Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-17 / 113. szám
1979. május 17., csütörtök Fekete pont „Tőlem bizony megkapja a magáét a gyerek a fekete pontért” — így harsog az egyik anyuka a buszon. A másik csöndesen jegyzi meg erre: mi úgy vagyunk vele, hogy inkább a piros pontért ígérünk be valamit. Nos, lehetne vitatkozni azon, pedagógiailag mikor melyik a helyesebb, célravezetőbb módszer — az mindenesetre kétségtelen, hogy az utóbbi tűnik emberibbnek, rokonszenvesebbnek. Még akkor is, ha gyermekek helyett felnőttek a szereplői és szenvedői a felelősségre vonásnak, vagy a jutalmazásnak, miként a következő példánkban. Vállalati gépkocsivezető meséli: náluk egy teherautóra való gumiköpeny-garnitúrát 40 ezer kilométerre adnak ki. Ennyi út megtétele után a raktárból szó nélkül kicserélik a kopott gumikat. Ám, ha azokkal még a 40 ezer kilométer lefutása előtt történik valami — elszakadnak, szétmennek, kihasadnak — s le kell cserélni őket, akkor a kárvallott sofőrt megbüntetik: arányos részt levonnak a fizetéséből. Ismerősünk alatt, alig 30 ezer „kilométeresen” mentek tönkre a gumik, amidőn nem éppen kis teherrel megrakott s egy kátyúban elakadt járművét kísérelte meg a motor valamennyi lóerejét sza- kadtig meghajtva, kiszabadítani. De csak a gumiköpenyek szakadtak el. Hogy az új gumikat megkaphassa, gépkocsivezetőnk fizeti a büntetéspénzt, mert a teherkocsi és saját személyes biztonsága a közúton mégiscsak előrébbvaló, mint a büntetés kikerülése. Van azonban az ügynek egy szépséghibája. Jelesen arról van szó, hogy a felelősségre vont fiatalember immár a kétszázezredik kilométert teszi meg azzal az autómotorral, amelyiknek a normája ennek éppen a fele, azaz száezer kilométer. Ezért a teljesítményért pedig még csak piros pontot sem kapott, nemhogy megjutalmazták volna. Pedig ezzel talán a vállalat is jobban tudná csökkenteni a költségeit, mint a gumikoptatás büntetéséivel. Szerintem az ilyen fordított értékítéletű ösztönzési rendszer maga is megérdemli a fekete pontot. K. E. P. Kisebb létszám - gazdaságosabb munka Az év első felében három, a második félévben további három százalékkal csökkentik a központi létszámot — határozták el a Volán Tröszt vezetői. Ennek megfelelően az év végére az egész országot behálózó legnagyobb közúti közlekedési szervezet irányítását a tavalyinál kevesebb dolgozóval látja el a tröszt. A döntés a Központi Bizottság decemberi határozatának helyi végrehajtására született. A létszámcsökkenés egyik lehetőségét a természetes fluktuáció adja. Ahol mód van rá, ott nem töltik be a nyugdíjba vonulók helyét, átcsoportosításokkal, összevonásokkal oldják meg munkakörük ellátását. A felszabaduló szakemberekkel a tröszt segíti a vállalatok középvezetői gondjainak megoldását. Az irányító apparátus ilyen arányú csökkenése sem hat hátrányosan a munka színvonalára, hiszen a belső szervezési intézkedések mellett a munka intenzitásának javításával, a munkaidő jobb kihasználásával a kisebb létszámmal is elérhető a kívánt eredmény. Százmillió forint érték'exportra Új profilokkal gyarapodott a Hidasháti állami Gazdaság Fél esztendeje sincs annak, hogy a Biharugrai Halgazdaságot a Hidasháti Állami Gazdaság VI. kerületévé nyilvánították. A gazdaság határa ezzel 