Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-17 / 113. szám

1979. május 17., csütörtök. SZERKESSZEN VELÜNK! Öröm után üröm „Tisztes helyet a munkának!” Három megye határán túl­ról (Tolnából) érkezett levél lapunk Szerkesszen velünk rovatához. „A szakszervezet jóvoltá­ból április 18-tól május 1-ig feleségemmel Gyulán, a SZOT—MEDOSZ gyógyüdü­lőben töltöttünk két hetet. Idős emberek vagyunk, és nagyon jólesett nekünk az a figyelem és előzékenység, amellyel itt lépten-nyomon találkoztunk. A kellemesen eltöltött két hét után mégis keserű szájízzel tértünk ha­za. Békéscsabán felszálltunk a reggel 7 óra után induló személyvonatra, a büfékocsi melletti szakaszban foglal­tunk helyet. A jegyvizsgáló­nő udvariasan felvilágosított bennünket: gyorsvonati pót­jeggyel rendelkezünk, tehát utazhatunk az első osztályon. Menjünk át a büfékocsin. Az utasellátó alkalmazottja azonban (fiatalember) nyom­dafestéket nem tűrő jelzőket használt, szidalmazott ben­nünket. Feltételezhetjük, hogy az illető, ahogy velünk, mások­kal is ilyen minősíthetetlen módon viselkedik. Megszé­gyenít idős embereket, dur­ván megsérti a szocialista együttélés szabályait.” Pozsonyi Ignác, Szekszárd, Ezerjó u. 27. „Kérem, szíveskedjenek segítségemre lenni annak felderítésében, ki szabja meg azoknak a különböző pirított magvaknak az árát, amit futballmérkőzések előtt a stadionok környékén lehet kapni. Gondolom, nemcsak én, hanem többen is sokall­ják azért a tízdekányi, sok­szor szinte ehetetlen napra­„Több nyugdíjas barátom is van, akikkel rendszeresen beszélgetünk dolgaikról, éle­tük alakulásáról. A hetven felé járók szinte dicsekedve mondják, hogy még rend­szeresen dolgoznak. Jól jön a kis pénz, és a kollégák nagyon kedvesek. Nélkülük szegényebb lenne a nyugdí­jas élet. Nem panaszként említették, de megtudtam, hogy egyiküknek, másikuk­nak nem jut satu a műhely­ben, íróasztal az irodában, pedig a legtöbb türelmet, fi­gyelmet és nagy szakmai ta­Rágógumi Fiam az általános iskola negyedik osztályába jár. Má­jus 7-én az 1-es számú ál­talános iskola szomszédságá­ban levő élelmiszer pavilon előtt egy autóstáskát talált. Több tízezer forint volt ben­ne, s ezenkívül külföldi va­luta, jelentős összegben. A táskát a tartalmával együtt forgó- vagy tökmagért a 6—8 forintot. Nem beszélve arról, hogy ugyanannyi ma­gért Gyulán öt, Csabán hat forintot kémek. Igaz. Gyula csak NB II-ben rúgja a lab­dát, Csaba egy osztállyal feljebb. Valószínű ez lehet a forintnyi különbség oka?” K. B. Gyula pasztalatot igénylő munká­kat bízzák rájuk. Jó nekem — mondta az egyik barátom, aki az ebéd­lő sarkában iratait széttere­getve dolgozott. Sietni kell, mert az ebédhez terítenek, addig a munkát le kell adni, mert határidős. Különben is, neki a munka öröm. Nem az elhagyott, rangos irodákra vágynak a még munkaképes nyugdíjasok, csak a munká­nak adjanak tisztes helyet.” Vágréti László, Békéscsaba, Szeberényi 2. átadta a pavilon elárusítónő­jének. Másnap délután az el­árusítónő közölte a gyerek­kel, hogy a táska tulajdono­sa jelentkezett, és négy rá­gógumit küldött jutalomkép­pen. Ugyanaznap délután 5 óra tájban személyesen is ér­deklődtem, hogy a táskát a tulajdonos elvitte-e. Méglel- kiismeret-furdalásom is volt, hogy talán jobb lett volna átadni a rendőrségnek. Az elárusítónő azonban meg­nyugtatott. A tulajdonos el­vitte a táskát. Egy húszast dobott be az ablakomon, hogy igyák meg egy kávét. Ügy vélem, hogy a táska tulajdonosa helyesebben tet­te volna, ha elmegy az isko­lába, és személyesen köszö­netét mond a gyereknek. Persze a négy