőm küldött egy levelet. Azt írja, hogy ez is meg az is az övé. — Kié volt a ház? — A feleségem és a sógornőm édesanyjáé. Én nem tudom, mit akar a sógornőm. A házon özvegyi jogon haszonélvezet illet meg enegm. — Mi van a ház másik részével? — Azt a vendéglátó bérli. Nekem az a véleményem, hogy ez a rész legyen a sógornőmé. Én arra nem tartok igényt. — De a másik része lakható? — Ügy van. És abban a fiam meg én lakom. Ez az enyém. Hát nékem hagyjon békét. Ugye jól látom a helyzetet? — Nem egészen. Ha a ház oszthatatlan közös tulajdonban van, akkor a sógornőjét sem zárhatja ki abból a részből, amelyikben ön lakik. — Most ugyanis az történt, hogy a sógornőm elment a gyámhatóságra a gyerek miatt. Valamit készít ellenem. Erre én fogadtam egy ügyvédet. — Ügyvédet fogadott, és mégis eljött ide? A panaszok intézése — a szocialista bíróság nagy múltú és igen praktikus intézménye, mely teljesen ingyenes — a szocialista igazságszolgáltatásban fontos szerepet tölt be. A Békéscsabai Városi Bíróság panasznapjainak ügyfélforgalma is ezt igazolja. Szerdán 60—70 állampolgár keresi fel. A bíróság mintegy 40 keresetlevelet, fizetésmeghagyást, illetve végrehajtási kérelmet állít ki. Mert a panasznapokon nemcsak jogi tanácsadás folyik. Az érdemi tárgyalásra alkalmas ügyekről keresetleveleket készítenek, vagy szükség esetében a panaszt továbbítják az illetékes hatóságokhoz. Mint máshol, itt is előfordulnak alaptalan kérelmek, de a felvilágosítás legtöbbször eredményre vezet. Serédi János Wttitfirriffftfiffffiffttttítttítitifrxmtxrfifiiniiftiitii — Fizetési meghagyást bo- * csátunk ki, hogy fizesse meg a tartozását, meg a kulcs árát is, ha nem hajlandó J visszaadni. A fizetési meghagyást el is ! készítik. A néni aláírja és | megnyugodva távozik. I: Még a szentképet is ji eladta Robbanékony természetű, a fekete hajú asszony. Vagy ó fi kövér, vagy a szoknyája ki- J esi, de majd kicsattan belő- q le. 3 — Édesanyám ügyében jöt- 3 tem, mert beteg. Komódiban a volt egy háza, azaz most is 5 ott van. 5 H — Meghatalmazást hozott H az édesanyjától? * Több, mint kétszázan tanulnak Hódmezővásárhelyen, a Komócsin Zoltán Vendéglátóipari Szakközépiskolában. Az iskola tankonyhájában a tanulók a szakácsmesterség fogásait is elsajátítják (MTI-fotó, Tóth Béla felvétele — KS)