14 ezer hektár fölé emelkedett, s új profilokkal gyarapodott. Kovács József igazgatót arról faggattuk: hogyan tudnak megbirkózni a megnövekedett feladatokkal. — A gazdaság minden területén jó szakemberek irányításával kipróbált munkásgárda dolgozik. A fiatalok jól beilleszkednek a munkába, az idősebbek pedig örömmel adják át a tapasztalataikat. A vezető szakemberek között én vagyok a legidősebb a magam 47 évével. A fiatalok lépést tudnak tartani a követelményekkel. Megtanultuk egyébként, hogy a számok mögött mindig keresni kell az embert. Vajon megtett-e mindenki mindent a saját munkaterületén azért, hogy minél többet termeljen, s olcsóbban. Régebben — még mielőtt Vizesfást hozzánk csatolták volna — csupa jó termőföldön gazdálkodtunk. Megszoktuk, hogy kimagasló termésátlagainkkal az ország legjobbjai között szerepelünk, s nekünk úgymond „kijár” a prémium, illetve a nyereség. Most, amikor a 43—46 aranykoronás földek mellett tízegynehányasak is vannak, látjuk az óriási különbséget. Tudjuk, milyen erőfeszítést kell tenni itt és amott a terméshozamokért. A számok nem vakíthatnak el bennünket. Egy példát említek: tavaly a békési kerületben — ahol az 1300-as tehenészeti telep számára nagy területen termelünk zöldtakarmányt — gyenge adottságú földön 500—600 mázsa siló- kukoricát takarítottunk be. Bámulatos, hogy milyen nagy precizitással dolgoznak ott az emberek. — Az új profilok milyen gondokat okoznak? — Mindenekelőtt nagyon megnőtt az abraktakarmány- igény, s a vetésszerkezetet eszerint kell alakítanunk. Azelőtt nem foglalkoztunk baromfival, most 700 ezer pecsenyekacsát és százezernél több csirkét nevelünk fel egy év alatt. Juhásza- tunk nem volt, most négyezres a törzsállomány, amit továbbfejlesztünk. 1840 hektár halastavas terület. Itt fő feladat: rekonstrukcióval biztosítani, hogy évente 200 vagon áruhalat adjunk a népgazdaságnak. Világszerte felfelé ível a halhústermelés, mi sem maradhatunk le. Nem féltem Biharugrát. önálló kerületként működik, kitűnő szakembergárdával, ' szakmunkásokkal. Ez garancia arra, hogy a többi kerülettel együtt állja a sarat a versenyben. Házon belül igen sok segítséget adhatunk egymásnak, s ennek a gazdaság 1400 dolgozója látja hasznát elsősorban. Tapasztalatból tudjuk: ha megfelelő munkakörülményt teremtünk, szívesen jönnek hozzánk a fiatalok. A békési szakosított szarvasmarhatelepen — ahol minden munkafolyamatot gépesítettünk — főleg fiatalok dolgoznak. Évente 10—12 tehenész végez a szakmunkásképzőben. Ha segítjük őket a letelepedésben, annyi tehenészünk lesz, amennyit csak akarunk. A fiatalok oda mennek szívesen dolgozni, ahol emberi az élet és a munkakörülmény. — Ide jövet több külföldi rendszámú gépkocsival találkoztam. Talán valami tapasztalatcsere-látogatás? — Sokkal több annál! Az idén több mint százmillió forint értéket termelünk exportra. Évek óta visszatérő partnerek, akik itt vannak. Egy NSZK-beli cégnek repcevetőmagot termelünk 30 vagonnal, ami egymaga hatmillió forint árbevételt jelent. A dánoknak lucernalisztet, illetve pelletet szállítunk. Már tavasszal jönnek, megnézik milyen minőségű a zöldtakarmány és hogyan történik a feldolgozás. Az NSZK-nak, az NDK-nak és Lengyelországnak nagy területen állítunk elő hibridkukorica-vetőmagot. Ök