darab rágó­gumi is valami... Megyaszay Istvánná, Békéscsaba NB ll-es a tökmag is? volt a jutalma Válaszoltak az illetékesek Horváth Gyuláné, Oroshá­za, Bónumból küldte pana­szos levelét rovatunknak. Két kút van Susánban — írja —, de egyszerűen inni nem le­het. Az egyik kútba vissza­folyik a szennyvíz, a másik körül meg akkora a sár, hogy alig lehet megközelíte­ni. Két kisgyermeke van és két kilométerről kell horda­ni a vizet. Panaszára az oros­házi Városi Tanács műszaki osztályától kaptunk választ. „A bónumi lakosok panaszát a helyszínen kivizsgáltam — írja Seebauer Béla osztály- vezető főmérnök —, vala­mint a Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség szakvéleményét kikértem, aki március 7-én és március 28- án a tárgyi kútból vízmintát vett, melynek eredménye: bakteorológiai szempontból a víz nem esik kifogás alá. Vastartalma elég magas, 5 mg/1. Ez új kútnál gyakori, sőt Orosháza környékén régi kutakra is jellemző. Folya­matos használat esetén ez a jelenség csökken. Dr. Be- reczki Aranka állami köz­egészségügyi felügyelő tájé­koztatása alapján a vas egészségre nem jelent ve­szélyt. A helyszínen tapasztaltak alapján utasítottam a költ­ségvetési üzemet a szerelő­akna pontosabb lefedésére és kannatartó felszerelésére, va­lamint a szerelőaknában le­vő csurgalékvíz eltávolításá­ra.” m A Gyula, Mártírok úti köz- világítási kandeláberoszlop kitörésével, megjavításával kapcsolatos cikkre a követ­kezőket válaszolták az illeté­kesek: „A Bm. Tanácsi Épí­tő- és Szerelőipari Vállalat darus gépkocsija kitörte a Mártírok és Honvéd úti ke­reszteződésben levő 9,6 m magas acél kandeláberoszlo­pot, melynek helyreállításá­ra, üzembe helyezésére ápri­lis 23-án került sor. Egysze­rű oszlopcseréről nem lehe­tett szó — a különleges ki­vitel miatt, ezért a javítás több napot igényelt.” A Dél­magyarországi Áramszolgál­tató Vállalat gyulai kiren­deltsége a munkát négy nap alatt végezte el. Dékány Györgyné, kétegy- házi olvasónk levelében az üvegvisszaváltás bonyodal­mait ecsetelte. A Gyula és Vidéke Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetke­zet kereskedelmi főosztálya kivizsgálta az ügyet és olva­sónknak adott igazat, a kö­vetkezőképpen : ......A 45­ö s számú élelmiszerboltunk­kal kapcsolatos üvegvissza­váltási problémát kivizsgál­tuk, és megállapítottuk, hogy a vevő panasza jogos. Ugyanis a bolt dolgozóinak semmilyen joguk nincs arra kényszeríteni a vásárlót, hogy a visszaváltott üvegek ellenértékét minden körül­mények között áruban levá­sároltassák. Ez a forma csak akkor érvényesülhet, ha a vevő egyébként is jelzi vá­sárlási szándékát. A bolt dolgozóit a drasztikus eljá­rási formáért írásbeli figyel­meztetésben részesítettük. Egyben területünkön felhív­tuk figyelmét az összes egy­ség vezetőjének az üvegvisz- szaváltás szabályos lebonyo­lítására.” 4* *4? A Máriássy utcai útviszo­nyokra panaszkodott L. P.- né, békéscsabai levélírónk. A városi tanács vb műszaki osztálya panaszát megvizs­gálta és a következőket álla­pította meg: „Az út állapo­ta kifogástalan, a legcsapa­dékosabb évszakokban is személygépkocsival való köz­lekedésre alkalmas. A járda az utca páros oldalán jár­dalapból és téglából van, egész hosszában jó minőség­ben, a páratlan oldalon avult téglajárda van. Balesetveszé­lyes helyet itt sem találtam. Mivel városszerte több kilo­méter járda teljesen burko­latlan, így jogos igénye a tanácstag elvtársaknak, akik a járdaépítés helyét eldön­tik, hogy előbb ezeken a he­lyeken épüljön járda. A jár­da eltávolodik a házaktól, kideríthetetlen, hogy mikor és miért rakták ilyen mó­don. Tisztelt levélíró szerint a fasor az út közepén van. Földútról lévén szó, a járt felület itt is van legalább hét méter, tehát a forgalmat nem zavarja.” MIT MOND fl JOGSZABÁLY? Szerkesztői üzenetek Kánya Károlyné, Oroshá­za: Mivel nyugdíjhozzájáru­lást nem fizetett és család­tagként dolgozott, így saját jogán nyugdíjra nem tarthat igényt. De mivel betöltötte az 55. életévét, az öregségi, illetve rokkantnyugdíjas há­zastársa kérhet házastársi pótlékot. Ügyével forduljon a Társadalombiztosítási Igaz­gatósághoz. ♦ Kocsis László, Békéscsaba: A házban, melyben család­jával lakik, több család él. Levelében azt írja, hogy egyik szomszédja magatartá­sával valósággal megkeseríti mindennapjait. Panaszát ki­vizsgálásra és intézkedésre továbbítottuk a békéscsabai Városi Tanács igazgatási osztályához. ♦ Szabó Pálné, Békéscsaba: A mezőgazdasági nagyüze­mekben a határozott időre szóló munkamegállapodás alapján alkalmazott dolgo­zóknak családi pótlék 21 na­pi biztosításban töltött idő esetén is csak arra a hónap­ra jár, amelyben a ténylege­sen munkában töltött idő el­éri annak a havi munkaidő­nek a felét, amely az azonos munkakörben határozatlan időre alkalmazott dolgozókra vonatkozik. Ha a munkaidő nem havi keretben van meg­állapítva, a családi pótlékot a jogosultság szempontjából havi munkaidőre át kell számítani. Az átszámításnál a teljes havi munkaidő nem haladhatja meg a 270 órát. ♦ Somlai Miklósné, Szabad- kígyós: Levelét elküldtük a megyei tanács egészségügyi osztályának. Hídvégi Gábor, Békés: La­kásügyének mielőbbi rende­zése reményében vár segítsé­get rovatunktól. Nos, mi sem választ, sem megnyug­tató ígéretet adni nem tu­dunk, ez nem is feladatunk. Sorait továbbítjuk viszont az arra illetékeseknek, a békés­csabai Városi Tanácshoz. ♦ Petróczki József né, Gyula: Leveléből arra következtet­hetünk, hogy az állami gon­dozott gyermekek ügyében vár tanácsot, vagy segítséget tőlünk. Kérjük, legyen türe­lemmel, amíg lapunk egyik munkatársa személyesen felkeresi. ♦ Szekeres Judit, Nagyszé­nás: Gyermeknapra írott kedves versét köszönjük, közlésére, sajnos nincs mód. Járom a kálváriát Békéscsabán, a Gutenberg utcában van egy fél házam. Február 23-án kérvénnyel fordultam a KÖJÁL-hoz, hogy engedélyezzék annak az illemhelynek a lebontását, amely közvetlenül a lakásom fala mellett húzódik. Ügye­met ugyan kivizsgálták, de azt válaszolták, hogy kérel­memmel forduljak a tanács műszaki osztályához. Még az­nap oda is elmentem. Ott azt tanácsolták, hogy keressem fel a bíróságot, mivel ez az ügy oda tartozik. Április 11- én elmentem a panasznapra, de mivel sokan voltak, dol- gomvégezetlenül távoztam. A következő nap azonban is­mét felkerestem a bíróságot, s akkor közölték, hogy ez az ügy nem oda tartozik, hanem a tanács igazgatási osztályá­ra. Ennek megfelelően jár­tam el. Az igazgatási osztá­lyon azonban azt javasolták, hogy hárompéldányos levél­ben szólítsam fel a lakókat, hogy egy másik illemhelyet használjanak. Amennyiben levelemre nem kapok vá­laszt, úgy tegyek panaszt a bíróságon. Szó, ami szó, já­rom a kálváriát. Vajon mi­kor, és kik tesznek pontot ügyemre? — kérdi Lipták Pál békéscsabai olvasónk. N. Pálné, Orosháza: Évek óta egyedül él a városszéli házában. A közelmúltban megismerkedett egy fiatal házaspárral, s eltartási szer­ződést szeretne kötni velük. Azt kérdi levelében, mi en­nek az eljárása. Elegendő-e szóban megállapodni, vagy végrendeletet kell-e készíte­nie? Nehezen szánja el ma­gát. Ugyanis több elgondol­koztató esetről hallott. Most a fiatalok