maguk hozzák a kukoricafajtát, s mi termelünk belőle vetőmagot. Gazdaságunk exporttermékeivel a világverseny részese. Igen nagy gondossággal kell megszerveznünk a termelőmunkát ahhoz, hogy a partnereket megtartsuk. Ügy ismerik a gazdaság nagy tábláit, mint mi. ök maguk mondják meg: melyik fajtát hová vessük. Nincs itt különbség, hogy tőkés, vagy baráti országnak termelünk, a követelmény egyformán nagy. Ez nyílt kereskedelem, itt csak jó áru van. Minden országból nemesítőt, genetikust és kereskedőt küldenek. Címerezéskor itt van a megbízottjuk, ellenőrzi a munkát. Ha már meggyőződött arról, hogy kitűnő az áru, akkor még mindig figyelmeztet bennünket: csak tiszta zsákokban és tiszta vagonokban szállítsunk! Most a gazdaság szakembereivel együtt járják a külföldiek a kukoricaföldeket. Az eddigi munkánkról elismeréssel nyilatkoznak, de betakarításig még sok mindenre kell odafigyelnünk. — Az idei programból mit tart legfontosabbnak? — 1979-ben mintegy 430— 450 millió forint termelést szeretnénk produkálni. Nagyon fontos, hogy minden kerületben a helyi adottságoknak megfelelően maximális termelési eredményeket érjünk el, természetesen az sem közömbös, hogy mennyiért. Jó munkaszervezéssel, fegyelemmel minden területen fokozhatjuk a gazdálkodás hatékonyságát. Megint csak azt tudom mondani, mint beszélgetésünk elején: mi, emberek tehetünk legtöbbet az eredményes gazdálkodásért, hiszen kezünkben vannak az eszközök, csak tudni kell velük bánni. Ary Róza Felúiítiák a belvízelvezető csatornákat Belvízelvezető csatornák felújítására ebben az évben 350 ezer forintot költ a kö- rösladányi Községi Tanács. A munkálatokat az évről évre visszatérő belvíz tette szükségessé. A csatornák felújítása sem oldja meg azonban a község ilyen jellegű gondjait, hiszen a törpevízmű felépítése óta a nagy meny- nyiségű szennyvíz elvezetése is megoldatlan. A szennyvíz jelentős mértékben közrejátszik abban, hogy csapadékosabb időszakokban gyorsan emelkedik a talajvíz szintje. Az elmúlt években a községben a belvíz különösen az alap nélküli, vert-, illetve vályogfalú épületekben okozott kárt. Tavaly 16, azt megelőzően, 1977-ben 42 házat kellett újjáépíteni. Ebben az évben 29 ház újjáépítését, 2 helyreállítását kezdték meg, vagy kezdik el rövidesen. Az idős emberek lakásait társadalmi összefogással állítják helyre, építik újjá. Jó hírük messze jár Xablókép Budai Antal őrvezető brigádjáról Fotó: Kíséri Nagy Ferenc Budapesten, a Kunigunda utcai munkásszálló laktanyává sikerített szárnyában találkoztunk egy katonabrigáddal. A szálló szobáiból kialakított irodák, fegyverszobák, klubok és hálókörletek hiába katonásak külsőségeikben is, itt más hangulatuk van, mint az igazi laktanyák helyiségeinek. Nem a szolgálat fegyverforgató oldala foglalkoztatott bennünket ez alkalommal — bár soha nem könnyű ezt külön választani — hanem a műszaki építő katonák munka teljesítménye. Egyszóval a márciustól decemberig tartó fő feladat, a mindennap legalább nyolcórás elfoglaltság, aminek jelentősége minden mást megelőz a napirendben is. Az 1976-os statisztikai évkönyv 420 ezer építőipari munkásról ad számot. Tudjuk, nincsenek benne az építő katonák — amint az üze-| mek, építőipari szövetkezetek és mezőgazdasági termelő- szövetkezetek építéssel foglalkozó dolgozói sem. Nem is a létszámuk, hanem a végzett munkájuk késztet arra, hogy legalább időnként róluk is szóljunk, hiszen nem kevesebb odaadással dolgoznak, mint azok, aly^nek kenyerük az építés. Budafokon, a Hunyadi János utca 162. szám alatt a 43. sz. Építőipari Vállalat IV. számú paneles termelő egységénél 25 katonabrigád dolgozik. Közülük az egyik a Kilián Györgyről elnevezett. Budai Antal őrvezetőnek hívják a raj parancsnok-brigád - vezetőt — a 23 éves orosházi kőművest. Tizenkét beosztott brigádtagja: Fenyvesi Róbert, Varga László, Varga István, Péli László, Sultész István, Galambos Lajos, Takács István, Pethő Lajos, Kollár József, Bállá Imre, Szabó Imre, Bukva János honvédek. Tizenhármójuk közül kettő kőműves, egy bádogos. három szobafestő, egy betanított villanyszerelő, egy géplakatos, kettő nehézgépkezelő, egy hajóvezető, kettő segédmunkás. Bevonulásuk előtt tizenhármán nem dolgoztak házgyárban. Kilencen nem szakmájukat gyakorolják most, illetve újonnan megismert szakmákban dolgoznak. (A két kőműves és a két segédmunkás a kivétel.) A brigáddal közvetlenül tíz civil dolgozik együtt, közülük egy a darukezelő, nyolcán betanított munkások. A brigád a házgyár 1, gyártósorán — ahogy ott nevezik, „hajóján” — födémelemeket készít három műszakban váltva. Egy műszakra szóló tervük 38 darab kettő—húsz négyzetméteres elem. A fiúk felváltva vesznek részt a munkafolyamatokban. A bontópadon szétszerelik a sablont; letakarítják: majd összeszerelik az új öntéshez. Ezután belehelyezik a vasalást és a betéteket: öntőgéppel beöntik a masszát: simítógéppel lesimítják az öntetet: daruval a gőzölőkádba helyezik: végül kiadják a kész elemet: miközben a kőművesek kijavítják a csorbult sarkokat. A kilenc műveletből hármat csak géppel, hármat kézi erővel gép segítségével, hármat pedig csak kézzel végeznek. Ha valakit közülük a telefonhoz hívnak, két-három kilométert is futnia kell oda- vissza. Nem számolták még meg, hogy hány kilométer gyaloglás és hány törzshajlí- tás esik egy műszakra, de annyi szent, nem kevés. A „Kilián György” brigád legutóbbi havi tervét 101,7 százalékra teljesítette. Hat- százhét elemet készítettek — 13 lakásra valót. Ennek termelési értéke körülbelül 370 ezer forint azaz egy békéscsabai, új lakótelepi, 2 szoba összkomfortos lakás ára. A brigád tagjai közül 25 éves két fő, 24 éves kilenc fő, 23 éves két fő — az egyik Budai őrvezető. Békés megyei születésűek nyolcán, budapestiek ketten, Borsod, Fehér, illetve Pest megyei egy-egy fő. Tízen nősök, illetve családosak. Csupán márciustól vannak együtt — bár tízen másodévesek — mivel a gyári termelési érdek, az évenként többszöri bevonulás és leszerelés miatt nem ritka az átcsoportosítás. Mégis úgy tűnik, mintha évek óta egy közösséghez tartoznának, olyan jó a szellem körükben. Tudnak reálisan számot vetni a munkával, szolgálattal és a szókimondásért se megy egy se közülük a szomszédba. Mi lenne, ha egyszer százszázalék alatt teljesítenének? — Azt nem lehet —mondják egyszerre többen is. Van becsület, becsvágy, a civilekkel amolyan külön háziverseny. Egyébként pedig, ha a hajón a műszak megindul nem lehet lazsálni, mert a munkának ritmusa van. Akkor miért „csak” 101,7 százalék és nem több? Igen megdöbbennek testületileg az ilyen nagyfokú na- ívságon. Mert ugye egyelőre egy lakásba csak egy fürdőszoba, egy bejárati ajtó kell és a lépcsőházban sincs több hely, csak égy lift számára. Az elemeket szállító járművek útvonalai köldökzsinórként kötik össze a gyárat az építkezési területekkel, s a kocsik fordulásai nemcsak az idő múlását jelzik, hanem azt is, hogy mire van kint szükség. Mindenből csakis annyi kell, amennyit be tudnak szerelni az épületeken. Budai Antal őrvezető tavaly az egyik Zöldkoszorús szocialista brigádnak volt a tagja — ezt a címet célozta meg mostani brigádja is — és megjegyezte, hogy márciustól december 15-ig mit adtak ki. Fürdőszobából 1900- at, loggiából 570-et, lifttérelemből 1900-at. A lifttérelem talán az, ami magyarázatra szorul. Egy elem, egy emelet, tehát összesen 1900 ebből is. A katona a családjaiktól távol élő emberek között is talán leginkább igényli az otthon üzenetét. Tőle nem különben kedves odahaza minden hír. Találtunk most egy lényegében Békés megyei katonabrigádot, amelyik becsületesen hallat magáról otthon a feleségek, gyerekek, szülők és minden jó ismerős- és „földi” örömére, de az ország gyarapodására is. D. Menyhárt László Bagarol, cipőpaszta Körösladányból Gyors ütemű fejlődés jellemezte az utóbbi három évben a Körösladányi Metaké- mia Ipari Szövetkezetei. A szövetkezet mindkét részlegénél új termékek gyártására tértek át. A termékváltás eredményeként termelési értéküket az 1976-os 39 millió forintról tavaly 70 millió forintra növelték. A vasipari részlegnél az egyedi vasszerkezetes termékek gyártását úgynevezett finomlemezes munkák váltották fel. A lemezekből vasszekrényeket készítenek. A részleg termelése az említett időszakban háromszorosára nőtt. A növekedés nagyobbrészt a termelékenység emelkedésének köszönhető. A metakémia vegyipari részlegénél a fejlődésben a véletlen is közrejátszott, hiszen éppen egyik termékük előállításához szükséges alapanyagot kerestek, amikor a KHV felajánlotta a szövetkezetnek a cipőápoló szerek gyártását. A cipőápoló szereken, a bagarolon és a cipőpasztán kívül haj- és bőrápoló szereket, fürdősókat, tangó padlófényezőt is készítenek. Ezenkívül ipari segédanyagok gyártásával foglalkoznak. A KHV-val 1977 óta kibontakozó kapcsolat eredményesnek bizonyult. A termelés növelése új munkaerő bevonását tette szükségessé, így ma már több mint 130 körösladányinak biztosítanak munkát. Az új termékek gyártását követően 15 millió forintos fejlesztés kezdődött el. Áprilisban adták át azt az üzemcsarnokot, amelyben a bagarolt, a cipőpasztát gyártják. Az országban a metakémiai ipari szövetkezetben foglalkoznak csak cipőápoló szerek gyártásával. Az ellátás folyamatos biztosítása fokozott felelősséggel jár. Ennek ellenére a kereskedelemben az utóbbi hónapokban hiánycikknek számítottak a cipőápoló szerek. Az új üzemcsarnok átadása ugyanis kivitelezési nehézségek miatt három hónapot késett, s emiatt kevesebb terméket állítottak elő. A szövetkezet várhatóan pótolja a hiányt, hiszen az üzemcsarnokban évente hétmillió tubusos és 4 millió dobozos cipőápoló szert készítenek. A szövetkezet mostani termékszerkezete nem' tekinthető véglegesnek, az eddigieknél is korszerűbb termékek gyártását tervezik.