nagyon kedvesek hozzá. De mi lesz, ha ez a mostani jó viszony megrom­lik? Ki fogja az ő érdekét képviselni? A jogszabály éppen azért rendelkezik úgy, hogy a tar­tási és életjáradéki szerző­dést írásban kell megkötni. Tanúkra általában csak ak­kor van szükség, ha a felek valamelyike nem tud írni. Ilyenkor azonban legcélsze­rűbb közjegyző jelenlétében megkötni a tartási szerző­dést. A kialakult gyakorlat szerint a tartási szerződés­ben az eltartó azt vállalja, hogy a másik felet háztartá­sában megfelelően eltartja. Ellenszolgáltatásként pedig megszerzi az eltartott laká­sának a tulajdonjogát. A mindennapi életben a tartás elsősorban az élelmezést, a gondozást, a gyógyítást, az ápolást és az eltemettetést jelenti. De a megállapodás ezenkívül másra is kiterjed­het. Fontos azonban, hogy mindkét fél egyetértésével jöjjön létre, s a szerződés­ben foglaltakat a felek an­nak rendje-módja szerint teljesítsék. A szerződéskötés­kor célszerű azt is írásba foglalni — a későbbi viták elkerülése végett —, hogy az eltartókon kívül más szemé­lyek a lakásba nem fogad­hatók be, illetve ha igen, ak­kor milyen feltételekkel. Ahhoz, hogy a tartási és életjáradéki szerződés ér­vénybe lépjen, hatósági jó­váhagyásra van szükség. A jóváhagyást a tanács igazga­tási osztályától kell kérni. Az eljárást meggyorsítja, ha minden olyan igazolást be­szereznek, amely a szerződés körülményeinek fontos tisz­tázásához kell, s azt a kére­lemmel egy időben beadják a tanács igazgatási osztályá­hoz. így elsősorban a szer­ződéshez mellékelik az el­tartónak és az eltartottnak a jövedelmi viszonyaira vonat­kozó igazolásokat. Ha az in­gatlan tulajdonjogát át akarják ruházni, azt is iga­zolni kell, jí&y az eltartó­nak a jogszabályilag megen­gedettnél nem lesz több in­gatlana. Ellenkező esetben azt, hogy felmentést kapott az ingatlanszerzési korláto­zás alól. A szerződés jóvá­hagyása előtt a tanács azt vizsgálja, hogy a megállapo­dás betölti-e célját, formájá­ban és tartalmában megfe- lel-e a jogszabálynak, s va­lóban a felek akaratát tük­rözi-e. A helyszíni szemle és egyéb adatok alapján tisztáz­zák, hogy a szerződés az összes fontos kérdést magá­ba foglalja-e, de azt is, hogy az együttélés zavartalannak ígérkezik-e. Ezt követően az igazgatási osztály 30 napon belül írásban nyilatkozik a szerződés jóváhagyásáról. Ha viszont az igazgatási osztály 60 napon belül nem nyilat­kozik, akkor a szerződést jó- váhagyottnak kell tekinteni. A tanács feladata az is, hogy évente egy-két alkalommal a helyszínen ellenőrizze, mi­ként teljesítik a felek a szerződésben vállalt kötele­zettségeiket. Amennyiben az eltartó és az eltartott között vita támad, a tanács elősegí­ti a békés megegyezést. Az ellenőrzés és a békéltetés eredményeként az igazgatási osztály a szerződést nem mó­dosíthatja, és nem bonthat­ja fel. Ez már a bíróság ha­táskörébe tartozik. A tartá­si és életjáradéki szerződés jóváhagyása iránti kérelem illetékmentes. A jóváhagyás előtt a szerződés okirati ille­tékét azonban le kell róni. A szerződés okirati illetéke 30 forint. A házingatlan át­ruházásáért is illetéket kell fizetni. (Dr. Serédi János) WHVWMHMHHHHMMHmMMMWMIMMMMHMW Szemétdomb az utca? Békéscsabán a Tábor utca folytatásában levő garázssoron valaki a MÁV területéről — garázsépítés ürügyén — a ki­szemelt helyről a szemetet az ott húzódó út szélére hordta. A szemét akadályozza az ott levő garázsok forgalmát, de bi­zonyára nem egyedül vagyunk, amikor azt állítjuk: az út nem szemétdomb! Fotó: Demény Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents